Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-25 / 24. szám

Áz alkohol- forgalmazás szigorításának első tapasztalatai Ezt követően már minden a halakon múlik . . . Mert ha kimész a vízpartra — legyen az folyóvíz, vagy tó már abból lássák, mit akarsz fogni, hogy milyen a szerelé­sed. Röviden: legyen finom. Mert aki megfelelő bottal-zsi- nórral-horoggal-úszóval áll le a partra, az - hidd el! - fog halat. Mármint keszeget. Úgy vélte Ferenczy Dénes is, a ne­ves versenyhorgász és szakíró — aki tegnap délelőtt megle­pően nagy számú érdeklődő­nek tartott előadást Pécsett, az Ifjúsági Házban, részeként a MOHOSZ megyei Intéző Bi­zottsága által szervezett téli horgász előadássorozatnak -, hogy ha kellőn finom a szer­számod, ha csak két hal is van abban a vízben, az egyik biz­tosan a horgodra akad. Tehát: hosszú, könnyű bot, nagyon vékony zsinór, icipici horog, nagyszerűen kiegyensú­lyozott úszó, kötelességtudó — vagyis jól mozgó - csontkukac. Ha mindez megvan, már min­den a halakon múlik... Any- nyit még talán, hogy a hosz- szú, könnyű bot adott esetben 9—11 méteres is lehet, a zsinór esetében megjegyezte az elő­adó, hogy a nemzetközi verse­nyeken menőnek számító an­golok már 0,06 milliméter vas­tagságú zsinórokkal sáposztják az ellenfeleket, az úszóról meg csak azt: ha már attól meg­mozdul, hogy csak rágondol a hal, nos: akkor van jól ki­egyensúlyozva. Ez esetben akár 7-800 apró keszeggel tömheted meg a szá- kod — ha versenyen vagy. Ha nem, legfeljebb ötkilónyival, ami azért érdemes a figyelem­re, mert a vizek szennyezésének arányában egyre nehezebb a nemeshaiak nyújtotta horgász­élményekhez sűrűbben hozzá­jutni, miután .azonban a ke­szeg- és kárászfélék kevésbé érzékenyek, hát szívesebben is kapnak. Ebből következően: a keszeghorgászat nem húshor­gászat, hanem igazi kikapcso­lódást ígérő szórakozás. Persze, a rejtelmek! Példdul: mi legyen az etetőanyag. Vagy a csali. Ami vaníliás, az ke­szegre nagyon jó. Trágyagilisz­ta, pirosra festett csontkukac — ha már-még kellően meleg a víz —, szúnyoglárva. Mindent be a pakkba, irány a vízpart, szerelj össze - a többi már a halakon múlik. Annyi bizo­nyos: aki meghallgat egy ilyen előadást, mint volt a tegnapi a keszeg- és versenyhorgászat­ról, az rájön: eddig bizony nemcsak a halakon múlott! M. A. Izgalmas bemutató készül Tegnap este a fővárosban összeült a „Victor-stáb”. A magyar színházi életben ugyan­is létezik egy alkotói hármas: Szőke István rendező, Fekete Mária jelmeztervező és Keré- nyi János Ybl-díjas építész, díszlettervező. Egymás stílusát jól megérző,' jól ötvöző cso­port. Máskülönben a Miskolci Nemzeti Színház tagjai. Feke­te Mária azonban másfél év­tizede, Szőke István pedig az utóbbi években rendszeres vendégművész a Pécsi Nemzeti Színházban. A hármas ezúttal Roger Vitrac: Victor című da­rabját állítja színpadra Pé­csett. A tegnap délutáni ta­nácskozás után erről beszél­tünk Szőke Istvánnal.- Miért tartják Vitracot a legjobb szürrealista Írónak? — Mert ő az egyetlen igazá­ban szürrealista író. Hiszen kialakulásakor a szürrealizmus inkább a képzőművészetben élt. A francia Vitrac azonban nagyon szerette a színházat és több darabbal megtette az el­ső színpadi szürrealista kísér­leteket. Ezt 1962 óta már fan­tasztikus drámatermésnek mondhatjuk. Az 1927-ben írott Victor rég áhított sikere ugyan­is 1962-ben született meg Pá­rizsban, amikor Jean A'nouil, a régi jábarát író rendezte színpadra, de Roger Vitrac ak­kor sajnos már nem élt. Ezután az előadás után a Victort már Becket: Godot-ra várva című darabjával egyenrangúnak ítélték.- Mitől szürrealista a szín­padon?- Mert Vitrac a szürrealiz­mus korában lett szürrealista íróvá. Egyébként ő a darabjai műfaji megjelölésére azt a fo­galmat is használta, hogy „szótlan dráma". Ez olyan, mintha fél évszázaddal koráb­bi vagy későbbi eseményt rö­vid kivonatban olvasnánk. Ezért is tartják sokan Vitracot az abszurd dráma megalakító- jának. Darabjai, helyzetei éle­sek, sarkítottak. Mégis én ma­gam sem szürreálisnak, sem abszurdnak nem tartom, bár ezek a jegyek mind fellelhe­tők benne. Dehát mondhat­nám, hogy például Karinthy Frigyesre is nagyon hasonlít, vagyis öntörvényű drámaíró.- Mi a Victor rövid törté­nete? — A család a 9 éves fiú, Victor születésnapját ünnepli. Ö ekkor képzeletben átéli az egész életét, azt is, ami már elmúlt, azt is, ami még követ- közik. Vagyis, a színpadot idő­ben is, térben is ki kell tágí­tani, meg kell változtatni. Ha­talmas színészi feladat lesz a Victort játszó Balikó Tamás számára. Földessy Dénes Tavaszt ígérő hús­szeletek a tsz-üdülőben A harkányi kemping mel­lett vezet el — egyelőre ma­gas hófalak között - a Járó József utca, ahol oz 1. szám alatt van egy épületcsoport: ez c téesz-üdülő. Tizennégy megyéből 157 termelőszövet­kezet a tulajdonosa. Tulaj­donképpen egész évben fo- ' gadja a vendégeket, nyá­ron, csúcsidőben - pót­ágyak elhelyezésével — 380 beutaltnak van itt hely, vi­szont télen kisebb az érdek­lődés. A múlt heti rossz idő miatt például csak 97 téesz- tag töltött el egy — külön­ben kellemes hetet - pihe­néssel, fürdőzéssel. Trubics Balázs igazgató mondja, hogy ha van üres szoba, ak­kor idegenek — tehát nem téesz-tagok - is igénybe- veheteik az üdülőt, napi 270 forintért, ami a szállás és napi háromszori étkezés dí­ja. Természetesen ez egy­hetes turnusra vonatkozik.- Hogy érzik magukat a beutaltak?- Minden turnusban ki­osztunk véleménynyilvánító lapokat. A bejegyzések ta­núsítják, hogy elégedettek. Az asszonyok — akik szokás sze­rint az ellátást kritikusabb szemmel nézik — különösen a konyhát dicsérik. Temesvári László, a fiatal főszakács — aki valamikor Pécsett, az Olimpiában a szakmában nagyon elismert Cseh Gyulánénál, a kedves jó Piroska néninél tanult — mindhárom napi étkezésnél két-két menüt állít össze. Az I. menüt többnyire, a hagyo­mányos magyar ételek kép­viselik, a II. menü ételei már könnyedebbek, kevéssé zsí­rosak, ugyanis az utóbbi években ez iránt is megnőtt az érdeklődés. „Próbálko­zunk a korszerűbb táplálko­zás bevezetésével és elfo­gadtatásával ..." - mond- ja. E heti ételreceptünket is ő ajánlja olvasóinknak. Könnyű - már-már tavaszt ígérő - étel. A neve: hátszínszelet zöld körítéssel. Kell hozzá 1 kiló marhahátszín (vagy comb), 10 deka vaj, bors, só, petrezselyemzöldje, mustár, sárgarépa, zöldbab, karfiol tetszés szerint. A felszeletelt húst már egy nappal előbb szeleteljük, kiverjük és sóz­zuk, mustárral megkenjük, majd hűtőbe helyezzük. Az étel készítésekor a szelete­ket hirtelen átsütjük, majd lassan pároljuk-puhítjuk. Közben kevés vegetás vízben megpároljuk a kockára vá­gott sárgarépát, aztán a mi­relit zöldbabot, karfiolt, le­hetőleg egymástól kissé el­különítve. Elkészítjük már ko­rábban a fűszeres vajaHap- róra vágott zöldpetrezsely­met, kevéske törött borsot, kevés sót és csipetnyi piros- paprikát keverünk a vajhoz, összedolgozzuk, majd rövid időre a hűtőbe helyezzük, hogy kissé megkeményed­jen. Amikor a hússzeletek megpuhultak, zsírjára sütjük és elhelyezzük őket a pecse- nyéstálra. R. F. Az év elején a szeszesital­forgalom korlátozására több rendelkezés lépett életbe: az élelmiszerüzletek dolgozói az égetett szeszes italok értéke­sítése után teljesítménybért nem kaphatnak, az alkohol­árusítás pedig reggel 9 óra előtt valamennyi élelmiszerüz­letben tilos. Ami a kereskedel­mi dolgozók jövedelmét illeti, a rendelkezés kimondja, hogy nem károsodhatnak az alko­holforgalom korlátozása miatt, kieső jövedelmüket a vállala­tok jutalékátalány formájában, április 1-jétől pedig alapbér- emeléssel pótolhatják. , A korlátozó rendelkeiések eddigi eredményeiről, a sze­szes italok forgalmának alaku­lásáról tájékozódott néhány nagy budapesti ABC-áruházban az MTI munkatársa. A legtöbb helyütt elmondották, hogy a lakosság fegyelmezetten be­tartotta a kilenc óra előtti vá­sárlási tilalmat, mindössze né­hány helyen volt példa arra, hogy a külföldiek — hiszen a tiltó táblákat csak magyar nyelven helyezték ki — nem ér­tették, miért nem vásárolhat­nak italt a reggeli órákban. Arra is akadt néhány példa, hogy a főként reggel népsze­rű kétdecis üvegekért a „törzsvendégek" 9 óra után tértek be az üzletekbe, felte­hetően illegálisan eltávozva munkahelyükről. A Lenin körút és a Rákóczi út sarkán lévő Közért vezetője elmondotta, hogy az üzlet nyolc százalékát kitevő szeszesital-forgalom mértéke az év első heteiben sem változott, s továbbra is az előírt területen — az eladótér legfeljebb tíz százalékán — kí­vánják forgalomba hozni az alkoholos italokat. A Déli pá­lyaudvari ABC-ben eddig is vi­szonylag kis területen, - oz el­adótérnek mintegy hét száza­lékán kínálták a bort és a tö­mény italokat, amelyeknek for­galma itt sem változott az el­múlt hetekben. Az áruházban a gond már régen nem az italárusító terület nagysága, hanem az, hogy a napi élel­miszercikkeknek nagyobb teret biztosítsanak. A megkérdezettek közül a Sugár üzletközpont csemege­részlegében arról adtak szá­mot, hogy az üdítő italok és a rostos gyümölcslevek eladóte­rét bővítették az alkoholok, el­sősorban a tömény italok ro­vására. Ennek az átrendezés­nek a hatása a forgalmon is meglátszik: január első felé­ben 35 százalékkal kevesebb tömény italt adtak el, min} ta­valy ilyenkor. Elsősorban a ko­ra reggeli fogyasztók kétdecis pálinkájából fogyott lényege­sen kevesebb, mint korábban. A sárkány manapság már- már barátunk. A mesékben őrzi is még a régi hiedelmeket, amikor az emberek még nem tudták megfejteni a világ tit­kait, és tündérekkel, manókkal, sárkányokkal, istenekkel népe­sítették be környezetüket, ko­runkban a félelmetes hétfejű sárkány mellett megszületett a kedves, esetlen, barátságos egyfejű sárkány is. Körülbelül így lehetne össze­foglalni a pécsi Szabó István Úttörőház tegnap délelőtti fog­lalkozásának nevelési célját, de szerencsére semmi erőlte­tett nevelési cél nem volt ab­ban, ami 9 órától 12 óráig le­zajlott a házban. Érkezett vagy hatvan gyerek a város minden részéből, akikkel Takács Jó- zsefné, az úttörőház előadója vetített kének illusztrálásával arról beszélgetett, hogyan ke­letkeztek a sárkányokról szóló történe*ek, ki volt Sárkánvölő Szent György, mit mesélnek a kínaiak, a vikingek a sárká­nyokról, és mit csinál a sárkány a magyar népmesékben. És, hoay miről szól a Mecsekben levő Sárkányoskút mondája. Mindenki olyan sárkányt fes­tett, vágott, ragasztott, amilyet akart: egyfejűt (Süsü!), három­Készülnek az első sárkányok fejűt vagy kínai sárkányt. Köz­ben feladatokat oldottak meg a gyerekek, a legjobbak jutal­mat kaptak. És egy csésze forró teát a szamovárból, mellé kek­szet. Az újságíró együtt teá­zott néhány győztessel, akik a 39-es dandár úti iskolából, meg a fehérhegyi iskolából érkez­tek: törzsvendégek ők itt kéthe- tenkint szombaton. Legközelebb is jönnek farsangi jelmezt ké­szíteni. G. T. Teabái- — úttörőknek Barátunk, a sárkány Előadás horgászoknak vasamapi Pécsi színpadon a legjobb sziirrealisfa író Jk •

Next

/
Oldalképek
Tartalom