Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-24 / 23. szám
Rekultiváció a Szársomlyón lyet a Pannolit 1986 augusztusára elkészített, s amelynek lényege: bányaművelési korlátok a Szársomlyó rendkívül értékes élővilága, illetve a hegy tájképének megőrzése érdekében. Az egyik sarkalatos pont: hogyan fejtsék tovább az értékes mészkövet, a felszínen terjeszkedve, vagy lefelé? Ennek érdekében például tisztázni kellett, hol húzódik a karsztvízhatár a mélyben. Fúrtak négy kutat: hol ilyen adatokhoz jutottak, hol másmilyenhez, az újabb mérések szerint lejjebb lehet menni, mint hitték korábban. A lényeg: a karsztvíz-szint tartoztunk közéjük. Mást vártunk tőle, például világos választ arra: tényleg pusztítja a bányaművelés a hegy élővilágát? Kínált ugyan a megoldásra gazdasági alternatívákat, de adataira felelős döntést nem lehet alapozni. Az itt bányászott kő rendkívül jó minőségű, a mezőgazdaság, a cement- és cukorgyártás, s elsősorban a vaskohászat nem tudja nélkülözni. Egyébként a hatástanulmány szerint sem lehet 10 éven belül megszüntetni a Szársom- lyón a bányaművelést. De a kérdést nyitva hagyta, mi lesz 10 év múítón? Merre, meddig? művelés — fogalmaz így a műszaki igazgatóhelyettes-, 1988- ban azonban már hozzáfognak a rézsűk kialakításához. Ez azt is jelenti, hogy másfél év múlva el kell kezdenünk az alsó szint bányászását, hogy az igényelt mennyiséget a népgazdaságnak biztosítani tudjuk. Az úgynevezett 178-ás szint felett csak 4 millió tonnányi készlet van, s nekünk az új művelési móddal ennek kimerülése előtt kell az alsó szintek termelését időben felfuttatnunk. Kérdés persze: mennyibe kerül a rekultiváció? A bányatalptól lefele húzódó művelés új technológiát jelent, a gépigénye 26 millió forint. Igen komoly éppen ebben az évben megszigorított levegőtisztaság-védelmi élőirások miatt erőfeszítéseket követel a Pannonlittől a porzó? megakadályozása. A kiporzást meg- gátló berendezések biztosítása, telepítése körülbelül 30 millió forintot igényel. Ha nem sikerül kellő mértékben megtisztítanunk a levegőt a portól — folytatja a műszaki igazgatóhelyettes, a környezetvédelmi bírság várhatóan azonos lesz a vállalat jelenlegi teljes nyereségével. Amikor először hallottunk az új levegőtisztaság-védelmi rendelkezésekről egy kutatóintézettel felmérettük: milyen beruházási igényel ebben a bányában a kifogástalan porvédelem. Egyszerűen lehetetlen megcsinálni: százmilliós nagyságrendről van szó. — Egyelőre beszéljünk a 26, illetve 30 millió forintról. — Sehol sincsen fedezete. Az Állami Tervbizottság elé kerül az előterjesztés, ott döntenek majd, ki és honnan fedezze .. . — Mekkora időszakot ölel fel a rekultivációs terv? — 18 évet. Ennyi idő alatt termeljük le azt a 15 millió tonna mészkövet, amely mellett megmarad a hegy tájba illő formája. Én azonban úgy vélem: a Szársomlyó azért nem a Fuji! Másrészt ami a környezet- védelmi ártalmakat illeti, nem lehet mindent a kőbányára fogni: nem ez pusztítja itt elsősorban az élővilágot: régen a hegy egy legeltetési társulásé volt, birkákat tenyésztettek, ma már ez megszűnt, veri fel a gyom, a nem védett növény a Szársomlyót, bokrosodik a hegy oldala . . . Ez igaz lehet. De az is: a Fujival a japánok törődnek. Nekik az a dolguk. Mészáros Attila A hegy hiánya —• mintegy 40 millió tonna kemény mészkő. Ez kevés helyen van ilyen kitűnő minőségben, mint a Szár- somlyón. A magányos, szép hegy az utóbbi években a figyelem középpontjába került. Védetté nyilvánítása több évtizedes, ám majd évszázados itt a kőbányászat. A hatvanas évek eléjén megjelölték, meddig terjedhet a bányatelek, hol kezdődik a védett terület. Vagyis össze kell egyeztetni a környezet- és természetvédelem, illetve a kőbányászat érdekeit. Szakemberek járták a hegyet összeegyeztetendő az érdekeket. A két végleges felfogás: azonnal fel kell hagyni a Szársomlyón a kőbányászattal, illetve, hogy a bányának terjeszkednie kell. A múlt évben elkészült a Szársomlyóra és szűkebb környezetére egy komplex hatástanulmány. Született A nagyharsányi kőbánya a lést lefelé fogják folytatni. egy határozat is: a Pannolit a szársomlyói kőbánya gazdája készítse el a művelés alá vont terület rekultivációs tervét. — Ez csak egy társadalmi szerv döntése volt — mondja Fekete László, a Pannolit műszaki igazgatóhelyettese. — Nem is kaptunk írásos értesítést erről a határozatról. Különben is, amikor a múlt évben ezt a döntést megfogalmazták, mi már javában dolgoztunk a rekultivációs terven. Tegyük hozzá, a bányatörvényben előírásként szerepel a rekultiváció. Ez azonban nem tompítja a Pannolit igyekezetét. A múlt év áprilisában volt az a megbeszélés, amelyen az összes érintett részt vett, s ahol körvonalazták a további bányaművelés módját. Az itt kialakított vélemény lett a rekultivációs terv alapja, ametervek szerint nem rabol el több felett mintegy 20 méteres kőréteget, védőpillért kell hagyni: Ennek figyelembevételével a kőbányában a termelés alsó szintjét 135 méterben határozták meg az ez évi tervben, miután most 178 méternél vannak — az adatok a Balti-tenger szintjéhez viszonyítottak —, 43 métert mehetnek a fejtés során lefelé, a 20 méteres védőpillérig. A Szársomlyón lévő kőbánya tehát lefelé terjeszkedhet a pillanatnyi állásfoglalás szerint, a felszíni bővítést kizárva. Ezt javasolta egyébként a már említett hatástanulmány is. Az éves termelés 912 000 tonna mészkő, mellette mintegy 100 000 tonnányi a nem hasznosítható termék. — Ezt a hatástanulmányt — mondja Fekete László — többen megdicsérték, de mi nem területet, a hegyből, a terme- Fotó: Läufer László A hegyben a mészkövet 1910—11. óta fejtik, azaz az óriási, fehérlő seb, amely a szemlélőt fogadja, azóta keletkezett: 40 millió tonnányi kő hiánya. Megtudtuk azt is: további 90 millió tonnára lenne szükség. Vagyis a seb még csak egyharmada a lehetségesnek. — Mit tartalmaz a rekultivációs terv? — A magyar kikerics termőhelyeinek a megőrzését. A bányatelken belül három foltban található, ezek közül a két nagyobb megmarad. Cél: a bányaművelés során olyan lejtőszögű rézsűk maradjanak, hogy a hegy omlását megelőzzük, ugyanakkor szolgálja az eredeti gerincvonal alakjának megőrzését is. Ügy mondhatom: egy hatalmas aréna marad a fejtés helyén: idén még viszonylag normális a bányaÚj szerepkörben a Kossuth tér Föld alatti parkoló Pécsett? Ötletpályázat, utána társadalmi vita Tavaly december elején a pécsi Lenin tér átalakítását követően lehetővé vált a Kossuth téri autóbuszdecentrum leköl- tözése, így az addig buszokkal zsúfolt terület felszabadult. Felvetődött a gondolat, hogy a belvárosnak e nagyon szép tere visszanyerje eredeti funkcióját — évtizedekkel ezelőtt itt volt a piac — és ismét az emberek találkozási pontjaként szolgáljon igényes zöldterülettel-pá- zsittal, fákkal, cserjékkel, sétautakkal, pihenőpadokkal. Abban tehát nincs vita, hogy a városnak e szép részén parkot létesítsenek, de az is tény, hogy a járműparkolási igény már most is nagy, és egyre nő. A tér minél célszerűbb hasznosításában tehát két alapvető szempont játszik szerepet: szolgálja a pihenést, ugyanakkor oldja meg a járművek ideig- óráig történő várakozását. E kettős feladat figyelembevételével született a városi tanácson az a tisztségviselői állás- foglalás, mely szerint az országban elsőként — legalábbis ilyen méretekben — föld alatti parkoló épül, mely felett pihenőparkot létesítenek. A koncepció érdekessége, hogy a Konzum Áruház árufeltöltését is a föld alá kívánja vinni. Megszűnne tehát a Hal téren jelenleg uralkodó áldatlan állapot. Az előzetes egyeztetés szerint az áruház- vezetői ehhez partnerek, s a beruházáshoz anyagilag is hozzájárulnak. E nagyszabású munkára várhatóan a Vili. ötéves tervidőszakban kerül sor, de a gondos és alapos előkészítést jelzi, hogy már most foglalkoznak a kérdéssel. A minél optimálisabb megoldás érdekében szakemberek részére még az idén ötletpályázatot hirdetnek. Az anyagok beérkezése és értékelése után a különböző elképzeléseket társadalmi vitára bocsátják. Mi I esz a Kossuth tér sorsa addig? Döntés született, hogy a föld alatti parkoló építésének kezdetéig fizető parkolóként hasznosítják. A tér kisebb átalakítások után 150 személy- gépkocsi várakozására lesz alkalmas. Az autótulajdonosok egy része feltehetően azért áll meg itt, hogy az áruházban vásároljon, ezért a Konzum a mostaninál-nagyobb kerekű be- vásórlókocsikat vesz, amiket a vevők kitolhatnak a téren parkoló autóikhoz. Roszprim Nándor A közösen végzett munka öröme Gombatermelö diákok A pécsi Fábián Béla Nevelési Központ Általános Iskolájának pincéje előtt állunk Det- re Pálné igazgatóhelyettessel és Tarlós Péterné tanárnővel. Amíg a lakat lekerül az ajtóról, kis gyerekcsapat verbúvá- lódik körénk. Az ötödik osztályos Kovács Ibolya lelkendezve meséli, hogy a téli szünetben is bejöttek ellenőrizni a termést, sőt még karácsony napján is leszedték, ami kibújt a földből. — Mit csináltok a leszedett gombával? — Az iskolaboltban lemérjük, zacskókba tesszük, ráírjuk az árát. — Mennyi az? — Kilója 75 forint. Olcsóbb, mint a piacon! — Ki veszi meg tőletek? — Mindenki vásárolhat, aki akar, de főként a szüléink, tanáraink viszik. Egy részét leadjuk a pécsi Pannónia ÁFÉSZ - nek, akik patronálnak minket. Aztán járunk a környékre is, 4. HÉTVÉGE ismerős házakhoz, ahol már várnak bennünket. Nagyon élvezem ezt a munkát, el is határoztam, hogy eladó leszek. Ibolya nincs egyedül elhatározásával. A tavaly végzett nyolcadikosok közel egyharmada választotta ezt a pályát. * Az iskola oktatási tervében 1978 óta szerepel ez a kifejezés: munkára nevelés. Zöldség- termesztéssel kezdték, majd az Egyesült Izzó pécsi kirendeltségénél elektroncsövet szereltek. Ez túl nehéznek bizonyult, abbahagyták. Az évek folyamán minden felsős osztálynak külön feladata alakult ki. Az ötödikesek bőrdíszmű-készítéssel foglalkoznak, a bőrdarabokat a Pécsi Bőrgyártól ajándékba kapják. A gyermeknapon ifjúsági börzét rendeznek majd, ahol a dísztárgyakat eladják. A hatodikosok üzemeltetik az iskolaboltot. Tanszereket, tejet, tejtermékeket, almát, üdítő italokat'árusítanak, heti forgalmuk 2500 forint. A tanév végén a haszonból százalékos arányban részesülnek a tanulók. A hetedikesek a gombafelelősök, s mivel ez több munkát kíván, az iskola felsősei mind dolgoznak a gombapincében. A nyolcadikosoké a dísznövény-szakosztály. Munkájukat dicsérik a folyosók, osztálytermek virágai. Az iskola háta mögötti domboldalon elsős korukban fenyőket, díszcserjéket ültetnek, amelyeket aztán nyolc évig a sajátjukként gondoznak. Mindezeken kívül csonthéjas gyümölcsöket ültettek, diót, mandulát, mogyorót. Erre, valamint az iskolaboltra, és természetesen a gombára is szerződésük van a Pannónia ÁFÉSZ - szaT. De térjünk vissza a csiperkéhez, amelyet Pécsett^— mint iskolások — egyedüfiként termesztenek. Az intézmény 60 négyzetméter alapterületű régi szenespincéjét alakították át erre a célra. A Pannónia ÁFÉSZ szállítja a komposztot, amit kőporral 5 centiméter vastagon kell lefedni. Tarlós Péterné tanárnő, a „gombafelelős" két éve a gyerekekkel együtt kezdte a munkát: — Előtte semmilyen gyakorlatom nem volt, szakembereket kérdeztem meg, hogyan is kell ezt csinálni. És bejött. Egy tanévben kétszer telepítünk, s átlag kétnaponta szedjük le a kifejlett darabokat. Egy-egy alkalommal 20 kilogramm is ösz- szejön. Az eddigi rekordot két éve értük el, amikor egyszerre 48 kiló termett! Szeptembertől júniusig 600 kilogrammot szedünk, s ebből a tiszta bevétel ötvenezer forint. A pénz 40 százalékát a további beruházásokra költjük, 30 százalékát a gyerekek között osztjuk szét, mint fizetést, s a maradékot jutalomként kapják a legjobban dolgozók a tanév végén. Óvári Zsuzsanna
