Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-24 / 23. szám

Rekultiváció a Szársomlyón lyet a Pannolit 1986 augusztu­sára elkészített, s amelynek lé­nyege: bányaművelési korlátok a Szársomlyó rendkívül értékes élővilága, illetve a hegy tájké­pének megőrzése érdekében. Az egyik sarkalatos pont: hogyan fejtsék tovább az érté­kes mészkövet, a felszínen ter­jeszkedve, vagy lefelé? Ennek érdekében például tisztázni kellett, hol húzódik a karsztvíz­határ a mélyben. Fúrtak négy kutat: hol ilyen adatokhoz ju­tottak, hol másmilyenhez, az újabb mérések szerint lejjebb lehet menni, mint hitték koráb­ban. A lényeg: a karsztvíz-szint tartoztunk közéjük. Mást vár­tunk tőle, például világos vá­laszt arra: tényleg pusztítja a bányaművelés a hegy élővilá­gát? Kínált ugyan a megoldás­ra gazdasági alternatívákat, de adataira felelős döntést nem lehet alapozni. Az itt bányászott kő rendkívül jó minőségű, a mezőgazdaság, a cement- és cukorgyártás, s elsősorban a vaskohászat nem tudja nélkü­lözni. Egyébként a hatástanul­mány szerint sem lehet 10 éven belül megszüntetni a Szársom- lyón a bányaművelést. De a kérdést nyitva hagyta, mi lesz 10 év múítón? Merre, meddig? művelés — fogalmaz így a mű­szaki igazgatóhelyettes-, 1988- ban azonban már hozzáfognak a rézsűk kialakításához. Ez azt is jelenti, hogy másfél év múl­va el kell kezdenünk az alsó szint bányászását, hogy az igé­nyelt mennyiséget a népgazda­ságnak biztosítani tudjuk. Az úgynevezett 178-ás szint felett csak 4 millió tonnányi készlet van, s nekünk az új művelési móddal ennek kimerülése előtt kell az alsó szintek termelését időben felfuttatnunk. Kérdés persze: mennyibe ke­rül a rekultiváció? A bánya­talptól lefele húzódó művelés új technológiát jelent, a gép­igénye 26 millió forint. Igen ko­moly éppen ebben az év­ben megszigorított levegőtisz­taság-védelmi élőirások miatt erőfeszítéseket követel a Pannonlittől a porzó? megaka­dályozása. A kiporzást meg- gátló berendezések biztosítása, telepítése körülbelül 30 millió forintot igényel. Ha nem sikerül kellő mér­tékben megtisztítanunk a le­vegőt a portól — folytatja a műszaki igazgatóhelyettes, a környezetvédelmi bírság vár­hatóan azonos lesz a vállalat jelenlegi teljes nyereségé­vel. Amikor először hal­lottunk az új levegő­tisztaság-védelmi rendelkezé­sekről egy kutatóintézettel fel­mérettük: milyen beruházási igényel ebben a bányában a kifogástalan porvédelem. Egy­szerűen lehetetlen megcsinálni: százmilliós nagyságrendről van szó. — Egyelőre beszéljünk a 26, illetve 30 millió forintról. — Sehol sincsen fedezete. Az Állami Tervbizottság elé ke­rül az előterjesztés, ott dönte­nek majd, ki és honnan fedez­ze .. . — Mekkora időszakot ölel fel a rekultivációs terv? — 18 évet. Ennyi idő alatt termeljük le azt a 15 millió tonna mészkövet, amely mellett megmarad a hegy tájba illő formája. Én azonban úgy vé­lem: a Szársomlyó azért nem a Fuji! Másrészt ami a környezet- védelmi ártalmakat illeti, nem lehet mindent a kőbányára fogni: nem ez pusztítja itt el­sősorban az élővilágot: régen a hegy egy legeltetési társulá­sé volt, birkákat tenyésztettek, ma már ez megszűnt, veri fel a gyom, a nem védett növény a Szársomlyót, bokrosodik a hegy oldala . . . Ez igaz lehet. De az is: a Fujival a japánok törődnek. Nekik az a dolguk. Mészáros Attila A hegy hiánya —• mintegy 40 millió tonna kemény mészkő. Ez kevés helyen van ilyen ki­tűnő minőségben, mint a Szár- somlyón. A magányos, szép hegy az utóbbi években a figyelem kö­zéppontjába került. Védetté nyilvánítása több évtizedes, ám majd évszázados itt a kőbányá­szat. A hatvanas évek eléjén megjelölték, meddig terjedhet a bányatelek, hol kezdődik a védett terület. Vagyis össze kell egyeztetni a környezet- és ter­mészetvédelem, illetve a kőbá­nyászat érdekeit. Szakemberek járták a he­gyet összeegyeztetendő az ér­dekeket. A két végleges felfo­gás: azonnal fel kell hagyni a Szársomlyón a kőbányászattal, illetve, hogy a bányának ter­jeszkednie kell. A múlt évben elkészült a Szársomlyóra és szűkebb környezetére egy komp­lex hatástanulmány. Született A nagyharsányi kőbánya a lést lefelé fogják folytatni. egy határozat is: a Pannolit a szársomlyói kőbánya gazdája készítse el a művelés alá vont terület rekultivációs tervét. — Ez csak egy társadalmi szerv döntése volt — mondja Fekete László, a Pannolit mű­szaki igazgatóhelyettese. — Nem is kaptunk írásos értesítést erről a határozatról. Különben is, amikor a múlt évben ezt a döntést megfogalmazták, mi már javában dolgoztunk a re­kultivációs terven. Tegyük hozzá, a bányatör­vényben előírásként szerepel a rekultiváció. Ez azonban nem tompítja a Pannolit igyekezetét. A múlt év áprilisában volt az a megbeszélés, amelyen az összes érintett részt vett, s ahol körvonalazták a további bányaművelés módját. Az itt kialakított vélemény lett a re­kultivációs terv alapja, ame­tervek szerint nem rabol el több felett mintegy 20 méteres kő­réteget, védőpillért kell hagy­ni: Ennek figyelembevételével a kőbányában a termelés alsó szintjét 135 méterben határoz­ták meg az ez évi tervben, mi­után most 178 méternél vannak — az adatok a Balti-tenger szintjéhez viszonyítottak —, 43 métert mehetnek a fejtés során lefelé, a 20 méteres védőpillé­rig. A Szársomlyón lévő kőbánya tehát lefelé terjeszkedhet a pil­lanatnyi állásfoglalás szerint, a felszíni bővítést kizárva. Ezt ja­vasolta egyébként a már emlí­tett hatástanulmány is. Az éves termelés 912 000 tonna mészkő, mellette mintegy 100 000 ton­nányi a nem hasznosítható ter­mék. — Ezt a hatástanulmányt — mondja Fekete László — töb­ben megdicsérték, de mi nem területet, a hegyből, a terme- Fotó: Läufer László A hegyben a mészkövet 1910—11. óta fejtik, azaz az óriási, fehérlő seb, amely a szemlélőt fogadja, azóta ke­letkezett: 40 millió tonnányi kő hiánya. Megtudtuk azt is: to­vábbi 90 millió tonnára lenne szükség. Vagyis a seb még csak egyharmada a lehetségesnek. — Mit tartalmaz a rekultivá­ciós terv? — A magyar kikerics termő­helyeinek a megőrzését. A bá­nyatelken belül három foltban található, ezek közül a két na­gyobb megmarad. Cél: a bá­nyaművelés során olyan lejtő­szögű rézsűk maradjanak, hogy a hegy omlását megelőz­zük, ugyanakkor szolgálja az eredeti gerincvonal alakjának megőrzését is. Ügy mondha­tom: egy hatalmas aréna ma­rad a fejtés helyén: idén még viszonylag normális a bánya­Új szerepkörben a Kossuth tér Föld alatti parkoló Pécsett? Ötletpályázat, utána társadalmi vita Tavaly december elején a pécsi Lenin tér átalakítását kö­vetően lehetővé vált a Kossuth téri autóbuszdecentrum leköl- tözése, így az addig buszokkal zsúfolt terület felszabadult. Fel­vetődött a gondolat, hogy a belvárosnak e nagyon szép tere visszanyerje eredeti funkcióját — évtizedekkel ezelőtt itt volt a piac — és ismét az emberek találkozási pontjaként szolgál­jon igényes zöldterülettel-pá- zsittal, fákkal, cserjékkel, séta­utakkal, pihenőpadokkal. Abban tehát nincs vita, hogy a városnak e szép részén par­kot létesítsenek, de az is tény, hogy a járműparkolási igény már most is nagy, és egyre nő. A tér minél célszerűbb hasz­nosításában tehát két alapvető szempont játszik szerepet: szol­gálja a pihenést, ugyanakkor oldja meg a járművek ideig- óráig történő várakozását. E kettős feladat figyelembevéte­lével született a városi taná­cson az a tisztségviselői állás- foglalás, mely szerint az or­szágban elsőként — legalábbis ilyen méretekben — föld alatti parkoló épül, mely felett pihe­nőparkot létesítenek. A kon­cepció érdekessége, hogy a Konzum Áruház árufeltöltését is a föld alá kívánja vinni. Meg­szűnne tehát a Hal téren jelen­leg uralkodó áldatlan állapot. Az előzetes egyeztetés szerint az áruház- vezetői ehhez part­nerek, s a beruházáshoz anya­gilag is hozzájárulnak. E nagyszabású munkára vár­hatóan a Vili. ötéves tervidő­szakban kerül sor, de a gondos és alapos előkészítést jelzi, hogy már most foglalkoznak a kérdéssel. A minél optimálisabb megoldás érdekében szakem­berek részére még az idén öt­letpályázatot hirdetnek. Az anyagok beérkezése és érté­kelése után a különböző elkép­zeléseket társadalmi vitára bo­csátják. Mi I esz a Kossuth tér sorsa addig? Döntés született, hogy a föld alatti parkoló építésé­nek kezdetéig fizető parkoló­ként hasznosítják. A tér kisebb átalakítások után 150 személy- gépkocsi várakozására lesz al­kalmas. Az autótulajdonosok egy része feltehetően azért áll meg itt, hogy az áruházban vá­sároljon, ezért a Konzum a mostaninál-nagyobb kerekű be- vásórlókocsikat vesz, amiket a vevők kitolhatnak a téren par­koló autóikhoz. Roszprim Nándor A közösen végzett munka öröme Gombatermelö diákok A pécsi Fábián Béla Neve­lési Központ Általános Iskolá­jának pincéje előtt állunk Det- re Pálné igazgatóhelyettessel és Tarlós Péterné tanárnővel. Amíg a lakat lekerül az ajtó­ról, kis gyerekcsapat verbúvá- lódik körénk. Az ötödik osztályos Kovács Ibolya lelkendezve meséli, hogy a téli szünetben is bejöttek el­lenőrizni a termést, sőt még karácsony napján is leszedték, ami kibújt a földből. — Mit csináltok a leszedett gombával? — Az iskolaboltban lemér­jük, zacskókba tesszük, ráírjuk az árát. — Mennyi az? — Kilója 75 forint. Olcsóbb, mint a piacon! — Ki veszi meg tőletek? — Mindenki vásárolhat, aki akar, de főként a szüléink, ta­náraink viszik. Egy részét lead­juk a pécsi Pannónia ÁFÉSZ - nek, akik patronálnak minket. Aztán járunk a környékre is, 4. HÉTVÉGE ismerős házakhoz, ahol már várnak bennünket. Nagyon él­vezem ezt a munkát, el is ha­tároztam, hogy eladó leszek. Ibolya nincs egyedül elha­tározásával. A tavaly végzett nyolcadikosok közel egyharma­da választotta ezt a pályát. * Az iskola oktatási tervében 1978 óta szerepel ez a kifeje­zés: munkára nevelés. Zöldség- termesztéssel kezdték, majd az Egyesült Izzó pécsi kirendeltsé­génél elektroncsövet szereltek. Ez túl nehéznek bizonyult, ab­bahagyták. Az évek folyamán minden felsős osztálynak külön fel­adata alakult ki. Az ötödikesek bőrdíszmű-készítéssel foglal­koznak, a bőrdarabokat a Pé­csi Bőrgyártól ajándékba kap­ják. A gyermeknapon ifjúsági börzét rendeznek majd, ahol a dísztárgyakat eladják. A hato­dikosok üzemeltetik az iskola­boltot. Tanszereket, tejet, tej­termékeket, almát, üdítő italo­kat'árusítanak, heti forgalmuk 2500 forint. A tanév végén a haszonból százalékos arányban részesülnek a tanulók. A hete­dikesek a gombafelelősök, s mivel ez több munkát kíván, az iskola felsősei mind dolgoznak a gombapincében. A nyolcadi­kosoké a dísznövény-szakosz­tály. Munkájukat dicsérik a fo­lyosók, osztálytermek virágai. Az iskola háta mögötti domb­oldalon elsős korukban fenyő­ket, díszcserjéket ültetnek, ame­lyeket aztán nyolc évig a sa­játjukként gondoznak. Mind­ezeken kívül csonthéjas gyü­mölcsöket ültettek, diót, man­dulát, mogyorót. Erre, vala­mint az iskolaboltra, és termé­szetesen a gombára is szerző­désük van a Pannónia ÁFÉSZ - szaT. De térjünk vissza a csiperké­hez, amelyet Pécsett^— mint iskolások — egyedüfiként ter­mesztenek. Az intézmény 60 négyzetméter alapterületű régi szenespincéjét alakították át er­re a célra. A Pannónia ÁFÉSZ szállítja a komposztot, amit kő­porral 5 centiméter vastagon kell lefedni. Tarlós Péterné ta­nárnő, a „gombafelelős" két éve a gyerekekkel együtt kezd­te a munkát: — Előtte semmilyen gyakor­latom nem volt, szakembereket kérdeztem meg, hogyan is kell ezt csinálni. És bejött. Egy tan­évben kétszer telepítünk, s át­lag kétnaponta szedjük le a ki­fejlett darabokat. Egy-egy al­kalommal 20 kilogramm is ösz- szejön. Az eddigi rekordot két éve értük el, amikor egyszerre 48 kiló termett! Szeptembertől júniusig 600 kilogrammot sze­dünk, s ebből a tiszta bevétel ötvenezer forint. A pénz 40 szá­zalékát a további beruházások­ra költjük, 30 százalékát a gye­rekek között osztjuk szét, mint fizetést, s a maradékot juta­lomként kapják a legjobban dolgozók a tanév végén. Óvári Zsuzsanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom