Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-23 / 22. szám

Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból kisgazdaságok baszna (3. oldal) Huszonöt éves a távfűtés (5. oldal) Bemutatkoznak a baranyai ipari szövetkezetek (3. oldal) Komplex fejlesztést a szénbányászatban! A bányászat helyzetéről tanácskozott a BDSZ központi vezetősége . A bányászat tavalyi eredmé­nyét összegző jelentést és az idei feladatokat vitatta meg csütörtöki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Kovács László, a szakszer­vezet főtitkára beszámolójában megállapította: a bányászat 1986-ban 23.1 millió tonna szenet termelt, vagyis a válla­lati tervelőirányzatok 99,8 szá­zalékban teljesültek. Október­ben még tetemes volt az el­maradás, a IV. negyedévben azonban szabadnapi terme­léssel, a gépek jobb kihasz­nálásával, a többletmunkát (Folytatás a 2. oldalon) Tejipar, húsipar, baromfifeldolgozó Hem okozott termelés­kiesést q zord időjárás Gyors intézkedések az állattartó telepeken - Folyamatos az alapanyag-szállítóé - Megkezdődött az élőállat-export * wst Számítógép irányítja a vízmű működését Herget Jenő villamosmérnök a nagyregionális rendszer szimulá­ciós programjait ellenőrzi a professzionális számítógépen Épül a komlói regionális vízvezeték Gyorsabban haladnak a tervezettnél A komlói regionális vízveze­ték története az 1980-as évek elején kezdődött. Komlón alap­vető vízellátási gondok jelent­keztek, s egyre sürgetőbb fel­adatta vált a vízvezeték megé­pítése. Mérei Emil, a ^-'cseki Szénbányák vezérigazgatója, országgyűlési képviselő közben­járására végül is versenytár­gyalást írtok ki, amelyet két cég nyert meg: a komlói szék­helyű Baranya Megyei Vízmű és a DÉLVIÉP. 1985 szeptem­berében megkezdték a munkát. A beruházó, az OVIBER 480 millió forintot biztosít a két ki­vitelezőnek. 195 millió a Bara­nya Megyei Vízműé, amíg a ve­zetékeket fektetik le és az au- tomatikát építik ki, a maradék összeg pedig a DÉLVIÉP gene­rálmunkálatait fedezi. A vízmű építési terveinek el­ső üteme a tervezettnél gyor­sabban halad: 1986-ban 600 méter helyett 3600 méter 600 milliméteres belső átmérőjű cső került a helyére. Idén - 61 és félmillió forintos összköltséggel- két darab 300 milliméteres csővezeték, lefektetését kezdték meg Zobák aknától a Kossuth aknáig, amely jövőre napi 8000 köbméter vizet ad. a városnak. Az 1988. június 30-ig elkészülő — összesen 12 kilométeres — szakasz, amely a régi vasai át­adó állomástól a zobáki foga­dóállomásig húzódik, Komló tel­jes, napi 24 000 köbméteres vízszükségletét biztosítja majd. A vízvezeték különleges mi­nőségű feltételeknek felel meg. A csövek összehegesztésénél például röntgennel vizsgálják annak tartósságát. A javítás nélküli hosszú élettartam elé­gése érdekében a csövek kor­rózióvédelmet kapnak. Kívül fó­liával borítják be, belül pedig úgynevezett TATÉ eljárással, ce­menttel vonják be. Az elzáró- szerkezetek a lehető legkorsze­rűbbek. A vállalkozás másik része a vízmű ellenőrzési rendszerének kidolgozása. Harmincegymillió forint értékben fejlesztették ki azt a módszert, amelynek lé­nyégé, hogy két Victor típusú számítógép irányítja a műkö­dés minden fázisát. Épül a cső­törésjelző rendszer is: a számí­tógép jelzi a csőtörés helyét és automatikusan működésbe hozza a lezárószerkezeteket, így a kár minimálisra csökken. Ez a módszer az országban egyedül Komlón létezik, s itt is dolgozták ki. A komlói regionális vízveze­ték elkészülte után üzemeltető­je a Dunántúli Regionális Víz­mű lesz. • Ó. Zs. A tél szorítása az elmúlt héten Baranyában is. nehéz helyzetet teremtett az álattar- tó telepeken. A bogádi tsz- ben a hó nyomásától besza­kadt egy borjúistálló teteje, szerencsére a borjakat sikerült kimenteni. A hófúvás több ál­lattelepet órákra elvágott a külvilágtól. A tsz-ek azonban példás gyorsasággal intézked­tek, a készenlétben álló hó­ekékkel folyamatosan tiszto­gatták és járhatóvá tették a telepekhez vezető utakat. így ha némi késéssel is, helyen­ként a honvédség terepjárói­val, de mindenhonnan el tud­ták szállítani a tejet. Zavar keletkezett a telepek vízellátási rendszerében is. A mínusz húsz fokos hidegben sok helyen lefagytak a vízcsa­pok. A gyors hibaelhárítás — a vezetékek leszigetelése — azonban megmentette az ál­latokat a szomjazástól. Leg­több gondot az áramkimara­dások okozták. Szerencsére 4-5 óránál hosszabb áramszü­net sehol sem volt. A baromfi- keltetők és -nevelő telepek a legérzékenyebbek az áramki­maradásra. Boksán és Re­ménypusztán az áramszünete­ket a saját áramfejlesztő agg­regátorok működtetésével hi­dalták át. Ilyenekkel ma már minden nagyobb baromfitartó gazdaság rendelkezik. A szarvasmarhatelepek egy ré­szében is van aggregátor. Veszélybe került az állatok folyamatos takarmányellátása is. A gazdaságok azonban ezt is önerőből oldották meg oly módon, hogy néaykerék-meg- hajtású járműveket, terepjáró­kat csoportosítottak át a tele­pekre. Sok kis falut elvágott a A volt sásdi járásbíróság épületét □ Sásdi Költségvetési Üzem újítja fel szakmunkásképző intézet céljára. (Tudósítás az 5. oldalon.) tél a külvilágtól, a termelőszövet­kezetek saját hóekéikkel, fo­lyamatosan végezték az utak tisztogatását. Nagyértékű ház­táji állomány van ezekben a falvakban. A háztáji portá­kon tartott hízósertéseket a termelőszövetkezeti járművek gyűjtik be és szállítják el a vágóhídra. A szervezettségnek és jó együttműködésnek köszönhető, hogy a tél szorítása ellenére a megye mezőgazdasága tal­pon maradt. Az állattelepeken nem állt le az élet, a termelés zavartalanságát mindenütt biztosították. Legfeljebb az energiaköltségek emelkedtek meg tetemesen. Az élelmiszer- ipari vállalatok alapanyag-el­látásában nem okozott törést a rossz idő. A Pécsi Húsipari Vállalatnál napi ezer sertést vágtak le a leghidegebb na­pokon is, ami fedezte az el­látást, sőt jutott belőle *a fő­városiak megsegítésére is. Nem volt termeléskiesés a tejiparnál sem, három műszak­ban dolgoznak, s ma már a kis falvakba is eljut a tej és a tejtermék. Szombaton is dolgoztak a Pécsi Baromfifeldolgozóban. Alapanyag-ellátásuk végig fo­lyamatos volt, a vágottbarom- fi-ellátás zavartalan, s jut be­lőle Budapestnek is, sőt a na­pokban megkezdték az olasz exportot. Ha vevők habozása miatt pár hónapos késéssel is, de végre megindult a megyé­ből a bárányexport. Kedden a magyarszéki termelőszövetke­zetből hét vasúti vagon bá­rányt indítottak útnak Szíriá­ba. Folyamatos a naposcsibe­terítés is. A boksái tsz kelte­tőjéből tegnap fűtött járműve­ken 60 000 naposcsibét szállí­tottak a Zala és Somogy me­gyei kistermelőknek és az Oreglaki Állami Gazdaság­nak.- Rné — Kelnek a naposcsibék a boksái Ezüstkalász Tsz keltetőüzemében. Tegnap 60 ezer darabot szál­lítottak ki. Fotó: Froksza László Kínai látogatás után Havasi Ferenc Japánba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására január, 16. és 22. között látogatást tett Kínában. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a Kínai Népköz­társaság államtanácsá­nak elnöke fogadta Havasi Ferencet. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára meg­beszélést folytatott Hu Csi­livel, a KKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával és Jao Ji-linnel, a Politikai Bizottság tag­jával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon tájé­koztatták egymást az MSZN\P XIII. kongresszu­sán, illetve a KKP KB 1978 decemberében tartott III. plénumán hozott határo­zatok végrehajtásának me­netéről, a gazdaságirányí­tási rendszer reformja so­rán szerzett tapasztala­taikról. Áttekintették a két ország együttműködésének, valamint az MSZMP és a KKP kapcsolatainak hely­zetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Véleményt cseréltek a világpolitika időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel a nemzet­közi béke és biztonság fenntartásának, a fegyver­kezési verseny megfékezé­sének szükségességére. Havasi Ferenc látoga­tást tett Kantonban' és Sanghajban, megtekin­tett több ipari és mező­gazdasági üzemet, megis­merkedett a kantoni Gaz­dasági-Műszaki Fejlesztési Terület tevékenységével. Az MSZMP KB titkárá­nak programjában részt vett Kátai Géza, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője és Iván László, Ma­gyarország pekingi nagy­követe. Havasi Ferenc és kísé­rete csütörtökön Kínából Japánba utazott. XLIV. évfolyam, 22. szám 1987. január 23., péntek Ara: 1,80 Ft Világ proletárjai, egyesüljetek! e .>« lm 'ék* Ilii nIF gp ági ,. m.' Ji Ili ife* L fcmJL fl« msmmmmmammmummmmmsemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom