Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-19 / 18. szám

Öl kazein fut éjfél-nappal Tél a pécsi állatkertben - [ 5. oldal 5. oldal Takarékos áramfogyasztás r ........................ * \ 5. oldal A cremonai hegedűkészítő Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanioiH XLIV. évfolyam, 18. szám 1987. január 19., hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Hókotrók és szánkózók A friss hónak a gyerekek örültek a legjobban. Képünkön hó­embert készítenek a kollégisták a Nevelési Központnál. Nem okozott nagyobb gondot az újabb havazás Nyugat felől kikandikál a Nap és összekacsint a sok­ezer szánkózóval és síelővel. Délután fél négy van, békés, téli vasárnap, a megye egyes részein harminc centis hó esett szombat este óta, a pogányi meteorológiai állomáson 16 és fél centit mértek. Szél alig-alig rezdül, a fák ágain gyönyörű­en mutat az öt-hat centis ne­hezék, riadt és ösztönük sze­rint télre elhallgató rigók lá­bai kaparásszák a burkolt ágakat, gerlék búgnak egy­másnak a jövendő tavaszról, a tereken fürge verebek lopják el incselkedve o méla városi ga­lambok elől a kegyként szórt morzsákat. „Megint” — mond­ja a kisgyerek, ahogy leér a szánkó a dombról. „Meginti” (Folytatás a 2. oldalon) Csao Ce-jang fogadta Havasi Ferencef Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt megbí­zott főtitkára, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsá­nak elnöke vasárnap fo­gadta a Pekingben tartóz­kodó Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nevében meghívást adott át a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, hogy kölcsö­nösen megfelelő időben te­gyen látogatást Magyaror­szágon. Csao Ce-jang Ká­dár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szóló viszont- meghívást adott át. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője vasárnap Moszkvá­ba utazott, ahol részt vesz a KGST VB 122. ülésén. A kormány elnökhelyettesé­nek elutazásakor a Ferihe­gyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete. IMunkasor-egység- gyiílések Baranyában Számvetas a megyei tarzsnél, valamint- Siklóson és Mohácson 30 év a néph^talom védelmében A munkásőrség megyei törzsének évzáró-évnyitó ünnepi egységgyűlését tegnap délelőtt tartót- fők Pécsett, a Nevelési Központban. Az ünnep fényét adta: 30 éve tevékenykedik a szervezet a néphatalom védelmében, s a jubileum kapcsán Czilják József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka tekintett vissza a megalakulás körülményeire, a megtett útra. A jubileumi egységgyűlés résztvevőinek egy csoportja Prokszá László felvételei Az egységgyűlésen részt vett Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára, az alapító munkásörök, hozzátartozóik és több társa­dalmi szervezet, gazdasági egység képviselője. Az ünnepi kitüntetések sorá­ban a „Kiváló Szakasz" címet nyerte el a törzs ellátó alegy­sége, melynek parancsnoka Kardos József. A szolgálati érdemérem 30 éves fokozata, dísztőr és oklevél kitüntetésben részesült Szőke Lászlóné, Wol- Iák Dezső, Drenkovics István, Péter Ferenc, Bimbó lózseI, Mi- sota István, Horváth József, Nyemcsók János, Hegedűs Mi­hály, Gyónó Vince, Tömpe Fe­renc, Király József, Farkas Jó­zsef és Horváth Tibor; dísztőrt és oklevelet Kugyelka András, Rózsahegyi Mátyás, Romvári István, Jovi Károly és Gojkovics Elek kapták meg. Kiváló Munkásőr lett Fábi­án Ferenc, Pusztai Lajos, Hau- bér István, Biró János, Asztalos Ferenc, Takács József, Acsádi István és Pöttendi Antal. A Munkásőrség Országos Pa­rancsnokának elismerését - dísztőrt — dr. Jerszi István és Sziklai József kapták. A me­gyei parancsnok tárgyjutalmá­ban és elismerésében részesült a Megyei Kórház kollektívája, a munkásőrséget segítő, ki­emelkedő munkájáért. A Megyei Pártbizottság ne­vében Deák László köszöntötte a munkásőröket, s szólt az előt­tük álló feladatokról, melynek fontos része: helytállás a mun­ka frontján is. Az egységgyűlés záróakkordjaként Czilják József bejelentette, hogy Szél Józsefet, megyei parancsnokhelyettest felmentették beosztásából és ki­nevezték a siklósi egység pa­rancsnokává, helyére Tóth Tibor került. Siklóson szombaton tartották az egységgyűlést, ahol Gulyás József parancsnok értékelte az' elmúlt évi munkát, majd Illés István, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkára szólt az elmúlt 30 évről, köszöntve az alapító munkásőröket, akik a legnehezebb időszakban, - az ellenforradalom napjai után — vállalták a néphatalom védet­Czilják József ünnepi beszédét, mondja mét, vettek részt a konszolidá­ciós időszak munkájában. A siklósi egység immáron ötödik alkalommal nyerte el a Megye élenjáró egysége címet. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Ziegler (Folytatás a 2. oldalon) Beszélgeténk erről, arról ami nyelvünkre jött, még a Celladamról is sok más egyéb között. Már túl vol­tunk annak taglalásán, hogy mennyi műtrágya hatóanya­got szabadna a földek táp­lálására felhasználni, hogy a többlettermény még kifizesse a ráfordított költséget, s a növekvő környezeti ártalmak költségét is. Találó, már úgy értem szi- ventaláló volt a gondolat miszerint előfordulhat, hogy az NSZK-ból csaknem in­gyen kapott, az elégetéskor bizonyos légszennyezést okozó tüzelőolaj drága le­het a népgazdaságnak, ha nyugatnémet kereskedelmi partnereink emiatt netán elő­ítéletekkel érdeklődnek a magyar élelmiszergazdaság termékei iránt. Pedig éppen ők legnagyobb vásárlóink a tőkés világban. Talán ekkor .jutott először eszembe a tai- getoszi döntés, persze rögtön visszafogtam fantáziámat... De maradjunk a pécsi mű­szaki értelmiség klubjában, ami elismerem túl távol van Dél-Görögország legmaga­sabb hegységétől, a Taige- tosztól, ahol a spártaiak a hagyomány szerint a mély­be vetették testi hibás cse­csemőiket. S talán már két és félezer esztendő is el­múlt az elmúlt péntek esti beszélgetésig, amikor egy maroknyi mérnök, közgaz­dász, talán a legnagyobb baranyai vállalatok vezetői, politikus, államigazgatási szerv vezetője jónéhány megfogalmazott gondolatot, sőt fájdalmas vajúdások kö­zepette megszületett dön­tést is a' mélybe vetettek: ki­derült, hogy azok némelyike nem csak testi hibás, de kissé szörnyszülött is. Mint említettem beszélgeténk so­kat a magyar föld értékes termőképességéről, mind­azon szellemi kincsekről, amelyek ebből a termőké­pességből még nagyobb ér­téket tudnak kihozni. Pél­dául, ha a magyar gabona nemes magvait adnánk el külföldre még a mostaninál nagyobb mennyiségben. Er­ről meg eszembe jutott, hogy Kádár János az elmúlt héten az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottságban tett lá­togatásakor sürgető teendő­ink között elsőként említet­te a műszaki fejlődés gyor­sítását, a tudományos ku­tatás eredményeinek beveze­tését. Kimagasló eredménye­ket csak azok képesek ma már a magyar gazdaságban produkálni, akiknél a mű­szaki fejlesztés nemzetközi mércével is mérhető színvo­nalát jól átgondolt tudomá­nyos kutatás alapozta meg, ahol a döntések ennek szem előtt tartásával szület­tek, ez most gazdaságunk, életünk, jövőnk szempontjá­ból a legfontosabb. Mi is az a taigetoszi dön­tés? — éledt fel bennem is­mét a gondolat, s többé már nem is hagyott nyugodni. Az élet és halál kérdéséről szóló döntés, ha úgy tetszik ítélet. Ha létünk, jövőnk a műszaki fejlődésünk függvénye, akkor a műszaki értelmiség, a ku­tató, a fejlesztő, a termelést irányító mérnök, munkája, te­vékenysége az azt ösztönző anyagi és erkölcsi megbecsü­lés mértéke életünket vagy bukásunkat meghatározó tai­getoszi döntés. Későre jár — kinn ismét erősen havazik. Borozgatunk, a munkaidő mindenkinek rég letelt. Már ledőlt a tekintély­tisztelet, a vitának itt-ott azért medret szabó gátja, nem győzöm jegyezni a jobbnál, jobb ötleteket, rég elfeledett, asztalfiókokba zárt, megvaló­sítható tervek támadnak fel. Odakinn menetőautó sziréná­zik, az utolsó napokban a téllel küszködő munkások jut­nak eszembe: a buszvezető, vasutas, hómaró gépkocsive­zetője, a kenyér-, a tejszállí­tó, a mentők... Vészhelyzet­ben az egész ország össze­fogott, az életről kellett dön­teni, azért kellett dolgozni... Dehiszen a Központi Bizott­ság novemberi, majd a de­cemberi ülésén is, ha nem is túl riasztóan, megszólaltak a szirénák .. . Beszélgeténk, terveket szövögeténk... S ma mindannyian ismét mun­kahelyünkön vagyunk, s hi­szek benne, hogy a taigetoszi döntés az életre szavazó ol­dalán dolgozunk . .. Lombosi Jenő A taigetoszi döntés

Next

/
Oldalképek
Tartalom