Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-18 / 17. szám
i kosaras álom: bajnoki arany Egy rendkívüli csapat Érmek, érvek, jubileumok „Lest még egyszer ünnep a világon..Képünk az elvesztett MNK-d8ntő után készülL Balról Likár László, középen Kovács József vezetőedző, jobbról Schmidt Lajos edző. Aligha találunk rendkívülib- ben szereplő csapatot hazánk elsőosztályú labdajátékainak sorában, mint a Bajai SK férfi kosárlabdacsapatát. Rendkívüli, mert most túl az NB I. „A" csoportjának 11. fordulóján, tehát csak 7 fordulóra a rájátszástól, a bajai fiúk tiszta két győzelemmel vezetnek a tabellán, vagyis egyetlen egy vereséget kellett elszenvedniük az őket üldözők között lévő Körmend együttesétől, lent Vasban. Bár a bajaiak jutottak már bajnoki bronzhoz (éppen az előző bajnokságban), sőt voltak már ezüstérmesek is, ám, hogy vidéki csapat létükre, ilyen eséllyel pályázzanak a bajnoki címre, még soha nem adatott meg számukra. Igaz, hosszú évek alatt ért már ez a kiugró, tehát valóban rendkívüli szereplés, ám ahhoz, hogy a régi vágy beteljesüljön, mindig hiányzott az a bizonyos plusz. így volt ez a legutóbbi MNK-döntőben is, ahol mindössze négy másodperc választotta el őket a győzelemtől, ám ahelyett, hogy „lenyelték” volna a labdát, eldobták, így ha vitatott körülmények között is, de a Budapesti Honvéd játékosai nyakába akaszthatták a Nemzeti Sport- csarnokban a kupagyőzelemért járó érmeket. Lesz-e lelkiereje a csapatnak ahhoz, hogy most ne eressze ki kezéből azt, amit eddig vérrel-verejtékkel megszerzett? — kérdeztük Kovács József edzőtől, aki 35 évvel ezelőtt kötelezte el magát - igaz, előbb csak mint játékos - a Bajai Bácskához. — Hogy lesz-e lelkierőnk? — tűnődött el az edző, aki három és fél évtizede tervez évről évre a csapatnál, ami újabb rendkívüli tényül szolgál. — Lenni kell. Persze, dőreség lenne azt állítani, hogy most aztán senki nem előzhet meg bennünket... A kosárlabdában, mint valamennyi labdasportágban mindig, minden előfordulhat. Többet ne említsek: itt van a szombati mérkőzésünk a Videoton ellen. A fehérváriaknak most nagyon jó együttest sikerült össze verbuválniuk a hazai és az idegen játékosokkal. Jó lenne már túl lenni a mérkőzésen. Sokkal tisztábban látnánk ... — Apropó, még egy rendkívüli. A bajaiak hosszú évek óta csak saját nevelésű játékosokból „táplálkoznak". Aligha van erre példa az NB l-ben. — A megállapítás 90 százalékig igaz. Ugyanis, jó néhány év után éppen most fordult elő, hogy máshonnan is erősítettünk. Igaz, most sem léptük át a megyehatárt, mivel Veress Kornél Kecskemétről került hozzánk.- Ha már annyira belebonyolódtunk a bajaiak rendki- vüliségébe, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy nem a sportkör, de még csak nem is a tornacsarnok irodájában, hanem a Bajai Finomposztógyár, értékesítési főosztályvezetőjének irodájában beszélgetünk. Kiváncsi volnék: ha meghirdetnénk hazánkban, hogy jelentkezzenek azok az edzők, akik labdasportunk első vonalában lévő csapatoknál tevékenykedve, nem főállásban vannak alkalmazva, Kovács Józsefen kívül volna-e jelentkező?- Nem tudok róla, de nem is nagyon érdekel. Mint játékos, majd mind edző is mindig a magam erejére, illetve a saját tudásunkra alapoztam. Munkahelyemen az értékesítési főosztályvezetői posztig vittem. Elégedett vagyok. Főleg azért, mert mellette bebizonyosodott, hogy „hazai” játékosokkal is lehet csapatot létrehozni, ha valahol egyet akarnak.- Soha nem kísértették meg, hogy vállaljon el a bajainál jobb csapatot? Pontosabban, még soha nem ajánlottak nagyobb pénzt, mint az osztályvezetői fő- és az edzői mellékállásért járót? — Többször és többszörösét. Végül is abban maradtunk a családdal, hogy mi bajaiak vagyunk. Engem a sportban is évtizedek kötnek a városhoz, minthogy fiam is itt „bolondult bele” a kosárlabdába. Jól érezzük magunkat Baján. — Ha már a városnál tartunk, úgy hallottuk, hogy egyedül Baján tekintik játéknak a kosárlabdát... — Kiegészítve azzal, hogy komoly játéknak. Itt senki nem nevet rajtunk, hogy a teniszpályán, a Dunatöltésen, a strand homokjában rendezett háziversenyekkel alapozunk. Mindenki ismer bennünket, tehát mindenki tudja, hogy mi mindezt halálosan komolyan vesszük. Csakis így lehetett, hogy a KEK-mérkőzés visszavágóján Moszkvában sikerült „lehajtanunk" azt a CSZKA-at, amely a számunkra idegen, a nagyobb közönség miatt választott bajai csarnokban elütött bennünket a továbbjutástól. — Idén van harminc éve, hogy az NB l-ben szerepel a Bajai SK. A sportköri irodán azt is megtudtuk, hogy Kovács József edző pedig most 50 éves. Kikkel indulnak a kettős jubileum évében rohamra a bajnoki címért? — Ágfalvi, Hosszú, Likár, Gorjanácz, Kiss, Kovács, valamint Rátvay, Veress, Dara, dr. Varga, Szabó, Vétek, Pálkerti és Vaskó. Kapu László Hetente kétszer megjárja Tolnát és Baranyát Egy postás Bogyiszlóról Van, aki a tollaslabdát kedveli Vajon hányán vállalkoznának arra, hogy Tolna megye legkülönbözőbb helységeiből hetente kétszer három órára utazzanak Pécsre úgy, hogy csakis éjszaka térhetnek vissza. Igaz, két változat közül is választhatnak. Az egyik: Pécsről a 22.15-kor induló vonattal Bátaszékre, ahol ötórás alvás után a 4.40-es vonattal mehetnek Tolnamözsre, ahonnan még vár rájuk egy 7 kilométeres út kerékpárral. A másik: Pécsről a 22.30-kor induló busszal Bonyhádra, ahol ugyancsak ötórós pihenő után indulás busszal Bogyiszlóra. Nyilván azt kérdezik: mindezt miért? Pontosabban menynyiért? Nos, a miértre van válasz, a mennyiértre aligha. A választ pedig egy 25 éves fregoli, azaz állandóan helyettesítő postástól kaptuk, aki elmondta, hoay hobbijának, a tollaslabdázásnak hódolva jár hetente kétszer - verseny- idényben háromszor - Pécsre, s ezért hajlandó vállalni az éjszakai tortúrákat. Pilisi Sándor, akár osztálytársai, focizás közben kötött barátságot a sporttal Bogyiszlói Ám a korai csontgyulladás gipszcsizmába parancsolta lábait. Amikor megszabadult a csizmáktól, más sportágakat javasoltak neki. Akkor ismerkedett meg o testnevelője által bemutatott tollaslabdával. A tanár nősülése után azonban széthullott az addia termelőszövetkezet által patronált csapat. Sanyi pedig ott maradt „megfertőzötten” a tollaslabdától. Tizennyolc éves korában került a postához, s hoov többet kereshessen, s a sporttal se kelljen szakítania, állandó helyettesítői kézbesítőállást vállalt az akkor még meglévő, szekszárdi járás területére, minek következtében napi 60-70 kilométert kerekezhetett Bátaszéktől Zombáig. Pilisi Sanyi, mivel a tollaslabdával sem kívánt szakítani, volt edzője javaslatára jelentkezett a Pécsi Spartacusnál. Versenyzőtársai megismerve Sanyi utazásának körülményeit, mitagadás, hónapokig csodabogárnak tartották, Sanyi pedig pontos volt ha fújt a szél, ha esett az eső vagy a hó. Néhány hónap után aztán megváltozott társai véleménye. Szilvássy Csaba edző pedig meglepetten tapasztalta: egyre kevesebben késnek, hiányoznak az edzésről. Aztán kidé-, rült, hogy a lányok és a srácok respektálva Sanyi pontosságát, Tolna különböző településeiről, ők sem akartak lemaradni pontosságban és munkavállalásban. Végül is, Szilvássy edző Dárius minden kincsével sem teremthetett volna nagyobb edzési és versenyzési fegyelmet, mint Sanyi példájával. Csupán nyaranta maradt el Sanyi az edzésekről. Azokban a hónapokban - pénzgyűjtés miatt - Siófokon ugrott be helyettesítőnek. Ám, amint beköszöntött az ősz, mintha csak a Balaton felől érkező fecskékkel tartana, megjelent a meszesi tornateremben. Mint végül is kiderült, a fecskehasonlat nem is véletlen. Nemcsak a hűséges visszatérés miatt. De azért is, mert Sanyi, kihasználva a Siófokon kéthetente kijáró szabad hétvégeket, családi házat épített Bogyiszlói Házat bontott, alapozott, betont kevert, falazott, vakolt, tetőt épített, s mire elmúlt a nyár, édesanyjával és kistestvéreivel beköltözött a hóromszobás, összkomfortos házba. S, hoqy időközben ver- senyről-versenyre jobb eredményeket ért el? A rácsodálko- zóknak csak annyit mondott: „Az állandó, intenzív edzés nélkül semmire sem mehettem volna I” K. L. LELÁTÓ Kiszolgálni a közönséget Még javában benne vagyunk a télben és másfél hónap választ el bennünket a labdarúgó-bajnokság tavaszi rajtjától, de az egyesületek máris elkezdték a pontos műsor kialakítását. Az első tervezésre még decemberben sor került a sorsolás elkészítésekor, de azóta változott egy s más. Az átalakított MLSZ vezetés nagyobb teret biztosított a klubok számára, péntek estétől vasárnap estig kínálkozik lehetőség a jövőben a bajnoki mérkőzések lejátszására. Ezzel is azt szeretnék elérni, hogy minél többen látogassanak ki a mérkőzésekre. Most már az egyesületeken a sor, hogy feltérképezzék, szurkolóiknak melyik a legkedvezőbb időpont. A napokban ismét leültek az érdekeltek, hogy az utolsó három forduló kivételével egyeztessék a programot. Az már ismert, hogy a jövőben az utolsó három fordulót sem kell azonos időben játszani, de az MLSZ ezekre az időpontokra február végéig haladékot adott. A közelmúltban több egyesületi és labdarúgó szakosztályi vezetővel beszélgettem az időpontokról és akkor többen is azt mondták, megpróbálkoznak a péntek estével. Most viszont, amikor állást kellett foglalni, mindenki visszalépett ettől a lehetőségtől, csupán a Videoton jelzett egyetlen pénteket a tavaszi idényben. Az igazsághoz tartozik, hogy a szövetség sem lelkesedik a pénteki játéknapokért, mert az felborítaná a kialakított ritmust. A nemzetközi mérkőzések többséqét ugyanis szerdán játsszák a csapatok, és szerda után pénteken is pólyára lépni nem a legszerencsésebb. A fővárosi csapatok közül a Vasas és az Újpesti Dózsa is kísérletezik a vasárnap estével. Azzal érvelnek, hogy vasárnap estére, mindenki hazaér a vikendről és záró- programként szívesen megnéz egy NB l-es mérkőzést. Az MTK-VM ragaszkodik a vasárnap délelőtthöz. Ök úgy indokoltak, hogy ősszel is sikert aratott a vasárnap célelőtti rendezés, ezért nem temek el ettől. A Ferencvá- ro kitart a szombat délutánnál de igyekszik úgy alakítani, a kezdési időpontot, hogy a nézők hazaérjenek a televízió főműsorának kezdetére. Ez utóbbi fontos szempont, nem egyszer zsörtölődtek a zsurkolók már azért, hogy nem értek időben haza. A Honvédnak is hasonló elképzelése van, mint a zöld- fehéreknek. Az ország különböző városaiban lévő NB l-es csapatok ragaszkodnak a szombat délutánhoz, ahol pedig van világítás, ott a szombat estéhez. Kivételt csak a Tatabánya jelent, továbbra is vasárnap játsszák a mérkőzéseket. Erre más csapatnak nem ad lehetőséget az MLSZ, mondván, ekkor lépnek nályára az alacsonyabb osztályúak és az NB I. elvonná tőlük a közönséget. A Tatabánya azért ielenthet kivételt, mert a bányászok többsége szombaton is dolqozik, és az ő szurkolóik ielentős része közülük kerül ki. A dél-dunántúli csapataok közül a PMSC-nél és a Siófoknál adott a helyzet, a két városban nincs a pályán világító berendezés, így ők mindig az engedélyezett legkésőbbi szombat délutáni időpontban kezdenek. Zalaegerszegen viszont élnek a világítás adta lehetőséggel, és játszanak esti mérkőzéseket is. A VDN to tó tippjeit a 4. játékhétre Ssalontay Gyula pécsi lakos, ax új- mecsekaljai totózó tSrzstagja áH itatta össze. E heti tippelőnk 1949 óta jót- esik rendszeresen. A 4. hét tippjei: 1. Arezzo—Triestina véger. Tipp: 1 x 2. Bologna—Modena véger. Tipp: x 4. Catania—Cesena véger. Tipp: 1 x 5. Genoa—Taranto véger. Tipp: 1 6. Genoa—Taranto I. félidő. Tipp: 1 7. Lanerossi—Lazio véger. Tipp: 1 x 8. Lanerossi—Lazio I. félidő Tipp: 1 x 9. Lecce—Cagliari véger. Tipp: 1 10. Lecce—Cagliari I. félidő Tipp: 1 11. Parma—Pescara véger. Tipp: 1 x 12. Parma—Pescara I. félidő Tipp: 1 x 13. Sambened.—Bari véger. Tipp: 1 x +1 14. Pisa—Cremonese véger. Tipp: x Nemzetközi ' gasztronómiai hetek, 1987. 1 Szeretettel meghívjuk kedves vendégeinket Minaret éttermünkbe egy intim, gyertyafényes vacsorára! Január 19-én, 26-án és február 2-án, hétfő esténként a hagyományos magyar konyha ételeit kínáljuk újszerű, látványos formában. Részvételi díj: 200 Ft/fő. Asztalfoglalás: 13-322. vasárnapi 7 <r \