Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-18 / 17. szám

Téli napfény, s más meleg csecsebecsék Mínusz tíz fok divatja Kámzsa, fülvédő, lábszárvédő Nem kényeztetett minket a napsütés az idei télen. Egész­séges nyári barnaságunk rég lekopott, a napimádók kifakul­tak. Egyesek mégis úgy feste­nek, mintha egyenesen Afriká­ból érkeztek volna. A magya­rázat? Pécsett is egyre több hódolója akad a mesterséges, kék napfénynek, a szolárium­nak. Természetesen a nők a bát­rabbak, de ma már egyre több férfi is bemerészkedik a lám­pák alá, sőt, kamaszfiúk is, akik - kissé szégyenkezve ugyan —, de bevallják, hogy a hátukon, arcukon keletkezett pattanásokat szeretnék eltün­tetni. A szolárium erre a leg­jobb orvosság. Persze, a ven­dégek 80-90 százaléka még mindig fiatal nőkből áll. A leglátogatottab pécsi szalonok az írisz, a Kossuth Lajos u. 8. szóm alatti, valamint az Apá­czai Csere János Nevelési Központ uszodája, ahol szintén van lehetőség bámulni. Télen a nyárinál kétszer-háromszor nagyobb a forgalom, naponta TO-12 személyre jut idő, ezért jobb, ha előre bejelentkezik az ember. Azt mondják, heti két alkalommal egész télen át megőrizhető a tengerparton szerzett szín. A hideg, kék fény tökéletesen pótolja a napsu­garakat, sőt, még egy kicsit erősebb is. A bőrre rendkívül egészséges, mert a szervezet­ben lévő ergoszterint D-vita- minná alakítja át. Az esztétikai szempont sem hanyagolható el. S hogy mennyibe kerül? Az íriszben öt percenként 15 fo­rint, a Kossuth Lajos utcában áprilisig kedvezményt adnak: 15 perc 38 forint (egyébként 50), s a Nevelési Központban 15 perc 40 forint, 20 perc 60, 25 perc pedig 80 forint. Az idei tél meghozta a saját jel­legzetes divatcikkeit is: a nagykabátok, a meleg nadrá­gok kiegészítőit. Már tavaly is felbukkant, de az idén éli vi­lágát a kámzsacső. Nem kell többé sapka, sál, mert mind­kettőt pótolja. Aki kötni tud, annak gyerekjáték elkészíteni, és ami a fő, minden lánynak, asszonynak jól áll. A kámzsa a harsány színeket kedveli: li­lát, sárgát, cikláment, pirosat. Akinek tetszik ez a viselet, hozzá való fejpánttal rögzít­heti. Idén a fejpánt is új for­mában jelentkezik. Míg tavaly a több színből kötött és össze­fonott volt a sláger, addig ma az egyszínű és középen össze­fogott a menő, amelyet átló­san illesztenek a fejre. Szól­nunk kell még a fülvédőről is, amely éppen olyan, . mint a fülhallgató. Igaz, hogy kissé süket tőle az ember, de ki tö­rődik azzal, ilyen hidegben. Fejünk tehát védve van. A haavományos kesztyűk mellett viszont megjelentek az ujjatla­nok. Hogy fázik a kezünk? Nem baj, azért van a kabát­zseb! A csuklónkon viselhetünk világító csuklómelegítőt, a lá­bunkra pedig lenjobb, ha láb­szárvédőt húzunk. Cipőhöz, csizmához egyaránt praktikus. Ó. Zs. Változások a felső- oktatási intézményekben Egyetemi, főiskolai felvételi körkép Jelentkezési határidő: március 1. Ha azt írom, hogy rendkívül nehéz helyzetben végeztem a négy megyei felsőoktatá­si intézmény továbbtanulá­si lehetőségeiről szóló in­formációs körkpp megírá­sát, akkor korántsem az idő­járásra gondolok. Munkámat nehezítette, hogy vidéken még nem kapható az idei felvételi tájékoztató. Nem érkezett meg az a könyv, amely Budapesten már két hete beszerezhető (ha el nem fogyott) és, amely nemcsak szegény továbbtanulni vágyókat, hanem a felsőokta­tási intézményeket is informál­hatná a lehetőségekről vagy arról, mit is fogadott el a mi­nisztérium. A most következő körképben általános változások mellett dél-dunántúli megyék felsőok­tatási intézményeiben várható újdonságokról lesz szó. (Itt jegyzem meg, hogy lapunk ja­nuár végén vagy február ele­jén ismét megrendezi immár hagyományos telefonos fóru­mát a felsőoktatási felvételik­ről. A pontos napot időben kö­zöljük.) Mindenekelőtt az általános változásokról: a jelentkező fi­úk — kísérletképpen — maguk dönthetnek arról, hogy nappa­li tagozatos tanulmányaik előtt (megosztva) vagy utána (egy­szerre) kívánjók-e letölteni ka­tonaidejüket. Ennek megfele­lően változnak a jelentkezési lapok is idén. Ezeket a nyom­tatványboltokban (Pécsett, a Kertvárosban lehet beszerezni. Megszűnnek a pedagóguskép­ző intézmények körzethatárai. Budapest kivételével bárki, bármely pedagógusképzőbe je­lentkezhet. Az a jelölt, aki ta­valy valahova előfelvételt nyert, idén újra felvételizhet, más in­tézménybe. ha sikerrel jár, vó- '"szthat, hol is tanul tovább. Végül, idén március 1-ia kell jelentkezni, előbbre hozták te­hát a határidőt. A Felvételi tá­jékoztató késése miatt azon­ban az intézménvek bizonyára ruqalmasan kezelik a beérkező anyagokat. Vegyük sorra négy megye felsőoktatási intézményeinek nappali tagozatos fejezetét. Zalában, a Keszthelyi Agrár­egyetemre tavaly általános szakra 80, agrárkémiaira 35 embert vettek fel, idén is ha­sonló keretszámot várnak. A zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolára 1986-ban 160-an kerültek be összesen pénzügyi és számviteli szakra, nem várható változás. Tolnában, a szekszárdi taní­tóképzőn szeptembertől három­éves lesz (az eddig kétéves) óvónőképző, és indul újra né­met nemzetisgi óvónőképző szak is. Tavaly hatvanon kap­tak helyet a tanítóképzésben, hatvanon az óvónőképzésben az első évfolyamon. Nem vár­ható változás. Somogybán, a kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán to­vábbra is nyolcvan embert ve­hetnek fel a tervek szerint, a tanítóképzőn szeptembertől először indul hároméves, a szekszárdihoz hasonló felsőfo­kú diplomát adó, óvónőképző szak, a két említett szak össz- létszáma 200 körül várható. Baranyában, a JPTE Jogi Ka­rára 95, a közgazdaságira 100 jelentkező juthat be. A tanár­képző karon a négyéves főis­kolai képzésben ugyanazok a szakpárok indulnak, mint ta­valy. Az ötéves, egyetemi kép­zésben induló párosításokkal kapcsolatban ellentmondó hí­rekkel találkozni, ezért felsorol­juk őket, a minisztériumtól ka­pott tájékoztatás alapján: magyar—orosz, magyar—olasz, magyar—angol, magyar—fran­cia, magyar irodalom-ma­gyar nyelv, magyar—művészet­tudomány, történelem—orosz, történelem—angol, történe­lem—francia, orosz—olasz, orosz—francia, angol—francia, és történelem—olasz. A minisz­tériumban elmondták, hogy bár több más szakpárosítást is ter­vezett az egyetem, de újabb szakok indításához a szakértői testületek az eredeti formában nem járultak hozzá, az új szak- párosok 87. szeptemberi indítá­sát gátolják a nehéz anyagi körülmények is. így, bár a mi­nisztérium támogatja azt az elképzelést, hogy egyetemi szintű természettudományi sza­kok is legyenek, ezek indításá­ra 1987-től még nincs mód. A Pécsi Orvostudományi Egyetemre a tavalyihoz hason­lóan — 170 leendő általános orvosra és 20 leendő fogorvos­ra van keret, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola pécsi ta­gozatán a tavalyinak megfele­lően alakulnak a felvételi le­hetőségek. A Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán nem indul szep­tembertől szilikát—vegyigépé­szeti szak, helyette műszaki informatikai szak' lesz, építész és gépész szakterületen, ötven elsőssel. Az új szakon olyan szakembereket képeznek, akik az adott szaktudományi felada­tok megoldásánál a korszerű számítástechnikai módszereket és eszközöket a gyakorlatban is használni tudják. A PMMF- en a többi szak változatlan, az összkeretszám 390, nappali ta­gozaton. Bozsik L. Becsben ffogja késen a turistát volt munkatársunk lapja...meg Pesten Wiener Walzer és Pester Post Utat nyitnak az etetőkhöz Szünetel a vadászat Olvasnivalók oszfrák és magyar utasoknak Bécsben úgy 70 000 magyar él — jónéhány generáció be­széli nyelvünket - és a statisz­tikák szerint évente közel 400 000 turista keresi föl Ma­gyarországról a hajdani csá­szárvárost, egyénileg vagy cso­portosan, rövidebb-hosszabb időre. Az osztrák-magyar gaz­dasági kapcsolatok nyomán a tavalyi export-import 50 milli­árd forintra rúgott, s bár el­térő politikánk, példamutató országaink szomszéd,-viszonya, egymás iránti tisztelete. Miért e bevezető? A közel­múltban éppen ezekre felfi­gyelve - és természetesen a lehetőségeket kihasználva — indult útjára Erdős Ákos újság­író kollégánk közreműködésé­vel a „Wiener Walzer" című magyar nyelvű lap, mely Bécs­ben készül. A kérdés kézen­fekvő :- Az első számok után mi a tapasztalat: megél-e egy magyar nyelvű lap az osztrák fővá rosban? — A lap indításakor kettős cél vezérelt bennünket — mon­dotta Erdős Ákos —, adni va­lamit az itt élő magyaroknak, másrészt az idelátogató turis­ta számára kellemes olvasmá­nyokat tartalmazó, praktikus információkat nyújtó magazint szerkeszteni. A start a várakozá­son felül sikerült; ma már Los Angelesből is van előfizetőnk. Eddig kéthetente jelent meg a Wiener Walzer, a jövőben ha­vonta. Kapható a bécsi újság­árus-standoknál. Az ára 10 Schilling. A magyarok pedig a hegyeshalmi határállomáson ingyen kapják, egyenruhás rik­kancsoktól, fiúktól-lányoktól.- Mit nyújt a lap? Miért jó iránytű a magyar turista kezé­ben?- A már említett könnyed olvasmányokon kívül hangver- vény- és színházprogramokat kínál, érdekes kiállításokra hív­ja fel a figyelmet, tartalmazza a mozik műsorát, könnyíti a tájékozódást-eligazodást. S ter­mészetesen segít - főleg a hirdetései nyomán — a kisebb vásárlásoknál az áruházak-üz- letek kínálataival. Majdnem idegenforgalmi bulletin, de mégsem az.- Ki finanszírozza a lapot?- A lap önfenntartó, tehát a bevételeiből megél. A kiadá­sában segítséget nyújt a Boh- mann Verlag - neves bécsi lapkiadó vállalat - és a Black­burn International Incorpo­ration, amelynek Magyaror­szágon is van érdekeltsége, a FOTEX, amerikai-magyar fotó­szolgáltatási KFT. Erdős Ákos, aki lapunk mun­katársa is volt, eddig mór há­rom lapot „alapított": az „öt- let"-et, a „Video Magazin"-t és a „Wiener Walzer”-t. Talán nem korai megkérdezni a 33 éves fiatalembert, lesz-e foly­tatás?- Természetesen lesz - mon­dotta befejezésül. — Hadd in­formáljam erről elsőként a Va­sárnapi Dunántúli Napló olvasó­it: rövidesen megjelenik a Wie­ner Walzer társlapja, a Magyar- országon megjelenő, német nyel­vű „Pester Post", amely a ha­zánkba látogató osztrák-német vendégek számára készül, s amelyet a hazai szállodákban kaphatnak majd kézbe. Amo­lyan századelős, szecessziós kivitelben, a Pester Lloyd nyomdokain lépkedve, de ter­mészetesen tele friss hazai in­formációkkal, érdekességekkel, programajánlatokkal. Kozma Ferenc Helyenként fél méteres ösz- szefüggő hótakaró borítja az erdőket. Az erdei utak járha­tatlanok, a jeges hó elvágta a vadakat az etetőktől. Az álla­tok ilyenkor nem mozognak, nem hagyják el biztonságos búvóhelyüket, inkább éheznek. A veszélybe került vadállo­mány megmenetésére Baranyá­ban is rendkívüli intézkedést léptettek életbe az erdé­szetek. A Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság sellyei, vajszlói, sásdi és pécsváradi er­dészeteiben minden közelítő traktort, hóekét a vadetetők környékének megtisztogatósára vetették be. A négy erdészet területén több száz állandó vad­etető működik. Ezek területén még az ősz folyamán nagy mennyiségű takarmányt tárol­tak be. A hóekék most utakat nyit­nak az etetőkhöz. A meglévő­kön kívül több száz ideiglenes etetőhelyet alakítanak ki a je­ges hótol megtisztított belső er­dei utak szélén. A hóekék nyomán megindultak a takar­mányszállító járművek is. Va- qonszómra hordják ki az erdő­be a lucernaszénát, a kukori­cát. A folyamatos etetésnek köszönhető, hogy vadpusztu­lást a zord idő ellenére eddig még sehol sem észleltek. A héten szünetelt a vadá­szat is, noha tilalom lényegé­ben csak vadnyulakra van. Ha az idő enyhül, azonnal folytat­ják a dúvadak, vaddisznó, ró­ka és a selejt szarvasbikák, ünők, borjak kilövését. Az Európában dúló zord időjárás miatt egyenlőre lemondták ér­kezésüket a külföldi vadászok is. — Rné — Az orvos első számú segítőtársa a röntgen Magyarországon évente át­lagosan 45—50 000 emberben találnak epekövet, 30—40 000- ben vesekövet. Ritkábban for­dulnak elő, így kevésbé isme­retesek a vastagbélben kelet­kező bélsárkövek, a hasnyál­mirigy és a dülmirigy kövei, a nyálkövek, a visszerek, az ondóhólyag és a köldök kö­vei. A különböző szervek kövei nagyjából azonos okok miatt keletkeznek. A jelenleg elfo­gadott felfogás szerint a kö­vek keletkezése több tényező együttes előfordulásától függ. Az egyik ilyen előfeltétel, hogy az adott szervben a váladék el- folyását valami (szűkület, da­ganat, fejlődési rendellenség stb.) gátolja, és pangás jön létre. A másik, hogy fertőzés,, gyulladás következtében levált sejtek, baktériumok, véralva- dék kőképződési magot alkot­nak. A gyulladás ezenkívül a váladék vegyhatásának meg­változtatásával is elősegítheti az oldott anyagok kicsapódását. Kőképződést okozhat a váladék vegyi szerkezetének megváltoz­tatása, éppen az előbbi két ok következtében. A vizelet, az epe és a többi váladék túl­telített oldatok, amelyeknek ki­kristályosodását védőkolloidok gátolják. Ha a kolloid-szerkezet megváltozik, nem tudja meg­gátolni a kicsapódást. Ezeken kívül még egyes táplálékok, az életmód és a hajlam is sze­repelhet kőképző tényezőként. Az oldatban lévő különféle sók nagyon változatossá teszik a köveket. A vesében és a hó­lyagban képződhetnek foszfát, karbonát (lúgos vizeletben), oxalát, urát, cisztin és xentin kövek (savas vizeletben.) Az epéből koleszterin, bilirubin, pigment és mészkőkövekkel kris­tályosodhatnak ki. A nyálkő fő­leg foszforsavas mészből épül fel. Az összetételen kívül szám és alak szerint is igen széles a variációs skála. A homok- szemcsétől a lúdtojás nagysá-, gúig, a simára csiszolt, a sok­oldalú testtől az agancsszerű, szabálytalan formáig minden előfordulhat. A keletkezett kövek megma­radhatnak eredeti helyükön, de elég gyakran a hordozószerv mozgása és folyadék áram­lása révén más helyekre, első­sorban a kivezetőcsövekbe sodródhatnak. Találhatunk így. követ a közös epevezetékben, a vesevezetékben és a húgycső­ben. Az elvándorolt kövek ál­talában nagyobb bajok okozói­vá válnak, mintha helyben ma­radnának. Kő jelentkezése és jelenléte valamely szervben önmagában még nem feltétlenül jelent megbetegedést. Olyannyira, hogy sok ember panaszmen­tesen leéli életét anélkül, hogy tudomást szerezne epe-, vese­vagy valamilyen más kövéről. Sokszor csak egyéb okból el­végzett vizsgálat vagy végső fokon a boncolás derít fényt ezekre a „néma” kövekre. Ha a kő bajt okoz, a klinikai tü­netekből már sejti az orvos a jelenlétét. Heves, görcsös fáj­dalom a típusos helyeken, duz­zanat, keménység, véres vize­let, a világos széklet, láz, sár­gaság stb. jelzik a megfelelő szervek köveit. A bizonyítás­ban azonban az orvos első számú segítőtársa a röntgen- vizsgálat. Kövek az emberben vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom