Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-16 / 15. szám

punomon napió 1987. január 16., péntek Keresztrejtvény Halak Rejtvényünkben hét halfajtát mutatunk be VÍZSZINTES: 1. Kórus. 4. Közép- és K«l«t-Európában minde­nütt elterjedt. Felső állkapcsa meg- nyúlt, a folyók fenekén él, húsa nem túl Ízletes (zárt betű: E). 12. Lengyel sci-fi író. 15. Több ágra szétváló. 16. Erdélyi város (Zlatna). 17. Kettős betű. 18. Becézett női név. 20. . . dat, qui cito dat" (Kétszer ad, aki gyorsan ad.). 21. Európa Kupa. 22. Perui pénz. 24. Az ifjúság nagy seregszemléje. 26. Egyforma betűk. 27. ,,Megbűnhődte már . . ." (Kölcsey). 28. Tapintato­san óv. 30. Frissítő ital. 31. Töltés. 32. Felemelt „a" hang. 33. Sajtó­termék. 35. Község Heves megyé­ben. 36. ZenerészletI 37. „...alia" (többek között). 38. Egészséges ital. 40. Francia névelő. 41. Bútordarab. 43. Kismotor. 46. A Duna mellék­vize Erdélyben. 47. Bódító. 49. Ez a hal nem hal. 51. Veszteség. 53. Mardos. 54. Stan párja. 56. Sze­gecs, csapszeg. 57. Mosdótál. 59. Tűzcsóva. 60. Ittrium és kalcium vegyjele. 62. Bánatos. 64. Idegen állatkert. 65. Hélium vegyjele. 66. Startolni kezdi 68. Sütőiparos. 70. Libanoni gépkocsijelzés. 71. Brazília Sergipe szövetségi államának fő­városa. 74. Talpraesett. 76. Európá­ban a Rajnától keletre egész Nyu- gat-Ázsiáig elterjedt, nagyfejű, szé­lesszájú, nagyon ízletes húsú hal (zárt betű: Q. 77. Az egész északi félteke folyó- és állóvizeiben ottho­nos hal. Hossza elérheti az 1,5 m-t, súlya pedig 25 kg is lehet. FÜGGŐLEGES: 1. Hazánk­ban a leggyakoribb tokfaj, melynek hosszú ormánya van. Legnagyobb hosszúsága 1—1,2 m, ikrájából ka­viárt készítenek. 2. Tolna megyei község. 3. A tetejére. 4. ,, . . . ma­dár" (Móricz Zsigmond). 5. Igaz. 6. Két névelő. 7. Knock out. 8. Ket­tős betű. 9. Kukutyinban hegyezikI 10. Kiváló. 11. Gáz németül. 12. Levéltávirat. 13. Kimerült, fásult. 14. Az Atlanti-óceán, az Északi-, a Ke­leti-, a Földközi- és a Fekete-tenger lakója, fél méteresre is megnő. Ra­jokban vonul, puhateftűekkel táp­lálkozik. 19. ...föld (alumínium). 23. Ennek kérdése fölött töpreng Hamlet monológjában. 24. Hord. 25. Évszak. 26. Ollós állat. 28. Ki­gondol. 29. Színész család. 32. ódon. 34. Jóllehet, noha. 37. Szov­jet motorkerékpár márka. 39. Re­pülőgéptípus. 42. Rosta. 43. Egész­ségre ártalmas. 44. Ékkő. 45. Az egész északi féltekén honos, 60—80 cm hosszúra megnő, súlya eléri az 5—1 kg-ot. Éjszakai életmódú raga­dozó hal (zárt betű: M). 48. Az európai partok mentén és folyókban él, hossza 1—1,5 m, súlya 2—6 kg. Ragadozó hal, tavasszal 300—600 m mélyen ívik (zárt betű: A). 50. Köz­ség Békéscsaba közelében. 52. Fo­goly. 55. Csuklyás, rövid viharkabát. 58. Fekete István írása eqy róká­ról. 61. USA állam. 63. Ideiglenes varrás. 66. Cső betűi keverve! 67. . . . Szófia (isztambuli műemlék). 68. Az USA leqnagvobb légitársasága. 69. Méhlakás. 72: Arzén vegyjele. 73. Az egykori Babilónia fővárosa volt. 74. Sportlapunk betűjele. 75. Kiejtett betű. F. I. Beküldendő: a hét halfajta neve, legkésőbb január 26-án (hét­fői déli 12 óráia beérkezőleg, LE­VELEZŐLAPON. 7601 Pf.: 134, Du­nántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A december 31-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Mocskos idő hó hull s a hóra hamuszínű eső szemez. Zelk Zoltán. Könyvutalványt nyertek: dr. Borók Kálmán, Baja, Táncsics u. 40.; Ha­raszti József, Pécs, Viola u. 3.; Réfi Béla, Oroszló, Petőfi u. 75.: Ritz Éva, Boly, Rózsa út 14.; Rudolf Lászlóné, Pécs, Krisztina tér 2. A január 2-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Dante Szimfónia — Les preludes — II pensieroso — Koronázási mise — Mefiszto keringő. Könyvutalványt nyertek: Baracsi Mihály, Pécs, Gyenis L. u. 13.; Csi­pán Ágnes, Pécs, Szalai A. út 6/A, Háry Balázs, Pécs, Kossuth L. u. 56.; Müller Gyuláné, Királyegyháza, Rigópuszta, szoc. otthon; Ormos Lászlóné, Pécs, Lyceum u. 5. Nonstop program Komlón Nagyszabású rendezvényso­rozattal várja az érdeklődőket, a szórakozni vágyókat 17-én és 18-án, szombaton és va­sárnap a Komlói Úttörő- és Ifjúsági Ház. A KISZ Komló Városi Bizottsága kezdemé­nyezésével nonstop programot szerveztek erre a ;két napra, mely szombaton délután fél háromkor kezdődik azzal a Di- ákkabarévai, mely itt, Pécsett, már nagy sikert aratott decem­berben. 16 órától 22 óráig KISZ-kaszinó nyílik a Házban; a program nagy része megle­petés, de videodiszkóra min­denképpen lehet számítani. Es­te tíztől éjfélig pedig a jazz és a break kedvelői láthatnak színvonalas műsort. Éjféltől egy különleges, és hazánkban merőben szokatlan lokál nyí­lik, szeszmentes lesz. A műsor­ban fellép az Éles István ve­zette Duma-duó, az „ön je­lölt” tévésorozatból ismert Simly-show, és egy szemfény­vesztő mutatványokkal zsong­lőrködő bűvész is bemutatko­zik. Vasárnap, 17-én 9 órától videojátékokat próbálhatnak ki az ifjabbak, s a kíváncsi fel­nőttek is, 11 órakor pedig a Bóbita Bábegyüttes: Irány a sárkány című előadása látha­tó majd. Film... Film... Film... Fényes szellők IHépí kollégisták találkozója lesz Pécsett Nem csak a nosztalgia - bár az is — az oka annak, hogy az egykori pécsi népi kollégisták találkozót akar­nak szervezni. A felszabadu­lás utáni „fényes szellők” időszaka társadalmi, politi­kai, kulturális szempontból számos feltáratlan kérdést, sok tanulságot rejteget a ma már középkorú vagy nyugdíjas nemzedék, és a mai fiatalok számára is. Szépirodalmi művek, tanul­mányok sora foglalkozik a korszakkal és a népi kollé­giumokban folyó oktató-ne­velő munkával, de ismere­teinket gyarapíthatják a tu­dományos tanácskozások, baráti találkozók is. 1946 és 49 között nyolc népi kollégium működött Pé­csen, egy egyetemisták, ill. főiskolások, a többi középis­kolások számára: de itt volt az ország első nemzetiségi népi kollégiuma is. összesen mintegy hatszázan laktak a kollégiumokban, akik aztán az 1949-es megszűnés után szétszóródtak nemcsak a megyében, hanem az egész, országban. Őket hívja most egy pécsi rendező bizottság április végére Pécsre baráti találkozóra. A találkozó Pártfogó Testü­letének elnöki tisztét Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Baranya megye országgyűlési képvise­lője vállalta, aki annak ide­jén a kommunista párt első titkára volt Baranyában. A rendezés munkáját a Haza­fias Népfront Baranya Me­gyei Bizottsága vállalta: a HNF címére (Pécs, 7621, Geisler Eta u. 15.) várják a volt népi kollégisták jelent­kezését február elejéig, hogy címükre kiküldjék az áprilisi találkozó programját. Egyik hét végén két nap alatt tudományos ülésszak, város­nézés, emléktábla leleplezés és természetesen az emlékek kötetlen formában való fel­idézése lesz a program. A rendezők azonban nem csak a Pécsett, hanem a máshol tanuló népi kollégistákat is szívesen látják. A NINDZSA SZÍNRE LEE Színes amerikai kalandlilm. Rendezte: Menahem Golan. Szerep­lők: Franca Nero, Susan George, Sho Kosugi. Az európaiak körül elsőként Cole kapja meg a nindzsa kitüntető el­met. A Japán harcművészed ismere­tek birtokában keresi fői barátját a Fülőp-szigeteken és segít neki a földjét kisajátítani akará banditák­kal szembeni küzdelemben. Ellenfe­lei maguk is egy nindzsához. Cole riválisához fordulnak támogatásért. A két szakértő között elkerülhetet­len az összecsapás ... ÉRZÉKENYSÉG Színes bolgár film. Rendezte: Koszta Bikov. A filmben egy túlérzékeny, kissé ügyefogyott fiatalember keres tár­sakat és barátokat, s leli meg vé­gül helyét, szerénél a szükebb és tágabb közösségben, a szabaddá vált Bulgáriában. FORRONGÁS Színes, szinkronizált venezuelai film. Rendezte: Juan Santana. 1928. Venezuelában egymást érik a megmozdulásek Gomez, a ke­gyetlen diktátor ellen. Vidal az egyetemistákat vezeti a felkelésben, melyet árulás miatt elfojtanak a kormánycsapatok. Vidalnak is buj­kálnia kall. Ez csak tovább növeli a szakadékot közte és Cecilia, a szerelmese között. Mint szegény egyetemista eddig sem reményked­hetett a szülői áldásban. Hiába kérleli, Cecilia nem szökik vele külföldre. Bujkálás helyett Vidal a nyílt harcot választja és Urutia ez­redeshez csatlakozik, aki az ország belsejében küzd 300 katonájával. De itt sincs esély a túlerővel szem­ben és Urutia is áruié lesz. Vidal büntetőtáborba kerül ... ELYSIUM Színes magyar film. Rendezte: Szántó Erika. Szereplők: Bács Fe­renc, Nagy Zoltán, Ráckevei Anna, Szilágyi Tibor. 1944 nyarán Budapesten, az egyre fokozódó üldözés légkörében egy utcai razzián a csendőrök elkapnak agy tízéves kisfiút, Gyurikát, és a deportálásra szántak menetébe lökik. A kisfiú egy német gyerek­lágerbe kerül, mely ugyan nélkü­lözi a különösebb szörnyűségeket, de éopen látszólagos idillikusságá- nál fogva válik ördögivé . . . Rádió Múzeumi hétvégék Szombaton és vasárnap újabb programokkal várja az érdeklődőket a „Múzeumi hét­vége” rendezvénysorozat kere­tében a Martyn Múzeum, és a Vórostörténetj és Munkásmoz­galmi Múzeum. Szombaton, 17-én 17 órakor kezdődik Pol­gár Marianne zongorahangver­senye a Martyn Múzeumban. Ez a program egy új hangver­senysorozat első része, a ter­vek szerint Pécsett élő és ta­nuló diákok fognak majd be­mutatkozni. Az első alkalommal Haydn, Chopin-művek hangza­nak el. s a műsorban egy Ber­ták László vers is szerepel. Vasárnap, 18-án délután 3 órakor kezedődik a Felsőma­lom u. 9-ben a „Hangulatké­pek a századfordulós Pécsről" címjj diaképes, zenés előadás, melyet Tillai Gábor vezet. Szá­mos régi felvétel, majdhogynem múzeumi értékű kép látható majd a vetítésen. Kutató a barlangban A szombati Jó pihenést cí­mű műsorban bemutatnak egy fiatal pécsi kutatóorvost, aki az egyik legnevezetesebb japán egyetemen dolgozik. Most csak az ünnepekre jött haza japán menyasszonyával. Megismerked­hetnek egy másik kutatóval is, aki a mecseki barlangok spe­ciális szakértője. Mostanában régi harangok utón nyomoz a mozsgói helytörténész — kevés sikerrel. A harangok annak idején a falusi munkához iga­zodva szólaltak meg. Farsangi menüt is kapnak a hallgatók a Nádor szakácsától. Takarékos lesz a farsang Ka­posváron, az idén elmarad a felvonulás. Szó lesz a sílehe­tőségekről és az ehhez kap­csolódó dél-dunántúli szolgál­tatásokról. Arról is beszámo­lunk, hogy befejeződött a keszthelyi öbölben egy teázó, illetve egy melegedő üzemelte­tési jogáért vívott „háború". Is­mét jelentkezik a Rock sa-rock. A sorozat mostani adásában a Genesis együttest hallják. És aki mindezt ajánlja, a szom­bati műsor szerkesztője, Balogh Zoltán. A vasárnapi Magazinban Ke­kedre látogat a szerkesztő, László Lajos, a négy nemzedé- kes Hoff családhoz, akiket messze vidéken élelmes em­bereknek ismernek. Cselédsorból küzdötték fel magukat a tehe­tős termelőszövetkezeti gazdák közé. A több generáció együt­tes munkája, egymáshoz való ragaszkodása meghozta ered­ményét, bizonyítékául annak, hogy a kemény munka a szin­te határtalan szorgalom nem jár szükségszerűen az emberi kapcsolatok lazulásával. A kis baranyai faluban ez a család az egyik legszebb és legna­gyobb porta tulajdonosa, gé­pesített istállójukban szarvas- marhát tartanak, óljaikban ba romfiak százait nevelik. A nem­zedékek tagjai olyan munka- szervezést alakítottak ki a ház­tájiban, amely ösztönzést ad az unokáknak, dédunokáknak is. Mindez tradíció Hofféknál. Véleményt mond a műsorban az emberi, a családi kapcso­latok helyzetéről, minőségéről a szakértő, Dr. Komlósi Ákos a JPTE Tanárképző Karának adjunktusa is. Egy másik be­szélgetésben a grázi és a pé­csi utazási irodák kapcsolatá ról lesz szó, és természetesen sok muzsikát is hallhatnak a vasárnapi műsorban. BARANYAIAK A TELEVÍZIÓBAN Szélkiáltó - videoclip A televízió 1-es csatornáján jelentkezik szombaton, 17-én, 18.10-kor a „Sárga tenger­alattjáró”. A műsorban szere­pel a Szélkiáltó együttes is Heltai Jenő: A kantinoskisasz- szony című versének változatát adják elő videoclipen. A szám az együttes nagylemezéről va­ló. Boldog hitvesek... „Dezső bácsi ült, csak ült a konyhában, és mint minden délután, aprófát vágott a másnapi ebédké­szítéshez. Felesége, mint negyven­kilenc éves házasságuk alatt oly sokszor, a konyhaasztal mellett állt és tésztát gyúrt . . . Ebben a meg­hittnek is mondható családi csönd­ben Dezső bácsi egyszer csak föl­állt és hátulról halálra sújtotta hi­tes feleségét. A rendőrségen és a bíróságon világos észre valló,’ lo­gikus gondolptmenettel előadta, hogy tulajdonképpen semmi oka nem volt a gyilkosságra. Nem ve­szekedtek, soha hangos szó vagy verekedés közöttük elő nem fordult. Csak unta már az egészet.” Az idézet Miskolczy Miklós „Ha­zudni boldog hitvest” című köny­véből való, s ebből az a műsor is, melyet Pécsett, a Helyőrségi Műve­lődési Otthonban láthatnak az ér­deklődők, ma, pénteken délután fél hatkor és nyolc órakor. A sok vitát, olykor felháborodást is kiváltó „Színlelni boldog szeretőt” című könyv írója maga is ott lesz ezen az előadáson, melyen neves művé­szek is fellépnek még; a „Hazudni boldog hitvest” feldolgozásában Bencze Ilona, Pap Vera és Gáti Oszkár játszik. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Tollseprü Majd meglássuk.. Az új esztendő elején kedves szokás jókívánságokkal köszön­teni egymást. Az ezekre adott válaszok rendszerint így hang­zanak: - Majd meglássuk, mit hoz az új esztendő! Kérdés, helyes-e, hogy a fel­szólító módot használjuk a ki­jelentő mód „majd meglátjuk”- ja helyett? Irodalmi példák tö­mege igazolja, hogy a nép­nyelvből átvett „majd meglás­suk" íróink, költőink tollán sem idegen. Fazekas Mihály a Lu­das Matyiban így ír: „Majd meglássátok, háromszor meg­verem azt la! „Arany János a Családi körben említi: „E fiú-* bál pap lesz, akárki meglássa!"- „Lássa meg az ember! még válogat, és csúfolódik” — írja Vörösmarty. Mikszáth pedig: „Adta kölykei! Lássa meg az ember!” Hányszor hangsúlyozzuk: „Majd meglássuk, hogy meg- teszed-e.” Más szóval: „Majd teszünk róla, hogy a szóban forgó dolog akaratunk szerint történjék.” Móricznál, Móránál, Tamásinál szintén előfordulnak hasonló kifejezések. És mivel gyakran a nép nyel­véhez kell igazítani a szabá­lyokat, és nem megfordítva, kérdés, vajon elfogadhatók-e az idézett példák? A „lássa, meglássuk" - ige­alakok ilynemű használata csak látszólagosan felszólító múltú. „Ilyen szerepe - írja Grétsy László - már régen el­homályosult, igei jellege meg­kopott, a szóalak szinte indulat­szóként használatos bizonyos nyomósító értelemben." Ilyen változások más igealakokban is előfordulnak. A beszédünkbe szőtt „nézze, tessék, lássa" — ki­fejezések már nem annyira a felszólító igealakú igére utal­nak, mint inkább állításunk va­lóságának erősítésére, nyoma­tékosítására vagy néha a bosz- szankodás kifejezésére. Az igemódok a beszélő szán­dékának, a mondanivalónak pontos kifejezését segítik elő. Meg kell tehát őrizni a kije­lentés, a felszólítás alaki kü­lönbségét ott, ahol elkülönül a két igemód ragozása. Néha azonban az ige alakja dönti el, hogy csak kérdezünk-e va­lamint, avagy a cselekvés szán­déka felszólításra irányul. Pél­dául: Hová szállítjuk az árut?- avagy: Hova szállítsuk az árut? Néha a kijelentő és a fel­szólító mondatforma összeke­veredik. mert tudatunkban egy­szerre bukkan fel mindkét for­ma. Például: Fontos, ha a kér­déseket őszintén fölvetjük, és meglátjuk. — Szükséges, hogy a kérdéseket őszintén fölvessük, és meglássuk. E helyes formák ke­veredéséből születhet: Szüksé­ges, ha a kérdéseket fölvessük, és meglássuk. Bizonyos, hogy a suk-sük- nyeJv divatja még nem ért vé-( get. Különösen a -t, -szt, -sz tö­vű igéknél gyakori. Például: Megtanítsuk (helyesen: meg­tanítjuk) az embereket, majd kiválasszuk (helyesen: kivá­lasztjuk) közülük a legjobba­kat, és szétosszuk (helyesen: szétosztjuk) közöttük a felada­tokat. Néha nagy az igyekvés a suk-sük-özés elkerülésére. A bizonytalan nyelvérzékűek fel­szólító mód helyett kijelentő módot használnak. Nemrégiben olvastunk arról, miért „lötty” a tejeszacskó. A cikk egyik mon­data így hangzik: „Az a törek­vésünk, hogy a tejjel együtt a tasakba zárt levegőt... kire- kesztjük (helyesen: kirekesz- szük) onnan.” Ha jól értem, marad az üres zacskó — tej és levegő nélkül. Majd meglássuk, ihatunk-e tejet! Tóth István dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom