Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-16 / 15. szám
1987. január 16., péntek Dunántúlt napló 3 Pécsett és a környező településeken Telkek és kedvezmények fiataloknak Kiállítás és tudományos emlékülés a munkásőrség jubileumára és naiycsaládosoknak Sok csalód ilyenkor év elején dönt úgy. hogy sóját erőből belevág az otthonteremtesbe. Vannak, akiknek a csalod segít, másoknak pedig sikerült elegendő pénzt megtakarítani. Olyanok is akadnak, akik a panellakást megunták, helyette családi házba vágynak. Megint mások a lakásra várást elégelték meg. és ezért kezdenek az építkezésbe. Az indítékok masok, de közösek a gondok. Hol építsenek, mennyi a telekor, es milyen lehetőségek, kedvezmények segítik az önerős házépítőket. Segít séget szeretnénk nyújtani, így helyettük is érdeklődtünk, hogy a megyeszékhelyen, illetve a városkörnyéki községekben hol található szabad telek es mennyi az áruk. Pécsett az elmúlt évben 36 telek talált gazdára a Bolgár- közben. A teljesen közművesített telkek négyzetmétereert 600 forintot fizettek. Itt zömmel sorházas, és hagyományos családi ház épül. A Magyarürögi úton hat négylakásos társasházat emelhetnek. A telkek közmu- vesitettek. A telekhányad családonként kétszázezer forint. Itt szinteltolással kialakított lakások leszenek. A Bokor utca és az Avar utca közötti területen hatvanöt parcellát alakítottak ki. Hagyományos, tarsas családi ház, és sorház építését engedélyezték. Három telek kivételével valamennyi elkelt. Megmaradtak a tarsas családi házas telkek. A telekor 760—850 forint negyzetmete- renként. Igényt lehet rá beadni de a múlt évben jelentkező elsőbbséget élveznek. Hird térségében a régi ut mentén 61 telket készítettek elő Egy telek kb. 1000 negyletméteres - az a 120 Ft m . Csak részlegesen kozmuvesdett terület. Jelenleg meg 10-15 vár vevőre. Ez évben Mólomban egyedi családi, társasházak e* *°rha' zak épülhetnek. Jelen pillanatban 52 teljesen kozmuvesitet telek van. melyre sorhawk. es attriumházak (zárt belső udvarosak) kerülhetnek. Ezenkívül á malomi 7-es szerkezet, egysén ben (a most epulo panelházak környékén) 300-400 pálcás építésére alkalmas telket alakítanak ki. Számítani lehet arra, hogy ezek jelentős hanya bányászlakások épülnek majd. Kertes társasházakat es sorházakat terveznek ide. A terület előkészítése ebben az ev ben megkezdődik. Természetesen, az említette ken kívül még más lehetős g re is lehet számítani: a Szántó László utcában, Pécsbanyan. Pécsújhegyen. s Budai varos- részben és o belvárosban og- híjbeépítésre alkalmas telkek lesznek. Ezeknek es az előbb említett területeknek a[Jele áráról még nem döntöttek. A tanács ezeket a telkeket meghirdeti az INKOZ-ön keresztül, és akkor kiderülnek a telek ar°t< kedvezmény fiatal építkezőknek és nagycsaladosoknak a tanács által adható vissza nem térítendő állami támogatás, mely 80 000 Ft-tól 130 000 Ft lehet. . Pellérden nincs üres parcella. Csak a rendezési terv után lehetséges a kialakítása — a Dózsa utcai kertek Keszü fele nyúló részét tervezik kisajátítani. Ide is elsősorban helybelieket és fiatalokat, illetve nagycsaládosokat várnak; a majdani telkek felét MÉV-bá- nyászlakásoknak szánják. Keszüben szintén a rendezési terv függvénye a telkek kihasí- tósa. Közvetlenül a régi foci- pálya helyén 5—6 parcellát alakítanak ki. Gyódon a falu végén, a zártkerteknél sikerül majd építési területet létesíteni. Mindhárom községben a telekár jelen pillanatban 150 Ft/ m2. Várhatóan később ennél magasabb lesz. A tanács az építkezőknek kedvezményt nem tud biztosítani. Görcsönyben a Pelikán lakótelepet lezáró területen 260 négyszögölű, teljesen közművesített, családi házak építésére alkalmas parcellák találhatok. A múlt évben három elkejt, huszonkilenc szabad. A Petőfi utcában négylakásos társashazak épülhetnek. Négyet mar építenek, még huszonnyolc lakás' tulajdonosra vár. A telekár mindkét esetben 500 forint négyszögölenként. A nagycsaládosoknak és a fiataloknak másfél év részletfizetési kedvezményt biztosítanak. Kővágószőlősön a rendezési terv szerint a Rákóczi utcával párhuzamos területet ki lehet-) ne sajátítani, és ott hatvan telket létesíteni. Ez még közművesítésre szorul. A ba konyái társközségben ugyancsak kisa-, játítás után 25 parcellát értékesíthetnének. Cserkúton húsz, Kővágótőttősön pedig 25 házhelyet nyerhetnek a kertekből. A tanácsnak semmiféle pénzeszköze nincs, hogy ezt a feladatot megoldja, mivel a* iskolabővítés az utolsó fillérig mindent felemészt. Viszont annyit megtesz, hogy a magántulajdonú eladó, és az esetleges vevő között közvetítést vallói. A községekben a telekár jelenleg 100 forint négyzetméterenként. Kozármislenyben jelenleg 25 szabad telek található a kul- túrháztól a régi újtelepig. Egyedi családi házak építhetők a 600-900 négyzetméteres parcellákra, melyek ára m2-enkent 300 forint. Nyárra további 165 telket alakítanak ki a településen. Meghatározott utcákban engedélyezik, hogy az építkező anyagi eszköeihez mérten haladjon: először egy szoba összkomfortos lakást kell fel-i építenie, majd az évek folyamán'bővítheti. Sőt lehetove teszik, hogy előregyártott fahazakat is beállíthatnak a közművesített telekre. Pogányban április elejére a volt labdarúgópályán 65 telket mérnek ki. Megközelítőleg 130 000 forintot kérnek egy 300 négyszögöles közművesített telekért. Nagykozárban szabad telek nincs, de az év második felében a nagykozári újtelepen nyolcvanhárom telket létesítenek. A teljesen közművesített 1000 négyzetméteres telkekért 200 forint négyzetméterenkénti árat kérnek. A nagykozariak, illetve a tórsközségbelieki 80 000 forint vissza nem térítendő támogatást, és 140 000 forint kamatmentes hitelt kaphatnak. Számítani lehet arra is, hogy a tervidőszakban még Nagykozárban, ezenkívül Bogodon és Romonyán is újabb építésre alkalmas területeket tesznek szabaddá. Tájékoztatónk segítségével bizonyára sokan összehasonlítást tehetnek, mérlegelhetik a lehetőségeiket és pénztárcájuk teherbíró képességét. Adóm Erika A munkásőrség megalakulásának 30-adik évfordulója tiszteletére kiállítást és emlékülést rendeznek Baranyában. A Munkásőrség Baranya Megyei Parancsnoksága a Janus Pannonius Múzeum kollektívája segítségével és a Pécsi Fényképész Szövetkezet közreműködésével a párt fegyveres testületé megalakulásának, szerveződésének baranyai történetét felidéző kiállítási anyagot állított össze. A tablók közel ötven egykori fotó másolatát tartalmazzák 1957 eseményeiről: az első egységgyűlésekről, lövészetekről, kiképzésekről, csapatzászló átadási ünnepségekről készült dokumentum értékű felvételeket valamennyi báránya megyei munkásőregység életéből. A kiállítást bemutatják valamennyi baranyai munkásőregység januári állománygyűlésén, majd a gazdag dokumentumanyag az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságára kerül. Itt a február 20-i megnyitót követően egy hónapig lesz látható a kiállítás. A munkásőrség hivatalosan február 18-át tekintheti születésnapjának. Erre az évfordulóra tudományos emlékülést is rendez az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának oktatási Igazgatósága és a Munkásőrség Baranya Megyei Parancsnoksága Pécsett az Oktatási Igazgatóságon. A tudományos emlékülés a munkásőrség megalakulásának, történelmi helyének, szerepének mérlegét vonja meg. A február 21 -i emlékülés 11 előadója — munkásőrparancsno- kok, a testület egységeit irányító pártbizottságok titkárai, az Oktatási Igazgatóság tanárai, a politikai tudományok kutatói — értekezéseikben a munkásőrség fejlődését tekintik át. D. I. Dr. Koltai Dénes megvédte kandidátusi értekezését Meggyőzés a káderképzés gyakorlatában Szokatlan, hovatovább merőben újszerű témát választott dr. Koltai Dénes, a JPTE Tanárképző Kara közművelődési szakcsoportjának vezetője kandidátusi értekezésül. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a politikai meggyőződés miképpen alakítható a káderképzés során. Mondjuk el elöljáróban: munkájával nagy sikert aratott kritikusai körében is, hiszen egy olyan területre lépett amely jószerivel fehér folt a hazai tudományos életben. Mindehhez a bátorságot a korábbi munkahelyéről hozott tapasztalatokból merítette: 11 évet dolgozott az MSZMP Oktatási Igazgatóságán, ahol speciális felnőttképzés, úgymond káderképzés folyik. — A meggyőződés mindennapi szükséglet, nem tudunk nélküle élni — mondotta bevezetőjében dr. Koltai Dénes. — Politikai, világnézeti, erkölcsi eszmék, normák, elvek bonyolult rendszeréről beszélhetünk, mely az egyénben mélyen rögződik. Oly annyira, hogy több példát tudnánk arra mondani, kik és hányán áldozták fel ha kellett, akár az életüket is meggyőződésükért, elveikért. Már a pártiskolán végzett munkám során érdekelt, hogy vajon hogyan lehet az andra- gógia — a felnőttképzés - során a már kialakult meggyőződéseket formálni, alakítani. Vagy tíz esztendeje doktori disszertációmat a felnőttképzés egy sajátos formájának feldolgozásából írtam. Akkoriban egy új és nagyon hasznos ok^ tatási kísérletet próbált ki az intézet: egy év alott a politikai képzés mellett általános képzést is adott, érettségi vizsga letételéhez segítette a főleg szakmunkás képzettségű felnőtthallgatókat. E hallgatók nagy részével kapcsolatban maradtam, figyeltem életük további alakulását. Az évfolyamon végzettek egyharmada azóta tovább tanult; eqvetemen, főiskolán szerzett diplomát. — A kandidátusi értekezésének egy részét képzi az evvel az évfolyammal készített reprezentatív felmérés is ... — Természetesen érdekelt, hogy ők miként látják saját bőrükön keresztül is a káderképzés hatékonyságát. A kérdőívek feldolgozása nyomán érdekes kép alakult ki, melyből talán a legfontosabb: a megkérdezettek a leglényegesebbnek az általános ismeretszint növekedését tartották, s szerintük a meggyőződések fejlesztésében nem a leghatékoDr. Koltai Dénes dolgozószobájában Fotó: Proksza László nyabb módszereket alkalmazzuk.- Mondana erre példát?- Szinte már közhelyszámba megy: körülöttünk a világ gyorsan változik, nap mint nap új dolgokat hoz. Igen ám, de ehhez a változásokhoz hozzá kell illeszteni-, szoktatni az emberi gondolkodást, legfőképpen a politikai gondolkodást. Gondoljuk csak el, hogy menynyit változott 1945 óta az élet Magyarországon, hogy egy emberöltőn belül hány politikai-társadalmi váltást élhettünk át. A megrögzött normák az újat nehezen, idegenkedve, vagy egyáltalán nem fogadják el. Mennyi vitát, megértést és megnemértést szült az a zöld út, melyet a magánvállalkozások előtt nyitottak? Mennyi vitát kavar még a magántőke mobilizálását célzó értékpapírok, kötvények születése? A sort hosszasan folytathatnánk.- Arra nem vállalkozhatunk, hogy vaskos értekezést teljességében megvitassuk, a meggyőződés kialakulásának folyamatára, a meggyőzés eszköz- lendszerére részletesen kitérjünk. Mai propagandamunkánknak melyek a legfőbb hibái?- Ahelyett, hogy arra törekednénk, hogy az emberekben kialakítsuk a változások befogadására való készséget, ami segíti az aktualitások befogadását is, csak a jelenre koncentrálunk. így minden új, kételyeket szül, az alapmeggyőződést gyengíti. Kutatómunkám során a politikai meggyőződések kialakulásának nemzetközi és hazai tapasztalatait is feltártam, bemutattam a szocialista országokban alkalmazott propagandaeljárásokat. Nálunk gyakran alkalmazott eljárások között fellelhető a külső és belső fenyegetettség, a bűnbak-keresés-képzés, a nehéz nemzeti múltra, korábbi elhibázott politikára való hivatkozás, a példázgatás. Vizsgáltam a politikai meggyőződések és az életutak összefüggéseit is, amit talán a költészet vagy irodalom plasztikusabban vizsgálhat, mint az andragógia. Fontos tudni: a léthelyzet önmagában nem alakítja a tudatot, hiszen különböző élethelyzetek azonos cél felé vezethetnek, míg azonos strathelyzetből is egymást keresztező életutak jöhetnek létre. Éppen ezért — és a korábban elmondottak miatt — nem győzöm eléggé hangsúlyozni a politikai képzés fontosságán belül is, a képzés milyenségét, a hatékony módszerek és eszközök alkalmazásának, ha kell. megújításának szükségességét. Dr. Koltai Dénes 39 éves fiatalember. Az általa feldolgozott témakörből korábban publikált részeredményeket hasi- nálták már a pártiskolai képzés szervezésében-tervezésében, a különféle oktatási formák és módszerek megválasztásában, s nyilvánvalóan hasznosítható munkája a marxizmus-leniniz- mus egyetemi és főiskolai oktatásának továbbfejlesztésénél is. Kozma Ferenc Folyóiratszemle Hz előrelépés ehetőségeiről A PARTÉLET januári száma Az előrelépés lehetőségeiről címmel összeállítást közöl. Fejti György, a Központi Bizottság tagja, a Borsod-Abaúj- Zemplém Megyei Pártbizottság első titkára a munka feltételeinek megjavításával foglalkozik írásában. Többek között azt fejtegeti, hogy a megyében a politikai hangulat összességében nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor egyre több a jele annak, hogy a XIII. kongresz- szust követően kialakult bizakodó, optimista légkör megtört és a közhangulat jelentősen differenciálódik. Hangsúlyozza, hogy kritikus, de józan önértékelésre és az önbizalom helyreállítására, erősítésére van szükség. Nem szabad hagyni eluralkodni azt a hangulatot - mert nem fedi az igazságot —, hogy az országban minden rosszul megy, hogy lényegében tehetetlenek vagyunk az események befolyásolásában. Halaszthatatlan feladatnak, alapvető nemzeti érdeknek jelöli meg a műszaki-technológiai felzárkózás meqqvorsítását, a termelés és a külkereskedelem szerkezetének fokozatos és folyamatos átalakítása. Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára az összeállításban A bizalom és az önbizalom növelése címmel írt cikket. Ezzel összefüggő teendők között többek között megemlíti, hogy szükség van gazdasáai konceocióink és a társadalmi fejlődés új kérdéseinek szembesítésére; el kell ismerni bizonyos gazdasági törekvések és egyes korábbi társadalompolitikai tézisek átmeneti, vagy tartós konfliktusát. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a következő időben sok, vagy majdnem minden a politikai szervezőmunkán, a kiálláson múlik. Egy világos, jó politikát lehet és szükséges gyakorlattá tenni, fenn is, lenn is és középen is. Megnövekszik a szerepe a politikai párbeszédnek, a műhelyvitáknak. Krasznai Lajos, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára. A felelős cselekvés szüksége című írásában abba enged betekinteni, hogy egy széles körű elemzés eredményeként milyen tapasztalatokat szereztek a megyében a gazdaság helyzetével kapcsolatban. Fontos tanulság, hogy a párttagság többsége jól tudja: a jelentkező gondok megoldásának kulcsa a gazdaságban van, és ez elsősorban lelkiismeretes munkát igényel. Ugyanakkor azt is látják, hogy eredményesebb munkára ösztönözni csak úgy lehet, ha a szervezettség társadalmi méretekben is javulni fog. Ennek érdekében arra törekszenek a megye pártszervei, hogy a kezdeményező, orientáló, irányító, ellenőrző munkát erősítsék, megelőzzék a gondok elmélyülését. Végezetül Vajda György, a Központi Bizottság tagja, a Villamosenergiaipari Kutatóintézet igazgatója a fejlődés gyorsításának útjáról és lehetőségeiről ír. Többek között megállapítja, hogy a jó munkához szükség van lelkesedésre, eszményekre. Egy olyan légkör kialakítására van szükség, melyben mindenki saját munkakörében tekintse feladatának az ország „megváltását". M. E.
