Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-13 / 12. szám

5 M*7. január 13, kedd Bárki hozzájuthat szánhoz, iához Aprítják a tűzifát a Megyeri úti Tűzáp-teiepen Kielégítő a tüzelőellátás Baranyában Video-olctatási rendszer iskoláknak Az Electrocoop Kisszövet­kezet legújabb termékéből, a video-oktatási rendszer­ből az idén várhatóan ti­zet készít különböző okta­tási intézmények számára. A kisszövetkezet VIDOR fantázianevű rendszerének mintapéldánya nagy ér­deklődést keltett a külön­böző iskolák, művelődési házak körében. A rendszer előnye a hasonló célú be­rendezésekkel szemben, hogy fokozatosan, az anya­gi lehetőségekkel össz­hangban bővíthető és vé­gül egyszerre hatféle program is futtatható raj­ta, melyeket akár 24 vagy 36 tanteremben is figyel­hetnek. Alkalmas a video­filmek vetítésén túl számí­tástechnikai képzéske, nyelvoktatásra, az iskola rádióprogramjának közve­títésére. Minden hétfőn és szerdán este 6-ig Nyújtott ügyfélfogadási idő a Pécs Városi Tanácson és a tanácsi hivatalokban A munkaidőalap teljes • ki­használását segítő rendelkezé­seket léptetett életbe januártól a Pécs Városi Tanács. Lénye­gük, hogy a tanács osztályai és a tanácsi hivatalok - az ed­digi gyakorlatot kibővítve — még hosszabb időn át, illetve a nyújtott félfogadásban is ér­demi ügyintézéssel álljanak a lakosság rendelkezésére, meg­teremtve a feltételeit annak, hogy a termelőegységek dolgo­zói munkaidő után intézhessék személyes ügyeiket. A részle­tekről dr. Farkas Károly tói, a Pécs Városi Tanács V. B.-titká- rától kaptunk tájékoztatást. A vb-hivatal, illetve a Jakos- sági adó- és illetékhivatal min­den hétfőn és szerdán nyújtott ügyfélfogadást tart Az eddigi Van-e elegendő szén és fa a tüzéptelepeken, lesz-e meg­felelő, mennyiségű fűtenivaló a következő napokban, hetek­ben? - erre kerestünk választ néhány baranyai elárusítóhe­lyen. A komlói tüzéptelepen teg­nap mindössze három vásárló jelentkezett szénért. Brikett, koksz, iszapszén és tűzifa van elegendő. A minőségi szenek­ből keddtől péntekig általában 3 vagonnyi érkezik, ami rend­szerint naponta el is fogy. Hét­főn megkezdték a fűtőolaj ház. hoz szállítását, ebből 10 ezer liter a készletük. Szentlőrincen és Mázaszász- vóron tegnap szünnap volt, mától viszont jelentős készlet­tel várják a vásárlókat. A Szentlőrinci ÁFÉSZ-telepen 1 vagon ajkai barnaszén, 3 va­gon iszapszén, jelentős meny- nyiségű brikett, hasáb, és vá- gottfa található. Sőt a követ­kező napokban újabb nagy mennyiségű brikett és import­szén is érkezik. A Komlói ÁFÉSZ mázaszászvári tüzép- telepén 100 tonna brikett, 40 tonna hazai barnaszén és 30 tonna iszapszén az eladásra váró készlet. Szigetváron hétfőn elfogyott a kályhaszén, brikett, koksz, iszapszén és fa azonban itt is beszerezhető. A siklósi tüzép­telepen kétféle kokszot, iszap­szenet, brikettet, ajkai barna­szenet és tűzifát is árusítanak. Mintegy 500 mázsa import fe­keteszenük és 50 mázsa mo­hácsi dióbrikettjük is van. A hónap végéig újabb szállítmá­nyok érkezését is várják a Mecseki Szénbányák brikett­üzeméből, Oroszlányból, de va­lamennyi importszén is jön. A baranyai tüzéptelepeken bárki hozzájuthat szénhez, fá. hoz, a legtöbb helyen sorba állni sem kell. Szederkényi György, a Dél-dunántúli Tüzép kereskedelmi igazgatóhelyet­tese elmondta, hogy szénből idén a tavalyinak duplája, bri­kettből pedig nyolcszorosa áll a lakosság rendelkezésére. Előreláthatólag nem lesz hiány a következő hetekben sem, hi­szen jó néhány szállítmány már december óta úton van a ren­deltetési helye felé. Pécsett a vásárlók a meg­rendelést követő egy héten be­lül kapják meg a tüzelőt. Má­tól teljes kapacitással dolgoz­nak a Volán szállítójárművei, köztük például 8—10 billencs és mintegy ugyanennyi fixpla­tós teherkocsi. Vidékre viszont csak akkor indulnak, ha ked­vező jelzéseket kapnak az Ütinformtól. A pécsi telepen koksz, iszapszén, brikett, pécsi dió, mogyoró és kályhaszén megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. F. D. Dr. Bcne Dny Jim lytraeUwiisurtti kiállítása Lakodalmas emlék — egy kúp a kiállításról Fotó: Cseri László Kordivatok - esküvői viselteken A fénykép 1882-ben készült, az esküvői pár komolyan, bi­zakodóan néz szembe a fény­képezőgéppel. Hogyan éltek? Hogyan találták meg helyüket a zaklatott években? A kérdés­re a válaszokat is kutatták a pécsi József Attila Művelődési Központban tegnap megnyílt érdekes kiállítás készítői, a dr. Berze Nagy János gyermek­honismereti szakkör tagjai és vezetőjük, Gábori Imréné. Hu­szonhét tablón sorakoznak az amatőr és hivatásos fényképé­szek által fotózott felvételek. Száz év esküvői képekben el­mesélve. Kofdivat- és fotótör­ténet. A szakkör 1979-ben alakult Gábori Imréné meszesi peda­gógus vezetésével, a meszesi általános iskola és a József At­tila Művelődési Központ közös honismereti köreként. Értékes munkát végeznek évek óta. Terv­szerűen járják be a meszesi területet, kutatják a bányász- telep első lakóinak történetét, fényképeket készítenek, doku­mentumokat gyűjtenek. 1984- ben kis házikiadványban dol­gozták föl Rosinger vájár éle­tét. A ma már nyugdíjba vo­nult tanárnő értő vezetésével a gyerekek megtanulnak cé- dulázni, elsajátítják a kutató­munka kiindulási alapjait Rendszeresen állítanak össze kiállításokat. Lelkesen dolgoz­nak, vannak akik középiskolá­ból is vissza-visszatémek, se­gítenek a munkában. A mos­tani kiállítás ötlete szakkörta­goktól származik, és két év gyűjtő-feldolgozómunkájáról számol be. A megnyitóbeszé­det B. Horváth Csilla muzeoló­gus tartotta, és a meszesi is­kola irodcflmi szakköre rövid műsorral gazdagította. A ki­állítás január 30-ig tekinthető meg, héköznap 9-19, vasárnap 17-20 óráig. B. A. Országos rehabilitációs alap Kötelező foglalkoztatás a vállalatoknál Mindazok, akiknek gondja a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, meg­különböztetett figyelemmel vár­ták a rehabilitációs rendelet módosítását, mert már 1983- ban, szinte megjelenésének pillanatában megmutatkoztak hiányosságai. Mindenekelőtt a cégeket és a munkavállalókat sem tudta érdekeltté tenni a foglalkoztatásban, a dotáció mértéke sem ösztönzött a mun­kahelyek létesítésére, kevesen éltek a lehetőséggel, akik igé­nyelték, nyomon nem követhető számítások alapján tették. Te­gyük hozzá, hogy a rendelet nyomán szerveződött bizottsá­gok az erőfeszítéseik ellenére is kevés sikert könyvelhettek el, nem lévén ellenőrző számonké- rő jogkörük. A rendelet módosítása — Eü. M. — PM 14/1986. (XII. 10.) — továbbra is vállalati feladat­nak tekinti a megváltozott munkaképességűek foglalkoz­Baranyából indult kezdeményezés Szigorúan ellenőrzik a cégeket tatását, sőt meghatározott mér­tékben kötelezővé teszi, de amit elvesz a kormányzat, azt országos pályázat útján vissza­kaphatják az érdekeltek. Mindenekelőtt nézzük, mit jelent a kötelező foglalkozta­tás? Ebben az évben a válla­latok a tárgyévi átlagos sta­tisztika alapján a dolgozói lét­szám három százalékában megváltozott munkaképességű munkatársakat kötelesék fog­lalkoztatni. Ha ezt a három százalékot nem tudják teljesí­teni, akkor dolgozónként 2500 forintot kötelesek rehabilitációs hozzájárulásként fizetni az ér­dekeltségi alapból. Ezt a hoz­zájárulást nem kell a harminc főnél kevesebb embert foglal­koztató cégeknek fizetni. Azon­ban az a gazdálkodó, amely a megkövetelt mértéknél több rehabilitált dolgozót alkalmaz, igényelhet dotációt, ami dolgo­zónként az átlag munkadíj 35 százaléka, közszolgáltató cé­geknél több, 45 százalék, amit szintén az érdekeltségi alapba kapnak a vállalatok. A rendelet szigorúan megha­tározza azt is, kit tekint meg­változott munkaképességűnek. Erről annyit, hogy megszűnik az eddigi helytelen gyakorlat, miszerint a dolgozók tudta nél­kül készültek vállalati statisz­tikák esetleg a dotáció meg­szerzése érdékében. Minden­képpen rehabilitációs intézke­dés szükséges, és felülvizsgál­ják a vállalatok nyilvántartá­sát Pontosabban több helyen most készítik majd el, mert ed­dig többnyire ott vezették, ahol éltek a dotáció lehetőségével. Az ellenőrzésben a munkahelyi és helyi — városi, területi — rehabilitációs bizottságok mel­lett részt vesznek munkaegész­ségügyi, munkavédelmi és tár­sadalombiztosítási szakemberek is. A jegyzéket idén március 31-ig kell véglegesíteni, ez az alapdokumentuma a kötelezett­ség vállalásának és a dotáció igényének. A vállalatoknak egyébként negyedévenként kell a hozzájárulást befizetni. A szabálytalan nyilvántartókkal szemben pedig az adóigazga­tási jogszabályok alapján jár el a Pénzügyminisztérium. Lényeges viszont, hogy mit ad vissza a kormány? A Minisz­tertanács a — MT 59/1986. (XII. 10.) — rendeletben Reha­bilitációs Alapot létesített a gazdálkodó szervek kötelező befizetésének bevételeiből. Er­re az alapra pályázni lehet, jó tudni, hogy már most (!) fej­lesztések, a rehabilitációs fog­lalkoztatást szolgáló alapítás­hoz, beruházáshoz. Pályázhat­nak a1 vállalatokon kívül a te­rületi és helyi tanácsok gaz­dálkodó szervei, az eredmény- érdeíkeltségi rendszerben dol­gozó költségvetési szervek és tanácsi költségvetési üzemek. Az egészségügyi miniszter dönt a támogatás mértékéről, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökével konzultálva. Baranyában nem ismeretlen ez a rehabilitációs alap, in­nen indult a kezdeményezés az elmúlt évben, amikor huszon­egy vállalat 655 701 forintot fi­zetett a megyei számlára. A kö­zeljövőben döntenek a felhasz­nálásáról szintén pályázat alapján. Már érkezett is igény, a pécsi Agára szociális fog­lalkoztatótól a bővítés finan­szírozására. A továbbiakban a központi alapra lehet pályázni, de többletsegítség, hogy a megyei tanács munkaügyi osz­tályának főelőadója, Keresztes Jánosné segít a cégeknek az igények megfogalmazásában, a pályázat benyújtásában. Gáldoayi Magdolna 17 órával szemben e hónaptól este 18.00 óráig fogadják a hozzájuk fordulókat. A vb-hiva­tal, valamint a Lakossági adó- és illetékhivatal osztályvezetői, minden szerdán 10-től 18.00 óráig tartanak félfogadást. Teljesen új rendszer, hogy a városi tanács szakigazgatási szerveinek, azaz osztályainak vezetői és dolgozói szerdád­ként reggel fél 8-tól este 6 óráig állnak a lakosság rendelkezé­sére. Ugyancsak januártól gya­korlat, hogy a vb-hivatal az eddigi szombati ügyelettel szemben reggel 8-tól 12.00-ig szintén érdemben intézi a te­endőket, a Kossuth téri ügyfél- szolgálati irodában. Az országgyűlési képviselők, a tanácstagok, a tanácsi bi­zottságok nem tanácstag tag­jai és a jogsegélyszolgálatok képviseletében eljárók a mun­kaidő alatt bármikor felkeres­hetik a tanácsi hivatalokat, il­letve a városi tanács osztálya­it A városi tanács tisztségvise­lői szerdánként 13.00 órától 18.00 óráig ugyancsak nyújtott félfogadást tartanak. A ta­nácselnök minden hónap első szerdáján, a helyettesek a má­sodik és a harmadik szerdán, a vb-titkór a hónap negyedik szerdáján. A városi tanács további in­tézkedéseket dolgoz ki a mun- kaidőalao védelmére. Ennek keretében a közeljövőben meghatározzák, hogy mikor tartják majd azokat a rendez­vényeket, bizottsági üléseket, melyek vállalati, üzemi dolgo­zókat is érintenek. A januárban életbelépett nyúitott ügyfélfogadási rendről szóló tájékoztatót minden vál­lalathoz. üzemhez eljuttatják, annak érdekében, hogy a dol­gozók élhessenek a jelentősen kibővített félfogadás lehetősé­gével. T. É. Mezőgazdasági könyvújdonságck Változatosnak ígérkezik a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat idei szakkönyvkínála­ta. A kiadó gondozásában csaknem 100 könyvújdonság je­lenik meg. Közöttük számos olyan mű lesz, amelyet már ré­gen várnáik a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakembe­rek, illetve a kistermelők. Több könyv ismételt, gyors megjelen­tetésére ugyancsak vállalkozott a kiadó. A műtrágyák szakszerű ada­golása nem képzelhető el a termőtalaj alapos ismerete nélkül. Az utóbbihoz nyújt se­gítséget a „Magyarországi ta­lajvizsgálati eredmények" című könyv, amelynek szeczői az országos talajvizsgálatok ta­pasztalataira alapozva adnak tanácsot a műtrágyázáshoz. Ér­dekesnek Ígérkezik a belga Georges Bublot professzornak a mezőgazdasági termelés gaz­daságtanáról írt könyve. A mű, amely rövidített kiadásban lát napvilágot, egyebek között tár­gyalja a ráfordítások és a ho­zam összefüggéseit. A számítástechnika gyakor­lati alkalmazásához nyújt hasz­nos információkat a „Számí­tástechnika a mezőgazdaság­ban” című könyv; ez — az alapismereteken kívül — az ügyvitelgépesítés, valamint a növénytermesztés és az állatte­nyésztés számítógépes irányítá­sában igazítja el az olvasót. A kiadó — követve o sürgető igényt — három éven belül második, átdolgozott válto­zatban jelenteti meg a „Nö­vénytermesztők zseb!<önyvé"-t, ami most már nemcsak a szán­tóföldi növénvek termesztésének adatait tartalmazza, hanem a nagyüzemi körülmények között termelt fűszer- és gyógynövé­nyekét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom