Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-03 / 2. szám

Teljes körűvé válik a közműves ellátás Ivóvizünk 2000-ben Megkezdik a dravaszabolcsi vízbázis feltárását Nagyobb figyelmet követel a vízminőség védelme 2000-re Baranya valameny- nyi települése közműves ivó- vízellátásban részesül — ez a cél 1990-re a lakosság 89 százaléka élvezi majd ottho­nában az ivóvízszolgáltatást. Tíz évvel 'később ez az arány száz százalékra tehető. Ki­vétel azok a csökkenő lét­számú települések, amelyek­ben a közkút is végleges 'megoldást jelenthet. A hetedik ötéves tervidő­szakban 58, a következőben 64, majd az évezred utolsó öt évében 63 vízmű épül. Alapja annak az a kútfúrási program, amely ebben az évben megkezdődött és 1995- iben fejeződik be. 1986 és 1990 között 27,5 millió fo­rintot költenek az évente tíz —tizenkét kút fúrására. 'Érdekes a térkép, amely 'megmutatja Baranya ivóvíz- ellátását 2000Jben. A me­gye keleti, délkeleti részén vastag vonal jelzi a pécs- mohácsi távvezetéket, a drá- vaszabolcsí vízbázist és a regionális vezetéket valamint a hozzájuk kapcsolódó kis­térségi rendszereket, a nyu­gati-délnyugati területeken sűrűn rajzolt kockák az egyedi vízműveket. így lát­ják a szakemberek — meg­valósíthatónak Baranya köz­műves ellátását az ezredfor­dulóra - tizennégyen vettek részt a terv készítő munká­jában. A Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osz­tályának megbízásából a 'MTESZ Baranya Megyei Szer­vezetének koordinálásával ké­szítették a tervet, az építő­munkát megalapozó hosszú távú programot, amely rész­letes és pontos útmutató a mindennapi munkáiban is. 'Elsőként készült ilyen feltáró tanulmány Szathmáry Mag­dolnának, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztály- vezetőjének irányításával. * A tervek megvalósításának egyik alapja, megismerni a települések 2000-ben várható vízigényét, amit a lakosság növekedése, az ipar telepí­tése határoz meg. Csupán a városokat tekintve jelentő­sek a számok: 'Pécsett az átlagos 140 000, a csúcside­jű 176 000 köbméter napon­ta. A hiányzó kapacitás - a helyi készletet figyelembe véve — 137 000 köbméter. Siklóson a meglévőnél 2750- nel több lesz az igény. Kom­lón a többletigény 16 885 köbméter, míg Szigetváron a 'hiányzó kapacitás 6108 köb­méter. Mohácson az igény csúcsfogyasztáskor 10 715 köbméter, amihez 8415 köb­méterrel' több vizet kell szol­gáltatni, amit a jelenlegi??? A megye jelentős részén az ellátáshoz szükséges mi­nőségű és mennyiségű víz nem áll rendelkezésre. Eze­ken a területeken csak a re­gionális rendszerek kiterjesz­tésével, illetve a szabad ka­pacitással renrdelkező vízmű­vek bővítésével, összekapcso­lásával létrehozott kistérségi vízművekkel biztosítható a vízellátás. A regionális rendszerek vízbázisát két nagy terület adja: a mohácsi parti szű­résű kutak, valamint a Drá- vasza'bolcs térségében feltá­randó készlet. A pécs-mo- hácsii vezeték a rendszer bő­vítésével 180 000 köbméter víz szállítására képes, úgy, hogy megszüntetik a Duná­iból történő vízkivételt, és to­vábbi kutak fúrásával növe­lik a készletet. Az ezer mil­liméter átmérőjű távvezeték kész, ehhez kapcsolódóan Babarc-Lánycsók térségében egy újabb nyomásfokozó ál­lomást építenek. A szintén meglévő 700-as vezeték vo­nalán Belvárdgyulánál az át­emelőszivattyú cseréjével to­vábbi 75 000 köbméter víz szállítására van lehetőség. A távvezeték a végleges kapa­citását akkor éri el, ha elké­szül az ivóvíz előállításához nélkülözhetetlen vasta lanító- mű. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a üszögpusztai elosztóközpont építése is. Er­ről a rendszerről a megye- székhelyen és térségén kí­vül vizet kap majd Mohács és térsége, Komló és Villány is. Megkezdték ebben az év­ben a drávaszabolcsi vízbá­zis feltárását. Az ide telepí­tett kutak az előzetes becs­lések szerint napi 40 000'köb- méter vizet adnak majd. Pécs és Harkány között rész­ben már kiépült a vezeték. További bővítésével és fej­lesztésével a drávai bázis ellátja majd a megye délke­leti területének jelentős ré­szét. * A program összesen tizen­három kistérségi rendszer ki­építésével számol, úgyhogy ezek későbbi összekapcsolá­sa is megteremthető. Ezek a rendszerek elsősorban Ba­ranya keleti-délkeleti terüle­tét hálózzák be, míg a nyu­gati—délnyugati részeken a rendelkezésre álló készletek­re telepített egyedi vízmű­veket esetleg két-két telepü­lés összekapcsolását javasol­ják. A helyi, illetve a több te­lepülés összefogásával épü­lő vízművek gazdaságos meg­valósítása nagy mértékben függ a vízkezelés megoldá­sától. Figyelemre ' méltó az a tényfeltárás és prognózis, amelyet a tanulmány ad az ivóvíz minőségéről: Magas a talajvizek nitrát- tartalma, és egyes területe­ken nő a rétegvizekben is a nitrátszennyezés. Az ipari és a mezőgazdasági tevé­kenység következtében egyes térségekben a nitrátszennye­zésen túlmenően a különbö­ző .más eredetű szennyező anyagok használhatatlanná tették a talajvizeket. Hogy ne menjünk messzire (!) 12 éve kijelölték Pécsett a pel- lérdi és tortyogói víznyerő terület védőövezetét. Ennek ellenére itt ma is számos megengedhetetlen tevékeny­séget folytatnak - állattar­tás, szennyvízszikkasztás, sze­métlerakás —, amelyek fel­számolása szintén megen­gedhetetlenül lassú. A tervezőmunkában alap­vető kérdés lesz a vízkeze­lés megoldása, mert ez a beruházás tetemesebb költsége. Egy ötven köbmé­ter napi kapacitású kút víz­kezelése három és fél mil­lió forintba kerül, míg a kút telepítése megoldható há­romszázezer forintból. Ami bíztató, hogy várhatóan öt- tíz éven belül — a most foly­tatott kísérletek alapján — kidolgozzák a vas-, ‘man­gán-, ammóniatartalmú vi­zek komplex kezelési techno­lógiáját. Addig is kis kapa­citású vízművekben célszerű lesz alkamazni a METANULL berendezését, amint befeje­zik a végleges működtetést szolgáló módosításokat, kí­sérleteket. Mindenesetre a program megvalósításának egyik alap­kérdése: biztonságos ivóvíz- ellátás \ mellett hogyan old­hatjuk meg gazdaságosan a jó minőségű víz szolgál­tatását. Baranyában a hetedik öt­éves tervben 956 nvllió fo­rintot fordítanak a vízellá­tás fejlesztésére. Gáldonyi Magdolna Csökken a zsúfoltság, javul a betegellátás színvonala Kívül, belül megújul a II. sz. klinikai tömb Helyreállítják a „Gránátalma”patikát is Amikor elbontották Pécsett a Bem utca egyik oldalát vé­gig beborító palánkokat - amit akkor húztak fel, amikor elkezdték az épület külső tata­rozását — sokan álltunk meg meglepetten. — Nahát, milyen szép ez az épület! A sok évti­zedes piszok, szürkeség elta­karta a szép részleteket, és szinte alig hittünk a szemünk­nek, -hogy a templom melletti egykori gyógyszertár falán a piszokkéreg milyen értékeket rejtett. A Széchenyi tér felőli olda­lon és a Bem utca elején köz­vetlenül a templomhoz kap­csolódó épületről már az 1700- as évekből van írásos doku­mentum. A kapucinusok ko­lostora állt itt valamikor. Az épület elrendezése, a ma is meglévő belső udvar a keren­gővei, őrzi ennek az időnek a nyomait. II. József aztán fel­számolta a rendet, és a pécsi kolostort 1786-ban hagyták el a rend tagjai. Tíz évvel később 1796-ban ugyancsak II. József engedélyt adott az Irgalmas- rendnek — akik betegápolás­sal foglalkoztak —, hogy az el­hagyott kolostort átvegye és kórházat létesítsen. Csaknem 100 évig - amíg fel nem épült az első városi kórház —, ez volt Pécsnek az egyetlen közkórhá­za. Az első nagyobb változást az 1923-as év jelentette, ami­kor a Pozsonyi Tudomány- egyetem Pécsre költözött és az orvosi kart oktatói feladatok ellátásába is bevonták. A je­lenlegi formáját 1940-41-ben kapta, akkor építették hozzá a Bem utcai szárnyat. 1951-ben vált egyetemi klinikává, ekkor lett a sebészeti osztály veze­tője dr. Kudász József, a bel­gyógyászaté pedig dr. Hámori Artur. Kudószék mór ekkor ko­moly szívműtéteket végeztek itt Pécsett. Az épületen tehá^ a sebé­szeti és belgyógyászati klinika osztozott egymással. Sajnos, az 1940-41-es átépítés és bő­vítés nem tudta igazán kor­szerűvé tenni ezt a régi épü­letet, és azóta se sok minden változott. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi években korszerű se­bészeti műtő épült, de a meg­növekedett betegforgalomnak, a betegellátásban, gyógyítás­ban bekövetkezett változások­nak már nehezen tud eleget tenni. A kórtermek zsúfoltak, a fürdők, WC-k már messze nem felelnek meg a mai igények­nek. A kolostori örökség miatt (körfolyosó) nehéz szeparálni a sebészeti és belgyógyászati részleget. így például az a hovatovább tarthatatlan hely­zet alakult ki, hogy a belgyó­gyászat egyik folyosójáról nyí­lik a sebészeti műtő. A bel­gyógyászat zsúfoltsága miatta folyosókon is betegóqyak van­nak. A sebészet műtőjébe az operálandó és a már meg­operált betegeket tehát a bel- gyóayászati folyosón lévő be- teqáayak között szállítiák. Ha éjszakai süraős műtét van, ak­kor is itt futnak, a betegek nyugalmát zavarva. Már 1963-ban felvetették: a helyzet tarthatatlan, valamit tenni kell. Az épülethez azon­ban mindenki félt hozzányúl­ni. Hol a műemlékvédelem szólt bele, hol meg azt mond­ták, nem érdemes pénzt bele­ölni. Mostanra azonban vég­képp halaszthatatlanná vált a rekonstrukció. A döntés tehát megszületett: változtatni kell, de hogyan? És ekkor a város, a klinika jelenlegi Bem utcai szárnyának folytatásaként fel­ajánlotta a következő épület emeleti szintjét és a földszint egy részét. Az emeleten lévő lakásokat kiürítették és a föld­szinten volt üzletek közül is több elköltözik. Nem kis fejtörésbe került az egyetem és a két klinika veze­tőinek, hogy a kapott terjesz­kedési lehetőségeket a legop­timálisabban mindkét klinika érdekeinek megfelelően hasz­nálják fel. Kiderült, nem köny- nyű feladat, hiszen a régi épületek meglévő odottságai és hiányosságai meglehetős korlátokat szabnak a tervezés­nek. Mit jelent a 75 ágyas bel­gyógyászat számára majd a bővítés? Egy biztos, az ágy­szám nem növekedik, a plusz területeket a zsúfoltság csök­kentésére használják fel. Kor­szerűsítik a fürdőket, mosdó­kat. Új, négyágyas subintenzív őrzőszoba lesz a megfelelő mű­szerekkel. A vesebetegeket el­látó részlegen korszerű, kö­vetelményeknek megfelelő dia­lízis osztályt rendeznek be. A hematológiai osztályon lehető­ség nyílik ún. félsteril fekvőhe­lyek létesítésére. (Azok kerül­nek ide, akiknél az immun­reakció, a fertőzések elleni vé­dekezőképesség valami miatt átmenetileg lecsökkent. Ezeket a betegeket izolálni kell a kör­nyezettől, csak szűrt, tisztított levegő érheti őket.) Az új rész­ben szeretnék megteremteni a hematológiai osztály részére igen fontos különböző készü­lékek működtetésének feltéte­leit. Amiben sajnos nem lesz ja­vulás, az az ambulanciái be­tegek ellátása. Az új helyiség, amit a Bem utcai részen kap­nak e célra, kicsi, a betegfor­galmat ismerve a váró zsúfolt lesz, és ezen a zsúfolt várón keresztül kell majd a mentők által behozott betegeket is vinni. A tervezők mondják, ha a Bem utcai kenyérszaküzlet — amelyik már így is egy üz­lethelyiséggel lejjebb kerül a régi helyéhez képest - ha még odébb költözhetne, megfelelő ambulanciát tudnának kialakí­tani. (Talán érdemes lenne ezen az ebben döntési joggal rendelkezőknek elgondolkodni, hogy ha már milliókat áldoz­nak a két gyógyító intézmény korszerűsítésére, kár lenne az ambulanciát eleve korszerűt­len körülmények közé juttatni.) Mi a helyzet a 80 ágyas se­bészeten? Csak pár tényt ki­ragadva: a zsúfoltság itt is jellemző, a szeptikus betege­ket nem tudják elkülöníteni a többitől. A nővéreknek nincs fürdőjük. Az új épületrésznek a felét a sebészet kapja. Első­sorban a zsúfoltság megszün­tetése lesz a cél, és egyágyas, korszerű intenzív szobát is lé­tesítenek. Több lesz a fürdő­szoba, a kötözőhelyiség, és műtősnői szoba is lesz. Fürdőt kapnak a nővérek, és bővítik a jelenleg rendkívül zsúfolt műtőraktárt, és végre lesz nő­vérszoba, és külön orvosszoba is. És természetesen kiküszö­bölik, hogy csak a belgyógyá­szaton keresztül lehessen a műtőbe jutni. Az egykori Irgalmas-rend- nek a kórház mellett gyógy­szertára is működött. Ez Grá­nátalma patika néven volt is­meretes. Szinte a csodával ha­táros, hogy az eredeti mintás és feliratos üvegei épek ma­radtak. (Pedig az idők vihará­ban az ablakfülke még gond­noki kuckó is volt.) Az eredeti bútorok egy része is megvan, amit természetesen fel kell újí­tani és a műemlékileg védett mozaikpadló is ép. A Baranya Megyei Gyógyszertári Központ, amint megkapja a II. sz. Bel­gyógyászati Klinika jelenleg itt működő ambulanciájától a he­lyiséget, eredeti formájában helyreállítja. Rendeltetéséről később döntenek. A 11-es számú Belgyógyá­szati és Sebészeti Klinika te­hát nemcsak külsejében szé­pült meg, hanem rövidesen — remélhetőleg 1988 végére jobb körülmények között tehet majd eleget a gyógyításnak. Sarok Zsuzsa HÉTVÉGE 3. Fotó: Sági Tamás II. sz. Belgyógyászati Klinika — ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom