Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-08 / 337. szám

1986. december 8., hétfő Dunántúlt napló 3 Elkészültek az 1988-as tervek is Nyolcvan-száz évvel ezelőtt az emberek azért vették kéz­be, azért forgatták a naptá­rakat, kalendáriumokat, hogy hasznos gazdálkodási és egyéb tanácsokat merítsenek belőlük. A naptárak népi hie­delmek, babonák leírását, álomfejtéseket, csillagjóslást és olvasmányt kínáltak az egyszerű embereknek. Mint annyi más kulturális örökségünknek, a naptárak­nak a története is a rómaiak korába vezet. Annak idején nem az időszámítás és idő­megállapítás céljára készül­tek a naptárak, hanem az adósságok visszafizetési ha­táridejének rögzítésére. A legfontosabb nap a hónap kezdő napja, a kalendae volt (innen a kalendárium elneve­zés). A legfontosabb napo­kat hónapok szerint latin versekbe szedték, amelyeket a kezdő szavakról Cisio Janus néven neveztek. A Cisio a Circumcisio Christi-t (Krisztus körülmetélése), a Janus a ja­nuár elsejét jelentette. A Ci­sio szó nálunk is meghono­sodva csízió formában to­vább élt kalendáriumok, ál­moskönyvek megnevezésére. A legrégibb magyar csízió a 16. századi kéziratos Peer-kódex- ben található. Az első nyom­tatott naptárt 1592-ben Deb­recenben adták ki. A francia forradalom ide­jén a népszerűsítő ismeret- terjesztő törekvések szolgála­tába állították rí naptárakat hazánkban is. Ez időtől fogva valóságos naptárirodalom fej­lődött ki. Számos időjárási, asztrológiai jóslás, egészség- ügyi szabály látott napvilágot a naptárakban. Hosszú ideig a lőcsei kalendárium volt a leghíresebb honi kiadvány. Manapság nem az olvas­mány, sokkal inkább a lát­vány miatt és praktikum (idő­beosztás, elfoglaltság bejegy­zése) céljából folyamodunk a naptárakhoz. Felismerve ezt az igényt, a Képzőművészeti Kiadó évről évre sokféle ké­pes kiadvánnyal csábítja a vásárlókat. Az idén 14-féle fali, 8-féle asztali, 5-féle határidőnaptár és számtalan plakát és kártyanaptár közül válogathatunk. A kiadó profil­jába tartozó témák leginkább a fali naptárakon jelennek meg. Gyönyörű a középkori magyar festészet két kiválósá­gának, Kolozsvári Tamás 1427- ben és MS mestérnek 1506- ban festett oltárképeit repro­dukáló kiadvány. A Kovács Margit agyagszobraival il­lusztrált naptárat szinte na­pok alatt elkapkodták az üz­letekben. (Kár, hogy a repro­dukciók néhol elvágják a szobrokat talapzatuktól, s csak felső kétharmaduk lát­ható egyik-másik lapon.) A napjainkban újra divatos szecessziónak hódol a francia Eugene Grasset nőalakjaiból összeállított falinaptár. A ma­gyar tájképfestészet egyik leg­jobb korai mestere volt Mé­szöly Géza. alföldi, balatoni tájai naptárillusztrációnak is reprezentatívak. Jó ajándék külföldi ismerőseinknek a ma­gyar városok (Budapest, Eger, Esztergom, Kecskemét, Kő­szeg, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém) látképeit felvonul­tató magyar, angol, német, orosz nyelvű feliratos és a Népviseletek — magyar lako­dalmi öltözetek című fali nap­tárak. Bájos a veszprémi ál­latkert medvebocsainak fény­képeivel illusztrált gyermek­falinaptár. S hasznos a kifes­tőkönyvként is használható gyermeknaptár. ötletes a Reklám anno című; a Széché­nyi Könyvtár számolócéduláit reprodukáló asztali naptár, amelyben • a századforduló szellemes reklámrajzai szere­pelnek. A kiadónál elkészítették már az 1988-as naptárak ter­veit is. Ezek között bizonyára sok sikeres lesz. Vasarely, Gross Arnold, Csohány Kál­mán, Tornyai János, Benczúr Gyula nevét említjük, vagy az Iparművészeti Múzeum kin­cseit, a Szépművészeti Mú­zeum grafikai gyűjteményét, amellyel illusztrálni kívánják kiadványaikat. Textil- és Ruhaipari Múzeum Budapesten Ipari hagyományőrzés a mestermunka jegyében Kevesebb a vízszennyezés, jobb a minőség Óránként átlagosan 2000 köbméter vizet tisztítanak meg a Dunántúli Regionális Vízmű üszög pusztai viztisztitó üzemének hatalmas gyorsszürői. Fotó: Proksza László Folyamatosan ellenőrzik a Duna-uíz minőségét Lehet-e fénykép hatású egy textília? J. M. Jacquard francia selyemszövő és feltaláló kép­mását megismerve — a válasz egyértelmű igen. Jacquard ta­nítványa készítette a mester­munkát, a több ezer láncfona­lat egyszerre mozgató lyukasz­tott kártyák, emelőtűk, rende­zőzsinórok segítségével műkö­dő úgynevezett Jacquard-gé- pen, 1839-ben. A fotószerű se­lyemkép mellett a szövetmintá­zó automata a valóságban is megtekinthető az elmúlt hét közepén nyílt Textil- és 'Ruha­ipari Múzeumban, Budapesten, a XIII. kerületben, a Gogol és a Rajk László utca sarkán. — A múzeumlétesítés ötlete 1962-ben született meg — mondja Vég László, aki a 30- as években szövőként kezdte, majd a textilipar minden terü­letét bejárva később könnyű­ipari miniszterhelyettesként, aztán a Budaprint vezérigaz­gatójaként, végül nyugdíjas­ként is a ^szakma értékének elismertetésén fáradozott. A közel negyedszázados munka és anyaggyűjtés legemlékeze­tesebb akciójának egy gépcse­rét tart: - A lengyelország­beli lódzi múzeumnak felaján­lottunk egy Perotin manufak­turális nyomógépet, cserébe megkaptuk azoknak a fonógé­peknek egyik példányát, ame­lyek a kézi fonást először vit­ték gépre. Ez a Jenny szerepel Marxnál A tőkében. A múzeum 880 négyzetmé­teres kiállítóterméből 230 a szövés történetét mutatja be. Az előkészítés, fonás, kötés, ki­készítés és konfekcionálás technikai történetét ismertető anyag kerül majd a most még üresen várakozó részre. Úgy telik meg a múzeum folyama­tosan, ahogy a bemutatásra kerülő tárgyak az országos gyűjtőmunka eredményeként összejönnek. Szövetkezetek, kisiparosok, magánszemélyek ebben segítséget nyújthatnak, mint ahogy a vállalatok tették a muzeális szövőgépek felku­tatásával. A múzeum már most sok ér­dekességet mutat be, a nem szakmabeli is ámulva lépked a bálterem méretű helyiség egyik oldalán elhelyezett szö­vőgépek között. Az egyipto­miak, kínaiak több mint ötezer éve készítettek már szöveteket. A kiállítási vitrinben látható négyezer évesnél régebbi mú- miagyolcsdarab szemlélteti a tudásukat. A kezdetleges esz­közöktől jut el a látogató a videofilmen bemutatott legmo­dernebb szövőgépekig, s végül a színezés számítógépes folya­matát tanulmányozhatja.- Melyik kiállított anyagra a legbüszkébb? — kérdem Oszetzky Gábort, a múzeum igazgatóját.- Egy elnagyolt rajz alap­ján készítette el Elegffy Péter az Óbudai Filatórium modell­jét. A két évszázaddal ezelőtti nagyméretű selyemgombolyító vízi meghajtású volt. A textil- és ruhaipar nagy tekintélyű ismerőjét, dr. Endrei Walter történészt arról faggat­tam, mi áll a szívéhez a leg­közelebb a bemutatott tárgyak közül. A válasz rövid volt:- Jacquard képmása. Mert mestermunka. L. Cs. K. — Valami baj van az ivóvíz­zel, mert rettentően klórozzák. Alacsony a vízállás, vagy me­gint szennyeződés érte a Du­nát? — panaszolják mostaná­ban többen is. Szerencsés, aki tiszta forrásvizet, Ijarsztvizet ihat! A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Fekete Károly beszélgetésünk elején egy térképet adott a ke­zembe. Nem laikusnak készült — jól látható azonban a színes ábrákon, hogy hol, mennyire szennyezettek a folyók, csa­tornák. A legfrissebb adatok szerint Győrnél, az országba beérkező Duna-víz Budapestnél, és a Sió torkolata környékén szintén szennyeződik. Ide jut a Péti Nitrogén Művektől, a Fűzfői Nitrokémiától, a székes- fehérvári, a kaposvári és a komlói ipari üzemektől, szenny­víztelepektől a víz minőségét rontó anyag. Ennek ellenére Mohácsnál az országból kilé­pő folyam vízminősége jobb, mint mikor beérkezik az or­szágba. , Az osztályvezető elmondta, hogy tulajdonképpen a Duna és egyéb vizek tisztítására is — az ötéves ciklusnak megfelelő­en — vízminőségi tervek ké­szülnek. Most meghatározták, hogy a tervidőszak végéig mi­lyen víztisztaságot szeretnének elérni. Azaz különböző beruhá­zások kezdődnek. így Kaposvár városnak és környékének a szennyvíztisztítása egyik fő fel­adat. Aztán a nagy szennyezők — Pét, Fűzfő — annyira kor- szesűsitik a vízfelhasználást, hogy gyakorlatilag vízvisszafor- gatóval biztosítják az üzeme­léshez szükséges vizet. Ezenkí­vül a vízügyi igazgatóságok fel­kutatnak minden szennyző for­rást, megállapítják ezek mérté­két, és bírságolnak. Baranya és Somogy megyében 72 szennyvízkibocsátó van, ezeket évente rendszeresen ellenőrzik, és ha szükséges — bírságolják. Ez évben például 26 millió fo­rintot fizetett a 60 különösen szennyező üzem. A pénz az' Országos Vízügyi Hivatal bevé­teli számlájára kerül, vízminő­ségvédelmi feladatokra fordít­ják jelentős részét. Viszont fi­gyelemmel kísérik a megbírsá- goltakat, akik nem próbálják a szennyezést kiküszöbölni, azokat utána már prog­resszívon bírságolják. A fo­gyasztókhoz kerülő Du­na-víz minőségét folyamatosan ellenőrzik a mohácsi vízkivételi műnél, ahol előtisztítják, majd Pécs határában az üszögi víz­tisztító telepen, ahol végleges kezelést, fertőtlenítést kap a víz. így teljesen nyomon követ­hető a víz minőségének esetle­ges változása. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy jelenleg sokkal jobb a Duna-víz minősé­ge, mint évekkel ezelőtt volt. Közvetlenül inni nem lehet a folyóból, de fürdeni, horgász­ni, öntözni lehet. Klórozni kell, hogy elpusztuljon a csőhálózat flórája. A karsztvizeket, forrás­vizeket a tettyei vizet is — klórozzák a fogyasztóhoz jutta­tás előtt, tehát azok sem sze­rencsésebbek, akikhez ez jut, el. A jövőben is törekednek a víz még jobb minőségének el­érésére. Tervezik, hogy 1988- ban nemcsak közvetlen a Du­nából, hanem a Mohács-szige­ten fúrt nagy hozamú kutakból is kerül ivóvíz lakossági fel- hcsználásra. így pedig biztosí­tani tudják a még jobb vízmi­nőséget. Adóm Erika Kabátok A gyerekek kijönnek fi­zikaóráról, a fogasokhoz szaladnak, s ki-ki megke­resi, leakasztja kabátját. Csakhogy nem mindenki­nek jut: két kislány meleg, téli dzsekjie hiányzik. Amíg a gyerekek bent ültek az órán, s próbálták elsajátí­tani a fizika rejtelmeit, addig valaki ezt az időt kihasználva szépen besé­tált a folyosóra, kényelme­sen válogatott a kabátok és dzsekik között. Nem tudom elképzelni, hogy valaki a saját gyer­meke számára lopjon dzsekit, sőt dzsekiket egy vagy két másik általános iskolástól. Akkor hát mi célból? Talán eladni, s más mód nem nyílt orra, hogy pénzt szerezzen ma­gának a tolvaj? A legfel- háborítóbb azonban, hogy a kérdéses napon, akár­csak mostanában minden­nap, hideg volt. Hideg volt, s két gyereknek kabát nélkül kellett lennie, míg haza nem értek. A dzsekik feltehetőleg soha nem kerülnek majd elő. De aki elvitte őket, annak vajon meg sem for­dult a fejében, hogy hideg van, a gyerekek megfáz­hatnak? Nem értem, hogy egyáltalán nem sajnálta őket? És amit végképpen nem értek, az az, hogy ho­gyan lehet meglopni gye­rekeket?! D. Cs. Előre csomagolják a pékárut a Konzum Aruház alkalmazottjai, hogy ne a vásárlóknak kelljen még ezzel is vesződni. Valóságos sakk-kombináció: a házi jellegű kerek kenyeret csak félig takarja a csoma­golópapír, a vágott csirke mindkét vége ugyancsak kilóg a laza papírterkercsből, s úgy kellene elhelyeznem őket, hogy ne érjenek a mosószerhez. Nem megy. Már sorstársam is akadt: hasonló csomagolási gondok­kal küszködik. Felületes isme­rős, hát megengedi magánax az ilyenkor szokásos javasla­tot: — Ezt írják meg az újság­ban: takarékoskodnak a cso­magolópapírral! , Sokadik ilyen tapasztalat volt, tehát elfogadtam a javas­latot. A Baranya Megyei Ke­reskedelmi Felügyelőséghez in­kább olyan panaszok érkez­nek, hogy sokallják, az áruhoz adott papír mennyiségét drá­gább húsféle vagy szalámi esetében, amikor az egy-két dekányi súlytöbblet néhány fo­rintot is jelenthet a vásárló­nak. Egyébként az élelmiszer­kereskedelmi boltok valóban rá vannak szorítva a csoma­golópapírral való takarékos­ságra, hiszen azt nem lehet külön felszámítani, csak a sú­lya emeli az árat valameny- nyicskét. A felügyelőség élelmiszerke­reskedelemmel foglalkozó mun­katársával elindultunk csoma­golási szemleútra: mekkora pa­pírt használnak az üzletek­ben ?- Van-e valamilyen szab­vány arra, hogy milyen méretű csomagolópapírt kell használ­ni? — kérdezem a felügyelő­től.- Méretre vonatkozó szab­vány nincs. Egy nagyon régi rendelkezés így szól: az élel­miszert úgy kell becsomagolni, hogy szennyeződés ne érhesse. Természetesen ez olyan, az üz ietben csomagolt élelmiszerek­re vonatkozik, ahol a csoma­golás elengedhetetlen. A Baranya Megyei Élelmi- szerkereskedelmi Vállalat’ 200­as számú boltja a Szalai And­rás úton: a konténerben elhe­lyezett kenyér mellé nem rak­tak csomagolópapírt. A közeli 401-es számú kisbolt nem ön- kiszolgáló rendszerű. Ahogy az eladó átadja a vevőknek a ha­gyományos kilós kenyeret, azok mindkét vége 5-10 centit ki­lóg a papírból.- Nem lehetünk telhetetle­nek, ez még elfogadható. Ne­kem inkább az nem tetszik, hogy az eladó minden süte­ményhez kézzel nyúl,, csipesz vagy nincs, vagy nem használ­ják — jegyzi meg a felügyelő. Bajcsy-Zsilinszky utcai ba­romfibolt. A fiatal e'árusítótól vágott csirke becsomagolását és lemérését kérjük. Nejlon- zacskóba csomagolva helyezi a mérlegre. N -m számítaná fel a csomagolás árát, mert volt már egy parázs vitája az egyik vevővel, aki ezt kifogá­solta: az álba beleszámít a nejlonzacskó súlya is. A szabály azonban más: a zacskót külön kell kifizetni a vevőnek. Próba­ként lemérünk egy üres zacs­kót: nem egészen egy deka­gramm. Mivel a zacskó ára 1,10 Ft, az eladó minden vá­sárlásnál hozzávetőlegesen 70 fiilé,t vesztett. Sok egyéb üzlet utá.n, ame­lyekben nem találunk kirívó hiányosságot a csomagolásban — a Konzum Áruház ABC-jé- ben összemérjük a kihelyezett csomagolópapírt a házi jelle­gű kerek kenyerekkel: félig sem takarja be. A felügyelő is megállapítja: ez már nem felel meg a kívánalomnak, az élelmiszerkereskedelem még mindig nem követi a csoma­golópapír méretével azt a vál­tozást, amit a közkedvelt házi jellegű kerek kilós, másfél ki­lós kényéi ek hoztak. A papír, mint köztudott, nem nyúlik. Ez idáig legalábbis egyetlen vá­sárlónak sem sikerült megfele­lő méretűre nyújtania. D. I. Meddig nyújtható a csomagolópapír? Régi és új naptárak

Next

/
Oldalképek
Tartalom