Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-06 / 335. szám

Gyerekek Dobos Zoltán és Gerencsér Gábor rajza Somogyvári Tünde és Szabó Anikó rajza Hudacsek Bea rajza A könyvheti gyermek­pályázat legjobbjai Harmadik alkalommal hirdették meg Baranyá­ban az ünnepi könyvhét gyermekpályázatát. Több mint háromszáz általános iskolás, illetve óvodás munkái kerültek a bírálók elé. A zene, irodalom és képzőművészet kategóriá­ban a megyei szaktárgyi •szaktanácsadókból álló bí­ráló bizottság 82 pálya­munkát talált érdemesnek valamilyen díjra. A kategóriák első helye­zettjei: Zene: Krauth Ferenc (Egerági Ált. Isk.). Irodalom: Pécsi Adrienn (Mohács, Brodarics téri Ált. Isk.), Meláth Mónika (Pécs, Jókai úti Ált. Isk.), Bokor Károly (Pécs, Neve­lési Közp. 1. sz. Ált. Isk.). Képzőművészet: Kiemelt díj: Dobos Zol­tán és Gelencsér Gábor (Gödrei Ált. Isk.), a Kom­lói November 7. úti Ált. Isk. batik szakköre és plasztika szakköre, So­mogyvári Tünde és Szabó Anikó (Sásdi Ált. Isk.), Első díj: Regős Klára (Gödre), Busa Rita, Gye- nizse Péter és Kari Helé­na (Komló, Nov. 7. úti Ált. Isk.), Csáki Beáta és Eng- lerc Csaba (Mohács, Park u. Ált. Isk.), Debreceni Eszter és Fábián Renáta (Pécs, Anikó u. Ált. Isk.), Soós Veronika (Pécs, Berek u. Ált. Isk.), Dévai Györgyi (Pécsszabolcs), Keresztes Viktor, Mészáros Zsolt és Nyári Balázs (Sásd). Első és több díj nyertese: Be- rán István, Vas Ákos, Zsu­pán Balázs (Sásd), Szalai Miklós (Somogyhárságy), Hortobágyi Csaba, Kakuszi Gábor, Zalka Zsuzsanna gödrei óvodások, Ignácz Mária és Szűcs Gábor gö- rösgalpusztai óvodások, Bocz Tamás mázaszászvári óvodás és Fülöp József (Boly). BOKOR KAROLY PÉCSI ADRIENN Fecskepár Füsti fecske ül az ágon, Dalolgatja mi lesz nyáron. Jó a tél és jó a nyár, Ezt dalolja a kismadár. Mi lesz ősszel, s mi tavasszal, A fecskepár tudja joggal. Először is odút keres, S majd aztán építkezni kezd. Hogy ilyenkor mit csinál? Szalmaszálért, tollért száll. Buzgón szedi a sarat, S a fészkén itt-ott igazgat. Siess, iparkodj, csip-csi-rip, Sürgős a dolgunk, csip-csi-rip! Sietek, sietek, csip-csi-rip, Mindjárt kész, várj kicsit! Kész a fészek, a fecskepár boldogan a magasba száll. A tojásokat is lerakták, jönnek-e a fiókák? Négy fecske jött a világra, Örül ennek, aki látja I Villámfarkú kismadarak! Hozzátok mindig a nyarat, az égen lévő napsugarat! TARI ZSUZSA Gázi Khászim pasa és az ördög r Édesanyám Édesanyám nékem olyan vagy mini a friss hó. Az állatoknak az itató, Mint a virágoknak a tavaszi eső, A sivatagban az első szellő. Édesanyám kívánom néked az erdőt, a mezőt, az égen a bárányfelhőt. Édesanyám kívánom neked a földet, az eget, hogy gyönyörködhess benne amíg csak lehet. ERŐS ANGÉLA Brekeki béka Egyszer, réges-iégen, de nem is olyan nagyon régen, élt egy Brekeki nevű béka. Ennek a békának volt egy barátnője. Médi kisasszony, a gyönyörű­séges békalány. Médinek és Brckekinek volt egy kis tavacskája. Ebben a tóban éltek. Egyszer arra járt Nagy Gólya úr. Ijedten siettek egy lapule­vél alá, Nagy Gólya úr nem is vette észre őket. Azonban at­tól félt Brekeki, hogy máskor és arra jár Nagy Gólya úr és a barátai is ve'e jönnek. így aztán csináltak egy táb­lát fából, aminek a nyele nád, és ezt írták rá: EZ A GÖLYA- VADÁSZOK TERÜLETE! Ezt a táblát olyan helyre tet­ték, hogy kéznél legyen de ne érje víz. és a gólya Másnap arra járt Nagy Gó­lya úr és Küszkögi Gólya úr, a barátja. Brekekiék úgy tettek, mintha nem vennék észre a két gólyát. A gólyák pedig észre­vették őket. Egyszerre szólaltak meg: — Milyen pompás falat! Leszálltak a iá mellé és ké­szülődtek az ebédhez. Brekeki elküldte Médit a tábláért. Médi hamar vissza is érkezett. Ket­ten kitűzték a gólyák elé a táblát. A két gólya úgy megrémült a tábla láttán, hogy égnek álltak a tolláik. Aztán ijed­ten elszálltak. Ettől fogva nem kellett félni Brekeki és Médi tavánál o gólyáktól. Gázi Khászim pasa kedvenc szőnyegén üldögélt, mikor je­lentették neki, a rózsafák alatt nagy ládát találtak. Az aranyos ládát behozták a te­rembe. Gyönyörű, gyémántbe- rakásos teteje volt.- Nyissátok fel a kincseslá­dát! - szólt a pasa kapzsin. A láda teteje erre magától felnyílt. A nyikorgás most mu­zsika volt Gázi Khászim pasa fülének.- Arany, ezüst, gyémánt, ru­bin, és ez mind az enyém! - örvendezett. Ekkor a megtalá­lók egyike (a legbátrabb), így szólt:- Uram, mi, akik megtalál­tuk a ládát, kérnénk egy kis jutalmat a szolgálatunkért!- Ti? Mit? Jutalmat? Taka­rodjatok I Azok szomorúan elballagtak a pasa színe elől, de egyikük alig hallhatóan dünnyögte: Ó, bír vinné el az ördög! Erre a kincs fekete gomo- lyaggá változott, ami nem volt más, mint az ördög műve! De ott volt már a pokolbéli is, és így szólt:- Hahaha! Előre örültél, nem gondoltál a megtalálók­ra! Most meglakoltál. Hahaha! Aztán lassan köddé vált, és már csak gúnyos kacagása visszhangzott a teremben. d= j ps í n ip i J i ^j.íPPifi i1-fcxj. a. í*>, a -90. ‘»cc o- -**-*©*. «&-'•*- *** ad-di^a. ke, ­ipplpÉippl lio. -u-1 - C - « - ió - «u^-teíc O.-XÍ&.0L bo - csLC- toj ch£ • Weo 'ies__Aaruio'r A zenei pályázat első díját nyerte: Krauth Ferenc, 11 éves, Kör­zeti Általános Iskola, Egerág. Ne légy az osztály bohóca! Naponta egy óra — Türelem és elszántság Egy és más a nyelvtanulásról Lomb Kató 14 nyelven tolmácsol A gyerekek igen hálások an­nak, aki megnevetteti őket. Ezért is szeretik a bohócokat, a vidám filmeket, a rádiókaba­ré adásait (bár ez az utolsó éppen nem nekik való). Röhög az osztály címmel Ka­rinthy Frigyes már leírta az iskolában megtörtént jobbnál- jobb vicces eseteket, paródiá­kat, poénokat. Bélát nagyon szeretik az osz­tálytársai, hiszen olyan jó „be- nyögései" vannak az órák alatt. A múltkor is azt mond­ta, hogy: „István királyt Asztik apát kente fel a trónra”. Min­denki dűlt a kacagástól. Az ilyen példa ragadós, más is szeretne nevettetni, de nem mindenkinek sikerül. Vagy erőltetett mosoly, kellemetlen­ség lesz belőle, vagy csupán szemtelenség. Ne akard hát mindenáron nevettetni társai­10 . HÉTVÉGE dat. Nem éppen dicső tett, mondjuk a többiek előtt nevet­ségessé tenni kövér vagy testi hibás osztálytársaidat, még akkor sem, ha a többiek ezen jól szórakoznak. örülj, ha színészi képessé­gekkel rendelkezel, de azt a színjátszó szakkör keretében kamatoztasd, s ne a tanárok utánzásában. Ezek olyan olcsó sikerek, amit lehet, hogy ha magadra maradsz, százszor is bánsz. Nem vall valami nagy fantáziára, hogy vizet öntesz a tornaterem öltözőjében a leg­gyengébb cipőjébe. Nem vala­mi szellemes, hogy elbújsz az osztályban a szekrényben, és onnan kukorékolsz. Már régi trükk, hogy a csontvázat (a biológiaszertár büszkeségét) ünneplő ruhába öltözteted. S így lehetne tovább a példákat napestig sorolni. Persze, hogy mindenen nevetnek a gyerekek, ők már csak ilyenek, no meg az a látszat, hogy te nagyon szellemes gyerek vagy. Pedig az igazság az, hogy csak az osztály bohóca lettél, akinek mindig vadabnál vadabb öt­leteket kell kitalálni, hogy te légy a menő! De te még bo­hócnak sem vagy jó, mert az egy nehéz szakma, amihez te­hetség, sok tanulás kell, és az emberek szeretete. Most arra gondolsz, mi a csodának ez a sok szövegelés, talán mindig savanyú képpel, rossz kedvvel járjanak a gye­rekek az iskolába? Nem, erről szó sincs, amikor csak teheted és tehetitek, nevessetek. A mo­ziban, a tv előtt, az összejö­veteleken, a vidám klubdél­utánokon, a tréfás vetlékedő- kön, s így tovább. Tehát mikor a mókának, kacagásnak itt az ideje. Ha érzel arra hajlamot, hogy ebben te szakértő vagy, és ezt szívesen csinálod, légy mókomester, s képezd ma­gad. Csak öncélúan ne bohóc­kodj, a rendet ne zavard, ne akarj mindenáron az osz­tály bohóca lenni! Horváth Mihály Az emberiség hány nyelven beszél? A francia akadémia 2796 nyelvet tart számon. De ezekhez a nyelvekhez mintegy 8000 tájnyelvet, azaz dialektust is hozzá kell számolnunk. ♦ Melyek azok a nyelvek, ame­lyeket nagyon sokan vallanak magukénak? A világon 14 olyan nyelv van, amelyek mindegyikét több mint 50 millió ember beszéli. A leg­többen a kínai nyelvet beszé­lik, ezt követi az angol, majd az urdu, az orosz, a spanyol, a japán, a német, az indonéz, a portugál, a francia, az arab, a bengáli, a maláj, és az olasz. Aki ennyi nyelvet megtanul, az földünk lakosságának a több­ségével tud beszélni. ♦ De hát meg lehet tanulni 14 nyelvet? Sok idő kellene ah­hoz, hogy felsorolhassuk azok­nak a nevét, akik 14, vagy en­nél is több nyelven beszélnek. Például: a magyar Lomb Kató éppen 14 nyelven tolmácsol. Az angol Charles Berlitz 25 nyelvet sajátított el. Nagyapja 58 nyelven írt, olvasott, beszélt. Egy híres bíborosról, Medzo- fantiról azt mondták, hogy 102 nyelvet beszélt anyanyelvi szin­ten. ♦ Az ilyenek valószínűleg kü­lönleges nyelvtehetséggel szü­lettek . . . Berlitz professzor sze­rint minden ember nyelvtehet­séggel születik, csak akaraterő, türelem és elszántság kell a kibontakozásához. Ha valaki mindennap egy órán (vagy esetleg félórán) át koncentrált, összpontosított figyelemmel ta­nulja valamelyik idegen nyel­vet, biztosan elérheti célját. A tanulás legfontosabb módsze­re a beszéd, a beszélgetés egy olyan emberrel, aki anyanyelvi szinten ismeri az általunk tanult nyelvet. Vannak nehezebben és könnyen tanulható nyelvek? Európában a legnehezebben tanulható nyelv a baszk. De nagyon nehéz megtanulni az afrikai zulu nyelvet is. Ebben a nyelvben ugyanis sok olyan szótag van, amelyet kilencféle­képpen lehet kimondani. A könnyen tanulható nyelvek kö­zé tartozik az indonéz nyelv. Ebben a nagy nyelvdzsungel- be miért nem alakul ki egy olyan nyelv, amely egyetemes­sé válhatna? Már régen meg­született az eszperantó, a vola- pük, az idő és sok más mester­séges nyelv. Az emberiség azonban egyiket sem fogadta el mindennapi használatra. ♦ Tehát kéményén kell tanúin? az idegen nyelveket. . . De ha valaki azt sajátítja el egy nyelvből, ami annak a nyelvnek a lényege, akkor nem remény­telen a dolga. F. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom