Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-06 / 335. szám

Tudomány vS-'í Etikai, bioetikai problémáka jelenkori társadalomban Kandidátusi disszertáció (és folytatása) Nemzetközi orvosi etikai fórumok Dubrovnikban és Sienában A magyarországi nemzetiségek története A jugoszláviai Dubrovnikban és az olaszországi Sienában a közelmúltban nemzetközi orvo­si etikai továbbképzést, illetve tudományos konferenciát ren­deztek, amelynek a munkájá­ban - úgy is mint a tovább­képző kurzus egyik vezető ta­nára - dr, Blasszauer Béla, a POTE Marxizmus—Leninizmus Intézetének tudományos mun­katársa is részt vett. Az időren- dileg első — dubrovniki tovább­képző - kurzust a Zágrábi Or­vostudományi Egyetem és a Ju­goszláv Orvosetikai és Életmi­nőségi Központ szervezte a WHO támogatásával. A ren­dezvény 16 országból érkezett 116 résztvevője az Inter-Uni- versity Továbbképző Központ­ban kapott helyet. Ezt az intéz­ményt a világ 160 különböző egyeteme tartja fenn. A kurzus minden alapvető orvosi etikai témát felölelt - a fogamzástól a halálig. Dr. Blasszauer Béla az eutanázia magyarországi vitáiról és az orvosi etika hely­zetéről tartott előadást. Mint a továbbképzés egyik vezető tanárát felhatalmazták, hogy jövőre egy fiatal oktatót is vi­gyen magával, aki orvosi eti­kával foglalkozik.- Sienában az Etikai és bio­etikai problémák a jelenkori társadalomban címmel rendez­tek nemzetközi konferenciát, amelyre ön ugyancsak meghí­vást kapott, annak alapján, hogy a világ legrangosabb or­vosi etikai kutatóközpontjának, a New York-i Hastings Center­nek a folyóiratában megjelent egy tanulmánya. Milyen volt o konlerencia összetétele, kik vol­tak a résztvevők?- A konferenciát az említett Hastings Center és a Sienai Orvosi Egyetem Filozófiai Inté­zete rendezte. 15 országból ér­keztek oktatók és kutatók. A legtöbb résztvevő az Egyesült Államokból és Olaszországból jött, a szocialista országokból egyedül én voltam jelen. Hiva­talosan 58 volt a résztvevők száma, akiknek ellátásáról a szervezők gondoskodtak.- Milyen főbb előadások hangzottak el? — Minden előadás fontos és érdekes volt, nehéz kiragadni közülük bármelyiket is. Daniel Callahan, a Hastings Center igazgatója megnyitó előadásá­ban például igen fontos kérdé­seket vetett fel azzal kapcso­latban, hogy meddig fogadha­tó el erkölcsileg a művi beavat- kozás.az utód nemzésébe, med­dig terjedhet a mesterséges megtermékenyítéssel történő manipuláció, és milyen indokok alapján folyamodhat az ember mesterséges eszközökhöz. — Bruce Jennings, a Hastings Center munkatársa az újszülöt­tek inteziv kezelésével kapcso­latos erkölcsi dilemmákról be­szélt. Elmondta, hogy az USÁ- ban évente 2—3 milliárd dollárt költenek az újszülöttek intenzív kezelésére. Az így megmentett csecsemők életminősége azon­ban néha bizony már rosszabb aligha lehet. Ezzel összefüggés­ben szó szerint ezt mondta: „az intenzív elátás néhány csecse­mőt megment a vizbelulladás- tól, pusztán azért, hogy utána kirakja a sivatag közepére". Szinte mindenki osztotta azon véleményét, hogy a 750 gram- nál kisebb súllyal született cse­csemő agresszív kezelését egyes-egyedül az orvosi kutatás indokolhatja, és erről Így is kell a szülőket tájékoztatni".- Susan Woll, a Hastings Center munkatársa az eutaná­ziáról szóló előadásában kije­lentette, hogy az USÁ-ban gya­korlatilag minden kompetens Külföldi vendégek. Az er­furti és a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem közötti, évek óta meglevő szerződés kere­tében P. Köhler professzor ellátogatott a POTE Közpon­ti Klinikai Kémiai Laborató­riumába, ahol a további együttműködésről és a klini­kai biokémiai oktatásról cse­rélték ki véleményüket. Az Erfurti Orvosi Akadémia Ál­talános Hygiéne Intézetéből dr. V. Herzog érkezett a POTE-ra. A kórházhigiénés kérdéseket a központi sterili­zálóban, a művese osztá­lyon, a Közegészségta­ni és Járványtani In­tézetben tanulmányozta. A pennsylvaniai egyetem pato­lógiai és orvosi laboratóriu­mának igazgatója, dr. Donald S. Young október végi pécsi tartózkodása alatt szeminá­riumot és előadást tartott a klinikai kémia legújabb tudo­mányos eredményeiről, meg­közelítéséről. Tudományos közlemények. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola a közelmúltban jelentette meg Tudományos Közleményeinek legújabb kö­teteit, amelyek társadalomtu­dománnyal, matematikával, gépészettel és épületvillamos­sággal foglalkoznak. Az egyik társadalomtudományi kötet a Pedagógiai Intézetben rende­zett tudományos ülésszakon elhangzott pedagógiai, pszi­chológiai, alkalmazott nyel­vészeti és irodalomtudomá­nyi előadásokat tartalmazza. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdaság- tudományi Karán tartott elő- 'adósokat november közepén Somogyi Sándor, az újvidéki egyetem professzora. Willie Büchner Uhder, a hallei egyetem jogászprofesszora ezen a héten tett tapaszta­latcsere látogatást az állam- és jogtudományi karon. Pályázati dij. A Magyar Táplálkozástudományi Társa­ság alapításának 20. évfor­dulója alkalmából tudomá­nyos pályázatot hirdetett a társaság harmincötéven aluli tagjainak. Az első dijat dr. Kerényi Mónika, a POTE Köz­egészségtani és Járványtani Intézet gyakornoka kapta meg ,,A közétkeztetés által nyújtott tápanyagellátás szá­mítása és értékelése mikro­számítógéppel" című pálya­munkájával. Világkongresszus Brazíliá­ban. Sao Paolóban rendezték meg a gyomor- és bélbeteg- régekkel foglalkozó világ- kongresszust. Pécsről dr. Já­vor Tibor egyetemi tanár, a POTE I. sz. Belgyógyászati Klinikájának vezetője és dr. Mózsik Gyula, a klinika do­cense vett részt a kongresz- szuson. Mindketten előadást is tartottak. Angolnyelvű kiadványsoro­zat. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta­tások Központja angolnyelvű kiadványsorozatot indít. Az egyes kiadványok a kutatá­sok menetközbeni eredmé­nyeiről nyújt tájékoztatót, el­sősorban az intézet külföl­di partnereinek a tájékoz­tatására. Decemberben jele­nik meg a kiadvány első két száma. Az első a magyar egészségügy területi infra­struktúrájával, a második szám a környezetvédelmi po­litikával foglalkozik. A napokban érkezett haza angliai tanulmányútjóról dr. Bauer Miklós, a POTE rekto­ra, az egyetem Fül-, Orr-, Gégeklinikájának igazgatója. A Great Britain East-Europian Center meghívására két hé­tig tartózkodott Angliában. Tanulmányútján a két ország közti tudományos kapcsolat bővítési lehetőségeivel is is­merkedett. beteg visszautasíthatja az or­vosi kezelést.- Volt-e szó az AIDS-ről?- Igen. Ronald Bayer, a Hastings Center munkatársa az AIDS-ről tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy ez a rettegett betegség az Egyesült Államokat biológiai, társadal­mi és politikai kihívás elé ál­lítja azzal a félelmetes prognó­zissal, amely szerint 1991-re évenként 55 000 ember hal majd meg ebben a betegség­ben. Az AIDS potenciális ve­szélyt jelent magára a társa­dalmi életre. Kifejtette, hogy az AIDS-betegekkel kapcsola­tos alapvető erkölcsi dilemma a személyiséghez fűződő jogo­kon, az autonómia és a közös­ség érdeke közötti ellentmon­dáson alapszik.- Szerepelt-e a konferenci­án kifejezetten ideológiai jel­legű téma?- Maurizio Móri milánói pro­fesszor az élet kezdetéről és végéről tartott előadást — kü­lönös tekintettel az abortuszra és a szervátültetésre. A katoli­kus teológia szemszögéből ki­indulva, szerinte nem a tudo­mány dolga eldönteni, „mikor kerül a lélek a testbe". Mivel az ember nem tudja meghatá­rozni, mikor kezdődik az élet, a professzor úgy véli, a legbiz­tonságosabb, ha a terhesség bármely időszakában végzett abortuszt elítéljük.- Mindezek csak kiragadott témák a fontosabbak közül. Szóba került még többek között a tudományos együttműködés kérdése is. Ezzel összefüggés­ben Callahan, a Hastings Cen­ter igazgatója elmondta, hogy a Szovjet Tudományos Akadé­mia kapcsolatot szándékozik felvenni kutató központjukkal.- Miről tartott ön előadást?- A magyarországi eutaná­zia-vitáról és az eutanázia jogi szabályozásáról. Továbbá tag­ja voltam egy nemzetközi ke­rékasztal-beszélgetésnek, amelynek résztvevői az orszá­guk orvosi~ etikai dilemmáiról és az orvosi etika oktatásának helyzetéről adtak képet, vala­mint válaszoltak a feltett kér­désekre. Bebesi Károly — Manapság nem divat hangsúlyozni, de a témákhoz fűződő szubjektív viszonyom igen fontos a számomra, él­ményanyaggal, kitartással biz­tat a hosszú kutató, feldolgozó, elemző munkában. A munkás- és a szegélyparaszt-mozgalom, valamint a nemzetiségek iránti érdeklődésemet a gyerekkorom­ból hoztam. Pécsen a munkás- negyedben éltem, majd Bony- hádra költöztünk édesanyám­mal. Egységes típusú iskolába jártam, ahol németül tanul­tunk és sváb környezetben laktunk. Lehet, ,hogy patetiku­san hangzik, de itt oltották be­lém tanáraim a haza szeretetét és a kisebbség tiszteletét — dr. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár igazga­tója tömören, precízen fogal­maz. Amilyen stílusban íródott „A baranyai- pécsi munkás- mozgalom törté­nete" című két­kötetes monog­ráfia, amelynek szerkesztője és számos fejezeté­nek szerzője. Tiz év munkája ez a két kötet, amelyből az 1867-1914 közötti részt kandidátusi értekezésként is benyújtotta és nemrégiben maximális pontszámot elérve védte meg a^Tudományos Mi­nősítő Bizottság előtt. Érteke­zésében átfogóan elemzi a pécs—baranyai munkásmozga­lom történetét, művelődését, politikai, gazdasági helyzetét, miközben több tudományos kérdésre irányította a figyelmet, mint például a nagyipari mun­kásság eredetének kérdésére, nemzetiségi szerkezetvizsgálatá­ra, a vidéki centrumok és az országos központok-kapcsolatá- ra, az üzemi munkásság vizsgá­latára.- A nemzetiségi történeti ku­tatásokhoz is ezen a munkámon keresztül jutottam el. Az agrár­szocializmus az a fő témakör, ahol a munkásmozgalmi és a nemzetiségi élet eseményei a leginkább egybekapcsolódtak, így választottam másik kutatási témámul a Délkelet-Dunántúl német és délszláv népeinek tör­ténetét 1849—1944 között. Ed­dig a nemzetiségi művelődés- üggyel foglalkoztam, azon be- lüLjs a nemzetiségi iskolapoli­tikával. Az antant szerb meg­szállás idejéről is gazdag do­kumentáció került elő, az újkori nacionalizmus természetrajza tanulmányozható belőle - mondja Szita László, aki 1971 óta vezeti a Levéltárat. Azt megelőzően a Dunántúli Tudo­mányos Intézet munkatársa volt, tanított a Tanárképző Fő­iskolán és pályáját a Levéltár­ban kezdte. A Levéltárban 1976 óta fog­lalkoznak a nemzetiségi kutatá­sokkal. Két évvel később már beszámoltak évkönyvükben a XVII—XIX. századi Baranyában élő nemzetiségek történetének -jelentős eseményeiről, tanul­Kolbe Mihály: Lippói leány mányokat, forrásközleményeket jelentetve meg. Szita László a történeti kutatást irányítja. Né­hány évvel ezelőtt együttműkö­dési szerződést kötöttek az Or­szágos Levéltárral, valamint a Tolna és Somogy Megyei Le­véltárakkal. Megkísérlik össze­gyűjteni az összes fellelhető nemzetiségtörténeti levéltári do­kumentációt, iorrásbázist hoz­nak létre Délkelet-Dunántúlról. A beérkezett dokumentumokat mikrofilmen tárolják. Fő témák: a XVIII. században a betelepü­lés és az együttélés problema­tikája a nyelv, a művelődés, a nacionalizmus kérdéseit ele­mezve, foglalkozva a nemzeti­ségek részvételével a szabad­ságharcban, a magyarosodás elindulásával. Nem mellőzik a nemzetiségi tudomány, benne a pécsi kisebbségi intézet mun­kásságának, helyzete alakulá­sának figyelemmel kísérését. Együttműködnek több külföldi partnerral is, így az eszéki le­véltárral, a zágrábi egyetem­mel. E nemzetiségtörténeti té­mában a kutatást szeretnék 1988-ra befejezni és megvaló­sítani a baranyai nemzetisé­gek történetének monográfiá­ját. A mai nemzetiségi lét, hely­zet kutatásán is dolgoznak a Levéltárban, Füzes Miklós veze­tésével. Az Állami Gorkij Könyv­tárral kooperálva dolgoznak ki egy átfogó kutatóprogramot, amelyben többek között a mai nemzetiségi tudat, az életmód, a művelődés feltérképezésére vállalkoznak.- Úgy gondolom, hogy a nemzetiségi kérdés egy ilyen nagy régióban roppantul ér­dekli a lakosságot. A nemzeti­ségieknek nemcsak nyelvet kell adni, hanem történeti tudatu­kat, múltjukat is erősíteni kell, hogy megőrizhessék hosszú időn át. A magyarországi nemzeti­ségpolitika olyan, amellyel büszkélkedni lehet és amely mellé érdemes oda állnia min­den kutatónak — válaszolja Szi­ta László arra a kérdésre, hogy miért érzi fontosnak a nemze­tiségi kutatásokat. B. A. Kétéves vizsgálat — Jövőre tanulmánykötet Mire jó a csicsóka? Nemzetközi csicsókaszimpózium Magyarországon? Csicsóka — sokan meg­mosolyogták dr. Angeli Istvánt, amikor elkezdett az egykor a „szegények krumplijának” nevezett cukorburgonyával tudo­mányos szempontból fog­lalkozni. A kaposvári rendelőintézet dietetikus szakfőorvosa lépésről lé­pésre tanulmányozta a növény orvosbiológiai elő­nyeit, az egészséges táp­lálkozás kialakításához, a fogyókúrához, a gyógyí­táshoz felhasználható tu- tulajdonságait. A maga­sabb inzulinszint miatt kitolódott jóllakottság­érzetből, a fölöslegesen túl sokat evésből indult ki. Az igénytelen, évelő növény, a burgonyánál öt százalékka kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Szénhidrátja összetett, kilencvenhat százaléka gyümölcscukor, amely­nek feldolgozása jóval kevesebb inzulint igé­nyel, mint a szőlőcukor. Útmutatásai alapján végez­tek vizsgálatokat a kaposvári megyei kórházban, és elkezd­tek egy két évre szóló longitu­dinális vizsgálatot Somogysár- don. A vizsgálat első évének eredményeit nemrégiben ösz- szegezték, ebből az alkalomból kerestük fel dr. Angeli Istvánt, aki bár első beszélgetésünk óta nyugdíjba vonult, de a MÉM és az OMFB szaktanácsadójaként aktívan dolgozik és a vizsgála­tokat is ő fogja össze: — A csupán energiát tartal­mazó és ezért üres kalóriának nevezett cukrok kórokozó hatá­sa világszerte ismert. Az elhí­zásban, a cukor- és zsíranyag­cserezavarokban, szív- és ér­rendszeri betegségekben nyil­vánul meg. Elsősorban inzulint igénylő hatásuk miatt hozzák ezt létre, és a hiperinzulinizmus ezek létrejöttében már nemcsak ok, hanem következmény is. Olyan cukrok felkutatása került előtérbe, amelyek a még nem finomított, természetes cukrok kísérőanyagait is tartalmazzák és inzulinigényük is kisebb. Ilyen egészséges és a betegsé­gek megelőzésében, valamint gyógyító hatásában jól haszno­sítható cukornak* és édesítő­szernek tartjuk a csicsókasűrít­ményt. Ezenkívül kálium és cink is található benne. A vizsgálataink legelején úgy gondoltuk, hogy elsősorban a cukorbeteg diétában lesz sze­repe a sűrítménynek. A követé­ses vizsgálatunkba ötven szív- koszorúér rizikós férfit és nőt vontunk be, akik rendszeres or­vosi ellenőrzés alatt állnak. Ha­vonta két kilogramm csicsóka­sűrítménnyel édesítik az éte­leiket, cukrot nem használnak. Azt tapasztaltuk, hogy haszná­lata főleg az úgynevezett „tö­rékeny", ingadozó paraméterű cukorbetegségekben, fiatalok­nál járt eredménnyel, náluk stabilizálta- a vércukorértéket. Ugyanakkor kiderült, hogy csökkenti a szérum húgysav- szintet. A magas húgysavszint a mai járványkeltő tényezők és járványok közül mind a moz­gásszegény életmódnak, mind a mennyiségi és minőségi túl- táplálkozásnak, illetve a belő­lük eredő elhízásnak, köszvény- nek, hipertóniának, szívkoszorú­ér betegségeknek nemcsak elő­idézője, hanem tüneti jelensé­ge is. Azt is megállapítottuk, hogy megemeli a szervezet ér­védő, HDL (alfa) koleszterin szintjét, és az arterioszkleroti- kus index csökkenésével a szív­koszorúérbetegség kockázatát is mérsékelte. Miután könnyeb­ben épül be a májba, májvé­dő hatást is kifejt. Még van­nak egyéb, kisebb előnyei is. Eredményeink további megfi­gyelésére jó partnerra leltünk a mosdósi kórház kardiológiai és gyermekosztályában, és foly­tatjuk a követéses vizsgálatun­kat — mondta dr. Angeli István. Jövőre jelenik meg a csicsó­kával foglalkozó tanulmánykö­tet, amelynek orvosi vonatko­zásait dr. Angeli István írta, és nemrégiben látott napvilágot a csicsókakutatás, -fejlesztés 1981 -1984. évi eredményeit tartal­mazó beszámoló, amely részle­tesen foglalkozik többek kö­zött a növény termesztésével, nemzetközi összehasonlításá­val, a gumó tárolásával, a fruk- tóztartalmú sűrítmény előállí­tásával és az orvos-biológiai meglátásokkal. Az elképzelések szerint jövőre Magyarországon nemzetközi csicsókaszimpóziu­mot is rendeznek. A csicsókasűrítményt a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát almaléüzeme állítja elő. Megvásárolni csak Kaposvá­ron, a Zselic Áruházban lehet. A csicsókasűrítmény a csicsóka szedésétől és tárolásától füg­gően 57% szárazanyag-tartal­mú, és a szárazanyag cukortar­talma: fruktóz 75%, glukóz 21%, egyéb cukor (maltóz, oli- goszacharid) 4% alatti. Esze­rint 100 g csicsóka sűrítmény cukortartalma: fruktóz 43 g. glukóz 12 g, egyéb cukor 2 g. B. A. Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom