Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-05 / 334. szám

1986. december 5., péntek Dunántúli napló 3 Iskolai követelmények - szülői liberalizmus Munkára nevelés S zaporodnak az aggasztó jelenségek arról, hogy furcsa értékrend terjed a tizenéves korosztály körében. Mind több komoly nevelési problémát okoz a szülök enge­dékenysége, elvakult -elfogultsága, az a szakadék, amely az iskolai, nevelési elvek és gyakorlat, valamint a család által támasztott szerény igények között tágul. Lerövidíteni az áru útját A HÍRGÉP Lyceum utcai üzlete Kereskedni másképpen Pécs Város Tanácsa és a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága évekkel ezelőtt el­határozta, hogy közös céljaik elérése érdekében együttmű­ködési megállapodást írnak alá. E megállapodás a közép­távú tervekhez igazodik, s cél­ja a már említett összefogáson kívül az is, hogy elkerüljék d tanács és népfront munká­jában a felesleges párhuza­mosságokat, meggyorsítsák, megkönnyítsék az egymás kö­zötti információcserét. Most jött el az ideje, hogy az újabb öt évre a városi tanács és vá­rosi népfront vezetői megkös­sék, aláírják az új elemekkel bővített együttműködési meg» állapodást. Az aláírásra ün­nepélyes keretek között de­cemberben kerül sor, de a megállapodást már különböző fórumokon megtárgyalták. Mint ahogy az ötévente természetes is, a megállapodásban új ele­mek. is szerepelnek. Új például az, hogy a körül­belül két éve létrejött tanács­kozási központoknak a tevé­kenységét segítik. E területi po­litikai fórumokon részt vesznek nemcsak a népfrontbizottsá­gok és a helyi pártszervezetek képviselői, hanem a helyi ta­nácstagok is, s így együttesen, összehangolva tudnak dönteni a területeket érintő közös dolgaikról. Új dolog, hogy kö­zösen figyelemmel kísérik a póttanácstagok helyzetét, mun­káját, s közös törekvésük az egyre nagyobb hangsúlyt kapó lakóterületi életmód, az otta­ni klubok működésének segí­tése, a testvérvárosi kapcso­latok közös ápolása, s a város ügyeiről az egyházi személyek rendszeres, közös tájékozta­tása. A népfrontaktivisták és a tanácstagok az együttműkö­dési megállapodás alapján a jövőben fokozott figyelmet for­dítanak a településtisztasággal és a környezetvédelemmel kap­csolatos feladataikat. Fontos ügyben szorosan együttműköd­nek a közterületfelügyelőkkel, összehangolják szintén az eredményesség s az időmeg­takarítás céljából családvé­delmi tevékenységüket, s az időskorúak segítésével kap­csolatos feladataikat. Fontos és szintén új vonás a város és a vóroskörknyéki községek kö­zötti kapcsolatok fejlesztésében tervezett együttműködésük. Ezek azok az új - területek, amelyek az elkövetkezendő öt évre szólóan helyet kaptak a városi tanács és a városi nép­front új egyúttműködési meg­állapodásában. Rendkívül fon­tos dolog, hogy mindkét fél képviselteti magát a másik munkamegbeszélésein, s így rövidebb idő alatt, rugalma­sabban intéződhetnek közös dolgaink. D. Cs. — Egészen lila volt a feje az ürgének, amikor meglátta Laját az új Skodájával. Meg is kérdezte tőle: vajon jutal­mul kapta-e azért, hogy két tárgyból is meghúzták, vagy csak születésnapja van? Laja pedig pléhpöfával a szeme közé: „Csak úgy". Egyik ismerősöm mesélt múltkor középiskolai tanár fe­lesége tapasztalataiból. Apad alatt továbbított s véletlenül „illetéktelen" tanári kézbe ke­rült levélkéből kiderült: osz­tálytársnői szemrehányó gúny­nyal illetik azt a 17 éves tár­sukat, akinek ez idáig még nem volt legalább öt fiúval szexuális kapcsolata. Ehhez képest fej- csóválást érdemel az a kö­zépiskolás, aki a szülői köve­telmények elől a messzemenő­en liberális felfogású nagy­mamájához költözött. A nyáron a Hazafias Nép­front Baranya Megyei Bizott­sága a .családvédelem megyei helyzetét tárgyalta. Többen szóltak a fentiekhez hasonló jelenségekről. Dr. Erhardt Im­re, a Széchenyi István Gimnázi­um igazgatója mondotta.- A következőkben látom a nevelési zsákutcák okait. A „magamtól inkább megvonom, de a gyereknek mindent meg­adok" hibás szülői magatar­tásból, amelyet a gyerek ép­penséggel nem értékel. A fa­lusi gyerekek jobb anyarji le­hetőségekkel kerülnek .anulni a városba, ezzel óhatatlanul dicsekednek is, és mindig akad aki rájuk akaszkodva segít elkölteni a zsebpénzt. A szexuális kapcsolatokról az is­kolán kívül senki nem beszél a gyerekekkel. A szülőket any- nyira lefoglalja a családi élet gazdasági alapjaina'k előte­remtése, hogy az érzelmi kö­tődés ápolására szinte nem jut idejük. Olyan családmo-, deli alakult ki nálunk az utób­bi másfél évtizedben, amely­ben a gyermeknek semmivel sem kell hozzájárulnia az anyagi feltételek előteremtésé­hez, sőt az otthoni munka- megosztásból sem veszik ki a részüket. A mi iskolánk kö­vetelmények támasztásával megpróbálja ezt a hiányt pó­tolni az őszi mezőgazdasági munkák, a városért vállalt társadalmi munkák, a nyári építőtáborok és más módsze­rek és formák alkalmazásával, de ebben is gyakran ütközik a törekvésünk a szülői felfo­gással. Meggyőződésem, ha mi, pedagógusok és a szülők nem jutunk hamarosan közös nevezőre a gyermeknevelés rendszerének megváltoztatásá­ban, mind a családok, mind az iskolák még rosszabb hely­zetbe kerülnek. Iskolájának tanulói közül négyet faggattunk arról, hogy miben segítenek otthon a szüleiknek. Eszter negyedikes, édesap­ja nyugdíjas esztergályos, any­ja hivatalsegéd, bejáró tanu­ló. ,- Iskolai idő alatt a tanu­lásra biztatnak, kivéve a hét­végeken, amikor elsősorban a konyhai munkában kell segí­tenem édesanyámnak. Főzni nem szeretek, viszont az egyéb 'munkákat anyu szerint elég gyorsan, gyakorlottan végzem. A szobámat én tar­tom rendbe, s két éve én mosok, vasalok magamra. László szintén negyedikes, édesanyja, aki szerződéses zöldséges, egyedül neveli.- Olykor a takarításra is kapható vagyok otthon, de inkább a beszerzői munkakör az enyém. Főzni szeretek, de azt nem bízzák rám. Péter harmadikos. Édesany- '•-) általános iskolai igazgató, édesapja szintén pedagógus.- Szüleim általában későn érnek haza, ezért az élelmi­szerbevásárlás rendszerint az enyém. Édesanyám a takarí­tást nem bízza rám, abban ő olyan igényes, hogy annak a gyakorlatban soha nem tud­tam megfelelni. Viszont van szőlőnk, s az ottani munkák­ban — kapálás, permetezés - testvéremmel együtt egyre többet tudunk segíteni. Andrea harmadikos, Komló­ról jár be iskolába. Édesap­ja művezető, édesanyja gaz­dasági igazgatóhelyettes.- Anyu különösen elfoglalt, de végzi a házimunkákat. Ne­kem a bevásárláson kívül csak a tanulás ' marad, meg a sport. Hétvégeken szoktam se­gíteni otthon a takarításban, bár anyu szerint nem vagyok olyan alapos, mint. ő. Szüle­im szerint egy 16 éves lány­nak már több hasznos mun­kát kellene végeznie otthon, de belőlem hiányzik a szor­galom is, a tehetség is. Igaz, a kerti munkákra nem voltam kapható, de a zsebkendői« va­salását én végzem. Igazság szerint a tanulás és a sport mellett kevés idő jut az ott­honi segítésre. Mind a négyen arról me­séltek, hogy nem tömik őket zsebpénzzel, de ha valamire kell, arra általában mindig kapnak pénzt. A társadalmi munkákról nagyjából egyezik a négy di­ák véleménye. „Jó bulinak" tartják az őszi mezőgazdasá­gi munkát, ami általában szőlőszuretelés, az épitőtáboro- zás is tetszik nekik, főleg a szakjellegű táborok, mint pél­dául a természetvédő. A vá­rosszépítő, takarító társadalmi munkák iránt kevesebb a lel­kesedés. Az ok igen egyszerű. Ezt a munkát iskolai szünetek idején végzik külön osztály- vállalások alapján. Amikor ők munkaruhában, melegítőben a várost takarítják, más iskolák diákjai élvezik a szünetet. — Ebből is látszik, ellenér­zésük a környezet sugallta fa- nyalgás. Azé a környezeté - amely hajlamos csúfondáros címkéket gyártani, a gyakor­latban megkérdőjelezni az el­vileg elfogadott nevelést, sőt társadalmi célokat, s háborog- va futkosni fűhöz-fához. „Eb­ben az iskolában utcaseprő­nek nevelik a gyerekeket!” A munka megbecsülésére kell őket nevelni — ezt nem vonhatja kétségbe senki, mert ez a jövőnk, az ő jövőjük alaptőkéje. A négy középis­kolás szerint a munkára ne­velést legjobban a családban lehet megvalósítani, az isko­la csak segíthet. Dunai Imre Komlón a Meruker bútor­boltot, Szigetváron az Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat ci­pőüzletet nyitott. Pécsett a Kossuth Lajos utcában a Me­csek Füszért és a Szolgáltató Kisvállalat közösen működtet kereskedelmi-szolgáltató egy­séget. A megyeszékhelyen a szervizek egyike számítógépe­ket árusít. Ami néhány éve még elkép­zelhetetlen volt, mára egyre inkább tendenciává válik. Nagykereskedelmi vállalatok kis üzletet nyitnak, egyes szol­gáltatók nemcsak javítanak, de a használt műszaki cikkek adásvételét is vállalják. Az élelmiszerüzletekben, ABC- kben egy ideje zoknit, papu­csot, törülközőt és más ha­sonlókat is talál a vásárló. A verseny egyre inkább ki­alakul és mind nagyobb mé­reteket ölt. Jelek szerint a kez­deti próbálkozásokat egyre újabbak és újabbak követik. Azok a kiskereskedelmi válla­latok, melyeknek egy kicsit rosszabbul megy, megpróbál­nak valami mást, hiszen a le­hetőség adott, csupán csak élni kell vele. A gazdaságtalanul működő boltokat egyre kevésbé képe­sek eltartani a vállalatok. So­kan úgy vélik, ha egy-egy ter­mék iránt tartósan csökken a kereslet, nem kell félni a vál­tozástól, meg kell próbálkozni valami mással. Lehetőség gyakran kínálja magát, hiszen az adok-veszek folyamatában elég gyakoriak a rések. Ami nem kell az egyiknek, azt megveszi a másik vagy éppen fordítva. A kiskereskedelmi vállalatok többsége olyan piacra próbál­nak betörni, ahol hosszú távon lehetőséget látnak az együtt­működésre. A gyártókkal ki­alakított közvetlen kapcsolat legnagyobb előnye, hogy le­rövidíti az áru útját, A terme­lők és a forgalmazók áralku­jával a fogyasztó is jól jár, hi­szen az így megvalósított be­szerzés után az áru gyakran engedménnyel kerül a boltok polcaira. Az új kereskedelmi stratégia legfontosabb eleme a rugal­masság. A gyorsan változó piaci körülményekre gyorsan kell reagálni. Bár a kereske­delmi és szolgáltató vállalatok egyelőre xsak kísérletnek te­kintik az ilyenfajta profilbő- vítést, nem lehetetlen, hogy jövőre még újabb üzletek nyíl­nak. A ruházati és az élelmiszer­kereskedelmi vállalat összfor­galmának például csak kis hányadát jelenti a kiegészítő tevékenység. Úgy tűnik azon­ban, hogy az új boltok nyitása máris bizonyos versenyhelyze­tet teremtett, amely másokat is nagyobb rugalmasságra, újabb erőfeszítésekre ösztö­nöz. A különféle cégek élénk ér­deklődéssel kísérik egymás próbálkozásait. A konkurencia .megjelenése, a versenyhelyzet kialakulása előbb-utóbb lé­pésre kényszeríti a most még várakozókat. Megtörténhet, hogy egyesek kudarcot valla­nak, míg mások sikerrel jár­nak. Egy biztos: a próbálko­zások vesztese legkevésbé a fogyasztó, hiszen azon csak nyerni lehet, ha nő a.válasz­ték, színesedik a kínálat. Már­pedig ennek az új jelenség­nek ez a haszna hosszú távon is biztosítottnak látszik. F. D. A Széchenyi Gimnázium tanműhelyében A főágazatvezető túrái Magas, őszülő hajú férfi a boksái tsz műszaki főágazat vezetője, Batiz Ferenc. Első percben megragadja az em­bert barátságos mosolya. Mi­kor gratulálok a kitüntetéséhez — Gyermekekért érdemérmet kapott sok évi társadalmi mun­kájáért a Magyar Úttörők Szö­vetsége országos elnökségétől, november 7-e alkalmából zavartan néz rám. — Csak a túrázásért le­het . . . Felpattan és két raj­naplót hoz: — Tessék, nézze, itt túráztunk legutóbb. Min­dent megörökítenek a gyere­kek. Most két alkalommal díjat is nyertek a naplókkal. — Hogy kezdődött a vándor­táborozás, a gyalogtúrázás? Tizenkét évvel ezelőtt költöztem a családommal Bok­sára. Az Ezüstkalász Tsz mű­szaki főógazat vezetője lettem. Előtte Kétújfalun dolgoztam hasonló beosztásban. A felesé­gem a Boksái Általános Iskola igazgatóhelyettese. Két gyer­mekünk van, a fiam itt villany- szerelő a tsz-ben, a lányom Pécsett gimnazista. Mikor ide kerültünk a Baksai Általános Iskola igazgatója, Polgár Zol­tán —■ rábeszélte a felesége­met, hogy vezessen egy ván­dortábort. Ö ekkor már 25 éve vitte magával a gyerekeket ki­rándulni: a feleségem elvál­lalta, de azzal a kikötéssel, hogy ha elmegyek velük én is. Én szekszárdi gyerekkoromban, később — egyetemistaként is szívesen kirándultam. így a szabadságom alatt, tizenegy évvel ezelőtt, mentünk a Bör­zsönybe vándortáborozni. Olyan jól sikerült, és a baksai gye­rekek olyan jól neveltek, hogy semmi probléma nem volt. Sőt! Megbeszéltük, hogy következő évben megint találkozunk. És ez így megy évről évre. Pedig a terep általában mindig ne­héz, hegyek közé megyünk. Mindig közösen határozzuk el a gyerekekkel, hogy hova sze­retnénk eljutni. Aztán megpá­lyázzuk a túraútvonalat, és ha sikerül, akkor nyáron me­gyünk ... — Kik és hogyan szervezik meg, hogy ne legyen semmi nehézség ? — A túrákat mi készítjük elő a feleségemmel. Igaz, ha meg­jön az útvonal-engedélyünk, akkor előtte a feleségem részt vesz egy tájékoztatón. Az ille­tékes megyei úttörőszövetségek háromnapos továbbképzésen mutatják be a megyéjük, illetve óz útvonal nevezetességeit, ér­dekességeit, látnivalóit. El­mondják a bázishelyeket, ahol megaihatunk, és ismertetik az étkezési lehetőségeket. Aztán egy hónappal az indulás előtt mindent megszervezünk. Jár­tunk a Börzsönyben, a Bakony­ban, a Vértesben, Aggtelek táj­védelmi körzetében, Cserháton, Gerecsén .... a vágyunk a Fer­tő-tó környéke. Többször pá­lyáztuk — eddig még nem kaptuk meg az útvonalat. . . — Elengedi a tsz erre áz időre? — Szabadság alatt me­gyek mindig. Ez csak nyáron gépszemle és aratás között le­hetséges, azaz június végén, július elején: rajtunk kívül még egy felnőtt tanár és egy ifivezető is szokott jönni. — Olcsó, és egészséges idő­töltésnek tűnik . . . — Egészségesnek egészsé­ges, de egyáltalán nem olcsó. igen drága a vonat, és a buszköltség, valamint a ven­déglői étkezés. A szállásért is fizetni kell ... A Baranyai Út­törőszövetség túránként 10-12 ezer forint támogatást ad, ezen­kívül a tsz szocialista brigádjai és a baksai tömegszervezeték is segítenek bennünket. De még így is egy gyerekre: 1600 forintba kerül a 12-14 nap. Általában egy túra alkalmá­val 120 130 kilométert teszünk meg úgy, hogy a gyerekek a hátizsákban cipelik a teljes felszerelésüket. Kétnaponta ha­ladnak tovább a bázishelyek­re. Közben is túráznak, ismer­kedünk a látnivalókkal, érde­kességekkel. A szülőkkel itt­hon megbeszéljük, hogy hol leszünlC'hol látogathatnak meg bennünket. Megszerettetjük a gyermekekkel- a hazai táj szép­ségeit, és olyan látnivalókat mutatunk, mely kocsiból nem látható... De én nem vártam ezért köszönetét, hisz azt meg­kapom tőlük, mikor elmondják, hogy milyen jól érezték magu­kat, és a következő évben is eljönnek. Adóm Erika Gyermekekért erdemerem Közösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom