Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-04 / 333. szám

1986. december 4., csütörtök Dunántúli napló 3 Egy falusi körorvos Január Újétól december 31-lg ügyeletes Leüti beszélgetések A szorongásról ii. Héttőtől péntekig folyamatos ellátás Hetes napközi Harmadik funkcióját .kezdte novemberben Pécsett, a Garay utca 33-as számú, hosszú, az utcafronttal párhuzamos épü­let. Az ötvenes évek elején bölcsődének építették, másfél evvel ezelőtt átmeneti szociá­lis otthonná változtatták, most novembertől pedig idős em­berek hetes napközije lett. Tagadhatatlan, hogy ezen az épületen kívül és belül egyaránt látszik, hogy erede­tileg nem arra a célra készült, amelyet mostantól betölt. Ám a tiszta falakkal, a fehér, il­letve narancssárga függö­nyökkel, az új heverőkkel, ta­karókkal, a hangulatos dísz­tárgyakkal, térítőkkel valóban otthonossá változtatták a bel­sejét. Most vásároltak rádió­kat, televíziókat, automata mo­sógépet és hűtőszekrényt is. A 20 személyes otthon a város második hetes napközije. Hétfőtől péntekig folyamatosan itt lakhatnak azok az idős emberek, akik egyedül élnek, illetve akiknek a családja va­lamilyen nyomós ok miatt hét­közben nem tud róluk megfele­lően gondoskodni. Tekintettel arra, hogy a mellékhelyiségek csak az egymásba nyíló szo­bákon ót közelíthetők meg, ezért egyelőre úgy tervezik, hogy ez az intézmény csak fér­fiakat fogad, a nőket pedig az Ágoston téri hetes otthonban várják. A nyitás reggelén két lakó érkezett. Egyiküket a felesége hozta, aki hosszabb ideig tar­tó gyógykezelésre utazott. Mi­vel a férje szinte minden élet­funkciót csak segítséggel tud elvégezni, valakinek mindig a közelében kell lenni. A hétvé­geket a lányáéknál tölti majd az idős férfi. A másik lakó ma­gányosan élte eddig a hétköz­napokat, csak a szombat-va­sárnapot tudta vele megosztani a napközben dolgozó fia és családtagjai. A reggelit, ebédet és a va­csorát a Xavér utcai szociális otthonból hozzák a hétfőtől péntek estig nyitva tartó ott­honba. Mihelyt teljes lesz a dolgozói létszám — szakkép­zett ápolókat keresnek ak­kor szombat, vasárnap is lehe­tővé válik a bentlakás. A he­tes napközibe járás feltételei­ről telefonon is 14-378 részletes felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. T. É. Úgy kellett időzíteni a be­szélgetés időpontját, hogy ne essen egyibe az érettségi ta­lálkozó időpontjával. Mert dr. Hasitz Henrik, a 80 éves nyu­galmazott körorvos persze hogy felutazott Harkányból Budapestre erre a találkozóra. „Annak idején 27-en érettségiz­tünk — mondja - ebből 15-en még élünk." Dr. Hasitz Hen­rik Csányoszrón volt 36 évig körorvos, most Harkány egyik szép, kertes, sorházas utcájá­ban lakik. ) — Nyugdíjaztatásom után jöttünk ide - meséli, - Még Csányoszrón egy szép májusi délutánon kinn ültünk felesé­gemmel a kertben. Egyszer­esek azt mondta: te, kellene már találni valamit, hogy nyugdíjasként hová menjünk lakni, mert itt a szolgálati la­kásban nem maradhatunk. Nem sokkal ezután barátok­hoz jöttünk látogatóba ide Harkányba, ők mondták, be­neveztek egy épülő láncház­ba, és hogy lehet még jelent­kezni. Hatvanezer forint volt a beugró, ez 1969-ben nagyon nagy pénznek számított, arra már nem is jutott, hogy a központi fűtést is mindjárt beszereljük. — Én még 1932-ben dok­toráltam. A budapesti II. sz. Belklinikára kerültem, mint díjtalan gyakornok. Ez azt je­lentette, hogy fizetést nem kaptam. Két és fél évig vol­tam ott, ez idő alatt száz Memphis cigarettát, egy nyak­kendőt és egy íróasztalkészle­tet kerestem. Ajándékba kap­tam betegekből. A két és fél év után elmentem Sellyére, először az ottani orvost he­lyettesíteni, később amikor őt máshová helyezték, ott marad­tam. öt évig. Aztán Csányosz­r óra kerültem és kineveztek körorvosnak, ami nem ugyan­az, mint a körzeti orvos. A körorvosokhoz tartoztak a fa­lu szegény betegei és a köz- egészségügy. Hét község tar­tozott hozzám. Az utak akkori­ban nem voltak így kiépítve. Jó időben kerékpárra1 jártam a körzetet, rossz időben lo- vaskocsival, télen szánkóval. Volt olyan, hogy három kör­zetben is helyettesítettem egy­szerre, és egy-egy központhoz 8—10 község is tartozott. Nem ritkán napi 120 kilométert tet­tem meg a legkülönbözőbb közlekedési alkalmatosságokkal, volt úgy, hogy reggel 7-től este 11-ig úton voltam. Ez volt az életem, szép volt, mert orvos voltam. A körzeti orvosság már nem tetszik. Ez szerintem már nem igazi orvosolás, ez amolyan szűrőállomás. Az egyik bete­get ilyen szakrendelésre kül­dik, a másikat olyanra. Nem szólom én le, senki ne értse félre, csak ez más, mint amit én csináltam, nem tudom- be­leélni magam. Én például nem tudnám senkinek, aki engem felkeres, mert bajban van, azt mondani, nem én vagyok az ügyeletes, legyen szíves menjen oda. Én január 1-jétől december 31-ig ügyeletes vol­tam.- Csányoszró a megye leg­jobb véradó körzete volt. Többször kaptunk kitüntetést. A hozzá tartozó Nagycsányban például a lakosság több mint hetven százaléka adott rend­szeresen vért. Azt hiszem, a faluban szerettek engem. Egy­szer este 9-kor megállt egy kocsi a házunk előtt. A fele­ségemmel éppen lefekvéshez készülődtünk, amikor megver­ték az ablakot. Mondták, tes­sék jönni doktor úr, a B. Pis­ta bóési beteg. No, amikor odaértünk, a beteg sehol, el­lenben nagy disznótoros va­csora kellős közepébe csöp­pentem. Mondták, azért csal­tak el így( mert tudták, más­képp nem fogadtam volna el a meghívást.- Hogy miért ide Harkány­ba jöttünk lakni? Mert én forgalmas város­ban, zárt helyen már nem tudnám megszokni. Sajnos, most egyedül maradtam. Az a szerencsém, hogy nagyon jó szomszédaim vannak, szin­te családias a kapcsolatunk. Napközben el is vagyok, fő­zök magamnak, állítólag jó­kat tudok készíteni, a gyere­keim mikor eljönnek, dicsé­rik ... Csőik az esték rosszak, amikor nincs kihez szólni, nincs kinek szidni például a tévé­műsort. Dr. Hasitz Henrik 80. szüle­tésnapja alkalmából nemrég vette át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. S. Zs. Gazdaságosabb gyógyszergyártás A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi gyáregységében az idén 50 millió forinttal csök­kentették az anyagfelhaszná­lást a különféle gyógyszerek előállításánál. A gyáregység viszonylag kis- létszámú kutató-fejlesztő rész­lege az év elején kapott meg­bízatást olyan technológiák ki­kísérletezésére, Smelyekkel mérsékelhetik az anyagfelhasz­nálást, gazdaságosabbá tehe­tik a gyártási folyamatokat. A szakemberek elsősorban az importból származó drága és nehezen beszerezhető segéd­anyagok helyettesítésére dol­goztak ki új eljárásokat. Ennek eredményeképpen most saját maguk állítanak elő több olyan gyógyszeralapanyagot, amit korábban külföldön vásá­roltak meg. Ezzel egyidejűleg hazai beszerzési forrásokat is felkutattak. A kutató-fejlesztő gárda revízió alá v^tte a gyártás közben keletkező kü­lönböző hulladékokat is, és technölógiát dolgozott ki a bennük lévő még értékes anya­gok újbóli hasznosítására. A takarékosabb anyagfel­használás, az import helyet­tesítése természetesen minden esetben a szigorú minőségi előírások maradéktalan betar­tásával történt, csakis kifogás­talan minőségű gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok kerül­nek le a gépsorokról. Kirschner kilenc fejezetben, „lépésben" vet fényt a szoron­gás alapkérdéseire, majd a tennivalókról ír. A könyvben nincs szó csodaszerről, biztos módszerről, szó van azonban támpontokról, tapasztalaton, megefigyeléseken alapuló jó kezdeményezésről. © A szorongást erősen be­folyásolják gondolataink. Pá­nikba űzhetnek, de a cselekvés irányába is terelhetők. Nagyon sok függ attól, milyen „kazet­tát" helyezünk be kép és gon­dolatsorok elindítására. © A szorongás gyakori oka c. munkahelyi előmenetel, az anyagi gyaraoodás lehetősége­ivel és az elért pozíció megtar­tásával kapcsolatos. Itt a ve­szély abban rejlik, hogy az ember saját viselkedésének megítélését szinte kizárólag környezetének engedi át. Ezzel kiszolgáltatja magát. Ne ha­gyatkozz másokra! © A szerző ebben a fejezet­ben két embertípussal foglal­kozik, amelyekhez valamilyen módon mindannyian hozzátar­tozunk. Az egyiket „tekintély"-, a másikat ,,szolgálatkész"-tí- pusnak nevezi. Az első mások­nak okoz szorongást, de maga is állandó félelemben él, mert tekintélyét elveszítheti. A másik típus mindenkinek igazat akar adni és saját elismertetését ab­ban keresi, hogy magát máso­kért feláldozAi. Nem tud ,,nem"-et mondani. Legtöbbjük csalódott, megkeseredett, két­ségek között él. Kirschner kü­lönösen ez utóbbi típussal fog­lalkozik és több gyakorlati el­járást részletez, amelyek kivi­telezhetek és segítségükkel ön­álló magatartás alakítható ki. A kezdet: megtanulni „nem”-et is mondani. @ Az ember boldogságra, biztonságra törekszik. Fél o boldogtalanságtól, bizonytalan­ságtól. Az egyetlen valódi biz­tonság az, amit önmagunkban teremtünk. A környezet azt Top­pantja legkönnyebben össze, aki magát másoktól függővé teszi. © Aki másokat okol, hogy gyakran szorong és nem érzi szabadnak magát, minden bi­Különleges juttatást kapnak a baranyai aprófalvak pedagó­gusai: havi fizetésüket munka­helyi pótlékkal egészíti ki a megyei tanács. Ez az úgyneve­zett tagiskolák és tagóvodák, azaz a körzeti oktatási intéz­mények részeként működő kis­iskolák és kisóvodák neve­lőire vonatkozik, akik az átla­gosnál mostohább körülmények között dolgoznak. Sok helyütt összevont tanulócsoportok van­nak, ami jelentős többletmun­kát ró a pedagógusokra a ta­nítás megszervezésében, a ta­nításra való felkészülésben. zonnyal önmaga nem tett ele­get azértr hogy felszabadul- tabb, függetlenebb legyen. Ez a fejezet a helyes meditációé, amelynek során az ember „el­engedheti magát” és több ön­ismeretre tehet szert. © A magány elől való me­nekülés: menekülés önmagunk­tól. Nem tudunk saját magunk­kal jó kapcsolatot teremteni. Nem szeretjük önmagunkat. (Ez sokak számára biztosan meghökkentően hangzik.) Sa­ját életünk fontos kérdéseire a választ nem önmagunkban, hanem másokban keressük. A „gondolkodó én" mellett bíz­nunk kellene „tevékeny énünk”-ben is — mondja Kirschner. © ítéljük meg cselekedete­inket magunk, hogy ne kelljen félni mások bírálatától! Aki sa­ját igazságai szerint él, elég bátor lesz ahhoz, hogy higgyen önmagában. Saját igazsága­ink megtalálásában „életköny­vünk" megírása segít. A szerző tizenegy indító gondolatot ad ehhez. (pl. írja le elképzelése­it életéről „ha" és „de" nél­kül!) © Életünk gyakran telik meg feszültséggel, szorongással, mert más szerepet szánunk magunknak a társadalomban, mint amit az „kioszt" számunk­ra. Válságos helyzetben a kö­vetkező kérdésekre keressünk választ: Mitől félek konkré­tan? Mi a legrosszabb és a legjobb, ami történhet velem? Hogyan tudom az adott hely­zetet a legelőnyösebben fel­használni? © Legyünk következetesek! Hagyjunk fel a megalkuvó „igen, de” megoldásokkal! Jó­sorsunk érdekében semmi sem történik, ha mi magunk nem cselekszünk. A gondok megol­dása a cselekvés. Gyakorold azokat az apró tetteket naponta, amelyektől a legjobban szo­rongsz !-Kirschner nem valami újat, soha nem hallottat akar közöl­ni az olvasóval, hanem gyakor­lati segítséget szeretne nyújta­ni. Amikor a könyvet elolvas­tam, Goethe jutott eszembe: „Kezdetben volt a tett." Dr. Zágony Rudolf A tanácsi intézkedés keréken 50 baranyai falucskát érint, többségük a megye halmozot­tan hátrányos körzeteiben — a Mecsekben, a Zselicben és a Dráva völgyében — található. A Pedagógusok Szakszerveze­tével egyeztetett végrehajtó bi­zottsági határozat szerint 1987. január elsejétől folyósítják a különleges munkahelyi pótlé­kot a hátrányos helyzetű isko­lák és óvodák nevelői számá­ra. Havonta egységesen 500 forint bérpótlékot kapnak, amit ő megyei tanács központi tar­talékából fedeznek. Munkahelyi pótlék falusi nevelőknek Tinthefjreffesképz8 szakközépiskolák Honvéd kollégiumok Az általános iskolák azon 8. osztályos fiútanulóihoz for- dolunk, akik kedvet, tehetséget éreznek a katonai életpálya iránt, jelentkezzenek felvételre a középiskolai honvéd kollé­giumokba, illetve tiszthelyet­tesképző szakközépiskolákba. Középiskolai honvéd kollé­giumok működnek: Egerben, Nyíregyházán, Tatán, Győrben, Zalaegerszegen, Pécsett, Szé­kesfehérváron, Balassagyarma­ton, Szegeden és Szolnokon. A felvett pályázók az adott város kijelölt polgári közép­iskolájában tanulnak. Sikeres érettségi vizsga után a Ma­gyar Néphadsereg katonai.fö­iskoláin folytathatják tanulmá­nyaikat. A hároméves katonai főiskola elvégzése és a tisztté avatás után a Magyar Nép­hadsereg hivatásos tisztjeként kezdik meg szolgálatukat. Tiszthelyettesképző szakkö­zépiskolák működnek: Szabad- szálláson (gépjárműtechnikai szakon), Tápiószecsőn (elektro­műszerész és mechanikai mű­szerész szakop), Debrecenben elektroműszerész szakon), Szol­nokon (repülőgépszerelő és repülőgépműszerész szakon), Orosházán (gépkezelő és kar­bantartó szakon), Budapesten (vendéglátóipari szakon, zene- művészeti szakon). A tanulmányi idő négy év. A negyedik évben már tiszt­helyettes hallgatóként folytat­ják tanulmányaikat. A negye­dik év végén érettségi képesí­tő vizsgát, valamint tiszthelyet­tes kibocsátó vizsgát tesznek, ezt követően kerül sor hiva­tásos tiszthelyettessé avatásuk­ra. A zenész tiszthelyettesek to­vábbi 10 hónapos tanfolyam elvégzése után kerülnek be­osztásba a Magyar Néphad­sereg fúvós-zenekaraiba. A tiszthelyettesképző szak- középiskolákban jeles ered­ménnyel végzők - amennyiben kérik - a katonai főiskolákon folytathatják tanulmányaikat. A kollégiumi, valamint tiszt­helyettesképző szakközépiskolai hallgatók jogosultságai: — Teljes és ingyenes kollé­giumi elhelyezés, étkezés, al­só- és felsőruházat, tanszer, sportfelszerelés, kulturális esz­közök és lehetőségek, egész­ségügyi gondoskodás; — Zsebpénz és a tanulmányi redménytől függően tanul­mányi pótlék;- Hivatásos gépjárművezetői jogosítvány megszerzésének lehetősége térítésmentesen;- Ingyenes, illetve kedvez­ményes utazás. Tisztté, illetve tiszthelyettesé avatás után szolgálati lakás lehetősége, jelentős összegű, hosszé lejáratú, kamatmentes pályakezdési csalódalapitási előleg, ruházati illetmény, ked­vezményes üdülés és számos további kedvezmény illeti meg. * A jelentkezés feltételei: ma gyár állampolgárság, hivatá­sos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság és al­kati rátermettség, az előírt tárgyak (magyar nyelv- és iro­dalom, történelem, matemati­ka, fizika, orosz nyelv) osz­tályzatait figyelembe véve leg­alább „jó" tanulmányi ered­mény. Azonos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesül­nek: a nagycsaládos fizikai dolgozók gyermekei, az egye­dülálló szülő által eltartottak, az állami gondozottak, a fegy­veres erők és testületek hiva­tásos állományú tagjainak gyermekei. A jelentkezők szüleikkel (tör­vényes képviselőikkel) egye- -temben erkölcsi és anyagi kö­telezettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezése után a kollégisták a katonai főiskolán folytatják tanulmá­nyaikat, a szakközépiskolát végzettek pedig hivatásos tiszt- helyettesként teljesítenek szol­gálatot a Magyar Néphadse­regben. A jelentkezési lapot a pá­lyázók iskolájuk igazgatójától szerezhetik be és kitöltés után azokat az iskola a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság pályára irányítási főtisztjének küldi meg. A jelentkezési okmányok be­érkezésének határideje: 1987. január 31. A pályázók egyidejűleg más 'középfokú oktatási intézmé­nyekbe is jelentkezhetnek. A jelentkezést az általános is­kolákban rendszeresített to­vábbtanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. A pályázók a Magyar Nép­hadsereg Sorozó Központjá­ban február hónapban kétna­pos felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsga egész­ségi és pszichológiai alkal­massági vizsgálatokból, vala­mint bizottsági beszélgetésből áll. A felvételi vizsgára vinni kell: az iskolai • ellenőrző köny­vet, féléves tanulmányi értesí­tőt, a szülők jövedelmére vo­natkozó hivatalos igazolást. A felvételi döntésről a kollé­giumok, illetve a tiszthelyet- tesképző szakközépiskolák igazgatói a pályázókat írás­ban értesítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom