Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-29 / 357. szám

1986. december 29., hétfő Dunántúli napló 3 A városban /óbb az országos átlagnál Éjszaka ja postavonaton Az iskola északi homlokzata Zsákokba szortírozzák a csomagokat a postakocsi belsejében Éjfél előtt tíz-tizenöt perccel mán nincs nyüzsgés a Keleti pályaudvaron, bár azt se le­hetne mondani, hogy a hatal­mas csarnok teljesen kihalt. A vágányokon veszteglő külföldi vagonok mellett többen is ácsorognak, sétálgatnak. Van vendége az Utasellátó két moz­góárusának, a csendet időn­ként megtöri a hangosbemon­dó figyelmeztetése. Az előzetes információk alapján a budapest-pécsi pos­tavonatnak éjfél körül itt kel­lene már lennie valamelyik vá­gányon. A bennfentesek azon­ban tudni vélik, hogy előző nap leesett hó miatt ezen az éjsza­kán — akárcsak az előzőn - minden késni fog. A csomag- szállító targonca mögött fázó­san téblábolók egyike gyorsan el is ugrik valami innivalóért. Mire kabátja alatt az üve­gekkel visszaér, a peronon már megkezdődött a helyezkedés. A fürge kis Zsukok, rakodóte­rükben a friss napilapokkal, sorokba rendeződnek. A kocsi­sor hol megáll, hol előrelendül, az egyik teherautó villogtat, a másik tolat. Negyven perc te­lik el a fagyos december éjsza­kából, mire halkan begördül a várt szerelvény. Felbőgnek a motorok, kinyíl­nak a vagonajtók, szinte má­sodperc alatt megélénkül min­den. Valahonnan emberek ke­rülnek elő, a vonatablakból ki­szűrődő fény megvilágítja a te­le postazsákokat. A késés mi­att mindenki ideges, a rakodók kapkodva dobálják az újság- kötegeket a zsákokba, az egyik túlterhelt járműről lepotyognak a csomagok. Tíz perccel a hivatalos indu­lási idő után még mindig a pályaudvaron veszteglünk. A kocsi belsejében lassan moz­dulni sem lehet, mindent el­foglalnak a csomagok és a zsákok. Pedig a Nyugatiból kell még jönnie valamilyen szállít­mánynak. Odakint a vagon mellett rob­banásig feszült a helyzet. A' rakodásért felelős két postai dolgozó emelt hangon vitatko­zik azon, hogy ki vállalja a ké­sés ódiumát. Mindketten a má­sikat hibáztatják. Ám elhang­zik egy mondat, amely némileg fényt derít a lényegre: a tar­goncák után több pótkocsit is köthetnének, több árut is szál­líthatnának egyszerre a vonat­hoz, ha nem hiányozna egy bi­zonyos kapocs, amivel ez meg­oldható. Közben Kiss Lászlótól, a Mozgóposta osztály vezető-he­lyettesétől megtudom, hogy ilyenkor év végén a levél és a képeslap nyolc-tízszerese, a csomagforgalom pedig öt-hat­szorosa a szokásosnak. Végre indulunk. A pirosko­csis szerelvény elhagyja az ál­lomást, a 77-es Mozgóposta ..legénysége" megkezdi a zsá­kok ürítését. Mindenkinek meg­van a dolga. A zsákokat Len­gyel József és Solti János bon­togatja. A benne-talált levele­ket, képeslapokat, Modovány Sándor és Smutku Zoltán szor­tírozza, az ajánlott küldemé­nyeket, pénzesutalványokat, csomagszállítókat Molnár Ká­roly, akinek ezen kívül a külön­féle- nyilvántartások készítése, az adminisztráció is feladata. Az ország különböző részei­ből érkezett zsákokban a leve­lek kötegelve vannak, most te­lepülésenként ismét szétrakják őket. A leveleseknek egyszerre kell figyelniük a helységnevet és az irányítószómot. Némelyi­ken alig olvasható a címzés, egyik-másikról hiányzik az irá­nyítószám. A kézben tartott csomagból boszorkányos gyorsasággal röp­ködnek a levelek és a kará­csonyi, újévi lapok a rekeszek­be — mielőtt a vonat az első állomásra ér, a „leosztással” illik végezni. A szerencse lát­szólag a postásoknak kedvez, vonatunkat húsz percre félreál­lítják Pest határában, sőt ké­sőbb is csak lépésben megyünk tovább. Smutku Zoltán 1959 óta uta­zik: — Szédülésig lehet osztani — mondja, miközben a kezéből boszorkányos gyorsasággal röp­ködnek a lapok. — Pécsig alig­ha fogunk pihenni. Sárbogár­Pécs-Vasason az egykori szolgáltatóházban jelenleg nem üze­mel a férfi- és női fodrászat, és a cipészműhely is zárva tart A peremkerületekről elmenekült a szolgáltatás A javulás lehetőségei dón megkapjuk az egész ba­latoni részt, talán még több lesz, mint a pesti. — A rendes műszak három emberből áll — kapcsolódik a beszélgetésbe Modovány Sán­dor, — Az egyik a raktárot ke­zeli, a másik rovatol, a harma­dik a leveles. Ilyenkor kará­csony előtt viszont kell az erő­sítés. A két leveles egymásnak hát­tal állva beszéd közben is dol­gozik. Tíz—tizenöt perc után homlokukon apró verejtékcsep- pek jelennek meg, kezük szür­kévé szineződik a lassan rára­kódó szennyeződéstől. Az első állomás Pusztasza- bolcs. A vágányok mellett már várják a postavonatot. A levél­zsákok, a csomagok felkerülnek a targoncára és máris indulunk tovább. Sórbogárdra 3 órakor érünk, de előbb a fiúk még „rávernek" egy kicsit. Senki sem panaszkodik, hogy fáradt, az arcok, a szemek azonban sokkal beszédesebbek. Az állomáson leadott hat zsáknyi anyag helyett tizen­egyet kapunk. A pécsi, siklósi, harkányi, komlói, mohácsi, szi­getvári leVélhalmok mellett egyre több a kisebb falvakba címzett küldemény. A színes lapok minden talpalatnyi he­lyet elfoglalnak, már tele van­nak az asztalok, a polcok. Egy tehervonat miatt tíz per­cet állunk a szakályhőgyészj állomáson. Háromnegyed öt­kor, amikor már Pécsett kelle­ne- lennünk, végre beérünk Dombóvárra. A ki- és berako­dás jó húsz percig eltart, mire befejeződik, ismét tele a va­gon. Sőt most már egyik vé­A Köztársasági téri Általá­nos Iskola Rét utca felőli ol­dalán húzódó repedés arról tanúskodik, hogy az épülettel nincs minden rendben. A fala­kon több helyen keletkeztek repedésék, a keleti oldalán pedig deformálódtak, kissé megcsavarodtak az épület- szárny hosszában végigfutó folyosók. Az épület károsodásának cka' a 'falak süllyedése. Az iskola kivitelezése 1962- ben fejeződött be. Az építés utáni 1-2 év alatt keletkezett süllyedési repedéseket, defor­mációkat látva a PTV-t bízták meg a mérések elvégzésével és kiértékelésével. A 1963 jú­niusától 1964 decemberéig végzett mérések alapján azt a következtetést vonták le, hogy a süllyedések mór gya­korlatilag lejátszódtak, a ta­laj konszolidálódott, károsodás nem következett be. 1980-tól hó romihavonként folytatták a méréseket. Az adatok szerint van olyan épü­géből a másikba közlekedni sem lehet. Dombóvár és Pécs között minden a zsákokba kerül. Kü­lön rakják az ajánlott leveleket, a pénzes utalványokat, a lottó­kat és a sima küldeményeket. A pénzzsákokat egy 'bilincssze­rű. szerkezettel zárják le, a si­ma küldeményeket madzaggal kötik át. A zsákok nyakára he­lyezett színes papírcsíkok mesz- sziről jelzik, melyikben mi van. Lassan kiürülnek a fakkok, az asztalokról eltűnnek a levélkö- tegek. A somogyhárságyi zsák­ba 84 Népszabadság, a dencs- házaiba 20 Népsport ikerül, a magyarbólyi zsákot meg kell rázni, hogy a karácsonyi lapok beleférjenek. Rövid időre meg­állunk Szentlőrincen, de csak azért, hogy utána eddig nem tapasztalt expressz-sebességgel rohanjunk a végcél felé. Pontosan 6 óra, amikor a sze­relvény begördül a pécsi főpá­lyaudvarra. A nyitott ablakon friss levegő, izgatott hangok hatolnak be. — Majdnem elütöttek egy embert! — kiabál egy izgatott hang. — Miért jöttetek később? — szól be valaki, ám mire válasz­ra kerülhetne sor, pár méterrel tovább gurítják a vonatot. A sínek mellett autók és em­berek tucatjai várakoznak, ami­kor kinyílnak az ajtók, való­sággal nekiesnek a zsákoknak. Mindenki kapkod, akárcsak in­duláskor. A postavonat fáradt személyzete végre fellélegezhet, nehéz út volt és ha nincs ez a késés, talán nem is végeznek időre . . . Ferenci Demeter letrész, ahol 27 cm-es süllye­dés következett be, a födém láthatóan deformálódott. A BARANYATERV szakembe­reinek 1985-ben elkészített Süllyed az iskola statikai szakvéleménye alap­ján megkezdődtek az épüle­ten a megelőzési és helyre- állítási munkálatok. Az alag­sorban elhelyezett közműveze­tékeket szakemberekkel ellen­őriztették és a süllyedés kö­vetkeztében befeszülő részeket tehermentesítették. Eltávolítot­ták az épületről a Rét utca felüli udvari oldalon a dila­tációt fedő beton'folat, mivel az már a vizsgálat idején is balesetveszélyes volt. A szak- vélemény szerint az épület mozgásának megszűnését siet­Pécsett a lakosság szolgálta­tási ellátása az utóbbi évek­ben összességében javult, az országos átlagnál jobb. Ugyan­akkor a város peremkerületei­nek ellátásában gondok jelent­keztek. Ez számadatokkal is bi­zonyítható. A megyeszékhely 2800 kisiparosából 1700 végez lakossági szolgáltatást, közülük csupán 486 dolgozik a perem- kerületekben, ahol ezer lakosra tíz iparos jut. A nem magán- szektorban még rosszabb a helyzet: 49 szakemberrel vé­geznek szolgáltatást. Vasas, Hird, Gyárváros, Me­szes, Újhegy, Kovácstelep, Pa- tacs, Nagyárpád, Postavölgy a városi lakosság csaknem felé­nek ad otthont. Közülük Nagy­árpád és Postavölgy remélhet viszonylag gyors javulást. 1990- ig 4000 fős városrészt alakíta­nak ki ezen a területen, s ez­zel együtt egy 570 négyzetmé­ter alapterületű szolgáltatóhá­zat építenek ide tízmillió forin­tos beruházással. Mi lehetett az oka, hogy a peremkerületekből elmenekült a szolgáltatás? Jó tíz évvel ez­előttre kell visszanéznünk, ami­kor a Pécsi Városi Tanácstól kapott szolgólatfejlesztési alapból nőttek ki és fejlődtek az állami egységek, s hoztak létre — a peremkerületekben is — egy viszonylag jó szolgál­tató hálózatot. Ez a fejlődés azonban megállt. A VI. ötéves tervben az e célra juttatott pénz már kevesebb, s csak a szintfenntartásra volt elegendő. Ennek következménye, hogy az utóbbi egy-két évben a perem- kerületekben megindult a szol­gáltatások leépülése. Ez első­sorban a férfifodrászoknál, ci­tetné, ha a megrokkant jár­dák és környékének vízelveze­tését mielőbb megoldanák. Az elvégzett és az elvégzendő munkálatokra 500 000 forintot biztosított az iskola számára a Pécs Városi Tanács. A fent említett munkák azonban csak a közvetlen bal­esetveszély elkerülését és az épület állagának további rom- lását akadályozzák meg. Csat­lakozva a BARANYATERV szakvéleményéhez, az 1986 áprilisában elkészült felmérés alapján a Mélyép—Komplex tervező és kivitelező gmk szak­emberei is a következőket ja­vasolják az épület helyrehoza­talához: elengedhetetlen a részleges alapmegérősítés, a falakban és a födémben ke­letkezett deformációk javítása, a dilatációs hézagok felújítá­sa, de megoldásra vár a víz- elvezetés és a szigetelés is. Az épületen végzendő mun­kálatok a jövő év tavaszától folytatódnak. K. E. pészeknél, ruhajavítóknál volt tapasztalható — tehát a mű­helyhez kötött és a személyi szolgáltatásokat érintette. A műhelyeket vagy megszüntették, vagy azok a város központjába költöztek. Oka egyrészt a szol­gáltatási alap megszűnése, másrészt az, hogy a vállalatok­nak nem éri meg a szolgálta­tás fenntartása. Nézzük ezek után a kisipart, amelynek helyzetéről Borsós István, a KIOSZ pécsi alapszer­vezetének titkára tájékoztat. 1984 előtt a mainál jóval ked­vezőbb volt az adózási rend­szer. A peremkerületekben a szolgáltatást kezdők mentessé­get kaptak, három évig nem kellett adót fizetniük. 1984-ben ez megszűnt. Ugyanekkor növe­kedtek a társadalombiztosítási terhek, s a főállású iparosok száma fokozatosan csökkenni kezdett. Ma ott tartunk, hogy a peremkerületek iparosainak nagy része nyugdíjas, vagy munkaviszony mellett gyakorol­ja szakmáját, nem kis részben kontárok látják el a tevékeny­séget. Szólnunk kell arról is, hogy a bérleti díiak ugyancsak megemelkedtek (1200 forint) négyzetméter/év), s előfordult nemegyszer, hogy az iparos a műhelybérét sem tudja kiter­melni, következésképpen kény­telen tevékenységét feladni. A gmk-k némileg enyhítik a gon­dot, de csuoán egyharmaduk végez fogyasztási szolgáltatást. Mi a teendő a helvzet javí­tása érdekében? Először is egyenlő feltételeket kell terem­teni az állami és kisipari szek­tor között. A kezdő iparosokat előre meghirdetett feltételek mellett adóalapcsökkentéssel kellene ösztönözni arra, hogy a peremkerületekben nyissanak műhelyt. Most már lehetőség van arra is, hogy ellátatlan te­rületeken együttesen, egy he­lyen végezhető a kereskedői és ipari tevékenység — ezzel ér­hető el a helyiségek-többoldalú kihasználtsága. Fel kellene tárni például, hogy egy bizo­nyos területen üresen álló he­lyiség kihasználására milyen mód nyílik, vagy a lakosság kö­zül kik azok, akik ipart vállal­hatnak, akár saját házukban is. Azonkívül a jobb szervezéssel és koordinálással a meglévő adottságokat kevés pénzből is jobban ki lehet aknázni. A javaslatok kivitelezhetőek. A tanácsi, társadalmi és érdek- képviseleti szervek összefogásá­val a magánvállalkozókat oly módon célszerű ösztönözni, hogy saját pénzből hozzák létre a szolgáltató egységeket. Így a Pécsi Városi Tanácsnak csupán a tevékenységet kellene támo­gatnia. Óvári Zsuzsanna Indul a küldeményekkel megrakott targonca a pécsi főpályaud­varon lévő postahivatalhoz Läufer László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom