Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-27 / 355. szám
punomon napló tftt. december 27., nawfcet Elénkebb gazdasági fejlődést! (Folytatás az 1. oldalról) daságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, há- J|t>ítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piacérzékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gaz- daságirányitó munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) lel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-át- csoportosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-orszá- gokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére: b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerőáramlást. A banki intézmény- rendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségével ; c) az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a felszámolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; d) a nem termelő területeken Az iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelő tevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést méginkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehajtott és az 1987 elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987-ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a fel- használás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; e) biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. Az 1987. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1986 = 100 Nemzeti jövedelem legalább 102 Belföldi felhasználás 99—100 Ipari termelés 102—102,5 Országos építés és szerelés kb. 101 Mezőgazdasági termékek termelése 104,5-105,5 Lakosság fogyasztása 99,5—100 A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216—219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1986. évit. vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazda- sági és éjelmiszeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédőszerek és intermedierek, az értékesebb műanyagleldolgozó- és gumiipari termékek, valamint a feldolgozottabb ruházati és bútoripari termékek — termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet minél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcsolatokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelő tevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet-átalakítási programokat következetesen meg kell valósítani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérséklődik. A széntermelés az 1986. évi szinten marad, úgy, hogy közben korszerűsödik és gazdaságosabbá válik a szénbányászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és csökken a gazdaságtalan termelés. A külfejtéses széntermelés emelkedik. A gazdaságtalan bányákból felszabaduló létszám hatékonyabb foglalkoztatásával racionálisabbá válik a- létszám- gazdálkodás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban. A villamosenergia iránti szükséglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszerkezetének korszerűsítése folytatódik, egyes gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállítanak. A nyersvas-gyártás az ez évi szinten marad, a nyersacélgyártás és a hengereltáru-ter- melés csökken, a koksztermelés nő. Csökken a fajlagos energiafelhasználás, a nyersvas- gyártás önköltsége; hatékonyabbá válik a munkaerő-felhasználás; csökken a vaskohászati vállalatok állami támogatása. Az alumínium- és a színesfém-kohászat termelése az ez évihez hasonló lesz. Az épitőanyagipar termelése a belföldi kereslettel összefüggésben kismértékben emelkedik. A főbb építési anyagokból a kínálat tovább javul. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termékek konvertibilis elszámolású, gazdaságos kivitelét is. Ennek érdekében törekedni kell az eqvütt- működés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A gépiparnak na- gvobb szerepet kell vállalnia az alkatrészek és részegységek iránti hazai igények kielégítésében is, javítani kell a kooperációs kapcsolatokat. A vegyipar termelése, kivitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő. A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris polietiléngyártó üzeme 1987-ben már teljes kapacitással dolgozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökkenése mellett a konvertibilis export növelésétől függően alakulhat. Az anyagigényes és egyszerű termékek fejlődő országokból történő behozatalával törekedni kell olyan kapacitások felszabadítására, amelyeken jó minőségű, gazdaságos, minden piacon iái értékesíthető termékek állíthatók elő. Szorgalmazni kell a bérmunkát, közös vállalatok létrehozását is. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet. tartós változásaihoz. Különös figyelmet kell fordítani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépítése mellett az ez évinél többet kell felújítania, és az ideihez hasonló mennyiségűt korszerűsítenie. A fővárosi lakásépítés megemelt összegű támogatásban részesül. A szerkezetátalakító, illetve a hatékonyságot javító programnak megfelelően tovább kell folytatni az építőipar egészének — ezen belül is elsősorban a magasépítőiparnak — a korszerűsítését, a ráfordítások mérséklését, a veszteségforrások feltárását és megszüntetését. Ennek érdekében a munkaerő hatékony foglalkoztatása mellett törekedni kell a ki nefn használt eszközök hasznosítására. Folytatódjék az építőipar szervezeti rendszerének korszerűsítése, szélesedjék a vállalatok közötti verseny. Javítani kell a minőséget, gyorsabb ütemben, szervezettebb keretek között kell kielégíteni a fizetőképes építési igényeket. Javítani kell a külföldön végzett munkák hatékonyságát. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javításával a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével, a kereslethez jobban alkalmazkodó termékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az állat- tenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően nagyobb gabonatermelés elérésére kell törekedni. A szőlő- és a gyümölcsültetvények telepítése összetételében feleljen meg a hosszabb távon jelentkező keresletnek. Fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő erő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a termelés bővülésével egyidejűleg javuljon a termékek minősége. A takarmánygazdálkodás váljon hatékonyabbá.' További előrehaladást kell elérni a melléktermékek, a hulladékok hasznosításában. A szarvasmarha-állomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tejtermelés fokoBeruházások A beruházások volumene csak kis mértékben haladhatja meg az 1986. évit. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásakor a közvetlen termelő, főként pedig az exportképes feldolgozóipari tevékenységek fejlesztését kell előtérbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az év-e számítottnál több beruházás valósulhat meg. zása szükséges. A sertésállomány számottevő emelkedése párosuljon a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóbaromfi-termelés dinamikusan növekedhet. A juhászatban a termelés az ez évi szinten marad. Az élelmiszeriparban fokozni szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyorsítani a korszerű technológiák él-terjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek minőségének javításával, a ráfordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez jobban igazodó feldolgozó tevékenységgel, a csomagolás korszerűsítésével, az értékesítési munka színvonalának emelésével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra területén alapvetően a meglévő kapacitások ésszerűbb hasznosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, a szállításigényesség csökkentésére, a természeti környezet, ezen belül a vizek minőségének védelmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi kihasználását. Az anyagi lehetőségek célszerű felhasználásával törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapotának megőrzésére. Folytatódik a vasút villamosítása. Megkezdődik a Budapestet elkerülő MO autópálya építése. A Feriheqyi repülőtéren a le- és felszállópálya rekonstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott bevonásával meg kell gyorsítani a távbeszélőhálózat rekonstrukcióját és fejlesztését. Javuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszerű technikái bázison nyuqvó telex- és adatátviteli hó'ózatot. A televízió műsorszóró-hálózatban úiabb települések vételi lehetőséqét javító. kis teliesítményű átjátszóadók telepítésére kerül sor. A Marcaliban üzembe lépő kö- zénhullámú rádióadó itthon, a székesfehérvári rövidhullámú adóállomás befeiezése a határokon túl javítja a vételi lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a közművek összehangolt fejlesztésével folytatni kell a vízminőség javítását. Tovább szükséges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát, ezen belül elsődlegesen a különösen veszélyeztetett délalföldi térségek ellátását kell javítani. A műszaki feltételek korszerűsítésével, a lakossági, ipari, mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerek összehangolt működtetésével törekedni kell a meglévő vízműkapacitások hatékonyabb kihasználására, a vízkészletek takarékos hasznosítására. Az ivóvízszolgáltatás összehangolt bővítésével további mintegy 100 ezer lakos egészséges ivóvízzel való ellátása biztosítható. A szennyvízkezelő létesítmények bővítésével elsősorban azőkon a területeken kell javulást elérni, ahol kiemelt feladat a vízminőség védelme. A csatornahálózat bővítése közel 140 ezer lakost érint. A legfontosabb gazdaságfejlesztési programok és akciók kibontakoztatása érdekében nő a vállalati beruházásokhoz igénybe vehető kedvezmények köre. Az állami kedvezmények, támogatások odaítélésekor és a bankok által kibocsátott hitelek révén is a konvertibilis export hatékony növelését eredményező termelésszerkezeti változásokat, -a technológiai korszerűsítést, a ráfordításokat mérséklő és más, kiemelt programok eredményes megvalósítását kell előnyben részesíteni. Új központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamatban lévők általában a műszakilag indokolt ütemben folytatódnak. Befejeződik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója, megkezdi az áramszolgáltatóst a Paksi Atomerőmű IV. blokkja. A termeléshez szorosan kapcsolódó infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben és a vízgazdálkodásban jelentősen nőnek a cél- csoportos beruházások előirányzatai. A nem termelő beruházások összességében csökkenő volumenén belül elsőbbséget kapnak a tudományosr kutatás, a lakásépítés és a középfokú oktatás feltételeit javító fejlesztések. Minden szinten arra ke1!! törekedni, hogy fokozódjék a fejlesztési döntések gazdaságosság szerinti szelekciója, javuljon a megvalósítás hatékonysága. A lakosság jövedelme Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985-86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munkaerőgazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályozási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követelményekkel összhangban álló munkaerő-átcsoportosításban. Indokolt esetben az irányító szerveknek kell kezdeményezniük a munkaerő-átcsoportosítást és segíteni az elhelyezkedés zavartalan lebonyolítását. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fejlődő területeken az átlagosnál nagy óbb béremelésre lesz lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem, vagy alia növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett bértömea szinten tartására, illetve mérséklésére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az eayéni keresetek alakulása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiséaét és minő- séaét. Az átlaakeresetek a szocialista szektorban 5-5,5 százalékkal növekedhetnek. A költséavetési intézményeknél az éves béremelés forrását eaves területeken részben, máshol telies egészében saját eszközökből kell előteremteni. A kisvállalkozásokon keresztül kiáramló jövedelmek növekedése is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyát, a lakossáq kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre, a rubel-elszámolású behozatal növelésére kell alapozni. Fokozott követelményeket kell támasztani a termékek minősége, a kereskedelmi kiszolgálás színvonala iránt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhaja meg a 7 százalékot. A hatósági árpolitika az árintézkedéseknél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly javításához és a költséavetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül a 70 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugdíj - az egész évi áremelkedés ellensúlyozására - 1987. január 1-jétől 7 százalékkal, legkevesebb 180 forinttal nő, a gyermekgondozási dij összeghatárai emelkednek. Egyes alapvető termékek hatósági áremelését meghatározott összeg ellensúlyoz(Folytatás a 3. oldalon) A termelő' ágazatok fejlődése Megindult a termelés az új szigetvári bútorüzemben Fotó: Proksza László
