Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-23 / 352. szám

1986. december 23., kedd Dunántúlt napló 3 Veszteségből nyereség a szigetvári város­gazdálkodóknál Használtautó­kereskedés, építők boltja, csárda­üzemeltetés A jövő évtől számítógépes lakbérkönyvelés Egy pénzügyi gondokkal küszködő, veszteséges vállala­tot nem könnyű talpraállítani. A Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat öt éve kinevezett új vezérkarának ez sikerült. Mes­ter József igazgató, Kiss József műszaki igazgatóhelyettes és Nagy János gazdasági igaz­gatóhelyettes 1981 végén ke­rültek a nehéz helyzetben levő gazdasági egységhez.- Részben szolgáltató, rész­ben termelő vállalat a VGV — mondja Mester József. — A szolgáltatásban kötelezettsé­geink vannak. A köztisztasági, szemétszállítási, állami lakó­házfelújítási, -fenntartási és parkgondozási teendőket ak­kor is el kell látnunk, ha nem sok nyereséget is hoznak, öt évvel ezelőtt e tevékenységek mellett csupán autójavítással foglalkoztak elődeink, ez is csak növelte a veszteséget. Fo­kozatosan váltunk szolgáltató­termelő-kereskedő vállalattá. Először is szervezeti átalakí­tásba kezdett az új vállalat- vezetés. Addig a VGV-nél nem létező csoportokat hoztak lét­re, amelyek az ingatlankezelé­si, előkészítési, gyorsszolgálati, utókalkulációs feladatokra spe­cializálódtak. A korábban ön­álló építőipari részlegeket egyetlen szervezetté formálták, s az autójavító létszámát tíz fővel csökkentve megalakítot­ták a tmk-csoportot a szállítá­si és köztisztasági részleggel.- A magasépítészet és a szakipar mellett a jövedelme­zőbb mélyépítéssel is foglal­kozni kezdtünk. A mélyépítés magvát a felsőszentmártoniak alkották. A részleg önmagát fejlesztette ötről huszonkét fő­re. A gondunk csak az, hogy ezen dolgozók közül többen 5— 6 éven belül elérik a nyugdíj- korhatárt. Egyetlen megoldás kínálkozik, a gépesítés. A mélyépítő részleg munká­sainak kezenyomát a város is magán viseli, többek között ugyanis utat építettek a lege­lőbe, a Turbéki utcát. Szenny­víz- és ivóvízvezetékeket készítet­tek. A drávasztárai törpe vízmű építési versenytárgyalásán idén ősszel a szigetváriak ajánlot­ták a legalacsonyabb kivitele­zési költséget. Elnyerték a mun­kát.- Jól szervezve, gépesítve, odafigyelve így sem fizethetünk rá — mondja Mester József —, sőt a mélyépítésben, most már átlagról beszélek, húsz száza­lékos nyereségszinttel számol­hatunk. Magasépítésnél a határidő­tartás a fő szempont a VGV- nél. De ahol lehet, ott előbb­re hozzák az átadást. A Vár utca 1. szám emeletén 1987. decembere helyett május 1-jére befejezik a szállodarész kiala­kítását. S hasonló történt ez évben a volt földhivatal épüle­ténél is, ahol a városi tanács kérésére meggyorsították a fel­újítást, hogy szeptembertől már birtokba vehessék a diá­kok, mivel iskola lett a régi hi­vatalból. Az eredeti, szerződés szerinti beköltözés az év végé­re valósult volna csak meg, több hónappal a tanévkezdés után. Az építőipari tevékenység fejlesztése mellett a vállalat állandó változásban élt és él ma is. Az elavult, üvegházas rend­szerű kertészetet három éve megszüntették, a pénzt nem hozta, csak vitte. Azóta a vá­ros parkjaiba kiültetésre kerülő egynyári-kétnyári virágokat a Pécsi Kertészeti Vállalattól vá­sárolják. A Zárda utcai autójavító részleg lakossági szolgáltatást végez. Hiába volt veszteséges, megszüntetni nem lehetett Szi­getvár egyetlen állami autója­vító műhelyét. Autó- és kismo­torszerelés, mosás, zsírzás tör­ténik itt. Egyszerre öt személy- gépkocsi fér csupán a mű­helybe. Profilbővítésre nincs mód. Az autójavító elavult épületét a VGV üzemelés alatt felújította, ez kétmilliójába került. Gépeket, műszereket vásároltak, de a felszereltség még mindig hiányos. Megszü­letett a döntés: 1987 januárjá­tól kiadják bérbe a műhelyt, így legalább pénzt hoz a vál­lalathoz. A felszabaduló lét­számot az Országút utcai köz­ponti telepen foglalkoztatják. Ott ugyanis több szakemberre lesz szükség a jövő év első negyedévétől. A Szigetvári VGV használtautó-kereskedést nyit. Személygépkocsik, teherautók cserélhetnek majd gazdát a vállalat közreműködésével. Legközelebb Pécsett és Kapos­várott található használtautó­piac, tehát jelentős forgalomra lehet számítani. Kereskedői tapasztalatuk már van. A város központjában jól működik egy virágbolt, s be­vált az Építők boltja is, ame­lyet a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalattal közösen üzemeltetnek. A SÁÉV biztosít­ja az árut, az eladás a VGV dolga. A vasútállomás, busz- pályaudvar közelében lévő üz­letben betonvas, szalonnasütő műkőből, sírkő és különböző vasáruk kaphatók. Vendéglátás is szerepel a VGV tevékenységi körében, bár közvetve érdekeltek, épület- fenntartóként. Az autójavító fö­lötti emeletrészen vállalati klu­bot alakítottak ki, napközben KISZ-, szakszervezeti, szocialis­ta brigád rendezvényeket tart­hatnak itt a dolgozók, éjjel Pál­ma bár néven várja a látoga­tókat, Szigetvár egyetlen mu­latójaként. A botykapeterdi műemlékcsárda fenntartója is a Szigetvári VGV. Idén tavasszal, vették át az épületet, a rég várt nyitás 1987. május 1-jén lesz. Mester József igazgató nem panaszkodik, amikor a park- fenntartásról, szemétszállításról, épületkárban tartásról-felújí­tásról kérdezem. Tárgyilagosan közli, hogy a lakossági szemét- szállítás veszteséges, de meg kell csinálni, s igyekeznek ezí minél korszerűbb gépekkel el­végezni. A lakótelepek terjesz­kedésével együtt évről évre nő a zöldterület, de a tanácstól kopott parkfenntartási összeg változatlan marad, 1,7 millió évente. A városnak azonban mindig szépnek, lehetőleg virá­gosnak kell lennie. A termelést, kereskedést kénytelen fejleszteni a vállalat, hogy a szolgáltatást is megfe­lelő színvonalon végezhesse. — Minden lehetőséget meg­ragadunk, hogy pénzhez jus­sunk — tájékoztat az igazgató. - Egyrészt a nyereséges részle­geket bővítjük, s van egy má­sik bevételi forrásunk is: a pá­lyázatok. Átmeneti lakások épí­tésére, szolgáltatásfejlesztésre, számítógépesítésre nyertünk kü­lönböző összegű támogatáso­kat. Ez utóbbinak is köszönhető, hogy Szigetváron a jövő év el­ső negyedévében megszűnik a hagyományos lakbérkönyves rendszer. Az állami bérlakások­ban élők számítógép által ké­szített számlát kapnak majd kézhez. Végül mégiscsak előáll egy óhajjal Mester József beszélge­tésünk végére: — Egy ingatlankezelési iroda kellene, valahol Szigetvár köz­pontjában. A vállalati telephely kiesik a forgalomból. A panasz­ügyek bejelentését ez nehezíti, s egyben az ügyintézést is las­sítja. L. Cs. K. Elsavanyodtak a földek Műtrágyává lép elő a mész A savas esők és a nagy- adagú műtrágyák használata nyomán Európa földjei elsa­vanyodtak. A savanyú kémha­tásúvá vált talajok mind na­gyobb gondot okoznak a ma­gyar mezőqazdaságnak is. A savanyúságot közömbösítő, köztudottan lúgos kémhatású mész eddig csak talajjavító anyag volt, általában a me­liorációhoz kapcsolódva há- rom-öt évenként, hektáronként 50-60 mázsás dózisban kezel­ték vele a gazdaságok a leg­inkább rászoruló területeket. Most úgy tűnik, minden talaj rászorul már a mészre. A mész műtrágyává lép elő, vagyis a jövőben a nitrogénhez, a ká­liumhoz és a foszforhoz ha­sonlóan a fentinél kisebb - általában hektáronként 1,5-2 tonnás mennyiségben - min­den évben kijuttatják majd a talajokra. Ahol mór gyakorlat a meszelés A műtrágyázás új korszaká­hoz érkeztünk el tehát. Ahhoz, hogy ez a korszak 1987. ja­nuár 1-jével a gyakorlatban is megkezdődjön, arról egy kor­mányrendelet gondoskodik. A rendelet értelmében jövő év­től kezdve minden bedolgo­zott tonna mész után 500 fo­rint állami támogatást kap­nak a gazdaságok. Eddig csak néhány lelkes, vagy a mészkőlelőhelyhez, a bányák­hoz közel eső nagyüzem fog­lalkozott mésztrágyázással. Ba­ranyában jó példa erre a sza- lántai Hunyadi Tsz, ahol már eddig is évi 400—500 hektár földön végezték el a mész- műtrágyázást. Most az új ren­delet hatására a szalántaiak meg akarják duplázni a terü­letüket, évi 800-1000 hektár földet fognak meszezni. Vár­ható, hogy az érdeklődés más gazdaságokban is megélén­kül. Az érdekeltek időbeni fel­készülése annál is fontosabb, mert pillanatnyilag megyénk­ben sincs még gazdája a mészműtrágya forgalmazásá­nak. A BCM és Nagyharsány gondja A forgalmazást az Agroker- nek, a szervezést a termelési rendszereknek kellene felvál- lalniok, fogalmazódott meg a közelmúltban Cserkúton, a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­Tonnánként 500 forint dotáció Az ellátás biztosított Az AGROKER vállalja a forgalmazást lomáson összehívott meszezési tanácskozáson, ahol vala­mennyi érdekelt megjelent, egyebek közt a mészkőbányák képviselői is. Baranyában két jelentős mészlelőhely is van: a Pannolit nagyharsányi bá­nyája és a Beremendi Ce­ment- és Mészművek. A BCM már az újságokban is hirdeti a mészport, ami náluk lénye­gében melléktermék. Ahhoz, hogy a szabványnak minden tekintetben megfeleljen, for- mulózni kellene. A BCM haj­landó berendezkedni erre, de ahhoz, hogy ez megtérüljön, legalább évi 60 000 tonnát kell gyártaniok, vevőjük viszont pillanatnyilag csak 3000 ton­nára van. A nagyharsányiak úgy nyi­latkoztak. hogy ők is évi kb. 60 000 tonna mészkőport tud­nának folyamatosan leszállíta­ni a mezőgazdaságnak. Gond­juk, hogy a tizenöt évvel ez­előtt még modernnek számító malmuk mára elavult, az álta­luk őrölt mészkőpor szemcsé­je 2 milliméteres, tehát vala­mivel nagyobb a szabványos­nál, ezért forgalmazásra nem engedélyezett. Rövidesen meg­kérik az engedélyt, hogy a jö­vőben a szabványtól eltérően árusíthassák, mert a nagyobb szemcse nem okoz különösebb gondot a mezőgazdaságban, épp oly jól oldódik, mint az apróbb. Addig is árenged­ménnyel árusítják. A nagyhar­sányi mészkőpor olcsó, ára tonnánként 250 forint. A kör­nyező mezőgazdasági üzemek nagy előnyt élveznek, hisz az 500 forintos dotációból kijön­nek. Más a helyzet a megye távolabbi, északi és nyugati gazdaságaival. Ezeknek a fu­varra már nem nyújt fedezetet a dotáció, mivel a mészkő­szállítás igényes — sok kell be­lőle -, s ráadásul csak zárt kocsiban fuvarozható, külön­ben a szél elhordja a jármű­ről. Tárolás és szállítás A helyzet ma még cseppfo­lyós, mivel a bányák, illetve a gyártók 10 éves lekötéssel akarnak garanciákat kapni a biztos és folyamatos értékesí­tésre. Az igény meglenne, hisz a Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás felmérése sze­rint Baranyában a szántóföld 50 százaléka, évi 120 000 hek­tár szorul meszezésre, ebből 60 000 hektár javító meszezést igényel, a másik 60 000 hek­tár pedig mészműtrágyázást. Ezzel szemben a gazdaságok csak 20 000 hektárt akarnak ténylegesen meszezni, ami jó­val több, mint a korábbi volt, de messze nem elegendő. A gondot nemcsak a pénzhiány okozza, de az is, hogy megol­datlan a tárolás. Nagyhar­sány például folyamatosan termel, de tárolókapacitása egyáltalán nincs, pedig itt nagy mennyiségekről van szó. A tárolást ez esetben is a mezőgazdasáqnak kell vállal­ni, ami újabb költség. A cserkúti tanácskozáson az érdekeltek abban maradtak, hogy a tárolás megoldása vé­gett felveszik a kapcsolatot a megyét szerencsére elég sűrűn behálózó agrokémiai közpon­tokkal. A pécsi Agroker kép­viselője pedig úgy nyilatkozott, hogy a mésztrágya forgalma­zását ők felvállalják, már meg is kezdték a gyárakkal a tár­gyalásokat. A mésztrágyázási szaktanácsadást rendelet írja elő, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát danitZpusztai labo­ratóriuma felkészült az ilyen jellegű szolgáltatásra. A Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás min­den gazdaságnak javasolja a mészműtrágyázás bevezetését. Baranya megyében a műtrá­gya-felhasználás átlagos költ- séqe hektáronként 4500—5000 forint. Ha ehhez hozzájön a másfél-kéttonnás mészműtrá­gya, ez 500—600 forinttal eme­li a költségeket, amit azonban az állami támogatás a jövő­ben részben vagy egészben fe­dez majd. Szakmailag és gazdaságilag az szól a kal­cium mellett, hogy mész nélkül a hektáronkénti 5000 forint sem hasznosul jól, mivel majd­nem minden műtrágya sava­nyító hatású, főként akkor, ha nagy adagokban alkalmaz- zák. Márpedig ma megyénk­ben ez a jellemző. — Rné — Megjelent a Mikrovilág ünnepi meglepetésként dup­la terjedelemben, ám változat­lan áron jelent meg a MIKRO­VILÁG című számítástechnikai havilap decemberi száma. A gyakorlati tanácsokkal szolgá­ló ötletbörze, Commodore 16- os, 64-es és Spectrum progra­mok mellett még egy kellemes programot kínál a lap mind­járt az első oldalakon. Nép­szerű közéleti emberek beszél­nek számítógépes kalandjaikról, élményeikről, hol vidáman, hol fanyarul. Csak néhány nevet említünk kedvcsinálóként: Sztankay István, Novai Gábor, Gyulai István .. .- „Egy apró hiba halálos következményekkel járhat..- mondja a kerekasztal-be- szélgetés egyik résztvevője. Or­vosok keresik a választ arra a kérdésre, miként hasznosítható a számítógép az egészségügy­ben. Egy diák szerint, aki osztály­zatait a gép segítségével ha­misította: „Nem kell annyit tanulni, elég ismerni a számír tógépet.’' Hamarosan elég lesz be­szélgetni a számítógéppel, hi­szen az IBM gépei értik majd az emberi szót. Rejtvény, rejtvény, rejtvény! Commodore Plus/4-es számító­gépet nyerhet az, aki helye­sen oldja meg az izgalmas lo­gikai feladatokat! Csillagászati naptár -1987 Jövőre, tavasszal és nyáron hazánk területéről számos, lát­ványos csillagászati jelenség lesz megfigyelhető. Ezekben az évszakokban a Hold, pálya­mozgása során — két ízben szabad szemmel láthatóan —, találkozik egy-egy fényes égi­testtel. Április 26-án hajnali 4.23 órakor a Jupiter elé kerül a Hold, június 7-én pedig a Szűz csillagkép legragyogóbb csillagát, a Spicant takarja el. A jól követhető jelenség 22.36 őreikor kezdődik, s 23.37 óra­kor Ismét láthatóvá válik a csillag. Az augusztusi éjszakákon bukkan fel az égbolton a leg­több meteor. Tizediké és tizen­ötödike között jelenik meg a Perseida meteorraj, s 1987-ben ekkor láthatók majd leggyak­rabban „hullócsillagok”. No­vember hatodikáról hetedikére virradó éjszaka a Hold a Fias- tyúk csillagainak közelében vonul el, és az égitestek közül hármat eltakar. A csillagászati kuriózumot 23.39 órától 2.48 óráig láthatják az érdeklődők. Jövőre két nap- és holdfo­gyatkozás lesz, de Magyaror­szágról egyik sem ígér különö­sebb látványosságot. A március 29-i gyűrűs-teljes napfogyat­kozás Dél-Amerikából, az At­lanti-óceán és. Afrika egyenlí­tői vidékeiről, a szeptember 23-i pedig Kínából és a Csen­des-óceán nyugati egyenlítői részeiről lesz észlelhető. A két holdfogyatkozás április 14-én és október 7-én lesz. A Hold mindkét alkalommal csupán a Föld félárnyékában merül el, ezért hazánk területéről csak alig észlelhető színárnyalat változást láthatunk a Hold fel­színén. A bolygók közül a Vénusz januárban, februárban és már­ciusban napkelte előtt haj­nalcsillagként látszik majd az égbolton.' Augusztusban ér a Nappal együttállásba úgy, hogy a Nap kerül a Föld és a Vénusz közé. A vállalat dolgozói a napokban kezdték el a munkát a Vár utc< 1. számú épületen, mely a felújítás után az Oroszlán szálloda ré szeként fog üzemelni Fotó: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom