Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-22 / 351. szám

A Dunántúlt napió 1986. december 22., hétfő PVVE-vetélkedő diákoknak Pécs az én városom Első alkalommal mozgósítja a város általános és középisko­lás tanulóifjúságát a Pécsi Vá­rosszépítő és Városvédő Egye­sület. Az eszköz: a „Pécs oz én városom" című vetélkedő, melynek az elődöntője mint hírt adtunk mór róla —, az általános iskolások számára ja­nuár 10-én, a középiskolások számára pedig január 17-én lesz az építők újmecsekaljai művelődési házában. A cél az, hogy Pécs diáktársadalma a vetélkedőre készülvén alapo­sabban megismerkedjék a vá-. ros történetével, földrajzával, irodalmi és művészeti életével. Ugyanis e témakörökben kell majd összemérni a tudásukat, az elődöntőben még írásban, a középdöntőben viszont már szóban, zsűri előtt, tévészerű kö­rülmények között. A vetélkedőre hívó körlevelet —, melynek az aláírói között van a PVVE-n kívül a Hazafias Népfront és a KISZ városi bi­zottsága, az Úttörőszövetséq városi elnöksége —, megkapták az iskolák, s hozzá mellékelve az elődöntő kérdéscsoportjait is. Most néhány olyan tájékoz­tatást adunk, amelyek egyben válaszok a vetélkedőre készülő fiatalok kérdéseire is. Az elő­döntőn témakörönként 15-20 kérdésre lehet számítani: lesz köztük olyart, amire szinte „ka­pásból" pár szóval lehet vá­laszolni, de lesznek, amikre az adandó válasz nagyobb elmé- lyültséget kíván. Ez alkalommal a versenyzők használhatnak még segédeszközöket, ez meg­könnyíti majd a dolgukat. A ve­télkedő egyéni teljesítményre alapul, s aki jelentkezik, annak mind a néqy témakörben indul­nia kell. S hogyan lehet fel­készülni? Amire egyébként ki­válóan alkalmas a kezdődő té­li szünet. A kérdések kidolgozói figyelemmel .voltak arra, hogy lehetőleg kevés alapmű forga­tására legyen szükség a fel­készüléshez. Ezek a következők: Kolta János: Baranya és Pécs c. könyvei. Bezerédy Győző: Képek Pécs történetéből, a Me­cseki útikalauz, Romváry Fe­renc: Pécs szobrai, Várkonyi Nándor: Pécsi és baranyai írók, Tüskés Tibor: Pécs irodalmi em­lékhelyei. Mindkét napon 9 órakor kez­dődik a vetélkedő, s dél körül be is fejeződik. Az értékelésre ezután kerül sor, a középdön­tőbe jutottakat írásban értesí­tik majd. S hogy a felkészülés­hez kedvet csináljunk, pár szót a díjakról. Az első három he­lyezett mindkét csoportban egv- egy finnországi utat, bolgár tengerparti, illetve balatoni üdülést nyer, a 4-10. helyezet­tek pedig értékes tárgyjutalom­ban részesülnek. A Volvo is rendelt szobrokat Pál Zoltán kiállítása Svédországban Irányíthat-ja a családi házat- is Commodore, mint mérőműszer A Commodore 64-es számi-> tógép nem méltatlanul futott be mesés karriert világszerte: jó alapgép, sokat tudó. perifériák, bőséges programkínálat a jel­lemzője. Igazából családi gép­nek számít: jó játékszer, remek tanító, kisebb, de komoly mun­kák elvégzésére is alkalmas. Jó tulajdonságai miatt, s mert vi- . szonylag olcsó, nálunk is hoz­záférhető volt —, eleinte fő­ként a magánimport útján, (s mert nem a beruházási keretet terhelte árával), Magyarorszá-_ gon a vállalatok is előszeretet­tel szerezték be. Pedig hát nem profi, vállalati munkákra készült a gép —, s emiatt, akaratán kí­vül, sokaknak elvette a kedvét a számítástechnika alkalmazá­sától. De Sok helyütt megtalálták a C—64-nek való vállalati mun­kát is, s a szakemberek sokan pedig arra adták a fejüket, hogy — ha már ennyire elter­jedt nálunk — kibővítsék a jó öreg Commodorék alkalmazási lehetőségeit. így tett Bánsághi László vil­lamosmérnök is (Budapesti Mű­szaki Egyetem matematikai tan­szék), aki a C-64-es mikrokép- hez olyan eszközt konstruált, mellyel jelentősen kibővült an­nak alkalmazási lehetősége. Az Uniport elnevezésű hardver­szoftver konstrukció tizenhat be­menetén tud egyidejűleg ana­lóg villamos jeleket fogadni, melyekből időmultiplex módon maximálisan 7000 minta/másod- perc gyakorisággal mintát vesz. Ezeket a mintákat analóg-digi- tál konvertálás után, a mikro­számítógép szabad memóriate­rületén tárolja, hogy aztán akár a mikrogéppel az így nyert adatokat elemezhesse a fel­használó. A bemenetek száma, a mintavétel sorrendje, a min­ták száma és a mintavétel gyakorisága széles határok kö­zött mozoghat. De nemcsak analóg, hanem digitális jelek fogadására is alkalmas a konstrukció, ebben az üzem­módban négy egymástól füg­getlen - nyolc bites - csator­nán gyűjt adatokat, s továbbít tárolásra,' feldolgozásra a szá­mítógépnek. További két lehe­tőség, hogy analóg és digitá­lis formában villamos jelek ki­adására is alkalmas az Uni­port. A hozzáértő számára ennyi is jelzi a felhasználás sokoldalú­ságát, elsősorban a mérési fo­lyamatokban és a szabályozás területén. Az eddig üzembe­állt készülékek, (elsősorban a BME tanszékein) közlekedés- technikai, műanyagvizsgálati, útépítési feladatok ellátásában segítenek —, de alkalmasint elláthatja egy családi ház, (hozzáértve a kerti fóliaházat is) ellenőrzési, irányítási fel­adatait. B. L. Térítőkét hímez az egykori bányász Most is egy terítő fekszik az ölében. Elmélyülten hajol fölé, gondosan öltöget, iga­zítja a hímzőfonalat. Az aj­tónyitásra felnéz. Útbaiga­zítja az érkezőt, aztán ismét a terítő után nyúl. Balkéz­zel fogja a tűt. Azzal a bal kezével, amely egy bánya­balesetnél összeroncsoló- dott. Két ujját csonkolták, a középsőt nem tudja rende­sen hajlítani. Aki rendszere­sen megfordul a Pécsi Hely­őrségi Művelődési Otthon­ban, már nem csodálkozik a látványon. Az itt dolgozók és a törzsvendégek tudják, hogy az egyik portás, a 187 cm magas, 100 kilós, 46 éves Kulcsár Aladár megszállot­tan hímez. — Négy évvel ezelőtt re­habilitált szénbányászként helyezkedtem el a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalatnál portásként, az Engel János úti központban - mondja. — Karanyicz Istvánnéval, Vilma nénivel dolgoztam együtt, aki szebbnél szebb térítőkét hímezett. Addig-addig né­zegettem, amíg egyszer gon­doltam egyet, és megkértem, hogy nyomjon élő nekem is egy mintát. Másnapra ho­zott egy virágcsokor mintá­jú előnyomott térítőt. így kezdődött és azóta a köténytől kezdve a térítőkön át a blúzokig sok mindent hímzett már a termetes, erős hangú férfi, akinek kezébe egykor valóban jobban illett a csákány. A legutóbbi mun­kája egy 150x150 cm átmé­rőjű szomorú pamutos kalo­csai richelieu-s terítő, ame­lyet a nővérének készített ka­rácsonyi ajándékként. — Ezt magamnak is sze­retném megcsinálni, aztán ha elkészülök vele, akkor nekikezdek egy modern min­tás világos és sötétbarna színű hímzőfonallal varrha­tó teritőnek. A felesége, 'aki pénztáros a Konzum Áruházban, kez­detben megpróbált lépést tartani vele, de aztán úgy döntött, hogy elég ha csak a férje hímez.- Én sosem unom meg - mondja Kulcsár Aladár. - Mihelyt meglátom a kilyug­Pál Zoltán pécsi szobrász- művész fiatalember, 33 éves. A svédországi kiállí­tással összefüggő megtisz­teltetés mellett legnagyobb meglepetése az volt, hogy korántsem a fiatalabbaknak járó, sokszor lekicsinylőnek tűnő elismeréssel fogadták műveit Helsingborgban. Eb­ben a svédországi kisváros­ban november 15-től de­cember 31-ig látható önálló kiállítása a Galleri G-ben. 13 szobrát láthatják az ér­deklődő svédek, köztük a plakáton levő Kapu című al­kotást. A budapesti, nemrégiben nyílt Qualitas Galéria kért Pál Zoltántól szobrokat, ezek alapján válogattak a Stockholmban látható nem­zetközi Kunstmesse nagysza­bású tárlatra, ahova a pécsi szobrász öt alkotása került ki. Felfigyeltek munkáira és kérték, tartson Helsingborg­ban önálló kiállítást. Itt ez idáig négy alkotását vásá­rolták meg magángyűjtők, két szobrát pedig a Volvo cég szeretné megvenni, köz­ponti irodaházának díszíté­sére. Pál Zoltán kérdésemre el­mondta, hogy több magyar és külföldi megrendelése is van az elkövetkezendő idő­szakra. Jövő év végéig kell elkészítenie egy vizesplasz­tikát a Citrom utca és a posta főépülete közötti terü­letre, Pécsett. Májusban Belgiumban lesz önálló ' ki­állítása, míg júniusban Lip­csébe szól a meghívása, ahol az Agrán, a vásár terü­letén újjáalakított parkba kérnek tőle szobrot. Ezen kí­vül éppen a jelenlegi svéd­országi kiállítása kapcsán a egyik svéd kisváros is fel­ajánlotta, hogy köztéri kő­szobrot készítsen Pál Zoltán, aki elmondta, hogy önálló fedett műterme nem lévén is — teljesíteni fogja a megren­deléseket. Bozsik L. Fürge csonka ujjak Á bálvány, belülről *: Norman Mailer Marilyn Monroe-könyve A nagy embereket vezeték­nevükről ismerjük, a legnagyob­bakat csak keresztnevükről: Dante, Leonardo, Michelange­lo... Von Gogh is csak azt írta képeire, hogy Vincent. Ma­rilyn Monroe is volt annyira közismert, hogy elég könyveim­nek a keresztneve. Habár tulaj­donképpen Normának hívták. Mailer, a Meztelenek és hol­tak szerzője igazán predeszti­nálva volt erre a könyvre. Hi­szen mi futtatta fel Mariiynt a szalagcímeket jelentő csúcsra? Egyrészt a megfelelő időpont­ban felbukkanó meztelensége, másrészt titokzatos halála. A megfelelő időpontot úgy értem, hogy épp kitört a „szexuális forradalom". A híres Kinsey- féle orvosi „jelenségekből” ki­tűnt, hogy a névtelen kérdőívek szerint az átlagamerikai egé­szen más ember éjszaka, mint amilyennek hivatalosan mutat­ja magát. És a társadalmi ré­tegek minden szintjén kezdték megengedni maguknak a fér­fiak, hogy imádjanak egy mozi­csillagot, de másként, mint ko­rábban Garbót és a többieket: Monroe-ban nem a szép szí­nésznőt, hanem a jó nőt tisztel­ve, aki szőke, áramvonalas, és egy cseppnyi francia parfüm­ben alszik, ráadásul egy nagy drámaíró felesége, és esetleg a Kennedy-fiúkkal is viszonya van .... Számunkra ez sem egészen érthető, az információk hiánya miatt. Az ötvenes években nem játszották itt azokat a filmeket, amelyekben Marilyn volt az ab­szolút sztár. Csak a tévében futottak, jóval később, és mint Mailer i$ hangsúlyozza, e szí­nésznő igazi terepe a mozi volt. A Kallódó emberek meg a Van, aki forrón szereti viszont Clark Gable, Tony Curtis és Jack Lemmon filmje volt... Előttünk van most e könyv a sok sztárfotóval. Az egyértel­mű, hogy Marilyn Monroe, az Alvah Bessie regényében leírt szex-bomba a sminkesek, sza­bók, fényképészek és operatő­rök terméke. Pályája elején, amikor egy magyar fotós föl­fedezi, teljesen közönséges kis­lány. Minden különösebb dö- gösség nélkül. Mindenesetre furcsa belegondolni, hogy nem­rég múlt volna hatvanéves, ha oz altatók — vagy mások? — nem végeznek vele. Mailer jó író, könyve sokkal több, mint pletykákkal tűzdelt karriertörténet. Bart István re­mekül tud két nehéz nyelven, „amerikaiul" és magyarul, s így nem is vesszük észre, hogy le­fordított könyvet olvasunk. Mek­kora sz,erepe van a gyakran kritikus hangban annak, hogy az író annak idején nem tudott olyan közel kerülni modelljé­hez, mint szeretett volna? Ki tudja. Az kitűnik, hogy Mailer úgy látja a szőke sztárt, ahogy az ember saját fiatalságának nagyjait szokta: minden tekin­tetben elfogultan, személyesen- Más kérdés, hogy ízléses-e egy szép nő petefészkének ösz- szes titkát kipakolni, csak azért, mert szegényke híres volt? Igazi nagy irodalom-e az efféle ri- portázs? Nem tudom. Sikeres­nek mindenképp sikeres. Bár még így is tizenhárom évig tar­tott, míg a könyv eljytott hoz­zánk az óceán túlpartjáról. (Corvina Könyvkiadó, 1986.) Székely András gatott pauszpapírt, képze­letben már előttem van a teljes minta. Nekiállok és minden szabad percemben hímzem, hogy minél előbb láthassam készen is. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom