Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-01 / 330. szám

1986. december 1., hétfő Dunántúli napló 3 Gyümölcsös utak racsoportos tájfásítás Hagyomány volt, hogy az utak szélén gyümölcs­fákat telepítenek. Jó volt elnézni tavasszal a fehér, rózsaszínű ruhában pom­pázó fákat, és nyárón megpihentetni a szemet a gyümölcsök színesedésén. 'Ma már lassan kipusz­tulnak a gyümölcsfák. Diófák láthatók még a bony!hád—dombóvári üt mentén, a pécs—újpetre- si'klósi és a pécs—pellérdi út mentén. Szilvafák áll­nak a Szederkény-V'illány— ■Harkány útvonalon. A Sá­torhely és Villány között, és 'Becefától Kisbesztercéig. Védetté szerették volna nyilváníttatni — nem vállal­ta senki a velejáró fele­lősséget — a hird-máza- szászvári út mentén cse­resznyefákat. Meggyfák mutatják az irányt a ga- ré—bogádmindszenti össze­kötő úton és a bissei be­kötőút mellett. A régi 6-os út pécsvárad—hirdi szaka­szán almafasor található. Elvétve egy-egy geszte­nyefa látható még a 6-os út zengővárkonyi térségé­ben és a 67-es út egy szakaszán. Ma már nem teljes egyik gyümölcsfasor sem, foghíj hirdeti az időt, az emberek vandalizmusát és a környezeti ártalmakat - égetés, autógázok, állatok kártevését. Az üres helye-, ken semmi, vagy pedig 'igénytelenebb, hagyomá­nyosabb útmenti fák — juhar, kőris, éger, hárs, feketéfenyők - nőnek.- Nem éri meg a gyü­mölcsfával foglalkozni — mondták a . . . Igazgatósá­gon. — Nem hoznak sem­mi hasznot á vállalatnak. Leszedik a gyümölcsöt, le­tördelik az ágakat. „ Évek­kel ezelőtt még eladhat­ták különböző áfészeknek a termést. Ma már sen­ki nem kockáztatja, hogy kifizeti a pénzt, és nem kap semmit érte, mert az ügyeskczüek éjszaka vagy nappal megelőzik. Aztán a legújabb vizsgálatok szerint az átmentén álló gyümölcsfák termése sók­kal egészségtelenebb, mint a távoli zártkertek­ben lévőké. A jövő útja a változa­tosabb fatelepítés. így alakították ki a pécs- szentlőrinci ligetes, facso- pcrtos tájfásítást. A többi út mentén álló öreg. fá­kat is felváltják fiatal cse­metékkel: ősszel és ta­vasszal 1000—2000 fácskát és bokrot ültetnek el. Ádám Erika Vonzóbb lesz a bányász szakma i t ­Bányászati Járadék vele. Sok korábbi tsz, gazdaság anyagilag leült, abbahagyta a termelést. Egy harmadik ok, ami miatt kevesebb répa jutott So­mogyba, a korábbi gyári maga­tartásban gyökerezik; a-termel­tetés, átvétel, répaminősítés, cukortartalom-megállapítás kö­rüli szubjektivitásban. Az idén tavasszal, az igazga­tó tanács megtette az ellenlépé­seket. Normalizálták a termel­tetési kapcsolatokat: emelték az átvételi árakat a cukoripar töb­bi gyárának rosszallása köze­pette, világbanki hitelt kértek, és terveik szerint évente két cu­korrépa-gépsorral segítik majd a termelőket. Az átadás-átvétel szubjektivitását az idén még nem, de jövőre sikerül tökélete­sen kiküszöbölni: 15 millió fo­rintért holland ,,Venema"-szon- dát vásároltak, s 1987-ben már a jugoszlávokhoz hasonló szon­dás mintavétellel garantálják: elejét veszik a vitáknak. Mindezek után bíznak abban, hogy fokozatosan sikerül felfut­tatniuk a termelést. 1990-re is­mét el szeretnék érni, hogy a gyár teljes kapacitását kitölt- sék. Jövőre már 5500 hektárnyi répát várnak, s évről évre foko­zatosan többet. Mindezek ismeretében lehet minősíteni az idei 59—60 napos kampányt, melynek során 170 000 tonna cukorrépát vet­tek át és hozzávetőlegesen 22 500 tonna cukrot nyernek. A beszállítások ütemével elége­dettek voltak, s a gyári véle­mény szerint a termelők is jól jártak anyagilag. Kozma Ferenc Fotó: Kiss József (Folytatás az 1. oldalról) rokkanásig történő folytatásá­ra és viszonylag fiatalon a rokkantnyugdíjas életmódváh tás sok konfliktussal és alkal­mazkodási zavarokkal terhelt vállalására. A Minisztertanács mostani határozata nyomán úgy vélem, hogy valami kevéssel én is hozzájárultam a bányász élet­pálya ellentmondásainak fel­oldásához. Mit jelent a határozat vég­rehajtása a dolgozók szem­pontjából és mit a vállalat ol­daláról?- A határozat érteimében a Mecseki Szénbányáknál meg­határozott föld alatti munkakö­rökben eltöltött 4000 műszak­szám után a dolgozó jogo­sulttá válik a járadékra, amely az igényjogosultság megnyíl­tát megelőző 3 év alatt elért kereset hűségjutalommal nö­velt átlagának 63 százalékát teszi ki. A dolgozó szempont­jából ez azt jelenti, hogy ke­reken 20 év folyamatos bánya­munka után a mai kereseti szint átlagát véve 100 000 Et járadékra szerez jogosultságot, s emellett a föld alatti munkát kivéve bárhol vállalhat munkát kereseti korlátozás nélkül, s így összességében legalább annyit, de akár többet is ke­reshet mint korábbi munkakö­rében a bányában. A vállalat oldaláról nézve a probléma az, hogy a ma aktív. - tehát nem rehabilitált - nagy tapasztalaté dolgozók je­lentős része már meghaladta a 4000 műszakban meghatáro­zott küszöböt. A termelés fo­lyamatossága, az utánpótlás kinevelése nem engedi meg, hogy ezeket a dolgozókat azon­nal jogosulttá tegyük a jára­dékra. Ezért határozott úgy a Mi­nisztertanács, hogy azoknak a dolgozóknak a bányászati já­radékát, akik már meghalad­ták a küszöbszintet, 1994. de­cember 31-ig (okozatosan, évenként egyenlő ütemezésben kell megállapítani. Ezt úgy le­het felfogni, hogy azoknak, akik már ma igazolni tudják a 4000 műszakot, mondhatni sor­ba kell állni, s azoknak van elsőbbsége, akik. vájárként a legtöbb műszakát dolgozták le. Közülük is előnyt élveznek, akik olyan helyen dolgoznak vagy dolgoztak hosszú ideig, ahol a munkahelyi ártalmak a legnagyobbak. Például figye­lembe kell venni, hogy a bá­nyamentők a bevetések során fokozottan égetik szerveze­tüket. A lehelő legkörültekin­tőbben, legigazságosabban kell a sorrendet megállapíta­ni, amíg mindenki számára kiterjedhet a bányászati jára­dék. A különböző veszélyforrá­sok, a már említett bányamen­tő bevetések számát, a munka­teljesítményeket és számos más szempontot is számításba ve­szünk a sorolásnál.- Maradhat-e a vállalatnál olyan dolgozó, aki megkapja a bányászati járadékot, de to­vább akar dolgozni?- Természetesen, aki jára­dékos lesz, képzettségének, munkaképességének megfelelő külszíni munkahelyen tovább dolgozhat. Sőt az is megenge­dett, hogy a teljesen egészsé­ges, de járadékra jogosult dol­gozó saját kérésére az üzem­egészségügyi szolgálat és a vállalat jóváhagyásával erede­ti munkakörében dolgozzon to­vább, azaz járadékossá válá­sát későbbi időpontra halasz- sza, ha pl. nem talál magá­nak más kedvére való munka­kört. Természetesen úgy is dönthet a dolgozó, hogy a já­radék mellé nem vállal más­hol munkát, hanem pl. saját „háztájiban" hasznosítja ma­gát.- Ismét vonzóbbá teheti a bányász szakmát a Mecsekben a bányászati járadék?- A személyes választás le­hetőségeinek ez a kiszélesedé­se, úgy gondolom, nemcsak a jelenlegi bányászok körében lesz kedvező hatású, hanem abban is, hogy vonzóbbá válik a fiatalok számára a bányász életpálya időszakos vállalása. Azt reméljük, hogy építőipari, szerelőipari, gépkezelői és ja­vítói szakmával már rendelke­ző fiataloknak adunk széles és biztos perspektívát és a ked­vezményes lakásjuttatás, a vál­lalaton belüli bányászati szak­képzés, a munkával szerezhe­tő magas kereset lehetőségei­vel egyre nagyobb létszámban fognak élni azzal a biztos tu­dattal, hogy a 20 évi bánya­munka után megszerzett jára­dék mellett további évtizedek­re is megmarad egészségük és erejük az eredeti szakmájuk­ban való munkavállalásra, s így a bányászatra jellemző ma­gas nyugdíjalappal vonulhat­nak nyuqállományba, fenntart­va életük végéiq azt az élet­módot és életszínvonalat, ame­lyet a bányászatban áldozatos munkájukkal és hűségükkel megalapoztak. Meggyőződésem, hogy ez a kormányzati- dö.ntés a mecseki bányászat jövőjét és újbóli fel­lendülését jó pályára állította, mert a társadalomnak a bá­nyászok iránti kiemelt gondos­kodását az életpálya egészére garantálta. Lombosi Jenő Finisben a cukor­répa-átvétel E hét végén, jövő hét első napjaiban- a még kint lévő cu­korrépa beszállítási ütemétől függően — befejezik a kampányt a Kaposvári Cukorgyárban. La­punk hagyományát nem megtör­ve, ismét fölkerestük régiónk cukorközpontját, hogy megkér­dezzük: hogyan értékelik a gyá­ri szemüvegen át nézve 1986-ot? Különös tekintettel arra, hogy megyénk szállítja a gyárban fel­dolgozásra kerülő répa döntő többségét. A kérdésre Kovács Imre vála­szolt, aki egy éve a gyár igaz­gatója, s aki új utakra próbálja vinni a termeltetés rendszerét. A téma ismerői tudják: nem is olyan régen még a gyár léte vagy nemléte forgott kockán. Ezt példázza egy adat: a gyár fénykorában úgy 10 000 hektár­nyi répatermést dolgozott fel egy-egy kampány idején, tavaly pedig mindössze 4500 hektárnyi termést kaptak Baranya, Tolna, Somogy megyéktől, a társgyárak feleslegéből. De ha egy gyár csak félkapacitással dolgozik - o legteljesebb csőd felé gyalo­gol. A gyár vezetősége „válság­stábot" hozott létre, megfogal­mazták a túlélés koncepcióját. Érdemes megnézni, hogy Ka­posvárott miben látták a terme­lők elfordulásának okait. Köz­ismert, tavaly megkezdődött a határmenti cukorgyártási együtt­működés: a répa egy része Ju­goszláviába utazott bérfeldolgo­zásra. A jugoszláv gyárak a ka­posvárinál kedvezőbb ajánlat- csomagot állítottak össze, anya­gilag jobban jártak, akik nekik szállítottak. Másrészt a cukor­répa-termesztés eszközigényes, speciális betakarító gépsorok nélkül nem szabad foglalkozni Tarka tapétakörkép Kínálaf és módszer — Kesztölc minfabolt"ot" szerelne . a baranyai megyeszékhelyen Tapéta van egypupu, van kétpupu, sőt több - fordít­hatnánk tréfásra az ismert dal szövegét, hiszen sokan próbálkoztak már tapéta fel­ragasztásával, . így lehet ha­sonló tapasztalatuk. De egyáltalán milyen tapétákat ragaszthatunk a falakra? Dél-dunántúli érdeklődé­sem során oly tarka kép ke­rekedett ki, mint egynémely tapéta. Tolnában jónak mi­nősítették az ellátást. A két magyar gyártó (a kesztölci Jó Szerencsét Tsz és a győri Graboplast) termékei mel­lett cseh és tőkés országok­ból érkezett áruk is vannak. A Skála Áruházban például jelenleg 25-fé léből választ­hatnak. Baranyában a pécsi Fé­szek Áruházban a legna­gyobb a kínálat, itt néhány félét (magyar gyártmányúa- kat) árleszállítással is kap­hatunk. A Konzumban is sok­féle van, nagyobbrészt im­portból érkezett, a Domus- ban szegényesebb a kínálat. A körkép elkészítése után mentem Budapestre, ahol a kesztölci tsz tartott tájé­koztatót. Kiderült, hogy a kesztölciek a jelenleginél több és nagyobb mennyisé­gű tapétát tudnának gyárta­ni, ha több megrendelésük lenne. 24 mintaboltjuk van az országban, közöltük ki­lenc a fővárosban. A dél­dunántúli régióban egyetlen egy sincs. A pécsieket rég­óta keresik és most sem a kesztöicieken múlik az, hogy újra legyen egy tapéta min­taboltjuk a baranyai megye- székhelyen is. A kesztölciek ízléses pro­pagandafüzetéből és a ta­nácskozáson elhangzottak alapján végezetül néhány tanács azoknak, akik otthon saját maguk vállalkoznak a tapétázásra: A falfestékréte­get vagy az előző tapétát jobb először eltávolítani, az egyenetlenségeket gipsz­habarccsal javítva, lesziva- csolva. A tapétacsíkokat ér­demes 10 centivel hosszabb­ra szabni, mint a falmagas­ság. A tapétaragasztót jobb már előző nap kikeverni, be- kenés után a tapétát is pi­hentessük néhány percig. Majd ragaszthatunk, úgy, hogy a tapéta felsőrészéből néhány centit visszahajtunk, így nehezebben szakad és kezünk is tiszta marad. Felül­ről kezdve enyhén többször is simítsuk rá a felületre. Bozsik L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom