Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-21 / 350. szám

Egyszemélyes Iroda a Mariahilfer Strassen Dél-dunántúli gyárak bútorai Bécsben A jó magyar turista először nem akart hinni a szemének: ugyanolyan ülőgarnitúra itt Bécsben, a Mariahilfer Stras­sen, mint amilyfen az otthoná­ban van? Lehet, hogy osztrák bútorral rendezte be a szobá­ját? Rövid nézelődés után rá­jött a dolog nyitjára. Nem ő vett külíöldi bútort, hanem itt Bécsben árusítják több ma­gyar, így a Kanizsa Bútorgyár termékeit. Az iroda, amely a magyar bútorokat kínálja, a közel­múltban nyílt az osztrák fővá­rosban. A Kanizsa, a Zala, a BUBIV, a Szatmár Bútorgyár, a Bajai Lakberendező Szövet­kezet és a Mőbeltrade Kül­kereskedelmi Vállalat nyitotta az osztrák Grobe céggel kö­zösen. — Másfél év.vel ezelőtt kezd­tük a tárgyalásokat a Grobe céggel magyar bútorok auszt­riai értékesítési lehetőségei­ről. - mondja dr. Csepregi András, a Kanizsa Bútorgyár kereskedelmi igazgatója. — Nekünk az volt a célunk, hogy a nagykereskedelmet kiiktatva közvetlenül jussunk a kiskeres­kedőkhöz, ez a cég pedig — megegyezésen alapuló jutalék fejében — hajlandó volt arra, hogy a saját két üzletében árulja a magyar bútorokat, il­letve arra, hogy segítsen újabb vevőket találni. A bácsi irodában egy sze­mély képviseli a hazai bútor­gyárak érdekeit, s hogy milyen sikerrel, arról talán elég annyi, hegy a Kanizsa Bútorgyár ter­mékeiből nem egészen fél év alatt egymillió, forint értékű garnitúrát adott el, s közve­títésével nemrég tárgyaltak egy ötmillió forintos üzletről. A legfrissebb hír pedig az, hogy a Kanizsa Bútorgyár — színén a bécsi közös irodának köszönhetően — japán üzlet­felekkel egyezkedik. Az osztrák vevők egyébként ugyanazokat az ülőgarnitúrá­kat vásárolhatják meg, mint amilyeneket a hazai piacra is szállít a Kanizsa Bútorgyár. Termékei közül Bécsben na­gyon népszerű a Füles, az Ikon, a Rémusz, a Dániá gar­niúrák, s nagy az érdeklődés a Nadine és a Pascalé fan­tázianevű, ermékeik iránt is. E két utóbbit egyébként az NSZK- ba is exportálja a Kanizsa Bútorgyár. Itthon nagyon ke­veset vásárolt belőlük a nagy­kereskedelem. Pedig ezek a százszázalékos pamutszövet huzatú, gazdagon párnázott ülőgarnitúrák elfogadható áron, 14—16 ezer forintért len­nének kaphatók. Török É. Lapzártakor érkezett a hír, hogy a Pécsi Faipari Szövet­kezet is 4 millió schillinges üz­letet kötött a Grobe céggel. Jönnek-mennek az Interílóra küldemények Karácsonyi kompozíciók A virágüzletei hatalmas ablakaiba a héten kitették a karácsonyi koszorúkat. Itthon még újdonság az ajtóra, vagy az ablakba függesztett fenyő­koszorú,' de számos külföldi országban régi hagyomány. Azt jelenti, hogy a szeretet ünnepén szívesen látják a rokonokat, barátokat, ismerő­söket. E legújabb szeretet-jelkép mellett feltűnően sokan vásá­rolják azokat a kisebb-na- gyobb, kimondottan az ünnep­re készült kompozíciókat, ame­lyek bensőséges hangulatot teremtenek az otthonokban. A fenyőgallyakból, gyertyákból, színes szalagokból és néhány száraz, vagy élővirágból ké­szült karácsonyi asztaldísz mel­iert sokan házilag állítanak össze, néhány olyan karácso­nyi szobadíszt, amelyek még szebbé, ünnepibb hangulatúvá változtatják a karácsony nap­jait. Ihárosy Jánosné, a Pécsi Kertészeti es Parképítő Válla­lat I. sz. virágüzletének veze­tője szerint □ csillárkartól kezdve a konyhai abiakpár- kónyig tetszés szerinti helyre tehetünk mohagombócba szúrt néhány fenyőgallyat, egy szál gyertyával, esetleg fagyöngy- gyei. A színes selyemszalaggal átkötött dobozos ajándék is sokkal titokzatosabb és ele­gánsabb, ha a szalagok köté­sébe néhány fenyőgallyat te­szünk. Ilyenkor ev vége táján azon­ban nemcsak ezekkel a gyönyö­rű karácsonyi kompozíciókkal, hanem élővirág költemények­kel is sokán köszöntik szeret­teiket. Főként külföldre viszik, illetve onnét hozzák ezek a csokrok a szeretet üzenetét. Aki vírógkompozícíóval akar boldog karácsonyt kívánni, a külföldön élő hozzátartozói­nak, barátainak, az Interflóra — Nemzetközi Virágszervezet — katalógusából választhatja ki azt a csokrot, amelyet küldeni akar. A rendelést telexen to­vábbítják a megjelölt ország­ba, és az adott napon ház­hoz szállítják á küldeményt. Mint tegnap azt a virágtálat, amelyet Ausztráliában rendelt egy 'intalember, egy pécsi, Sarohin tábornok úti címre. Újdonságok a mohácsi kenyérgyárból Éjszaka a pékek dolgoznak, nappal az építők |ó borok Villányból A VOSZK fölvásárolja a hegyet? Az ország legjobb minősége Öröm a gazdáknál: név a palackon Magam is láttam, hogy az egyik villányi gazda milyen büszkeséggel adott „D” felség­jelű autóval érkező rokonának néhány palackot a saját bo­rából. Ott volt a neve a pa­lackon. Erről beszélgettem Má- der Tiborral, a helyi szőlőter­melő szakcsoport elnökével. Mi először 1983-ban találkoz­tunk ilyen palackkal, s szinte azóta se. Vajon miért nem? A válasz nem váratlan: olyan sikere van ennek, hogy a kereskedelem pillanatok alatt felszívja a különleges minőséget fémjelző árut, s el­tűnik a bor, szinte mielőtt a pultokra kerülne. A VOSZK, amely kalapot emelő módon találta ki és indította el a „villányi kalandot” immáron több éve olyan magas árat kí­nál a jó nedűért, amelyet ma­gyar gazdák még nem kaptak. (Talán kivétel a Tokaj-Hegy- alja.) És még így is megtalálja a számítását. Ezt igazolta vissza dr. Heiter Lajos, a VOSZK igazgatóhelyettese is. Hozzátéve: — Úgy gondolom, hogy az akciónk igen jó hatást gyako­rolt a termelők körében a mi­nőség javítása terén is. Egyre többen szeretnék elérni, hogy nevük legyen a szakmában, ezért igyekeznek úgy irányítani a borkészítés technológiáját, hogy a mogos követelmények­nek eleget tegyenek. Az idén több mint 200 kistermelő je­lentkezett o villányi borvidék­ről 5-től 70 hektóig terjedő té­telekkel, hogv a különleges mi- , nőség kategóriáiét elérje! Az 1986-os évjárotú borok­ból a VOSZK megyénkben ed­dig 1800 hektolitert fogadott­fölvásárolt, s ez a tavoly ter­mett mennyiség fele. Ma már úgy néz ki, hogy a gazdákon múlik az, hogy mikorra vásá­rolja föl a VOSZK az egész villányi hegyet? Vajon az átvételi árak mi­ként alakulnak? A különleges minőségű borért a VOSZK 31 forintot fizet, a csúcsminőség litere 33 forint! Mondom Máder Tibornak: egy, az ötvenes években meg­jelent borászati szakkönyvben azt olvastam, hogy a tokaji után a legtöbb jövőt a villá­nyinak jósoltak. Ez évekig vá­ratott magára, az alacsony áron átvett dömpingmennyiség arra késztette a gazdákat, hogy „csinálják” a bort, s bi­zony nem számított, hogyan.- A VOSZK akciója forduló­pontot hozott a termelők, a szakcsoport életében - mond­ja Máder Tibor. - Rendkívü­lien büszkék az emberek a névcímkére, az azt takaró mi­nőségre és a számításaikat is megtalálják. A bor kiválasz­tása bizottság nyomán történik, vakon, ebben részt vesz az Or­szágos Borminősítő Intézet, s így senki sem tudja befolyásol­ni a végeredményt. Heiter La­jostól tudom: ma már el kell jószerivel dugdosni ezeket a borokat, s csak oda küldeni, ahol már nagyon verik az asz­talt ! Nem én mondom, hanem a szakember: a VOSZK rávette a villányi gazdákat, hogy az or­szág legiobb minősége legyen az oportó, a kékfrankos, a cabernet, a zweigelt és a blau- burgér, ha ott a palackon a termelői címke. Kozma Ferenc A Baranya Megyei Sütőipari Vállalat mintegy 10 millió fo­rintos költséggel korszerűsíti a mohácsi kenyérgyárat. A szep­temberben kezdett felújítás ér­dekessége, hogy a termelést a munkálatok’ időtartamára sem szüntették be. Éjszaka a pékek dolgoznak, nappal az építők. Ily módon sikerült elérni, hogy □ több lépcsős rekonstrukció az eredetileg tervezett költsé­geknél jóval kevesebbe kerül. A századforduló táján ké­szült épületben kicserélték az elektromos vezetékeket, a tech­nológiai folyamatoknak meg­felelően átalakították a helyi­ségeket, megemelték a padlót. A gáz bevezetése lehetővé tet­te, hogy az országban elsőként egy energiatakarékos kemen­cét helyezzenek üzembe. A PPC-238 típusú csehszlovák berendezés óránként 7 mázsa kenyeret és 10 ezer péksüte­ményt süt. Az energiafelhasználást a gép saját maga vezérli. Az alagútkemence eddigi próba­üzeme hiba nélkül zajlott, a fogyasztók és a vállalat szigo­rú ellenőrei a legkisebb minő­ségi hibát sem észlelték. Ez adta az ötletet, hogy az eddig gyártott termékek sorát újab­bakkal is bővítsék, A mohácsi kenyérgyárban korábban is kísérleteztek új készítményekkel, végeztek piac­kutatást. A december végére befejeződő korszerűsítés most már a technológiai lehetősége­ket is biztosítja. A hagyomá­nyos pékáru mellett jövőre diabetikus termékeket is elő­állítanak. így például készíte­nek bakonyi barna- és gra- hamkenyeret. A Bólyí Kombináttal és a Bólyi Áfésszel kötött megálla­podás alapján elkezdik egy szójás termékcsalád gyártását. A kenyértésztába kerülő ada­lékanyagot á Bólyi Kombinát­tól kapják, a késztermék for­galmazását a Bólyi Áfész vál­lalta. Elsőként egy házi jelle­gű kenyér és egy csomagolt, hosszabb szavatossági idejű kenyér kerül a piacra. A szójás készítményeken kí­vül hamarosan ismét kapható lesz a mohácsi sósrúd és lán- gos is. Az utóbbiból napi 700 darabot készítenek, miközben a kenyér, a kifli, a zsömle gyártása sem csökken. Sőt, a technológiai folyamatok átszer­vezésének eredményeként si­került elérni, hogy októbertől már valamennyi településre déli 12 óráig eljut a mohácsi pékáru. A felújított sütőüzem, a kor­szerűsített géppark, a modern technológia első igazi próbája a kétnapos ünnep lesz. Ha ez sikerül és minden baj nélkül karácsony előtt az üzletekbe kerül a kereskedelem által megrendelt 250 mázsa kenyér, 60 ezer péksütemény és kisebb mennyiségű mákoskalács, ja­nuártól megkezdődhet az üzemszerű termelés. A rekonstrukció harmadik programja az udvar aszfalto­zása, fedett gépkocsitároló építése, a festés-mázolás, már egyáltalán nem zavarja a pé­kek munkáját. Befejezésül a régi épület kívülről is meg­újul. A mohácsi költségvetési üzem pontos munkáját jelzi, hogy eddig minden határidőt betartottak, minden részfel­adatot hiba nélkül végeztek el. F. D. A kéményseprők éjfélkor érkeznek Még tíz nap szilveszterig Igaz, nem sok, de van még időnk az év utolsó napjáig. Ebből a napból tulajdonkép­pen az éjszaka az igazán fontos, erre készül mindenki reggeltől kezdve, sőt vannak akik már december eleje óta. A vendéglátó egységek ösz- szeállították a vacsora-vá­lasztékot, beszerezték a han­gulatot alapozó díszeket. A mohácsi Korona étterem már karácsonykor is feldíszítve fo­gadja a vendégeket. Ez még ünnepélyesebb hangulatot keltő öltöztetés, amelyet szil­veszterre vidámabbá változ­tatnak. A jókedv azonban bi­zonyára itt is az éjféli pezs­gőzéskor emelkedik majd iga­zán magasra, amelyet még fokozhat az a mohácsi ha­gyomány, hogy éjfél után ké- ménysepiők köszöntik a ven­dégeket, akik egy-egy szálat letörhetnek a seprűkről. Szigetváron, az Oroszlán étterembe 300 vendéget vár­nak az óév búcsúztatására. Éjfélkor élő malacot sórsol- nak, s a nyertesnek bizonyá­ra nem lesz kifogása az el­len, hogy a többi vendég is meghúzza a szerencsemalac farkát. Kaposváron, a Dorottya ét­teremben jugoszláv és lengyel csoport is lesz a 450 vendég között. Vacsorát nem szolgál­nak fel, de ezt senki sem bánja. Már tavaly is nagy si­kere volt a svédasztalnak, épp ezért idén is emellett döntöttek. Péc'ett, a Nádor étterem­ben és a hozzá kapcsolódó termekben, valamint a sörö­zőben 350-en szórakoznak majd az év utolsó éjszaká­ján. A háromféle vacsora­ajánlat közül a legtöbben a malacpecsenyét kérték. Bár a közel sem teljesség­re törekvő érdeklődésünk alapján úgy tűnik, hogy a vendéglátóhelyek asztalai már többnyire foglaltak szil- veszterre, azért még érdemes szerencsét próbálni. Igaz, an­nak a fiatalembernek, aki Győrből jön Pécsre szilvesz­terezni, nem is az asztalfog­lalás volt a legnagyobb gondja, hanem arról érdek­lődött, hogy megáll-e a győ­ri gyorsvonat Ffirden, mert boldog új évet akar monda­ni az ott lakó barátjának. Mondták neki, hogy a győri gyorsnak valamivel előbb Pécsett véget ér az útja, de biztos, ami biztos kérdezze majd meg a mozdonyvezetőt, hátha elviszi. Végül is szil­veszterkor annyi minden meg­történhet. Nem? T. É. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom