Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-13 / 342. szám

Kossuth Lajos utca 39—41. Ai épületeket a „Tatar” újította fel. Fotó: Cseri László Három a magyar igazság — szoktuk mondani. Ez aztán most szó szerint áll a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatra. November 7-én az igazgató, Habó József Munka Érdem­rend aranyat kapott, a főmér­nök — műszaki igazgató-he­lyettes - Wunderlich József ezüstöt, s most a város ünne­pén meg a vállalat a Pro űr­be Pécs emlékérmet. A két vezetőnek aktív pályájuk vé­gén e kitüntetéssel ismerték el több évtizedes munkájukat — a főmérnök „leadta” már a munkakörét, az igazgató az év végén búcsúzik, a vállalat­nak pedig a belvárosban vég­zett munkájáért. Habó József ácsinasként Kadarkúton kezdte a szak­mát, 1951-ben jött Pécsre a mesterével egy brigádban a Baranya Megyei Építő-Tataro­zó Vállalathoz, a mostani Ba­ranya Megyei Állami Építő­ipari Vállalat elődjéhez. Még azon az őszön beiratkozott az építőipari technikumba, 1955- től a Pécsi Cementipari Vál­lalatnál meós, maid üzemve­zető, 1957 júniusától munka­vezető, majd építésvezető a PTV-nél, amelynek igazgatójá­vá 1969. ianuár 1-i hatállyal nevezte ki a pécsi városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Wunderlich József kőműves dinasztia sarja, családjában tizenhatan kötődnek valami módon az építőiparhoz. A szakmát azzal kezdte, hogy valameddig elidőzött a létra minden fokán, míg aztán 1955-ben kinevezték arra a főmérnöki posztra, amelyről a közelmúltban vonult nyuga­lomba. 1956—62. között elvé­gezte a» műszaki egyetemet, s a diplomamunkája a PÉTV Tímár utcai központja és munkásszállója lett. Na és a vállalat? Az egy­kori városi építési hivatal 6. HÉTVÉGE _______ * J me llett működött egy „soro­zó" cégecske kevés emberrel és eszközzel. Az 50-es évek elején a Kossuth Lajos utca 78-ban (ma már nincs meg) tanyázott, és utána több he­lyen megfordult még a város­ban. 1956. február 23-án vet­te fel vb-határozattal á mai nevét, és hosszas, viszontag­ságos út után — Perczel utca 11., hat ház a Magaslati úton, a „Vasváry-telep", azaz a PAB-székház igényes felújítá­sa, a Lvov-Kertvárosi marga- rétás óvodák, a Semmelweiss utcai emelet-ráépítések, és még sok más voltak a kilo­méterkövek ezen a^ úton — jutott el a belvároshoz. A „sározó" vállalat ma már kor­szerűen felszerelt építőipari nagyüzem, amely igen fogé­kony lett az utóbbi években a míves kézimunkára; olyany- nyira, hogy az iskoláját is megteremtette ennek. A név — szokták mondani — kötelez. Ennek a vállalat­nak a nevében két szó kö­telez, de évekkel ezelőtt va­lahogy az építésen volt a na­gyobb hangsúly, és a vb — ha ez a téma került teríték­re — bizony nem egyszer el­marasztalta a PÉTV-t, amiért szívesebben nyúl oz új mun­kákhoz. s csak vonakodva a felújításokhoz. De vajon hi­báztatható-e ezért az alap­állásért a vállalat? Hiszen azokban az években „orszá­gos lenézés" övezte ezt a fajta tevékenységet, s csak az 1978 októberi párthatáro­zat tudott véget vetni ennek a hibás szemléletnek. Azóta van becsülete tervező, kivi­telező és megbízó számára egyaránt az épületvagyon felújításának, karbantartá­sának. A PÉTV is azt kövei tőén fordult - igaz, kapaci­tásfejlesztő támogatással nyomatékosított tanácsi in­díttatásra - a felújítások, majd a belvárosi rehabilitá­ció felé. — Ez az egész belvárosi ügy sokkal rosszabbul állt az előkészítettséget illetően, mint amennyit beszéltek róla- állapítja meg az igazgató. — Nem is rajtunk • múlott, hogy nem sok kedvünk volt hozzá. De amikor úgy ala­kult, hogy megértek a felté­telek, mi teljes mellszéles­séggel melléálltunk. És azt se hallgassuk el, hogy még az első miniszteri értekezlet után is tartott a vajúdás. Kistelegdi István, a DTV belvárosi rehabilitációs mű­termének vezetője szerint a PÉTV az utóbbi két év alatt nőtt fel igazán a feladatok­hoz. A vállalat már jóval előbb felkészült a feladatok­ra, de volt úgy, hogy nem tudtak a belvárosban semmit sem csinálni, s hogy az em­bereket foglalkoztathassák, nagyobb elánnal álltak rá pl. a meszesi munkákra. — Nagyon göröngyös utat kellett bejárnunk — teszi hozzá a főmérnök. — Azt ta­lán már mindenki elfelejtet­te, hogy fel kellett fejleszte­nünk egy gázszerelő részle­get, s aztán le is építhettük, mert nem tudtunk mit kez­deni vele. •le Nem tartozott a sikeres vállalkozások közé a Város­háza felújítása. El is ismerik, hogy ez akkor meghaladta az erejüket. A kezdeti tétova lépések - és tegyük hozzá: kudarcok - után megértet­ték, hogy a rég elfeledett épületdíszítő szobrászat újjá- teremtése nélkül nem lehet mozdulni sem itt Pécsett, sem másutt az országban. És a PÉTV-nél újra megta­nulták! Ma már a díszítőele­mek többsége a PÉTV mű­helyéből kerül ki, lásd a Vá­rosháza, a Csontváry-mú- zeum, a Pécsi Nemzeti Szín­ház uj épülete, az „Elefán­tos tömb" stb. díszeit. Egy építész rosszallóan jegyezte meg, hogy „nem ez az igazi, a kész díszeket csak úgy fel­aggatni a falra..." Viszont Kistelegdi: „Miért baj az, ha rájöttek arra, mit lehet a rehabilitációs munka gyorsí­tásáért előre gyártani?" Egy időben úgy volt, hogy regio­nális oktatóbázist hoznak létre a PÉTV-nél a vállalati keretek között megkezdett továbbképzés kiterjesztésére. Ebből semmi sem lett, vi­szont megszerezték a soha nem tanult épületszobrászati ismereteket itt Pécsett a za-^ laegerszegi, nagykanizsai, miskolci kőművesek. * A másik siker, amivel is­kolát teremtettek ugyan, de nemigen akarnak oda be­iratkozni mások, az, amit a Kossuth Lajos utcában igen látványosan mutatott be a vállalat. Egymásmelletti há­zakat vett kezelésbe, rövid néhány hónap alatt felújí­totta a Kossuth Lajos utcai homlokzatokat, majd nyu­godtan folytatta a belső és a János utcára átnyúló fron­ton a munkákat. Ugyanezt megismételték a nyáron a Bem utcában, ha lehet, még nagyobb sebességre kap­csolva. Ezeket látván igazán szomorúan nézzük azokat a „hagyományos" módszerű felújításokat, amelyek ideg­őrlő lassúsággal haladnak, s ehhez hosszú hónapokig, évekig elfoglalják a „fél v&- rost". Nehezen érthető: ha egy vállalat bebizonyította, hogy a városi élet rövid ideig tartó zavarásával is le­het eredményes felújítást vé­gezni, miért nem talál köve­tőkre ez a módszer* Hársfai István Miért isznak a nők? A gyengébb nem és az alko­holizmus összefüggése ősidők óta hálás témája a szépiroda­lomnak és tudományos mun­káknak, éspedig abban az áb­rázolásban, hogy a lányok, anyák, feleségek miként szen­vednek az iszákos apáktól, fér­jektől stb. A női alkoholizmus problé­mája csak az utóbbi évtized­ben vált köztudottá. A fokozott érdeklődés oka, hogy napjaink­ban egyre több nő iszik nyíl­tan, ugyanúgy, mint a férfiak. Azt persze nem lehet egzaktul megmondani, hogy hány nő vált az alkohol rabjává, s ke­rült bajba ennek következté­ben. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy az alkoholizmus a nők körében hazánkban is növeke­dőben van, egyes becslések szerint kb. százezerre tehető a számuk. Valkai Zsuzsa „Miért isznak a nők?" című, a „Gyorsuló idő" sorozatban nemrégiben megjelent hézagpótló könyve tehát több mint aktuális, s nem kisebb feladatra vállalko­zik, mint hogy segítő jobbot nyújtson azoknak a nőknek, akiket veszélyeztet vagy már károsít is az alkohol. A szerző hatvan 30-55 év közötti alkoholista és hatvan egészséges nő családi és ne­veltetési körülményeit, életút­ját, önmagáról alkotott képét, sikereit és kudarcait tátja az olvasó elé kérdőíves és mély- interjús vizsgálatok, valamint pszichológiai tesztek alapján. Az így nyert kép egyrészt alá­támasztja az alkohológiai szak- irodalom eddigi kutatási ered­ményeit, másrészt újabbhoz is vezet. A megkérdezett alkoholista nőknek több mint a fele (58 százaléka) szüleiknek a hoz­zájuk való érzelmi viszonyulá­sát vagy a teljes elutasítással, vagy az elkényeztetéssel jelle­mezte, vagyis a szélső negatív vagy a szélső pozitív póluson helyezte el. Csupán 10 száza­lékuk számolt be mindkét szü­lővel kapcsolatos semmilyen irányú, nevelési túlzástól men­tes, pozitív kötődésről. Az al­koholista nők 16 százalékánál mindkét szülőhöz ambivalens, problematikus érzelmi viszonyu­lást talált a szerző. A vizsgálat további érdekes és újszerű eredménye, hogy az alkoholbeteg nők pályafutásá­ra gyakorta jellemző az először meredeken felfelé ívelő, maid lefelé hanyatló pályaív, amely mögött feltételezhető a szemé­lyiség érettségének határozott visszahanyatlása egészen a gyermeki szintre, az „én-tar­tály" teljes kiürüléséig. A szakirodalommal egybe­hangzóan szerző is rámutat arra, hogy a menstruációs cik­lus és az azt megelőző feszült- ségi zóna is befolyásolhatja a nőknek az alkoholhoz való vi­szonyát, de nem egyedüli ok; hanem egy a sok közül. A monográfia helyesen hangsúlyozza, hogy az anya al­koholfogyasztása kétszer veszé­lyesebb az utódokra,. mint az apáé. Valkai Zsuzsa ezen megálla­pítások előrebocsátása után érkezik el ahhoz az alapkér­déshez, hogy vajon van-e kü­lönbség a férfi és a női alko­holizmus között? Az eddigi kutatási eredmé­nyek — bár részben ellentmon­200 éves a Fémmunkás Vállalat A Fémmunkás Vállalat most ünnepli fennállásának, a jog­előd alapításának 200. évfor­dulóját. A jubileum alkalmából csütörtökön délelőtt a vállalat ferencvárosi gyárában sajtótá­jékoztatót tartottuk, amelyen Tóth Imre vezérigazgató ismer­tette az iparvállalat két évszá­zados történetét és eredmé­nyeit. A ferencvárosi gyár jog­elődje Jungfer András díszmű- lakatos műhelye volt, amelynek munkái európai hírűvé váltak. Ezek a díszműlakatos, ková­csoltvas- és rézlemezborítású alkotások ma is megtalálható a Budavári palotán, az Or szágházo/i, a pesti Vigadón, a Operaházon és sok más köz épületen. A felszabadulás utár államosított gyár dolgozói si kérésén folytatták a nagy mes terek hagyományait. A gyár ban pénteken jubileumi ünnep ségen emlékeznek meg az év fordulóról, s kiállításon mutat jók be a Jungfer-hagyaté legszebb darabjait és a ké évszázados fejlődés legjelentő sebb állomásairól készített fo tókat H „Tatar” A II. sz. Belgyógyászati Klinika felújított szárnya dóak —, mégis azt sugallják hogy nincsen se tipikus alko holbeteg férfi, se tipikus alko holbeteg nő. Szerző szerint azonban nők iszákosságában a férfiaké tál eltérő vonások is mutatkoz nak. Nevezetesen, a nőknél a alkoholizálás kifejlődésében c pszichoszociális indíttatás do minpl. Ilyen gyakori tényezők az önbizalom hiánya, sérült, ir reális önértékelés, éretlen én azonosságtudat, stressz, a öröklött és környezeti hotások a szocializációs folyamat hiá nyosságai, zavarai, érzelmi sé rülések, szociális és kulturáli hatások stb. A vizsgálat kimutatta azt is hogy az egészséges nőkhöz vi szonyítva az alkoholistává vált nők élettörténetében gyakoribf a környezeti ártalmak hatásárc kialakuló, elhúzódó érzelmi krí zi sá I la pót, szegényes viselkedé si repertoárt, alkalmazkodás elégtelenséget, gyenge feszült ségtűrést, a kompromisszumo megoldásokra való képtelensé get idézve elő. A legkülönbö zőbb nevelési szélsőségek, túl zások, szituációs traumák, a elviselhetetlenség érzését kelti érzelmi terhelések, a szülők testvérek, férj alkoholizmusa vagy pszichiátriai megbetege dése nagyobb arányban fordu elő az alkoholista nők csoport jóban, mint az egészségesei körében. A szerző a R'örschach tesztel alapján kiemeli, hogy az alko holista nők az energiaháztar tás, az intellektus, az érzelm élet, a test séma, a női szere pe és én-egyensúly védelm eszközei, vagyis a feszültség elhárítási módok - egyszóva az alkalmazkodás, a viselkedé területein különböznek a egészségesektől. A könyv zárófejezete súlyo feladatra vállalkozik, amennyi ben kiutakat keres a vázolt korántsem szívderítő helyzetbő A szerző mindenekelőtt le szögezi, hogy a legnagyob terápiás siker valószínű idej az 5-8 éves italozás környékér tehető. Tehát, amikor még nen naqyok a károk, de már van nak korrigálandó személye pathologies tapasztalatok. Az alkoholizmusból való ki lóbalás első lehetőségeként a elvonókezelés kínálkozik. En nek hatékonysága azonbai sajnos korántsem éri el azt < szintet, mint amit kellene. A szerző ezért tör lándzsát a öngyógyító közösségekhez (pl alkoholellenes klub) való csat lakozás, mint terápiás lehető ség kihasználása mellett. A harmadik út, mely szintét eredménnyel kecsegtet, a kü lönféle egészségügyi intézmé nyékben dolgozó szakembere segítségének a biztosítása megszervezése (pl. tanácsadás házasság- vagy családterápic formájában). Valkai Zsuzsa aktuális, érdé kés és értékes könyvének csu pán néhány alapvető megálló pítását villanthattuk fel. Szak mai körökben a monográfia gén kedvezően fogadták. Iga ti sikert azonban majd csa okkor könyvelhet el, ha a köte /alóban eljut mindazokhoz akiket veszélyeztet vagy má károsít is az alkohol.. Dr. Rikker Éva Wunderlich József és Habó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom