Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-13 / 342. szám
2 Dunántúlt napló 1986. december 13., szombat Megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa Energies" takarékosság biobrikettel Az alábbiakban rövidítve közöljük dr. Wilhelm Józsefnek, a du- naszekcsői tsz elnökének kongresszusi felszólalását. (Folytatás az 1. oldalról) nie, nem mindegy azonban, hogy e tekintetben milyen tényezők hatnak, s kerülnek túlsúlyba: például a természeti adottságok, a termelési struktúra, vagy a helyes árviszonyok. Jelenleg ugyanis a differenciálódásban nem kívánt tényezők is szerepet játszanak. Mindezekre a kérdésekre választ kell adni: gazdasági életünkben a nemtörődömséget és az ólteljesítményeket mielőbb fel kell számolnunk, enélkül akkor sem tudunk kimozdulni szorongatott helyzetünkből, ha a körülmények kedvezőbbek lesznek. Szövetkezeti demokrácia A termelőszövetkezeti demokrácia kérdéseit elemezte ezután. A termelőszövetkezeti demokrácia, a tulajdonosi jogok és az érdekeltség fejlettsége annak bizonyítéka, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk magáénak érzi, kedveli és szorgalommal gazdagítja a kollektív gazdálkodás intézményi szervezeti-érdekeltségi keretét: a szövetkezetei. A párt agrár- és szövetkezetpolitikája mindig is magasra értékelte a termelőszövetkezeti tagság kollektív tulajdonosi státusát. A termelőszövetkezet a tagoké - ez az alapelv megfelel a maHavasi Ferenc Ezután Havasi Ferenc köszöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Bevezetőben a mezőgazdaság szocialista átszervezése negyedévszázados évfordulójának jelentőségét méltatva kifejtette: parasztságunk egy új, jobb élet reményében választotta a szövetkezés, a nagyüzemi termelés útját. Ma állíthatjuk: reményében ne.m csalatkozott, jól választott, amikor így döntött. A mozgalom kibontakozása meghozta a magyar parasztságnak, a magyar falunak a gazdasági-társadalmi felemelkedést.- A mezőgazdaság új kihívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elégségesek a holnapi talpon maradáshoz. Élesedő nemzetközi versenyben kell megmérettetnie magát. A mostani (Munkatársunk telelonielentése) Huszonegy küldött képviseli Baranyát a termelőszövetkezetek V. kongresszusán. Nem panaszkodni, nem magyarázkodni jöttek Budapestre, hanem tájékozódni és befolyásolni a feltételek alakulását, konkrét termelésfejlesztési programjaik eredményes megvalósításához. A kongresszus ülésén részt vett Lukács János, a Központi Bizottság tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára, és Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke is. A baranyai küldöttek képviseletében dr. Wilhelm József, a dunaszekcsői tsz elnöke adotf tájékoztatást közös gazdaságaink helyzetéről. , A folyósói beszélgetéseken konkrét feladatokról, programokról volt szó. Baksai Antal valamennyi kongresszuson részt vett. Felszólalása az első kongresszuson a háztáji integrációról - a kongresszus központi témája lett. A sok siránkozásnak semmi értelme. Mi most azt csináljuk, hogy elemzőnk, magyarázzuk hibáinkat, ebből nem lesz pénz. A tulajdonosi érzetet kell megjeleníteni, s akkor az emberek lelke is beépül a munkába - mondotta most. gyár paraszti valóságnak. A TOT szerint azonban a termelőszövetkezetek belső szervezetére és működésére vonatkozó szabályok egy része még túlságosan merev. Nem sikerült még minden területen egészséges arányt teremteni a kötelező rendelkezések és a saját adottságokat érvényesítő belső szabályozás között sem. Túl sok például az üzemi szervezetet érintő kötelező érvényű előírás, a működés minden részét felölelő szakmai szabályzati rendszer pedig áttekinthetetlen, olyannyira, hogy sem a szövetkezet, sem pedig az érdekelt hatóság nem tud benne eligazodni. Szabó István a továbbiakban rámutatott: a mai generációt másképpen kell megnyerni, hozzá másként kell közelíteni, mint az elődökhöz, ám ez nem jelenti azt, hogy lazult volna a kötődés, és lanyhult volna a tulajdonosi érzület. A mai szövetkezeti parasztság messzemenően érdekelt a közös munka eredményességében, és nemegyszer tanújelét adta annak, hogy kiáll szövetkezetéért, hajlandó áldozatot hozni az előrelépésért. A TOT elnöke befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti parasztság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresszusán, a VII. ötéves népgazdasági tervben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott teendőket, feladatokat. felszólalása helyzetben kevés lenne a mezőgazdaság nemzetközi középmezőnyében elfoglalt hely - amelyet gazdaságunk/ néhány más ágazata kénytelen tudomásul venni —: a cél ebben az ágazatban a tartós jelenlét a nemzetközi élmezőnyben. Itt kell a magyar mezőgazdaságnak stabilizálnia helyzetét és hosszú távon megalapoznia jövőjét. Agrár- gazdaságunk ehhez rendelkezik az olyan feltételekkel, mint a jó ökológiai környezet, a biológiai-kémiai tudományok eredményei és a mezőgazdaságban dolgozók magas szakmai kultúrája. Az elért eredményekre építve kell újból csatát nyerni: a versenyképesség, a minőség, a gazdaságosság csatáját. Annak ismeretében kell dolgozni, hogy a mezőgazdaságnak is vannak gazdaságtalan ágazatai, veszteséges vállalatai és strukturális gondjai. Elérkezett Dr. Vass János, az egyházas- kozári tsz elnöke ipari ágazatuk fejlesztéséről szólt. 1987-től kardánkeresztet fognak gyártani. Az Allatorvostudományi Egyetem ásványi premixet fejlesztett ki, szárazon álló tehenek számára. Ez náluk készül. Koncentrátumot gyártanak majd a háztáji sertések számára, és melléje kis keverőgépet, hogy mindenki maga készíthesse a tápot. — Sertésenként 120 forint a megtakarítás. Vadál Béla, a szabadszentki- rályi tsz elnöke elmondotta, hogy egyelőre 640 tonna helyett 1500 tonna sertést bocsát ki korszerűsített telepük. Újpetrén a héten adták át a tenyészkantelepet, közölte Sober Ernő elnök. Jövőre 100-zal több kant tudnak értékesíteni. Nagy lehetőségük az ipari üzem fejlesztése. A Csepel Művek számára autóbuszalváz részegységeket fognak gyártani és ezerrel több szeméttárolót, ez a tétel önmaga 13 millióval növeli a termelési értéket. a változtatás időszaka, tudomásul kell venni, hogy a szükséges átalakítást senki nem végzi el helyettünk. Ez a munka nem halogatható, ha meg akarjuk tartani helyünket a világban. Havasi Ferenc foglalkozott a Központi Bizottság november 20-i határozatából adódó , feladatokkal is. Elmondotta, hogy a párt- és társadalmi fórumokon üdvözölték a dokumentumot és cselekvő támogatásukról biztosították a határozatot, amely átfogó módon közelít gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell figyelni, mert ezek is jó szándékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelépés igényét. Az elosztásban következetesen érvényesíteni kell a teljesítményekkel arányos jövedelem elvét. Ez a gondolat is ismerős, ám megvalósulása a gyakorlatban nem kevés helyen várat magára. Ki kell mozdulni az egyenlősdi állóvizéből, ami jóllehet olykor népszerűtlen feladat lesz, ám enélkül nem remélhetjük gondjaink oldódását, gazdaságunk élénkítését. A KB-ha- tározat ismeretében ma nincsen lehetőség arra sem, hogy kényelmeskedve másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás halaszthatatlanná vált. Most az a feladat, hogy a dokumentum szellemében önkritikusan és kritikusan értékeljék és határozzák meg saját tennivalóikat a megyékben, a városokban, az üzemekben és a tsz-ekben. Kutassák fel, hogy hol van olyan terület, ahol indokolatlanul fogyasztják a nemzeti jövedelmet és hol kínálkozik ígéretes lehetőség a kibontakozásra, a jövedelemtermelőképesség fokozására. A vállalatok önállóan döntsék el, mi adódik számukra feladatként a KB-határozatból, m.i a teendőjük a továbbiakban. Az csak hasznukra lesz, ha megfontolása'kban az eddiginél jobban érződik majd a maguk munkájával szemben támasztott nagyobb igényesség is. Korlátozó tényezők Cselekvéseinket hosszabb távon három tényező korlátozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége, illetve az átalakítás időigényessége; adósságaink visszafizetésének terSp/ez Ferenc villányi elnök arról szólt, hogy nagyobb ütemben folytatják a szőlőrekonstrukciót. 60 hektár már az új telepítésük, és ezen európai szintű a terméshozam — 140- 180 mázsa. — Nincs értelme felfelé mutogatni. Dolgainkat magunknak kell megoldanunk — véli Kerner Ádám, a szalántai tsz elnöke. És tényeket sorol: a sertéstelep rekonstrukcióját megkezdték, építenek egy 1000 négyzetméteres baromfiólat - ezt hat hónap alatt el lehet készíteni. Somberekén most a termelés racionizálása a fő feladat, a minimum költségek meghatározása, amivel a célt elérhetjük. Egy hatszázmjlliós termelési értéket képviselő gazdaságnál minden százalékpont nagy jelentőségű — mondotta Gaszler József elnök. A baromfinál a fajlagos takormánymegtakarí- tóst szolgálja a jövőre munkába álló granuláló és zsírbeadagoló. Az állatállomány biológiai és egészségügyi helyzetéhei; valamint a külpiaci értékesítés nehézségei. Ezek ösz- szetettek és olyan természetűek, hogy megoldásuk csak komplex következetes és átgondolt tevékenységtől remélhető, és nem is rövid távon. Ezt a kibontakozást - hang-’ súlyozta végezetül — jól segítheti a szövetkezeti mozgalom, amely megújulási képességéről nem is kevésszer tett már eddig is tanúbizonyságot. A kongresszuson Eleki János, a TOT főtitkára a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok korszerűsítéséről, illetve a tervezett alapszabálymódosításról adott tájékoztatót. A kongresszus meghallgatta az ellenőrző bizottság beszámolóját, majd megkezdődött a beszámolók és a szóbeli kiegészítés vitája. Á felszólalók véleménye A vitában felszólalók beszámoltak a szövetkezeti gazdálkodás eredményeiről, s a munkát nehezítő tényezőkről, amelyek némelyike váratlanul érte a mezőgazdaságot. így utaltak a három éve tartó aszályos időjárás következményeire, s arra, hogy eközben folyamatosan drágultak a felhasznált gépek, eszközök is. Szóvá tették a szabályozók túlságosan gyakori változásait, ugyanakkor többen elemezték az üzemi vezetés hiányosságait is. Azt, hogy sokhelyütt csekély az előrehaladás a munkaszervezés javításában, az ösztönzőbb bérezési rendszerek kialakításában. Nem kap kellő figyelmet az eszközök fenntartása, emiatt kell azután gyakran sokat költeni a felújításokra, rekonstrukciókra. Kifogásolták, hogy a szövetkezeti gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok némelyike más rendelkezésekkel ellentétes, olykor áttekinthetetlen. Javasolták, hogy a tsz-ek bővítsék bedolgozó-hálózatukat, újabb munkaalkalmat teremtve a falusi asszonyoknak, lányoknak. üdvözölték, hogy a gazdaságok mind erőteljesebben támogatják a-fiatalok letelepedését, ugyanakkor rámutattak, hogy a pályakezdő fiatalok az eddiginél nagyobb törődést igényelnek. Szorgalmazták, hogy kapjanak nagyobb támogatóst azok a kutatók, akik a tsz-ek megbízásai alapján dolgoznak ki új módszereket. A kongresszus szombaton fejezi be munkáját. nek javítása érdekében a bábolnai Tetrára térnek ót. Ugyancsak bábolnai együttműködés: Somberekén megvalósítják az SPF programot. A telep állományát levágják, megcsinálják a rekonstrukciót és nagyobb tenyészértékű állománnyal töltik fel. Mohács ezer hektárral növeli integrációja keretében a lencseterületet, újabb 15 százalékkal a cukorrépáét. Ez azt jelenti, hogy Magyarország teljes lencseellátását két év alatt megszervezték. Teljes kapacitással dolgozik jövőre a rekonstruált sertéstelep, és megkezdi a szarvasmarhatelep korszerűsítését. Dán gépsort helyeznek üzembe — mondotta Harmatos József elnök. Ezen vetőmagot és terményt készítenek ki az élelmiszerszabványoknak megfelelően. Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy nincs más alternatíva most, mint megvalósítani határozatainkat. Baranya megye kongresszusi küldöttei ebben a szellemben fogalmazták meg válaszukat. Báling József Tisztelt Kongresszus! Baranya termelőszövetkezetei sikeresen teljesítették a VI. ötéves terv időszakára megfogalmazott célkitűzéseket. Dinamikus fejlődést értünk el, amely azonban 1985-ben megtorpant és tart napjainkban is. Szándékunkban áll a jobbítás, de ez nemcsak rajtunk múlik. Nagy jelentősége van a szabályozó rendszernek, hogyan és milyen hatékonysággal közvetíti a társadalmi érdekeket, miként és milyen összhangot tud teremtem a tagi, a szövetkezeti és a nép- gazdasági érdekek között. Amikor a szabályozás egyes elemei javítását szorgalmazzuk, vagy néhány nem kívánt hatására hívjuk fel a figyelmet, nem a szabályozást akarjuk csak kritizálni, hanem igényeljük, hogy az még erőteljesebben, félreérthetetlenül és tartósabban közvetítse az érdekviszonyokat. Romlott a technikai színvonal A technikai színvonal országosan, de a megye termelőszövetkezeteiben az elmúlt években romlott. Baranyában a nullára leírt gépek aránya 1985-ben 35%-ra nőtt, míg a járműveknél 55,5%-ra. Mi az oka a nagyarányú technikai színvonalromlásnak? Röviden: csökkentek a fejlesztés forrásai. A megye termelőszövetkezeteiben elért 61%-os termelésnövekedés és 5 év átlagában az előző időszakhoz mérjen több mint duplájára nőtt nyereség nem volt elegendő arra, hogy a fejlesztés forrásai a szinten- tartást eredményezzék. A nyereségnek az üzemeknél maradó részét különböző módon kötelező alapképzéssel, zárolással, törlesztések ,előrehozatalával és más eszközökkel korlátozták. A rendelkezésre álló nyereség reálértékét pedig a felhalmozásra szolgáló . eszközök nagyobb arányú áremelkedése erőteljesen csökkentette. Kedvezőtlenül hatott a beruházások forrásainak alakulására a beruházási támogatások csökkenése is. Az üzemek egy része úgy próbált ezen átmenetileg javítani, hogy hiteleket vett fel. Ez 2,5- szeresére nőtt a tervciklusban. A hiteleket ma is több termelőszövetkezetben az amortizációból fizetik vissza. Ennek az 0 következménye, hogy ezeknek az üzemeknek egy része az egyszerű újratermelést sem tudja megvalósítani. A felhalmozási adó bevezetésének célja a felesleges beruházások visszafogása volt, de a szükséges beruházások megvalósítását is akadályozta. A szakosított sertéstelepek rekonstrukcióira vonatkozó felhalmozási adó fizetési kötelezettséget szerencsére 1986. január 1-től eltörölték. A mi termelőszövetkezetünk 1984 decemberében kezdte a sertéstelepi rekonstrukciót, be is fizettünk közel 8 millió Ft felhalmozási adót. A véleményem ezzel kapcsolatban az, hogy a szabályozó ingadozás miatt az egyes közösségeknek viszonylag nagy árat kell fizetniük, amiből később a megfelelő következtetéseket levonjuk. A jövő esztendőben 60 %- kai nő a tehergépkocsi-járu- tík. A jelenlegi szabályozók alapján úgy mentesülhetnénk a tehergépkocsi-járulék alól,- ha a szállításokat traktorokkal végeznénk, a gépkocsikkal pedig szántanánk. Természetesen mentesülnénk a járulék fizetése alól akkor is, ha nem volna gépkocsink és a szállításainkat magánfuvarozókkal, vagy a TEFU-val végeztetnénk. De úgy gondolom, hogy nem ilyen megoldásokat kíván tőlünk a szabályozás. A termelés eredményességét ma nagymértékben befolyásolja a föld termőképességének növelése. Az elmúlt években országosan csökkent a műtrágya felhasználása, Baranya megyében nőtt és a legmagasabb szinten van. Igaz differenciáltan, mert az üzemek egy része keveset költ a meszezésre, a mélylazításra, és az istállótrágyázás mértéke sem kielégítő. Ennek egyik oka az, ezen tevékenységek a mezei leltárt növelik. Ame- zei leltár pedig a készletek egy része, mely a tartósan fe- kötött eszköznövekménynek minősül. így ezen intézkedés esetlegesen alaphiányt teremt, és senki nem akarja kitenni gazdaságát egy szanálási eljárásnak annak minden következményével. Ha azonban a meliorációs munkák elszámolásához hasonlóan a talajerő-növelésben felhasznált többlet-befektetést úgynevezett átmenő aktívaként kezelhetnénk — amivel egyébként nem terhelnénk a központi költségvetést — az üzemi befektetés a következő év többlethozamában megtérülne. Hasznosítási lehetőség Ha június végétől november elejéig széttekintünk a szántóföldön, azt látjuk, hogy a kombájnok szinte csak a szemre koncentrálnak. Aztán füst üli meg az országutat, jelezve, hogy működésbe lépett a „gyufa"-technológia. Ahogyan drágul a világ, úgy kellett ismételten rájönni, hogy nemcsak a búzaszem, a napraforgómag fontos, hiszen az egyéb részekben is tetemes energia összpontosul. A hagyományosnak tekinthető melléktermék hasznosítási módok (takarmányozás, ipari nyersanyag, közvetett és közvetlen talajerő visszapótlás) mellett megjelent az újabb hasznosítási lehetőség, a biobrikett gyártása. Termelőszövetkezetünk vezetősége elhatározta egy biobrikett-elő- állító beruházás megvalósítását. Számításaink során arra az eredményre jutottunk, hogy a biobrikett előállítása nemcsak a hazai széntermeléssel lehet versenyképes, hanem - a 75 dollár/tonna árat figyelembe véve — az importszénnel szemben is megőrzi gazdasági előnyét, amennyiben annak ellentételezéséhez szükséges termékek deviza kitermelésével is számolunk. Az energiatermelés és -fel- használás szabályozórendszerének bonyolultsága miatt mindez a gyakorlatban nem így jelentkezik. Utalok arra, hogy a biobrikett fogyasztói ártámogatása 90%-os, a szénbriketteké 190-270, a különféle barnaszenek (melyeknek fűtőértéke azonos a biobrikettel) 180—400%-os fogyasztói ártámogatást élveznek. Ilyen versenyfeltételek mellett nem meglepő, hogy a biobrikett- előállítás ráfordításai alig fedezik a szűkített önköltséget. Véleményem szerint a biobrikett számos előnyére, tekintettel a VII, ötéves tervben szereplő 500 000 tonna termelési előirányzatra, nagyobb figyelmet és a feltételek javítását, preferenciáknak a szénhez való közelítését érdemelné. S talán nem árt felhívni a figyelmet egy olyan energiaforrásra, amelynek kivételesen nem vagyunk szűkében. Baranya küldöttei a tsz-ek kongresszusán Versenyképességet magas színvonalon
