Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-01 / 330. szám

Tarka tapéta­körkép (3. oldal) ♦ Elégtelen (5. oldal) Kobayasi Ken-lchiró pécsi koncertje (5. oldal) Folyamatosan érkezik a déligyülmölcs (5. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 330. szám 1986. december 1., hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Vonzóbb lesz a bányász szakma Az elmúlt héten döntött a kormány a bányászati járadék bevezetéséről a Mecseki Érc- és Szénbányák egészségre leg­ártalmasabb munkahelyein dolgozók részére. A bányászati járadék a mecseki szénbányá­szok érdekében valaha is tett legjelentősebb intézkedések közé tartozik. Ezúttal Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák ve­zérigazgatója ad tájékoztatást a rendelkezés részleteiről. Szer­dai számunkban pedig Tóka Je­nő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója nyilat­kozik az uránbányászokat érintő kérdésekről. Mi tette szükségessé a bá­nyászati járadék bevezetését? A mecseki bányászatban az érc- és szénbányák­ban egyaránt, különösen a kitermelési folyamatok­ban " közvetlenül foglalkoztatott dolgozók egészségi állapota és munkaképessége 15-20 eszten­dő folytonos munkavégzést kö­vetően néhány év alatt roha­mosan romlik - mondja Mé­rei Emil. — Bár egész sor mű­szaki és egészségvédelmi in­tézkedés volt, a csak rehabili­tációs munkakörben foglalkoz­tatható, megváltozott munka- képességű dolgozók száma, a rokkantsági nyugdíjba távozók aránya is egyre emelkedett. A mecseki bányavállalatok a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezete támogatásával kor­mányzati szinten kezdeményez­ték a járadéki szabályok ki­dolgozását.- ■Mint országgyűlési kép­viselő hogyan tudta szorgal­mazni a döntést?- 1984 szeptemberében az országgyűlés ipari és egészség­1994-ig fokozatosan vezetik be Előnyt- élveznek a sorolásnál az egészségre leginkább ártolmas munkahelyen dolgozók A központi bányamentő állomás István-aknán Fotó: Cseri László ügyi bizottsága együttes ülé­sén tárgyalta az üzemegész­ségügy, a foglalkozási ártal­mak és a munkahelyi rehabili­táció helyzetét. Akkori felszó­lalásomban már felvetettem, hogy a 15—20 évi mecseki bá­nyamunka után nagy valószí­nűséggel jelentkező visszafor­díthatatlan egészségromlás és munkaképesség csökkenés egy méltányosan megállapított já­radék fizetésével megelőzhető lenne' és a 40—45 éves férfiak más munkahelyen megfelelő szakképzettséget szerezve még 10—15 évig hasznosan foglal­koztathatók, mert nem kény­szerülnek a bányamunka meg- (Folytatás a 3. oldalon) Városunk példa legyen határainkon innen és túl Hild-érmes Pécs Ünnepi tonácsülés — Csorba Győző Pécs díszpolgára - Pro urbe-díjasok - Széchenyi tor 6: Hild-kapu ünnepi tanácsülésen emléke­zett Pécs szombaton délelőtt a Pécsi Nemzeti Színház új ka­maraszínházában a 42 év előtti történelmi eseményre. A nap je­lentőségét emelte, hogy az ilyenkor hagyományos városi ki­tüntetések mellett most maga Pécs is elismerésben részesült: ez alkalommal nyújtották át Piti Zoltán városi tanácselnök révén a város társadalmának a Hild Jánosról, az első magyar városrendezőről elnevezett em­lékérmet. t A választott tanácstagokon kívül helyet foglalt o színház nézőterén Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tcg.ja, a Baranya Megyei Párt- bríottság első titkára, Jantner Antal építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Ta­nács elnöke, Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság el­ső titkára, a város országgyű­lési képviselői, a Pro űrbe Pécs érem kitüntetettjei, több olyan magyar város képviselője, ame­lyek ezelőtt nyerték el a Hild- ermet, s ott volt Seppo Váli- saló, Lahti polgármestere, Gor- gana Ajdukovics, az eszéki kép­viselőtestület elnökhelyettese, továbbá Pécs számos közéleti személyisége. Először pécsi művészek adtak műsort, miközben a város nagyszerű képeiben gyönyör­ködhettek az esemény résztve­vői, majd dr. Molnáf Zoltán városi tanácselnökhelyettes megnyitó szavai után Piti Zoltán mondott ünnepi beszédet. — Városépítő tevékenységünk része annak a nagy társadalmi átalakulásnak, amely az ország egészében nyomon követhető. Eredményeink értékét növeli, a szocialista átalakulás maga- sobbrendűségét alátámasztja, hogy mindezt olyan körülmé­nyek között értük el, amikor a világban mélyreható válság bontakozott ki. A felszabadu­lásról való megemlékezésünk­nek ez ad ma konkrét politikai tartalmat, mert végső fokon va­lamennyi sikerünk forrása itt gyökerezik. Nem a sikerek fe­letti önelégültség mondatja ve­lünk az eredményeinkről szóló szavakat, a világgal való össze­hasonlításunk sem kívánja fe­ledtetni a gondjainkat, de ezek merőben mások: anyagiakban, szellemiekben gazdagabb, kul­turáltabb; a szocialista élet megteremtésével együttjáró ne­hézségek és gondok. Ezután az elnyert Hild-érem kapcsán a belváros rehabilitá­ciójának főbb állomásait idézte fel, megállapítván: a 80-as évek kezdetétől használt „komp­lex rehabilitációs program" ki­fejezés egyrészt rehabilitálja a történeti városközpontról alko­tott korábbi felfogást, s idejét­múlttá teszi a korábbi szanálási terveket, másrészt úgy kívánja helyreállítani a belvárost, hogy közben alkalmassá tegye új funkciók kielégítésére, ünnep­rontó szándék nélkül utalt azon­ban a Hild-érem odaítélésé­nek az indoklása kapcsán arra, hogy az elismerés nem a város egészét átfogó mynka minősí­tése, nem egy lezárt folyamatot, hanem egy időszakot értékel, s egy meghatározott cél érde­kében végzett kollektív munká­nak szól. — Nem árt e szempontokat újból és újból felidézni - fűzte hozzá —, a mai hiányosságain­kat a holnap feladataiként ke­zelni. Miközben tehát továbbra is következetesen dolgozunk a történeti belváros teljes rehabi­litációjáért, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a város egészét átfogó harmonikus fejlődés fel­tételeinek a biztosítására, s ál­talánossá kell tennünk, hogy mindenki annyit vegyen el a vá­ros asztaláról, amennyivel hoz­zájárul a város fejlődéséhez. Az ünnepi beszéd után dr. Szabó János akadémikus, a MUT elnöke ismertette a Hild- érem odaítéléséről szóló dön­tést a következők kíséretében: — A több mint kétszeresére nőtt lakosság kiszolgálását úgy oldotta meg ez a város, hogy közben jutott ereje a belváros történeti értékeinek a feltárásá­ra, megmentésére. A pincék okozta katasztrófahelyzetből is erényt tudott csinálni, hiszen a vele kapcsolatos munkálatokat a belvárosi rehabilitáció részé­vé tette. Nem hagyta elpusztul­ni a múltat — gondosan őrzi a városnak a régmúltból örökölt szerkezetét. Joggal lehet büsz­ke gazdag történelmi emlékei­re, amelyekért rengeteget is tett, ilyen az ünnep előestéjén felavatott ókeresztény mauzó­leum, valamint a középkori (Folytatás a 2. oldalon) A DlVSZ-közgyűlés r ■ ■ I Felhívás anNnukleáris ifjúsági koalícióra Záró plenáris üléssel fejezte be munkáját a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése szombaton este az Építők Rózsa Ferenc Művelődé­si Házában. A DÍVSZ legfelsőbb fóru­mán részt vett 136 ifjúsági tag- szervezet küldöttei záró ta­nácskozásukon nyilatkozatot fogadtak el novenhber 29-e, a palesztin néppel való nemzet­közi szolidaritás napja alkal­mából. Az előterjesztett dokumen­tumokat, — így a határozat- tervezetet és az akcióprogra­mot - a plenáris ülés részt­vevői egyhangúlag elfogadták. A küldöttek közös üzenetben fejezték ki köszönetüket a há­zigazda Mcgyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a szí­vélyes vendéglátósért, a ta­nácskozás zavartalan lebonyo­lításáért. A békeharc jegyében kiala­kított akcióprogram' keretében a DÍVSZ tagszervezetei részt vesznek az Egyesült Államok­ban megrendezendő „Népek csúcstalálkozója" elnevezésű rendezvénysorozaton, amely a nukleáris leszerelés ügy^t szol­(Folytatás a 2. oldalon) Labdarúgó NB II. Sziporkázó játékkal győzött a Komló Sziporkázó játékkal 5-1-re győzött saját pályáján a Komlói Bányász a Vác ellen a labdarúgó NB ll-ben. Ké­pünkön Dárdai a komlóiak 5. gólját fejeli. (Tudósítás a 8. oldalon) Kóródi Gábor felvetele Bányászati jcn^ttd&k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom