Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-07 / 307. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! Október üzenetei Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének a rádióban és a televízióban tegnap elhangzott beszéde November 7-e alkalmából Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Tisztelt Nézők, tisztelt Rádióhallgatók! Két emberöltőnyi távolságból tekintünk vissza arra az eseményre, amelynek minden kihatása egyetlen jelzővel illethető, méltán történelmi. A nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 69. évfordulóját ünnepeljük és köszöntjük. Ugyanakkor az ünnep fényében nagyon is hétköznapi gondokat mérlegelünk, ilyen feladatokat veszünk számba október időszerű üzenetének szellemében. A győztes októberi forradalom maga a történelem. November 7. éles határvonalat húzott a megelőző és az azt követő idő közé. A szegényparasztsággal szövetséges orosz munkásosztály — a kommunisták vezetésével — ekkor vitte diadalra a történelem első győztes szocialista forradalmát, rakta le az alapját a szocialista szovjet államnak, indította el a szovjet hatalom diadalmenetét a cári Oroszországban, és nyitott új korszakot a világban, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Az orosz forradalom a nemzetközi ösz- szefogás kiterjesztésének igényével lépett á történelem színpadára, élesztgetve a reményt és a bizakodást az osztályfelszabadulás lehetősége iránt. Elsőként éppen a magyar munkásosztály tett bizonyságot az oroszországi forradalom nemzetközi jellegéről, amikor megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot. A forradalmi eszme dicsőséges magyar kiteljesedését eltaposták az antant-csizmák. A szocializmus utáni vágyat azonban nem ölhették ki a nép leikéből. A történelem tragikus fordulói, buktatói után úgy alakult a magyar sors, hogy 1944-45- ben a nagy október tüzében kovácsolódott és edződött szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat, hozta el a szabadságot. Október ekként kétszeresen is nagy ünnep a magyar haza, a magyar nép számára. Úgy tűnhet, hogy túlontúl sokszor emlegetem a történelmi szót. Októbernek azonban ez szinte ikerfogalma és irányt mutató tanulsága is egyúttal. A marxizmus-leninizmus eszméinek megalkotói a szocializmussal kapcsolatosan többször és nagy nyomatékkai hangsúlyozták, hogy a forradalom győzelme és beteljesedése között egy egész történelmi korszak ívej át. Ennek ellenére r sokakban éltek olyan ábrándok, hogy ez o bizonyos történelmi időszak sokkal rövidebb ideig tart, mint az 1917-től napjainkig elmúlt idő. A mi szocialista átalakulásunkkal kapcsolatban is elmondhatjuk ugyanezt, azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy napjaink társadalmi tudatában is tetten érhető az efféle illúziók okozta türelmetlenség. Nem akarom ezzel tagadni a nagyon is égető, nagyon is valós, nagyon jelentős erőfeszítésekét követelő gazdasági, társadalmi gondjainkat. Csupán arra szeretnék utalni, hogy csak történelmi mércével lehet és szabad mérni, amely a múltat, a jelent, a jövőt józanul és elfogulatlanul veszi számba. Ez a történelmiség október eleven és mindig aktuális üzenete. A mi fejlődésünkkel szükségszerűen, vagy indokolatlanul együttjóró gondjaink- bajaink is csak ilyen nézőpontokból közelíthetők meg. Nem sok értelme lenne elismételni az aligha vitatható tényeket. Jól ismeri ezeket az ország népe és vezetése. Nem mintha attól tartanánk, hogy ezek sorravétele megfa- kítaná az ünnep fényét. Nem! Azt hiszem, céljaink és feladataink számbavételét, tartalmát, tehát a lényeget illetően nincs számottevő különbség a vezetők és a vezetettek között. Nem annyira a meglévő szint nyugtalanít bennünket, hanem inkább viszonylagos elmaradásunk a reálisan elérhetőtől. Ha van bizonyos társadalmi feszültség, annak itt vannak a gyökerei. Innen kiindulva fogalmazódnak meg a mindennapi teendők. Mind határozottabban rajzolódnak ki, öltenek testet az erre irányuló elhatározások. Nevezetesen az, hogy változatlanul kötelező erejűnek tartjuk magunkra nézve a XIII. pártkongresszuson megfogalmazott feladatokat. Megvalósíthatónak tartjuk a VII. ötéves tervben körvonalazott célokat. A mélyponton a tények alapján — úgy véljük — túljutottunk. Nem a megtorpanás feletti meditálás, hanem előrelépés igénye az erősebb közgondolkodásunkban. A nép, a szocializmus sorsáért érzett felelősség is erre kötelez bűnünket. Annak tudatában mondhatjuk ezt, hogy bizonyos, korábban kialakult kedvezőtlen tendenciák még élesebb megvilágításba helyezik gazdasági tevékenységünk gyengeségeit, fogyatékosságait. Ennek ellenére úgy véljük, hogy adva vannak mindazok a társadalmi feltételek, amelyek szükségesek a gazdasági növekedés indokolt mértékű eléréséhez. A vezetésnek eltökélt szándéka, hogy határozottan kiáll azok mellett a követelmények mellett, amelyek az igényes megújulás, a dinamikus fejlődés irányába mutatnak a társadalom, a gazdaság minden területén. Továbbhaladásunk feltétele a meglévő erőforrások jobb kihasználása, a követélmények növelése, a termelési szerkezet halaszthatatlan átalakítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, a jövedelmet hozó termelés elsődlegessége, a teljesítményelv bátor kiterjesztése, s mindezek számonkérése. A közelebbre irányuló és a távolabbra ható intézkedéseink nem okvetlenül találkoznak mindenki -• minden vá I la (Folytatás a 2. oldalon) Hétvége Máza-Dél—Váralja-Dél jovoje (4. oldal) Kitárult a világ (6. oldal) Egész nap Színház (8. oldal) Ünnepség a PNSZ kamaraszínházában A kitüntetettek egy csoportja Fotó: Läufer L. Kitüntetési ünnepség az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulóját köszöntötték Egy-egy dátum, amely a történelem időrendjében szilárdan áll, tanulságokat hordoz, bátorít és lelkesít - átível évtizedeket és évszázadokat, jelzi egy folyamat végét és a születendő újnak kezdetét. 1917. november 7-e az emberiség történetének ilyen sorsfordító eseménye. Tegnap délután a Pécsi Nemzeti Színház új kamaraszínházában a nadjy októberi szocialista forradalom 69- dik évfordulójára emlékeztek mindazok, akik ott voltak az MSZMP Pécs Városi Bizottsága által rendezett ünnepségen. Köszöntőt Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház párt- alapszervezetének titkára mondott, majd Rákos János, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá(Folytatás a 2. oldalon) Immáron hagyomány, hogy november 7-e előestéjén Pécsett, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán rövid megemlékezést tartanak a nagy októberi szocialista forradalom év-, fordulója tiszteletére és átadják azokat a kitüntetéseket, melyeket a kimagaslóan végzett pártmunka elismeréseképp a megyénkben élő és dolgozó kommunisták kiérdemeltek. A tegnapi ünnepség Markó Ferencnek, az Egyetemi Színpad tagjának szavalatával kezdődött; Hriszto Szmirnenszki ,,A vörös lovasok" című versét mondta el. ünnepi köszöntőt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára mondott. Utalt a 69 évvel ezelőtt történtekre, szólt az elmúlt évtizedek szocialista fejlődéséről, hazánk helyzetéről. Mint említette: a fejlődés napjainkban Magyarországon elmarad a kívánalmaktól, sok területen — főleg a gazdasági életben, a társadalmi demokrácia gyakorlását, a felelősségvállalást, a tettrekészséget illetően —, de céljaink és lehetőségeink bizakodásra adhatnak okot. Programunk, melyet pártunk XIII. kongresszusa fogalmazott meg s öntött határozatba, perspektívát nyújtanak minden tenni- akaró ember számára. Szólt Lukács János a szocializmus megújulásáról, arról az útról, melyet 1956. november 4-e után megtettünk, s melynek eredményei barát és ellenség előtt egyaránt tekintélyt adnak. Ezt követően kitüntetéseket nyújtott át. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — a megyei pártvégrehajtó bizottság javaslatára - eredményes munkásságukért a Szocialista Magyarország Érdemrend kitüntetésben részesítette Dunainé Veres Erzsébetet, a MÉV nyugalmazott személyzeti vezetőjét; a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetésben részesítette Bus Jánost, a MÉV IV-es üzemének aknászát és dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárát. Ök ma — azaz november 7-én — a Parlamentben veszik át kitüntetésüket. Április 4-e Érdemrendet Benkő László, az MSZMP Oktatási Igazgatósága helyettes igazgatója és Vincze Lajosné, a mohácsi TEMAFORG Vállalat nyugalmazott személyzeti vezetője kapott. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben Drenko- vies Istvánná, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága osztály- vezetője részesült, a Munkd*Ér- demrend ezüst fokozatát Fellai József', az MSZMP Pécsi Posta- igazgatóság Bizottsága titkára; Gráf József, az MSZMP Szigetvér Városi Bizottsága első titkára; Illés Ferenc, a MEZŐGÉP szigetvári gyáregysége művezetője és Pállty Norbertné, a MÉV ÉDÜ bérelszámolási csoportvezetője: a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést Dévay László, a Pécsi Bőrgyár művezetője; Éva László, az MSZMP Újpetre Községi Bizottsága titkára és Jung Józseféé, az MSZMP Pécs Városi Bizottsága politikai munkatársa vehették át. (Folytatás a 2. oldalon) Átadták Pécs új útját. Az elkészült utat Lukács János, az MSZMP tagja avatta: fel. (Tudósítás a 13. oldalon) Baranya Megyei Bizottságának első titkára, az MSZMP KB Läufer László felvétele
