Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-22 / 321. szám

A pécsi tanácsülésen került szóba Városfejlesztés és közlekedés Alagút: 1988 — Két új felüljáró — Biztonságosabb lesz a Budai végállomás — Tanulmányterv a trolibusz-közlekedésről A belvárosba csak belvárosi céllal szék felé. A Páfrány úti fe­lüljáró az Egri Gyula út foly­tatásaként a Keszüi útról a lőtéri dombok mögött leágazó út részeként épül meg, idő­pontja még ismeretién, az ez­redforduló előtt már szükség lesz rá. (3) A két tervezett felüljáró az 57-es-58-os utak most el­zett deccntrumok, autóbusz- végállomusok megépítése. A Lenin tor mostanában készül el, ezzel megszűnik a Kossuth téri, és a városi tömegközle­kedés máris új vonásokkal gaz­dagodhat. És a többi? A balokányi decentrum az előkészítés szakaszában van, kivitelezése a következő terv­A legutóbbi pécsi városi ta­nácsülésen a tömegközleke­dés korszerűsítése-átszerve- zése kapcsán számos, a vá­rosfejlesztéssel összefüggő kérdés is szóba került. Ezek­re a tanácsülési tudósításunk­ban nem tértünk ki. Most dr. Somlai Csaba városi építési­közlekedési osztályvezető és Kemenes László forgalomszer­vezési előadó segítségével adunk tájékoztatást. (T) Mikor várható az alagút elkészülte, és milyen körülmé­nyek között lép be a város közlekedési rendszerébe? Mi­lyen ütemezéssel épülnek to­vább az érintőutak? Az alagút szerkezetének, te­hát a „csőnek” az elkészül­tére december 20-a a szerző­déses határidő. Az 1987-es programban az atögútban ve­zetett közművek és a burkolat megépítése szerepel. Meg kell építeni a Hunyadi úti és az István utca közti útpályát, s rákötni a Vak Bottyán utca meglévő szakaszára. Szándék szerint 1988-ban - feltehető­en a legelején - kerül forga­lomba helyezésre a rendszer, láthatóan ideiglenes megol­dással. Ugyancsak jövőre akar­ják megépíteni a keleti érintő út Zsolnay utca-Kossuth Lajos utca közti szakaszát kb. a hajdani Lánc utca térségében két forgalmi és két leálló sáv­val. 1988-ban épül meg a foly­tatás az Ágoston térig, s ek­kor folytatják az északi érintő­ét építését is az István utca felől. 1989-ben kötik össze a két utat az Ágoston tér körül: az alagút felől jövő sáv a Sör­ház és az Ady Endre utcán át éri el a keleti érintőutat, az alaqút felé haladó sáv pedig a Felsőhavi és az Ágota ut­cán át éri el az északi érintő­utat. Az idei utolsó és az 1987- es első negyedévben rendezik a Landler Jenő utca—Kodály Zoltán út csomópontját, akkor itt is, mint majd az egész észa­ki érintőúton, a kelet—nyugati irány kap elsőbbséget. © Felvetették, hogy Pécs északi és déli városrészeinek a forgalmi kapcsolatát egyre nehezebben látja el a két le- lüljáró. Mi történik - hallot­tuk -, ha egy nagy lelújitás miatt, vagy bármi egyébért át­menetilep ki kell iktatni vala­melyiket? Piti Zoltán városi tanácselnök bejelentette: a következő tervidőszakokban két új felüljárót kell építeni Pé­csett: egyet a kisállomás, egyet pedig a Páfrány utca térsé­gében. Mindkettő szerepel is a vá­ros új általános rendezési ter­vében. Már most nagyobb szükség van a kisállomási fe­lüljáróra, ez is épül meg előbb, s lehet, hogy már a város következő ötéves tervé­ben szerepeltetni fogják. En­nek a segítségével lesz foly­tatható dél felé a keleti érintö- út, amely a Nagyárpádi vá­rosrészt harántoló főútként kö­tődik össze az 58-as útnál a Sarohin tábornok útjával. Lvov- Kertváros új közlekedési kap­csolathoz jut a keleti városré­Az épülő pécsi közúti alagút készült összekötésével együtt - ez a két „régi" felüljáró és a 6-os út városi átvezető sza­kasza után Pécs területén a legjelentősebb közúti beruhá­zás - új területeket tár lel a városfejlesztés számára. Ho­gyan? Az új út neve: Kanizsai Do­rottya út; ennek természete­sen akkor van értelme, ha az út mentén számozható létesít­mények is vannak. Erre ma ke­vés a kilátás, az 58-as úthoz közeli szakasza - a Nagyár­pádi városrészen kívül - kínál erre némi lehetőséget, s Nagy- árpád környéke is. Északi ol­dalán nagyrészt a zagykazet- tók vannak. Szó van azonban arról, hogy a Baromfifeldolgo­zót összekötik az új úttal, s akkor ez is megszabadulhat a pécsbánya-rendezői sorompó „áldásaitól". A kisállomási fe­lüljáró a ‘zagykazetták esetle­ges felhasználására kínál majd lehetőséget, a Páfrány úti fe­lüljáróhoz vezető út térsége pedig új iparterületként vehető majd figyelembe. 0 A város tömegközlekedé­se korszerűsítésének, fejlesz­tésének egyik feltétele a terve­időszak elején várható. Míg ez elkészül, a később minden­képpen elsorvadó Budai vég­állomás szerepe átmenetileg megnő. Ezt forgalomtechnikai intézkedésekkel szolgálják ki. Ennek a tervei elkészültek, a megvalósítás a jövő esztendő feladata, s abban áll, hogy a végállomásnak a 6-os úthoz il­leszkedését megoldja. A vég­állomást megnyitják a Tolbu- hin úttal szemközt, a forga­lomirányító berendezéssel el­látott csomópont védelmében biztosítható lesz a járművek mindenirányú mozgása. A mos­tani bejáratot csak a város fe­lől érkező járművek fogják használni. Fontos újdonság, hogy valamennyi városi járat ezen át halad tovább, meg­szűnik tehát az a jelenlegi' ál­datlan állapot, miszerint az átszállni kívánó utasok távo­labbi megállókból érhetik el az útjuk folytatására szolgáló autóbuszokat. A Ivov-kertváro- si decentrum, melynek a he­lyét a Sarohin tábornok útjá­nak az 58-as útra kivezető szakaszától délre jelölték ki, a hetedik-nyolcadik ötéves terv­időszak fordulóján épül meg a pénzügyi helyzettől függően, s alapvetően átalakítja majd a városrész közlekedési repdjét. Addig is van azonban megol­dásra váró feladat. Pl. a Mó­lomtól keletre épülő 7-es szer­kezeti egység tömegközleke­déssel történő ellátása. Még ebben az évben megépítenek az Illyés Gyula út mostani vé­gén egy ideiglenes buszfordu­lót, amit a Nevelési Központ­tal egy új járat köt majd ösz- sze. A Páfrány úti decentrumot a Volán rendezi át, a tervezett korszerűsítések a végállomás forgalomtechnikai helyzetét ja­vítják majd. © Közel évtizedes téma Pé­csett a környezetkimélő, gaz­daságosan üzemeltethető tro­libusz-közlekedés meghonosí­tása. A tanácsülésen ismétel­ten szóltak a szükségességéről, és mielőbbi megvalósítását sür­gették a tanácstagok. Hol is tart hát a troli-ügy? A Fővárosi Mélyépítési Ter­vező Vállalat a közelmúltban szállította le az általa kidol­gozott döntéselőkészítő tanul­mánytervet. Ez megállapítja, hogy Pécs tömegközlekedése olyan küszöbértéket ért el, ami indokolja egy új üzemág lét­rehozását. A terv birtokában a város vezetése odáig akar jut­ni még ebben a tervidőszak­ban, hogy a következőben, te­hát 1990 után indítható legyen a troli-hálózat kiépítése. Ez az első törzsvonal megépítését je­lentené a járműbeszerzéssel, a telephellyel és az áramellátó rendszer létrehozásával együtt. Mindez a tervben szereplő költségbecslés szerint kb. 350 millió forintba kerül. Az első törzsvonal Lvov-Kertvárost köt­né össze a főpályaudvar érin­tésével a balokányi decentrum- mal, a következő ugyancsak Lvov-Kertvárost Újmecsekal- jával, a harmadik pedig Újme- csekalját a balokányi decent- rummal. ® Központi téma volt a ta­nácsülésen a belváros közle­kedése, tömegközlekedése. Nemrég nemzetközi szimpó­zium volt Pécsett a történelmi városközpontok problémáiról: mindenütt a közlekedéstől való tehermentesítés a cél, az óriá­sira duzzadt forgalom minden tekintetben árt ezeknek a vá­rosrészeknek, a forgalom tel­jes, vagy akár részbeni kiikta­tására több-kevesebb sikerrel történnek intézkedések. És Pé­csett? Ez is több mint egy év­tizedes téma — kevés ered­ménnyel. Meg kell nézni az első sétálóutcában, a Sallai utcában a tiltás ellenére is rendszeresen zajló forgalmat, vagy a Kossuth Lajos utcát, ahol a nehéz teherjárművek szinte a nap minden órájá­ban elviselhetetlen állapoto­kat teremtenek. E témára la­punkban részletekbe menően visszatérünk, most csak néhány alapelvet érintünk, amit az tesz időszerűvé, hogy a közeljövő­ben autóbuszmentessé válik a Kossuth tér. Valóban azzá? Egy ideig még be fog járni a 40-es — tudtuk meg —,4tény- legesen tehát akkor válik autó­buszmentessé a tér, ha a 40- es is elhagyja, de ez sem vá­rat sokat magára. A Kossuth tér kiürítése után is megtart­ják a városi tömegközlekedés számára a Bem utca—Széche­nyi tér-Hunyodi út vonalat. Megszüntetik a Mecsek cuk­rászda előtti megállót, s az összes felfelé haladó járat a Kossuth téren évekkel ezelőtt e célra épített öbölben áll majd meq. Lefelé továbbra is az elefóntos tömb előtt lesz a megálló, mivel ennél jobb hely pillanatnyilag nem kínálkozik. Az egyéni közlekedést illetően — manapság éppen ekörül éle­ződik a vita - olyan alapelvet kíván követni a tanács, hogy késztesse az autósokat a tér­ben ugyan hosszabb, de az el- jutási időben mindenképpen rövidebb útvonalak használa­tára. Ez pedig nem a Széche­nyi tér érintését- jelenti, bár­mennyire is megszokottnak tudjuk. Ennek a szellemében tehát csak az vállalja a for­galmi dugókkal terhelt belvá­rosi útvonalakat, akiknek az úticélja is a belvárosban van. Lehet, hogy e szellem érvé­nyesülésének a következtében a dugók is megszűnnének? Hársfai István Ha nem fizet... Feledékeny (?) kisiparos A minőségi kifogást is követheti kizárás Évenként visszatérő probléma a KIOSZ pécsi alapszervezeténél a tagdí­jak be nem fizetése. 1986 áprilisában az alapszerve­zet vezetősége 39 iparost zárt' ki, mert több mint egy éve nem fizették a tagdí­jat. Ez pedig azzal jár, hogy iparengedélyüket két évre visszavonják. A tag­díj az adóköteles jövede­lemtől függ, így a legala­csonyabb 10 forint, a leg­magasabb 1300 forint ha­vonta. Az említett 39 kis­iparos legtöbbje a közép- kategóriába tartozott. Ha- vj 500—600 forintot kellett volna fizetniük. Az októberi összesítés alapján 327-en vannak, akiknek hat, illetve 12 hó­napos tartozásuk van. Fél évi tartozás esetén meg lehet vonni, egy évi után már meg kell vonni az iparengedélyt. A harmadik felszólítást a napokban kapják meg, s ha nyolc napon belül sem egyenlí­tik ki tartozásukat, akkor a KIOSZ kénytelen feqyelmi eljárást indítani. Hátralé­vő tagdíja van 50 kőmű­vesnek, 44 közúti áruíuva- rozónak, 25 személyszállí­tónak és 49 takarítónak, kubikusnak, féregirtónak. A lakosság részéről is egyre többen * panaszkod­nak a munka minőségére, vagy o határidők be nem tartása miatt. Ebben az esetben szaktekintélyekből álló Szakmai Egyeztető Bi­zottság tárgyalja az ügyet. Ilyenkor ősszel legnagyobb számban fűtés- és gázsze­relőkre panaszkodnak, nyáron a szobafestők, má­zolok, tapétázók munkáját kifogásolják, de az orszá­got járó műanyag redő­nyösökre is sok a panasz. Egyes árufuvarozók magas fuvardíjat kérnek, de elfe­lejtenek számlát adni ró­la. Ebben az évben minő­ségi problémák miatt két szakembert zártak ki a taaságból. Egyre jobban terjednek a kontármenkák. Veszélyes dolog ez: aki végzi a kon­tármunkát, előbb-utóbb le­bukik. Akinek végzi, az pe­dig újból hívhat egy valódi szakembert, aki helyrepo­fozza a lakását, ahol pél­dául egy takarító végzett teljes felújítást és egy kútásó fedett háztetőt. Óvári Zsuzsanna Gyerekek között Reggel nagyon nehéz az el­válás. Különösen akkor, ha már 6 órakor, a legelső között kell lehámozni a gyermekről az ott­honi ruhát, és átadni a bölcső­dei gondozónőnek. Még egy puszi, egy simogatás, egy „sie­tek érted", és az édesanya mö- -gött becsukódik a bölcsőde kapuja. Ha a szülők megengedhet­nék maguknak, hogy a beszok- tatáson kívül rendszeresen el- töltsenek egy-egy órát, akár fél napot a gyermekük bölcsődé­jében, bizonyára jóleső érzés­sel nyugtáznák, miként telnek itt a napok. Mi teljesen várat­lanul toppantunk be a pécsi Krisztina téri bölcsődébe dr. Gálfi Ilonával, a város bölcső­déinek főorvosával. A gyerekek elmélyülten babáztak, építettek, mesekönyveket forgattak. Itt minden, ami nekik kell, elér­hető magasságban van, min­dent szabad levenni, megfogni, de az étkezések és az alvás előtt a gondozónők segítségé­4. HÉTVÉGE vei valamennyi játék a helyére kerül. A tízórait, a rostos gyümölcs­levet mindannyian a megszo­kott asztaluk mellett, a meg­szokott kisszéken ülve várják. A gondozónő csak félig tölti meg poharaikat és a gyerekek biztonságosan fogják meg. Aki megitta és kér még, nyújtja a poharát. A tízórai után egyen­ként felöltöztetik őket, kimen­nek az udvarra, labdákkal, ba­bákkal a kezükben igyekeznek kifelé, de aki kint is építeni akar, az leülhet a kirakott asz­talok mellék a kisszékre. Évek óta most, 1986-ban le­het igazán érzékelni, hogy ke­vesebb kisgyermek van a böl­csődékben. Tény, hogy az utóbbi időben lényegesen csök­kent a születésszám, de a gyed hatása is egyértelmű. A Krisztina téri bölcsödében egyetlen 12 hónaposnál fiata­labb gyermek sem található. A hatvan személyes intézményben jelenleg 53 gyermeket gondoz­nak. A csoportok átlag lét­száma 8—10 gyermek. A 35 - 40 négyzetméteres szobákban most mindenre van lehetőségük. Nem ütköznek egymásba, ha úgy tetszik, akkor a szőnye­gen egy kupacban ülve hall­gatják a mesét, ha pedig elvo­nulva akornak játszani, min­denkinek jut egy-egy meghitt zúg. Dél fele megint egyesével jönnek be az udvarról. A két gondozónő közül az egyik kint marad, a másik vetkőzteti a be­jövöket. Van, aki már önálló, mindent egyedül intéz. Öt csak kíséri a gondozónő, és csak akkor segít, ha a gyermek még­sem boldogul egyedül. Aki nem, az az óltöztctőasztalon tiszta pelenkát kap, megmos­sák a kezét, arcát is, és ő is teljesen jó érzéssel ülhet asz­talhoz. A másfél-kétéveseket kiszolgálják, >a nagycsoporto­sok pedig egyedül merítenek a levesből, főzelékből. A tál kö­rül pillanatok alatt összecsö- pögtetik a térítőt, ám aki ügyes volt és csak néhány cseppet ejtett, várakozva néz a gondo­zónőre: nagyon ügyes vagy, ma még kevesebbet csepegtettél mellé, mint tegnap — hangzik a dicséret. Az ebéd utáni alvásból há­rem óra tájt ébredeznek. Aki úgy érzi, hogy mór nem tud visszaszunyókálni, csendben felkel, felöltözik. Bár a benti, bölcsődei ruhák nem a leg­újabb divat szerint készültek, s az is látszik rajtuk, hogy már több gyermeket kiszolgáltak, de tiszták, és ez a lényeg. A közös uzsonna után még egy kis já­ték következik, de ilyenkor már egyre gyakrabban nézegetnek az ajtó felé . . . Négy óra körül érkeznek az első szülők, s most fordítva ismétlődik mindaz, ami reggel zajlott. A szülők és a gondozónők megbeszélik, hogy telt a gyermek napja, aztán a pihe-puha, szép holmikba öl­töztetett bölcsődések pá-pót integetnek a gondozónőknek és a társaiknak . .. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom