Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-07 / 307. szám

Dunántúli napló 1986. november 7., péntek Magyar vezetők távirata november 7. alkalmából Mihail Siergejevics Gorba­csov elvtársnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak Andrej Andrejevics Gromi- ko elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének Nyikolaj Ivanovics Rizskov elvtársnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének MOSZKVA, KREML Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa és a magyar nép ne­vében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának, a szovjet nép­nek, a nagy októberi szocia­lista forradalom 69. évfordu­lóján. A nagy októberi szo­cialista forradalom qyőzelme a világ első szocialista álla­mának létrejötte az emberi­ség fejlődésének új szakaszát nyitotta meg. A magyar nép forradalmi harcának eredmé­nyei is szorosan összefonód­nak a nagy október eszméi­vel és hatásával. Pártunk és népünk nagy érdeklődéssel követte és üdvözölte az SZKP XXVII. kongresszusának mun­káját. Teljes sikert kívánunk a kongresszuson elfogadott, a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meg­gyorsítására irányuló állás- foglalások megvalósításához. Támogatjuk a Szovjetunió le­nini békepolitikáját, a kong­resszust követően kibonta­koztatott új szovjet külpoliti­kai kezdeményezéseket, ame­lyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a leszerelés­re, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítésére, a népek békéjének megőrzésé­re irányulnak. A Szovjetunió felszabadítónk, függetlensé­günk és szocialista épitőmun- kánk legfontosabb támasza. A marxizmus-leninizmus, a szocialista internacionaliz­mus eszméire, az őszinte ba­rátságra, a közös célokra és érdekekre épülő magyar­szovjet kapcsolatok megfelel­nek a magyar és a szovjet nép, a szocialista közösség érdekeinek. Pártunk és kor­mányunk a jövőben is foko­zott figyelmet szentel népeink barátsága, országaink együttműködése erősítésé­nek. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén szívből kívá­nunk további nagy sikereket önöknek, a szovjet népnek a szocializmusért, a haladásért és a békéért folytatott tevé­kenységükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Várkonyi Péter külügymi­niszter táviratban üdvözölte Eduard Amvroszijevics Se- vardnadze szovjet külügymi­nisztert. Ünnepség a PNSZ kamaraszínházában Október üzenetei (Folytatás az 1. oldalról) lat, minden állampolgár — tet­szésével. Úgy véljük azonban, hogy elegendő, ha azok fo­gadják helyesléssel és 'azok kívánják sikerét, akik az át­lagosnál többet tesznek a köz asztalára, akik az átlagosnál jobban, színvonalasabban végzik munkájukat. Egyébként ez a társadalom egészének is a valós érdeke. Nincs más módszer, csak munkával juthatunk előbbre. Ezt sugallja a történelmi ta­pasztalat, ezt követeli a jelen helyzet, ezt sürgeti a jövő. Igaz, hogy országunk kis ország. A maga szerény, de még javítható teljesítményeivel azonban hozzájárul a szocia­lista közösség erősítéséhez, a ■nemzetközi küzdőtéren folyta­tott együttes és összehangolt ■politika megvalósításához. Október üzenete és öröksé­ge eredeti formájában és nagyságában ilyen vonatko­zásban is időszerű. A nagy októberi szocialista forrada­lom első üzenete a világhoz a béke ma is minden haladó ország külpolitikájának főirá­nya. A szocializmus vilógpo- zíciói szilárdak és megbízha­tók. A béke fenntartásáért ví­vott küzdelmünk eredményes. A békétől nem vagyunk távo­labb, az atomfenyegetettség­hez nem vagyunk közelebb, •mint voltunk tegnap. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszu­sán elhangzott: „kialakultak azok az objektív feltételek, amelyek között a kapitalizmus és a szocializmus közti vetél­kedés csokis és kizárólag a békés verseny és a békés ver­sengés formáiban folyhat. Számunkra a békés egymás ■mellett élés ez a politikai irányvonal, amelyhez a Szov­jetunió ezután is rendület­lenül tartani szándékozik ma­gát". E gondolatokat tettek is kö­vetik, és a biztonságosabb vi­lág megteremtésének minősé­gileg új szakaszában vagyunk. Ez a lényeg! Ami viszont egy jottányit sem csökkenti egyez­tetett külpolitikai, diplomáciai tevékenységünk fokozásának, erőfeszítéseink növelésének szükségességét. A Magyar Népköztársaság — erejéhez és lehetőségeihez mérten — kiveszi részét a Var­sói Szerződésben és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában közösen elhatáro­zott feladatok végrehajtásából Miként eddig, a jövőben is azon leszünk, hogy jól hasz­náljuk ki a nemzetközi együtt­működésben és munkamegosz­tásban rejlő lehetőségeket. Politikánkat és tevékenysé­günket a szocializmusnak azok a közös eszméi és elvei vezér lik, amelyek érlelték és győ­zelemre vitték a nagy októ­beri szocialista forradalmat amelyek az azóta eltelt évti­zedekben világrendszerré vál toztatták, terebélyesítették a szocializmust, és fejlődésében oda vezették a világot, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség ellenére és nélkül nem oldható meg az emberi ség egyetlen alapvető problé­mája sem. Október történelmi tanulsá got hordozó szelleméhez, ok­tóber igazságához állhatato­san ragaszkodunk a szocializ­mus épitésénék és a béke ol talmazásának magasztos ér­dekétől vezéreltetve. Ma merítünk erőt, bátorítást a megjárt út vitathatatlanul kor­szakos eredményeiből. Ezért teszünk hitet szövetségesi hű seggel, nemzetközi elkötele zettséggel a magyar nép és ■nemzet javán munkálkodva, október szülőhazája, a Szov jetunió mellett a forradalom ünnepének előestéjén. (Folytatás az 1. oldalról) gának titkára szólt a hallgató­sághoz, melynek soraiban ott volt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke és Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja.- Korunkban az előző év­századokhoz mérten rendkívüli módon felgyorsult a társadalmi fejlődés — kezdte beszédét Rá­kos János. — Soha az emberi­ség történetében nem változott meg ilyen sok minden ilyen rövid idő alatt. Akkor a világ első1 győztes szocialista forra­dalma megteremtette a kizsák­mányolástól mentes társadalom fölépítésének feltételeit. Példát adott a világnak: polgárhábo­rú, imperialista intervenció, majd a hitleri fasiszták agresz- sziója sem akadályozhatta meg a szocialista társadalom építé­sét. A szovjet emberek — vál­lalva az úton az elöljárók gond­jait — megnyitották a kommu« nizmus térhódításának távlatos korszakát. A noszf a proletár internacionalizmus eszményé­ben fogant. A közel hét évti­zed alatt szüntelenül hatott az a kölcsönösséq, mely a Szovjet­unió léte, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom a világ haladó, demokratikus, szabad­ságért, függetlenségért és a békéért küzdő erői között áll fenn. Napjainkban a szocializmus­nak — mindenekelőtt a Szov­jetunió népei és nemzedékei áldozatos munkájának ered­ményeképp — beláthatatlan perspektívái vannak. Sikerült kiegyenlíteni a katonai erővi­szonyokat, a békekezdemé­nyezések az emberiség egyete­mes létérdekét szolgálják. A Szovjetunió neve összekapcso­lódik minden eddiginél átfo­góbb lépésekkel, mint amilye­nek a nukleáris és vegyi lesze­relés ezredfordulóig ajánlott terve, a hagyományos fegyver­zeteknek az Atlanti-óceántól az Uraiig javasolt csökkentése, a csillagbéke-progfam és a nem­zetközi biztonság megbízható rendszereinek kialakítása. A belső viszonyok tekintetében az SZKP vezetése legfontosabb feladatnak azt tekinti, hogy már a 80-as évek második fe­lében megtörténjen a teljes áttérés az intenzív fejlődésre; a nemzeti jövedelemnek évente legalább 4-5 százalékkal kell növekednie. Ebben tükröződik az a reális felismerés, hogy a gazdaság előtt három nagy feladat áll: az életszínvonal emelése, a gazdasági potenci­ál növelése és az ország meg­felelő szintű védelmi képessé­geinek biztosítósa. Szó't Rákos János azokról a széles körű munkákról, melyek ma a Szovjetunió gazdasági-tár­sadalmi átalakulását jellemzik, majd beszédét így folytatta:- Pécs város lakóinak és nemzedékeinek képviseletében ünnepelni és emlékezni jöttünk Ülést tartott a Minisztertanács ma itt össze. Emlékezünk — ugyanakkor számvetést készí­tünk saját dolgainkról, hiszen minden ünneplés a jelen tükör­képe. Tükrözi viszonyunkat a történelmi eszményekhez, a kor kérdéseihez. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális programjával, mint pártunk XIII. kongresszusának határoza­ta és a jelen ötéves terv. Min­den állampolgárnak alapvető érdeke fűződik ezek teljesíté­séhez. Társadalmi-gazdasági viszonyainkban együtt van je­len a gazdálkodás követelmé­nyeinek szigorítása, a bank- rendszer korszerűsítése, a terv­szerű munkaátcsoportosításról szóló rendeletek és a termelés, a vállalatvezetés demokratiz­musának valósága. A nagy horderejű átalakulások konf­liktusokkal járnak. Társadal­munk konfliktustűrő képességé­vel azonban nem szabad visz- szaélni. Ha megszoktunk egy életszínvonalat, arról nehezen mondunk le. Amíg nem találjuk meg a választ sürgető gazda­sági gondjainkra - s a válasz­adók csak mi lehetünk, ki-ki a maga munkahelyén, munka- padja vagy íróasztala mögött -, addig a háztartások, a családok jövedelmei és fogyasz­tásai meglehetősen sok ellent­mondással, feszültséggel moti­válják mindennapi életünket. Azonban sem hétköznap, sem ünnepeinken ne hagyjuk kikezdeni vagy semmibe venni társadalmunkban és ideológi­ánkban rejlő maradandó érté­keket. Ne higgyük, hogy eze­ket a mai generáció ingyen kapta: ezekért körünkben lévő veteránjainknak, az előző ge­nerációknak nagy árat kellett fizetni. Nem tudok meghatott­ság nélkül szólni arról a me­gyei megemlékezésről, melyen azokat az elvtársainkat köszön­töttük, akik fegyverrel a kéz­ben 1956. őszén élen jártak a pórt újjászervezésében, a szo­cialista haza megvédésében. Lelkesedést és bizalmat su- gallt ez a találkozó. Valami mélységes hitet, amelyet talán csak az érez igazán, aki átélte a szabadsáa születésének gyöt­rő kínjait. Ők figyelmeztetnek; hatalmas érték az ember biz­tonsága — az alkotó emberi szabadsáq! Ma a leqfontosabb - mondotta befejezésül Rákos János, —, hogy a valóság té­nyei arról avőzzék meg a fia­talt és az időst egyaránt, hogy érdemes a szocializmusban a szocializmusért élni. Az ünnepség a Pécsi Nemze­ti Színház művészeinek a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére összeállított műso­rával ért véget, melvet Vas- I Zoltán Iván rendezett. K. F. * Ma — november 7-én — a nagy októberi szocialista forra­dalom 69-dik évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepség lesz a Lenin-szobornál délelőtt 9 órakor és a pécsi temetőben a Szovjet Hősi Emlékműnél délelőtt 10 órakor. A SZOT titkárságának levele A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 70. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE INDULÓ MUNKAMOZGALMAK KEZDEMÉNYEZŐIHEZ Kedves Elvtársak! A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemének Szep­tember 6. Szocialista Brigádja, a Taurus Gumiipari Vállalat műszaki gumigyárának Bánkt Donát Szocialista Brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbá­gyi telepének kollektívája, va­lamint a Komáromi Mezőgaz­dasági Kombinát dolgozói je­lezték, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére munka- verseny-fe Iáján fásokat tesznek. Kifejezték szándékukat, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom 1987. évi nagy jelentősé­gű jubileuma méltó megün­nepléséhez hatékonyabb mun­kával, a növekvő gazdálkodá­si, termelési feladatok sikeres megvalósításával kívánnak hozzájárulni. Örömmel fogadtuk e kezde­ményezések hírét, a szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkársága támogatja a jubi­leumi munkamozgalom kibon­takozását, mert ebben a dol­gozók legmélyebb és leg­őszintébb érzelmeiből fakadó felelős gondolkodását és al ■kötő tenniakarását látja meg valósulni. A szakszervezeti mozgalom minden segítséget megad azoknak a munkahelyi 'kollektíváknak, szocialista bri­gádoknak, akik az idei fel­adatok eredményes megvalósí fására, az 1987. évi népgaz­dasági terv maradéktalan tel jesítésére felajánlásokat tesz nek. A Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoz­tatást adta: A Min isztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette a KGST 42. ülés­szakáról adott jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Balaton-üdülőkör- zet regionális rendezési és hosszú távú fejlesztési tervé­nek a VM. ötéves terv idősza­kára kidolgozott központi in­tézkedési programját. A program az 1990-ig terje­dő időszakban is a tó vizé nek és környezetének védelmét tekinti a legfontosabb feladat­nak; egyúttal előirányozza azoknak a munkáknak a foly­tatását, amelyek elősegítik, hogy a tópart megközelithe- tőbbé váljék a nagyközönség számára, s növekedjenek a strandolásra alkalmas terüle­tek. A kormány határozatot ho­zott a családi események al­kalomhoz méltó társadalmi megrendezésével összefüggő teendőkről. Kitüntetési ünnepség az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú időn át végzett eredmé­nyes pártmunkájáért Kiváló Pártmun­kás Emlékplakett elismerésben része­sült: Ambrus József, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát üzemeltető techni­kusa, dr. Bajkai Ilona, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága gazda­ságpolitikai osztálya vezető helyet­tese, Bana Lászlóné, az MSZMP Sik­lós Városi Bizottsága szakelőadója, Biharvári Lászlóné, a Bogpdi Általá­nos Iskola igazgatója, Bogos Ferenc, a Véméndi Községi Tanács pénzügyi csoportvezetője, Csuma János, a Mecseki Szénbányák Vállalat köz­ponti gépüzem gyártásvezetője, Do- hoczky Antal, a pécsi MEZŐGÉP vil­lányi gyáregysége tmk-vezetője, De- leznyák Ferenc, a pécsi MEZŐGÉP Vállalat gépkocsivezetője, Exner Miklós, a Sopiana Gépgyár nyug­díjas vasesztergályosa, Ferenczi Gá­bor, a Pécsi Hőerőmű Vállalat blokk­gépésze, Garzó Sándorné, a VILL- GÉP Szövetkezet tekercselő-szerelője, dr. Gyöngyösi János, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, Glück Dezső, a Mecseki Szénbányák Vállalat szénelőkészítő­üzem gépkezelő csoportvezetője, dr. Hazafi József, a Baranya Megyei Tanács V. B. titkára, Herzsenyák István, a BÉV Elemgyártó üzemigaz­gatóság csoportvezetője. Horváth Fe­renc, a Hetvehelyi Erdőgazdasáa gépkocsivezetője, Horváth Jánosné, a Carbon Könnyűipari Vállalat veze­tő-adminisztrátora, Honti Lajos, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es bányaüzem pb-titkára, Imre Árpád, a Mecseki Szénbányák Vállalat Komló Bányaüzem vájára, Juhász István, a Mecseki Szénbányák Válla­lat Komló Bányaüzem pb-titkára. Jusztinger János, a Sásdi Művelődési Ház igazgatója, Kabács Béláné, a Mecseki Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat közgazdasági osztályvezetője, Kántás József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat ll-es Bányaüzem főfúrómestere. Kiss Lajos, a Posta Gépjárműszállítási üzem esztergályos csoportvezetője, dr. Kiss László, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karónak egyetemi docense, Ko­vács Rudolf, a MOM Komlói Gyára osztályvezetője, Nagy Jenő, a pellér- di Általános Művelődési Központ is­kolavezetője, Novák Szilveszter, az MSZMP Pécs Városi Bizottsága tit­kára, Pintér Ferenc, a nagypeterdi közös tanács nyugalmazott igazga­tási előadója, dr. Pintér Zoltánné, a Széchenyi Gimnázium és Szakkö­zépiskola vezető pedagógusa, Pothorszki Vince, a BCM labor üzemvezetője, dr. Puppi Józsefné, a mohácsi Széchenyi Téri Általános Is­kola tanára, Rézműves Tibor, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat lll-as Bányaüzem aknásza, Sári Józsefné, a Komló Városi Pártbizottság politi­kai munkatársa, Schreiner János, a Pécs-baranyai Beruházási Vállaló osztályvezetője, dr. Somorjai Miklós­áé, a Pécs Városi Tanács osztály vezetője, Szabó Ferenc, a Szigetvári Állami Gazdasáa személyzeti osz­tályvezetője, Szabó János, lakókörze­ti párttitkár, Szabó József, a Sziget­vári Konzervgyár gondnoka, Szabó Margit, a HUNOR Kesztyű- és Bőr- ruházati Vállalat siklósi gyára sze­mélyzeti vezetője, Szili László, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Válla­lat személyzeti és oktatási osztály vezetője, Takács Ferenc, a Pécsi Rendőrkapitányság közlekedési hely­színelő vizsgálója, Takács János, a beremendi Általános Iskola tanára, dr. Tánczos Attila, Erzsébet község körzeti orvosa, Tomasovics Pálné, a Nádor Szálloda üzletvezető-helyette­se, Tuska Dezsőné, a Pécsbányatele- oi Kórház nyugalmazott ápolónője, Varga Sándor, a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat Igazgatósága tervező­je, Weisz Péter, az egyházaskozái i tanács elnöke, Zaklajda József, a Pécsi Állami Gazdaság idegenfor­galmi ágazatvezetője. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát MSZBT tagcsoportja Aranykoszorús Plakett kitüntetésben részesült. MSZBT Aranykoszorús Jelvény ki­tüntetésben részesültek: Farkas Já­nos, a Vörös Csillag Mgtsz kétúifalui párttitkára, Martini József, a Komló Városi Tanács MSZBT tagcsoportjá­nak ügyvezető elnöke. K. F. Kitüntetések, ünnepségek Kiváló Munkáért A nagy októberi szocialista forra­dalom 69. évfordulója alkalmából kitüntetésekkel ismerték el a ki­emelkedően tevékenykedők munkáját. Az Elnöki Tanács a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát adományozta Fehér Sándornak, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettesének. * Eredményes munkájuk elismerése­ként Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesültek: dr. Farkas János jogi és igazgatási osztályve­zető, Végh József földügyi csoport- vezető (Zengő Gyöngye Mgtsz, Bo_- gád), Hartai Józsefné adminisztrátor, Pécsi Péterné növénytermesztő, Szabó Barnabás személyzeti vezető (Kos­suth Mgtsz, Boly), Libor István nö­vényvédő szakmunkás (Kossuth Mg­tsz, Diósviszló), Kovács Józsefné fő­könyvelő-helyettes (Dráva Gyöngye Mgtsz, Drávasztára), Pethő Sándor személyzeti vezető (Búzakalász Mg­tsz, Dobsza), Kovács Ferenc szako­sított telepi brigádvezető, Taliga Gyula mezőgazdasági gépszerelő (Duna Gyöngye Mgtsz, Dunaszek- cső), Piry Vilmos gépüzemeltető mű­vezető (Mecsekvölgye Mgtsz, Gör- csöny), Gyenis János növénytermelő brigádvezető, Móráth János teher­gépkocsi-vezető (Dózsa Mgtsz, Ge- resdlak), Sárosi István műszaki ad­minisztrátor (Vörös Csillag Mgtsz, Kétújfalu), Endrei Sándor gépkocsi- vezető (Vörös Szikla Mgtsz, Kővágó­szőlős), Fekete József qépműhely- vezető (Kossuth Mgtsz, Majs), dr. Gonda Sándorné állattenyésztési brigádvezető (Kossuth Mgtsz. Majs), Horeczki István gépkocsivezető, Nyú­lási Károly mezőgazdasági gépsze­relő (Zrínyi Mgtsz. Mozsqó), Máté Józsefné baromfitelep brigádvezető. Szabó Zoltán géplakatos, Lukácst Rajmund kovács, Rau Rudolf építési brigádvezető, Kiss Árpád állatgon­dozó, Réfi Béla traktoros (Búzaka­lász Mgtsz, Sásd), Adóm István ada­goló szerelő, Kuti Béla szakipari művezető (Hunyadi Mgtsz, Szalán- ta), Tiffán Ede szőlészeti főágazat- vezető (Új Alkotmány Mgtsz, Vil­lány), Harczi Mihály készáru-szállító gépkocsivezető, Somogyvári József gépkocsivezető (Baranya Megyei Sütőipari Vállalat), Sasvári László sütőipari műszakvezető (Pécsi Sütő­ipari Vállalat), Szegény Anna határ­kirendeltségi felügyelő (Baranya Me­gyei Növényvédelmi és Agrárkémiai Állomás), Szörényi Endre csoportve­zető (Bqxanya Megyei Földhivatal), dr. Tóth Szabolcs körzeti állatorvos (Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás. Pécs), Beck György üzemrendész (Béke Mgtsz, Szajk), Greges János háztáj-ágazatvezető (Zrínyi Mgtsz, Felsőszentmárton), Geng József mű­szakvezető, Gőcze Ferenc inqafűrész- kezelő (Haladás Mgtsz, Egyházas- kozár), Nagyistók Mihály munkaügyi osztályvezető, Gernert Gábor ma- lomüzem-vezető (a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Vállalat dolgozói). Baumholczer Antal, a szalántai tsz művezetője, Bendes Ferenc, a bere­mendi Dózsa Tsz magtárosa, Deli János, a sásdi Búzakalász Tsz főmér­nöke, Dudás József, a drávasztára! Dráva Gyöngye Tsz kovácsa, Gadó János, a Pannónia KV pécsi iroda­vezetője, Gödi Ferenc, az újmohácsi Dunavölgye Tsz tejkezelője. Korsós József, a dunaszekcsői Duna Gyön­gye Tsz gépszerelője, dr. Mester Jó­zsef, a mozsqói Zrínyi Tsz jogtaná­csosa. Tóth Sándor, az újpetrei Pe­tőfi Tsz ágazatvezetője, Wesz József, a kátolyi Új Élet Tsz gépszerelője, Dancsa Teréz, a dunafalvai Kossuth Tsz fejőnője, dr. Villányi Lászlóné, a pécsváradi ÉSZKV munkaügyi elő­adója, Hajmási Henrik, a máqocsi Béke Tsz telepvezetője. Takács (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom