Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-01 / 301. szám

Közgazdasagi elet tllllll Wrnmm i¥iP Mit kell tudni a bank- rendszer átalakulásáról? Ezúttal nem túlzás, ha azt •mondjuk, nagy horderejű vál­toztatás következik be a ma­gyar bankrendszerben. Nem olyasmi készül, 'mint az elmúlt 30 év alatti profilrendezések során történt, amikor az át­szervezés jellemzően a szako­sodást, az államigazgatási ha­tárokhoz való igazodást szol- 'gálta. Sokkal többről van ez­úttal szó és egészen másról. A nemrég nyilvánosságra ho­zott politikai, illetve kormány­zati döntések a gazdaságirá­nyítási rendszer folyamatban ilévő átalakítása következő lé­pését határozták meg: a két­szintű bankrendszer létrehozá­sát, arpelyben a Magyar Nem­zeti Bank továbbra is betölti a jegybank szerepét, míg a gazdálkodó szféra hitel- és •pénzellátását kereskedelmi bankok végzik. A kibontakozó­ban lévő vállalati önállóság­hoz ugyanis hozzátartozik a pénzforrásokká:! való szaba­dabb gazdálkodás igénye, , a „•pénztulajdonosokkal" való al­ku lehetősége. Sántítana ezért az olyan gazdasági modell, amelyikben az egyik oldalon kockázatot vállaló, döntései eredményében érdekelt válla­latok vannak, míg a másik ol­dalon ugyanezek a jellemzők hiányzanak a bankokra nézve. A közgazdasági elméletet művelők, illetve a gyakorlati szakemberek már évek óta szorgalmazzák ennék az ellent­mondásnak feloldását és ez valójában oldódott is. Gondol­junk a hitelkapcsolatban be­következett decentralizá'lódás- ra, ami ugyan messze van a szándékolttól, de az már * ré­gen nem monopolizált. Mire szá­míthatunk? Szabad választás •Mindenekelőtt a közös érde­keltségen alapuló vállalat- bank kapcsolatok lehetővé té­telére, aminek keretében az . adott döntéshez hiányzó pénz­forrás legyen több banktól is kérhető, és a legkedvezőbb legyen választható. Egy ilyen „többablakos" megbeszélés kontroli-lehetőséget is rejt ma­gában. Meggyőződésem sze­rint hasznosak tesznek az olyan bankokkal való egyeztetések is, amelyek pénz helyett in­kább csak tanácsot adnak, vagy adhatnak. Nagyobb be­fektetés esetén célszerű (való­színűleg kényszerű) lehet a ma még nemigen választott forma, a társfinanszírozás, amelyben a kockázat megosztása érde­kében több bank közösen vesz részt az ügyletben. Ha már a bankok választ­hatóságánál tartunk, hadd je­gyezzem meg: az nemcsak egy-egy ügylet kereteire vonat­kozik. Felmondható lesz a •bankszámla-szerződés, és má­sik, kedvezőbb feltételeket •nyújtó pénzintézethez tehető át. (Pl. rendszeresebb hitel­ügyletet lebonyolítóhoz, föld­rajzilag közelebb lévőhöz stb.) Oe csak egyhez! A januári in­dulás alkalmából a bankok •közt kisebb . átcsoportosításra kerül sor, amihez hasonló „kényszerintézkedés" már nem fordulhat elő. Azt követően a kölcsönös érdekek az ebben meghatározóak. Bizonyára nem kerül sor zavartkeltő „vándor­lásra", a bank megválasztásá­ra az egyedi ügyletekben tör­ténnék az első lépések, és hosszabb idő tapasztalatai fogják a netáni szakítást meg­alapozni. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN 10. HÉTVÉGE Nem árt itt kitérni arra, hogy még a veszteséges gazdálkodó szerveknek is jogosultsága lesz arra, hogy valamelyik banknál vezethesse számláját, de an­nak elvállalása nem jelent hi­telezési kényszert. A hitelbankok általános fel­hatalmazásúnk lesznek, és mű­ködésüket nem kötik igazga­tási határokhoz, nem hoznak létre egyes ágazatokra (pl. ipar, mezőgazdaság) szakosí­tott bankokat. Mindkét kötött­ség Oldását a „bes'katulyázott- ság” megszüntetése érdeké­ben határozták el. Bármelyik gazdálkodó bármelyik bankkal építhet ki kapcsolatot, földraj­zi behatároltsóg nélkül. Ezzel megszűnik a számlavezetéshez fűződő bankmonopólium is. Ezek után nézzük: milyen bankok jönnek létre a jövő év elején és ezek közül melyekkel találkozhatunk megyénkben. Nyereségérdekeltségi rendszerben A Magyar Nemzeti Bank egyrészt gyakorolja a számára biztosított monopóliumokat (ban kj eg y -•'< ib öcs á tá s, d évi za - gazdálkodás), másrészt mone­táris eszközökkel befolyásolja a kereskedelmi bankok tevé­kenységét. Minden megyében működteti ma meglevő szerveit, a gazdálkodók finanszírozását és az ahhoz fűződő számla­vezetést kivéve ellátja jelenlegi teendőit. A készpénzforgalmat lebonyolítja, változatlanul ve­zeti a költségvetési számlák eddigi körét, megyei szintű in­formációs bázisként működik és ellát több devizahatósági feladatot. Az országosan létrehozandó öt kereskedelmi bankból az év elején három nyitja meg kapuit. Az MNB megyéi igaz­gatósága hitelosztályaiból és a kapcsolódó számlavezetésből alakul a Magyar Hitelbank igazgatósága. A Budapesti Fejlesztési és Hitelbank a mai Állam: Fejlesztési Bank fiókot veszi át és indulástól ellátja az úgynevezett „energiablokk", vállalatainak valamennyi bankszolgálati teendőjét. A jelenlegi mohácsi és siklósi MNB-fiókok az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank fiók­jaiként működnek, változatlan helyen és változatlan ügyfél­körrel. Várható, hogy a ké­sőbbiekben fiókot nyit a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank is. Az Országos Takarékpénztárt nem érinti a mostani átszerve­zés, a takarékszövetkezetek szélesedő felhatalmazása je­lent egyelőre ebben a körben változást, illetve versenypozí­ciót. A kereskedelmi bankok nye­reségérdekeltségi rendszerben dolgoznak, így törekedni fog­nak a minél szélesebb skálán, minél több ügyféllel való kap­csolattartásra. A számlavezeté­sen, hitelnyújtáson 'kívül továb­bi szolgáltatásokat nyújtanak. •Bizonyára lényegesen több energiát fordítanak az új üz­letkörökre. (A váltóval, lízing­gel, kötvényforgalommal, tőke- beszólással, garanciavállalás­sal összefüggő teendőkre gon­dolok többek között.) Bizton lehet számítani arra, hogy a kapcsolatok során nélkülözni fogják a hatósági jelleget, ami okkal zavarta a korábbi bankkapcsolatokat. A kölcsö­nös érdekekre tekintettel, to­vábbá a biztonságra törekvés okából viszont a bonyolultabb vagy kockázatosdibb ügyletek kapcsán valószínűsíthető az eddiginél is körültekintőbb el­járás. Sajnos, az indulás dologi feltételei nem túlságosan ked­vezőek. Elsősorban Budapesten adódnak nehézségek, de a megyeszékhelyeken sem jelen­téktelenek a gondok. 'Pécsett a Magyar Hitelbank — jóllehet, mielőbb szükséges volna a tel­jes elkülönültsége — egyelőre „társbérletben" lesz a Magyar Nemzeti Bankkal, mert annak megteremtése nem oldható meg máról holnapra. A Buda­pesti Fejlesztési és Hitelbank által a Rákóczi úton, a Ma­gyar Fejlesztési Banktól átvé­telre kerülő helyiségek nem az ilyen típusú pénzintézet céljai­ra épültek, nem is olyan ré­gen. Mindegyik bank törekszik a végleges megoldásra, és ad­dig fs mindent elkövet a minél zavartalanabb ügyfélszolgálat biztosításáért. A számlatulaj­donosok részéről türelemre lesz sajnos szükség, de szolgáljon mentségül, hogy ügyeik lebo­nyolítói jórészt ugyanazok a bankalkalmazottak lesznek, akikkel eddig kapcsolatban voltak. A megyeszékhelyen kí­vül még ilyen változások sem lesznek. Csak a cégtábla mó­dosulását kell megszokni ele­inte. A pénz nem lesz több Folyik a munkatársak kép­zése, mert a bankok elnevezé­sének módosulását folyamato­san a munka tartalmi jegyei­nek változása követi. Kevés még az erre felkészült munka­erő a bankokban, de a gazdál­kodóknál is. Bizonyára rámegy egy-két esztendő, míg olajozot­tan mennek az új dolgok. Ha szükség volt valaha „bankávi" tanácsokra, ezt követően min­den bizonnyal igen! A versen­gés ebben talán előbb bekö­vetkezik, mint a pénzkínálat­ban. Arra ugyanis aligha lehet számítani, hogy január elején annyival lesz több a pénz, mint amennyivel több pénzin­tézet kezdi működését. Nem­csak bankok jönnek létre ugyanis, hanem szép számú, úgynevezett szakosított pénzin­tézetek is, amelyek az előb­biekhez képest behatároltabb körben tevékenykednek. Kisebb fejlesztések finanszírozásával, betétek gyűjtésével vehetnek részt a pénzpiacon. Néhányuk jó ideje már teszi is. Baranyá­ban az Agrár 'Innovációs Bank Betéti Társulás nyitott eddig fiókot. Finanszírozóként eddig is je­len volt térségünkben a Kö­zép-európai Nemzetközi Bank (CIB), és számíthatunk a City Bank ajánlataira is. Az utóbbi már, az előbbi pedig ezt kö­vetően forintfinanszírozásban is részt vehet, és egy ilyen for­rásbővülés megyénk gazdasá­gának is hasznára válhat. Dr. Kisvári András Ritkán adódik arra alkalom, hogy a „Közgazdasági élet" rovatban portrékat villanthatunk fel. Most egy hír nyomába léptünk: dr. Novak Zoltán, a KSH Baranya Megyei Igazga­tóságának vezetője a közel­múltban vehette át a „Széche­nyi István Emlékérmet", mely- lyel a Magyar Közgazdasági Társaság minden évben a ki­emelkedő munkát végző tagjait jutalmazza. Hasonló kenyeret eszünk né­miképp: sem ő, sem az újság­író nem tud információk nélkül létezni. A különbség csupán annyi, hogy ami számomra né­ha szenzáció, néha átléphető adat, az számára munka és hivatás. Az a 35 év, amit a szakmában eltöltött - tisztele­tet parancsol. Akkor kezdte Szombathelyen, amikor a terü­leti statisztikai hivatalok meg­alakultak, e munka mellett szerzett diplomát. Hét éve, hogy pécsi lett, elsőszámú ve­zető. ötvenkét éves. Munkájáról szeretettel be­szél : — A társadalom nem tud ter­vezni alapvető tendenciák is­merete, helyzetelemzés nélkül. Világszerte óriási az informá­ció éhség, nálunk érezhetően • \ A közgazdászok szerepe Alábbi Írásunk a Magyar Köz­gazdasági Társaság Baranya Me­gyei Szervezete tisztújító közgyű­lésén elhangzott előadás rövidített anyaga. Napjainkban az értelmiség, ezen belül a gazdasági értel­miség helyzete nem kizárólag anyagi viszonyai, hanem több tényező „összesűrűsödése" és „együtthatása" miatt képez társadalmi problémát. Ez a megállapítás nem csupán a re­ális helyzetelemzés, hanem a probléma feloldása szempont­jából is fontos. A feszültséget alapjában az okozza, hogy en­nek a rétegnek relatív anyagi helyzete romlásán túlmenően — vagy ezzel összefüggésben — csökkent a társadalmi presztí­zse, mely párosul az általa végzett munka tartalmával va­ló elégedetlenséggel is. Ehhez járul a pályakezdő fiatal értel­miségiek nehéz helyzete. Egy­re messzebb tolódik az az élet­kor, amikor a fiatal értelmisé­giek elérhetik a munkakörükre jellemző, átlagos kereseti szin­tet, miközben növekednek az önálló lakáshoz jutás terhei is. Ha a szellemi munka leér­tékelődik, akkor ez különösen az értelmiségivé válás során okoz feszültségeket. Szükség­képpen felerősödnek a kontra­szelekciós mechanizmusok. Már rövidebb távan is károk keletkezhetnek, nem csupán az értelmiség utánpótlásában, ha­nem számos, tudomónyigénye- sebb szellemi és fizikai pálya presztízsében is. Mindez fékjé­vé válhat a gazdaság létkér­désévé vált dinamizmusának, megújulásnak. Napjainkban te­hát arról van szó, hogy az al­kotó értelmiségi munka iránti fokozott társadalmi igény­nyel egyidejűleg jelent­kezik az értelmiség rossz közérzete, helyzetének romlása, ami egyben újabb feszültség- forrást jelent. Ma már egyértel­műnek tűnik az a megállapí­tás, miszerint létszámához ké­pest a társadalomban, de kü­lönösen a gazdaságban nem tölti be a „motor" szerepét, érdektelen abban, hogy tevé­kenységét magas színvonalon végezze. Ezért döntő kérdés számunkra az, hogy milyen eszközökkel mozgatható meg jobban az adott munkahelyen, főállásban az értelmiségnek az „előrevivő” szerepkört vállalni képes rétege, vagyis az alkotó értelmiség. E kérdésekre a választ ke­resve szükségképpen el kell jutnunk a reform továbbvitelé­nek gondolatáig, megvalósítá­sának elodázhatatlanságáig. Erre manapság a magyar tár­sadalmat és gazdaságot érő kettős hatás — Kolosi Tamás kifejezésével élve kettős kihí­vás — minden korábbinál job­ban kényszerít. Ugyanis egyfe­lől az ún. extenzív fejlődés lo­gikájára épülő modell struktú­rája és intézményrendszere el­lenszegül az intenzív fejlődés követelményrendszerének. Más­felől a világgazdasági változá­sok éppen az e modellben el­sőbbséget kapott tevékenysé­geket (e modell erősségeit) ér­tékelték le. E kettős kihívásra a válasz hosszú távon csak olyan módon lehetséges, ha a hierarchikus redisztribúció ha­gyományos modelljének helyé­be a piaci viszonyokat érvénye­sítő, érdekegyeztető modellt állítjuk. Ez pedig feltételezi a társadalmi és gazdasági egy­ségek és az egyének magasfo­kú autonómiáját. A reformori­entáció megkülönböztető jegye lényegét tekintve éppen ezek­hez az autonómiákhoz való vi­szonyban keresendő. Úgy vélem, a gazdasági ér­telmiségnek, a közgazdász tár­sadalomnak — helyzetéből és tevékenységének jellegéből adódóan — kell a leginkább a változásra orientáló rétegnek lennie. Kiemelkedő szerepet kell vállalnia a reform tovább­vitelének kimunkálásában és megvalósításában egyaránt. Ez­által teremthető meg az alko­tó közgazdasági munka számá­ra is a korábínál kedvezőbb feltételrendszer. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága nemrégiben széles körű vizsgálatra és felmérésre alapozva elemezte a megyé­ben élő értelmiség helyzetét, és állásfoglalásban hívta fel a fi­gyelmet az alkotó tevékenysé­gek fejlesztésével kapcsolatos feladatokra. Ez egyértelműen igazolja azt, hogy megyénk társadalmi-gazdasági viszo­nyainak alakulásában, ered­ményeinkben és megoldásra váró feladatainkban vitathatat­lanul szerepe volt, van és lesz az itt élő értelmiségi rétegnek, ■közöttük a közgazdászoknak. Ahhoz, hogy ezt a feladatát minél eredményesebben legyen képes ellátni, fel kell számolni azokat a feszültségeket, ame­lyek tevékenységének közegét kedvezőtlenül befolyásolják. Ennek során természetesen fi­gyelembe kell venni azt, hogy a megoldásra váró kérdések egy része nem lokális jellegű intézkedéseket kíván, továbbá azt is, hogy az ún. helyi szin­ten jelentkező problémákat és azok megoldását az össztársa­dalmi viszony- és feltételrend­szer is kondicionálja. Mindeb­ből helytelen lenne olyan kö­vetkeztetéseket _ levonnunk, amelyek bénítólag hatnak az e tekintetben nélkülözhetetlen, előrevivő kezdeményezésekre. Ami a helyi kezdeményezési lehetőségeket illeti, ebben a tekintetben Baranya több szempontból sincs hátrányos helyzetben. Szellemi erőforrása­it tekintve megyénk nem az erőforrásokban „szegény” me­gyék közé tartozik. Ami pedig a gazdasági értelmiség, a köz­gazdászok működésének „szín­terét”, megyénk gazdaságát — azon belül elsősorban az ipart — illeti, olyan szerkezettel ren­delkezik, amelyre — különösen a mai mércével mérve — nem kifejezetten jellemző a maga­san kvalifikált szellemi munka iránti igényesség, különösen a fejlesztésigényesség. Vagyis a megye ipara lényegét tekintve hagyományos struktúrával ren­delkezik, amit elkerült — ha szándékát nem is, de eredmé­nyességét tekintve mindenkép­pen — a korszerűsítő fejlesz­tések és szerkézetkorszerűsíté- sek enyhe vonulata is. Úgy vé­lem, napjainkban a megyei iparfejlesztés, ezzel együtt a szerkezetátalakítás fő iránya adott: elmozdulás a magasan kvalifikált, szellemi tőkeigényes, ún. húzóágazat megteremtésé­nek irányába. Az ezzel kap­csolatos feladatok konkretizá­lása, a célok és feltételek meg­fogalmazása, majd a megvaló­sítás ugyancsak szellemitőke­igényes tevékenységként jelent­kezik. Egy ilyen horderejű feladat feltételezi az alkotóerők leg­szélesebb körű összefogását a gyakorlati és az elméleti mun­katerületeken, valamint a külön­böző szakterületeken dolgozók alkotó együttműködését. Nem utolsósorban a hozzáértő koor­dinációt, a program menedzse.- lését. Ennek a programnak a kidolgozásában és megvalósí­tásában a baranyai párt- és állami vezetésnek jelentős tá­mogatást kell kapnia az itt élő közgazdászoktól, az eddi­ginél fokozottabban kihasznál­va a tudományos társadalmi szervezetek, közöttük a Magyar Közgazdasági Társaság által nyújtott kereteket. A lehetősé­gek tehát adottak, rajtunk is múlik, mi válik belőlük való­sággá. Dr. Szűcs Pál Széchenyi István Emlékérem Dr. Novák Zoltán 1968. volt a fordulópont, amely a munka presztízsét is feltá­masztotta. Ma a közgazdaság- tudományok egyik legfonto­sabb háttere a statisztikai in­formáció. — A pontos információ . . . Elmosolyodik, s jelzi, ismeri o statisztikával kapcsolatos fenntartásokat. — A kötelező adatszolgálta­tás biztosan teher valahol - mondja, - sokan azonban lát­ják már a mögötte húzódó ér­deket. A visszaáramló infor­mációk, az arra épülő tervek realitása égető kényszerként követelik az alapinformációk pontosságát. Mi érezzük: ug­rásszerűen javul az utóbbi időben az adatszolgáltatás színvonala, megbízhatósága. Közel százan dolgoznak a KSH Baranya Megyei Igazga­tóságán. Felelősségteljes, sok­szor bonyolult munkát, végez­nek, melyet a kívülálló szemé­vel megítélni sem lehet. Novák Zoltán számára igen fontos ez a közösség — nem munkahely- ről{!) beszél —, örül munkatár­sai sikereinek, a tudományos publikációk eredményeinek, visszhangjának. — A számok mögött mindig ott az ember, a vívódó-tépelő- dő, örülni-szeretni-nevetni-gyöt­rődni tudó ember. Számomra fontos dolog ez. A család. A barátság. Az emberi kapcsola­tok, melyek formálnak-gyúrnak egy életen át. . . A Széchenyi-emlékéremmel azt a közéleti munkáját ismer­ték el, melyet szűkébb pátriá­jáért, Baranyáért végzett, Ami­kor azt kérdem, hogy a szá­mok világából mi okozza nap­jaink örömét, két példát is említ. Technikai; nemrégiben Pécsről közvetlen kapcsolatot teremtettek a New York-i köz­ponti terminállal, s adatokat kértek le. Gazdasági, készítet­tek egy összehasonlító mező- gazdasági elemzést, s hazánk a nyugat-európai országok so­rában is helyt áll. Mondom, nálunk is ez lesz a jövő, egy központi agy, mely­hez megannyi számítógép kap­csolódik majd, és adja az in­formáció dömpinget. — Biztosan sokan látták a szilicium-völgyről készített fil­met a tévében — válaszol.- - Amerikában már áll ez a ter­minál, de mielőtt bármire is válaszolna, visszakérdez: „ön mit csinál? Mit tett eddig. az asztalra ? . . ." Kozma Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom