Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-01 / 301. szám
NEMZETKÖZI IUI AG AZ I HI A fölcortes: a téue A republikánus elefánt és a demokrata szamár választási tánca (A. U. S. News and World Report .karikatúrája - KS) Kongresszusi választások Amerikában Pulitzer, az újságkirály Emlékezés a kalandos életű, világhírűvé vált magyar származású szerkesztőre ,.Anyukám, ma sokáig maradok benn a szenátusban, csókold meg helyettem is az uhokákat" - búcsúzik egy tévéhirdetés végén a nejétől, és persze választóitól James Broyhill észak-karolinai republikánus szenátor, Ö egyike azoknak, akiknek győzelmén vagy vereségén múlhat Reagan elnök pártjának többsége a kongresszus „felsőhá- zában". E kortesfogással azt próbálják érzékeletni, hogy e család- és munkaszerető férfiút egyszerűen nem nélkülözhetik a derék észak-karolinai honpolgárok. S amikor pár perc múlva — ez Amerika! — újfent megszakítják a tévéműsort a fogpaszta- és politikusreklámok, megtudhatjuk az ellenjelöltről, hogy ő viszont mennyire megbízhatatlan, csálcsap ember, alkalmatlan e posztra. Kézfogásos módszer helyett így megy ez már hónapok óta, és felgyorsult ütemben november első keddjének közeledtével. A jelöltek ismét rekordösszegeket költenek a választási kampányra, és annak is legfontosabb kellékére. a minden lakásba bekopogtatni, sőt belépni is képes főkortesre: a televízióra. A mostani küzdelmet ugyanis minden korábbinál inkább a tévében vívják Amerika választott tisztségre áhítozó politikusai, mint ahogy ezzel az eszközzel védelmezik képviselői, szenátori, kormányzói helyüket a már benn ' ülők. Amióta ,,tévéelnöke" van az országnak, s - Ronald Reagan oly imponáló ügyességgel veszi igénybe e főkortes szolgálatait, azóta mindenki csakis és kizárólag a televíziós kampányban bízik. Különösen nagy a befolyása a tévének a népes, sokmillió lakosú államokban, Kaliforniában, Néw Yorkban, Texasban meg a többiben, ahol a jelölt eleve képtelen volna sikert elérni a hagyományos, kézfogásos módszerrel. Még a választási gyűlések is elsősorban azért vannak, hogy a róluk készülő riport — ingyen reklámként! — bekerüljön a helyi tévéállomások híradóiba. November 4-ig 425 millió dollárt fognak elkölteni, újabb csúcsként, az időközi választásokra. Szokás szerint a republikánusok dolgozhatnak jóval nagyobb költségvetéssel: hozzájuk a nagytőke szive is húz, nemcsak az esze. Dehát az idén különösen nagy a tét a kormánypárt számára: jelenlegi, 53:47 arányú szenátusi többsége forog kockán, es akként egy kicsit Reagan hátralévő két esztendejének politikai mozgástere is. Elég, ha a demokraták csak négy új helyet szereznek a „felső- házban”, akkor januártól, az új kongresszusban már az övék lenne minden szenátusi bizottság elnöki posztja, hiszen oda mindig a többség állít embert. E posztokról aztán kézben lehetne tartani a törvényhozási menetrendet, a politikai figyelmet terelő kihallgatások tematikáját, egyszóval meg lehetne keseríteni az elnök életét. S mivel a képviselőházban a mostani 253:182- arányú demokrata fölény aligha változik érdemben, mindkét házat irányítván, Reagan ellenzéke jószerivel maga lépne elő kormányzópárttá. Mindenesetre az elnök vagy engedmények, vagy vétók sorára kényszerülne, s az utóbbi esetben bekövetkezne az 1988-as választásokig eltartó politikai bénultság. (Egyébként az 50:50-es felállás a republikánusoknak kedvezne, mert akkor Bush alelnök vok- sa dönt.) Ezúttal a gazdagot húzza az ág is: nem elég, hogy a hagyomány szerint egy — persze újraválasztott — elnök hatodik évében pártja teret szokott veszíteni, ráadásul az idén eldöntendő 34 szenátor- ságból 22 eddig republikánus volt (mindig a 100 tagú testület egyharmadát választják meg, hatéves mandátummal). Most vizsgáznak először azok a konzervatív, „rea- ganista" politikusok, akik 1980 őszének jobboldali hulló m já n sodródtak be a szenátusba, ettől a 22:12-es arány. Az igazság persze az, hogy az időközi választásokon a szavazók inkább a személyekre, mint a pártokra voksolnak. Maga Reagan elnök teljes lendülettel vetette be a Fehér Házat és saját személyét az értelemszerűen neki is kulcsfontosságú kampányba. Hetek óta járja az országot (vagy éppen Izlandotf), és hirdeti: „Adjátok meg nekem a szenátust!" Az 1988-as republikánus jelölt ugyan be- lekapaszodhatna abba, hogy o bénultságért a demokrata többség a felelős (ez fordítva 1948-ban jól bevált Truman- nak). Bush alelnök esetleges vetélytársai közül néhányon, a szenátusi többség éléről óhajtanának országos szerepet játszani, s nem a szürke kisebbségből. Szóval: nagy a tét, és sokaknak az. A tét: 1988 sikere A szenátusi — egyelőre teljesen bizonytalan kimenetelű — ‘küzdelem árnyékában alig kap figyelmet a teljes egészében újraválasztandó 435 fős képviselőhöz csatájának alakulása. Itt legfeljebb az lesz az érdekes (mármint a biztosra vett demokrata többség tényén kívül), hogyan alakulnak a belső erővonalak, hiszen az amerikai törvényhozásban minden kérdésben új és új koalíciók jönnek létre, a párthatárok semmibevevésével. Konzervatívabb lesz-e a testűiét, avagy liberálisabb? — ez itt a kérdés. Ugyancsak háttérbe szorul az idei 36 kormányzóválasztás, ahol viszont a demokratáknak van vesztenivalójuk, mert ebből .27 hely az övék. Persze, van miből veszteniük: az ötven kormányzói posztból ma még 34 az övék. E tisztségnek annyiban van a helyi ügyeken túlmutató jelentősége, hogy egy kormányzó ügyesen segítheti pártja elnökjelöltjét az 1988-as választásokon. S ezzel már megint ugyanoda lyukadtunk ki: a mostani időközi választások eredményeinek alakulását a politikai ítészek elsősorban aszerint fogják mérlegelni, menynyiben befolyásolhatja a két esztendő múlva esedékes — és immár Reagan nélküli! — elnökválasztások esélyeit. Hátrál a tenger A viliágon több ország hódít el új meg új területeket a tengertől. Egy újabb hír: az elmúlt 20 évben az Indiai- és | Csendes-óceán érintkezési pontján fevő, azonos nevű szigeten elterülő Szingapúri Köztársaság területe 50 négyzetkilométerrel nőtt, s most majdnem 636 négyzetkilométer. A helyi hatóságökat az égető helyhiány és az épületek zsúfoltsága - főleg a sziget központi részén -késztette a tenger elleni támadásra. Az óceán fenekéről több száz millió köbméter földet emeltek ki. A felső réteghez szükséges föld jelentős részét a szomszédos Indonéziából hozták. Ma az óceántól elhódított területeken nagy lakótömbök, ipari vállalatok állnak, és parkok zöldellnek. Fény derül a cápa titkára A tudósaikat régóta foglalkoztatja a cápák gyorsaságának titka. Miután elektron- mi rroszkóp alatt vizsgálták e ragadozók bő'ét, megállapították, hogy azt rendkívül finom barázdák borítják. Vajon nem ezek kölcsönzikre a cápáknak csodálatos hidrodinamikai tulajdonságaikat? A kísérletek megerősítették ezt a feltételezést. A „cápaeffektust” várhatóan a repülőgép- és hajóépítésben fogják fel- haszná Ini. Születésszabályozó vakcina Rövidesen megkezdik a világon az első próbákat Ade- laide-ben (Ausztrália) egy születésszabályozó vakcinával, amely forgalomba kerülhet a 90-es évek közepére - jelentette be a WHO. Az adelaide-i Flindera Medical Centerben először kilenc hónapos próbát végeznek 30 sterilizált asszonyon, hogy a mellékhatásokat ellenőrizzék. Ha m'nden rendben van, a próbát termékeny nőkön folytatják. A vakcina alapja egy hormon, az emberi chorion gonadotropin, amely rögtön a megtermékenyülés után kezd termelődni és szükséges a korai terhesség létrejöttéhez és fenntartásához. A vakcina egy olyan immunreakciót indít be, amely semlegesíti a hormont, megszakítja a szaporodási folyamatot, mielőtt a megtermékenyült petesejt be tudna ágyazódni a mébíalba. Á hét végén gyakoribb a szívroham A dolgozó férfiakat szombaton és hétfőn fenyegeti a leginkább a szívinfarktus veszélye. Ezt mutatta az infarktus okozta halálesetek napok szerinti’ elemzése, amelyet a Hamburg—Eppendorf-i egyetemi kórházban' és a Hannover— Langenhagen-i városi idegklinikán hajtottak végre. Úgy látszik, az a lelki megterhelés, amellyel a szabad hétvégére való készülődés és azután a munkába való visz- szaállás jár, megviseli már a gyenge szívet. Ez a törvényszerűség azonban csak az iskoláskoron túli és meg a nyugdíjas kor előtt álló férfiaknál állapítható meg statisztikailag. Figyelmeztetés lehet a pszichoszomatika számára is, hogy figyelmét ne csak a nagy sorscsapásokra, hanem a mindennapi kis gondokra is, hatásaikra is fordítsa. Az amerikai polgárháború utolsó előtti évében New Yorkban, a City Hall közelében hangos szóval, muzsikával folyt az önkéntesek toborzása. 1864 őszén Carl Schurz ügynök csábította a Lincoln-lovasezred harcosai közé a kalandra, katonai dicsőségre vágyókat. Éppen egy vékonydongájú legény került eléje. Jelentkezési lapjáról néhány adat. Neve: Joseph Pulitzer. Kora: 17 év. Születése helye: Makó, Magyarország. Az ügynök, akinek a létszám volt a fontos, alkalmasnak találta és katonává fogadta az ifjút . . . A Maros menti Makó városában 1847. június 19-én jegyezték be a matrikulába Pulitzer Fülöp és Berger Eliz József nevű fiának születését. A jómódú apa terménykereskedő, aki a 48-as szabadságharc idején a délvidéki seregek élelmezője. Amikor a kis József nyolcéves, a csalód Pestre’ költözött, Lajos nevű testvére hirtelen elhunyt, s nemsokkal később súlyosan megbetegedett az apa is. Tüdővész ragadta el 47 éves korában, 1858-ban. Az egykori vagyon elúszott. Az özvegy és az árvák számára a mindennapi kenyér is gond lett. József 16 esztendős kora óta katonai pályáról álmodott. Elhagyta Pestet. Az osztrák, majd a porosz hadseregnél próbálkozott. Fiatal kora, testi gyengesége és rossz látása miatt azonban alkalmatlannak találták. Újabb terv: az akkor még sikerrel harcoló Miksa mexikói császár hadseregében remélte a katonai pálya megkezdését. Az amerikai államok közti polgár- háborúra gondolva az Újvilágba hajózott. Amikor New Yorkba ért, elfogyott az utolsó centje. Éhezett, parkok padjain aludt. Végül is Carl Schurz segítségével teljesedett be vágya: felvehette a kék egyenruhát. Kilenchónapos katonai pályafutásáról ellentétes adatok vannak. Végül 1865 júliusában leszerelték. Obsittal és néhány dollárral a zsebében ismét New Yorkba került. Mint sokezer sorstárso, nem jutott munkához. Nyomorgott. Egyszer megkísérelte, hoqy a French Hotel előcsarnokában, valamelyik párnázott karosszékben pihenjen. A szálló portása azonban kiutasította. Aligha sejthette akkor, hogy a kopottruhás fiatalember egykor majd milliomos sajtókirályként tér oda vissza. De még csak 1865 őszét mutatja a naptár. Mint bálnavadász folytatia küzdelmes életét. Gőzhajó fűtőiéként kerül St. Louisba. Itt előbb kompon dolgozik, maid a kikötőben napszámosként. Később p’incér, ösz- vérhajcsár. A déli államokban pusztító koleraiárványt behurcolják St. Louisba. A fiatalember a temetőben talál munkát. Élete legnehezebb szakaszában kevés keresete nagy részét könyvekre költi, élelemre, ruhára alig jut válami. Olvas, tanul, művelődik. Váratlanul kerül a jobb jövő felé vezető útra. 1866-ban megszerzi az amerikai állampolgárságot, jogi tanulmányokba kezd és újságíró lesz. Ekkor az egykori toborzó-ügy- nök, Carl Schurz a Westliche Post főszerkesztője. Egy louisa- nai cukornódültetvényre szerződtetett és becsapott munkások ügyét írja meg Pulitzer. A riportot elviszi a Westliche Posthoz. Erre az írásra felfigyel a főszerkesztő. Heti 10 dolláros fizetéssel riporternek szerződteti. A szerkesztőség legszorgalmasabb munkatársáról- hamar kiderül, hogy született újságíró. Nemsokára a politikai rovat élére kerül. Közéleti szerephez is jut. 1869 decemberében, az időközi választáson mint a Republikánus Párt jelöltje képviselőként mandátumot szerez. A politika és a sajtó terén egyre ismertebb Joseph Pulitzer neve. Huszonöt esztendős korában már jelentős publicista. A Westliche Post társtulajdonosa és egyik vezetője lesz. Az 1873-as esztendő több szempontból is nagyfontosságú az egykor koldusszegény bevándorolt életében. A New York Sun washingtoni politikai tudósítójának szerződteti. Megnősül. Az előkelő társaságok ünnepelt szépsége, Kate Davis, Jeffer- sonnak, a déli államszövetség volt elnökének unokahúga lesz a felesége. Megvásárolja a Post Dispatch napilapot, amelyet St. Louis Post Dispatch címen jelentet meg. Gazdasági reformokat követel az új lap, amely a gazdagok erőteljesebb adóztatását kívánja. Leleplezi a megvesztegetőket és a csalókat. A Post Dispatch példányszáma, népszerűsége egyre emelkedik, Albert testvére is Amerikában telepedett le. New Yorkban neves újságíró lett. Ö hívta fel fivére figyelmét 1883-ban, hogy a The New York World válságos helyzetbe került, és eladó. Bár a szakemberek megkísérelték lebeszélni, Josep Pulitzer 350 000 dollár készpénz és 130 000 dollár adósság átvállalása fejében megszerezte a csőd szélén álló napilapot. Tudja, hogy merész vállalkozásba kezdett, mert William Hearst újságkirály, a Journal főszerkesztője a nagy ellenfele. Öt kell utolérni, túlszárnyalni. A megújhodott The World első számai nagy feltűnést keltenek. A beköszöntő hangsúlyozza, hogy a demokrata lapot a nép ügyei, érdekei szolgálatának szánták. Feltárnak minden közéleti hibát. A World új főszerkesztője a legjobb újságírókat, rajzolókat szerződteti a szokásos heti fizetés duplájáért. A World sajtó nagyhatalom lett. Főszerkesztőiét már újságkirálynak neyezik. Nagy események idején a példányszám meghaladja az egymilliót. A kiváló publicista sohasem tagadta magyar származását. Amikor Munkácsy Mihály 1886- ban amerikai kőrútján bemutatta a Krisztus Pilátus előtt című alkotását, a World szinte na- Donta ír róla. A művész tiszteletére rendezett díszvacsorán Pulitzer mondott köszöntőt. Gvűltek a dollármilliók. A sajtókirály elhatározta, hogy újságpalotát építtet. Megvásárolta a French Szállodát, amelynek előcsarnokából kiutasították. Ennek helyén létesült a World aranykupolás palotája. Az alapkőletételkor a főszerkesztő vezércikket írt. Ebben a haladás zászlaja alatt az igazi demokratikus eszmékkel azonosítja magát. Pulitzer beváltotta ígéretét. Napilapja a legszínvonalasabb újság lett. A ritka sikert és mesébe illő vagyont szinte emberfeletti munkával érte el az újságkirály. Amikor a csúcsra ért, már súlyos beteg •volt. A sok éjszakai munkában szem- idegsorvadást kapott, majd megvakult. A világtalan, akaraterős ember iachtján járta a világot, de bárhol is volt, kapcsolatban állt úisáqjával, ame- Ivet irányított. Vezércikkei mindig nagy feltűnést keltettek. Sokat tett az újságírók képzése terén is. Még életében milliós alapítványa tette lehetővé, hogy a New York-i Kolumbia Eayeteitien újságírói szak létesüljön. A World főszerkesztője nem élhette meg a világhírűvé vált intézmény megnyitását. Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1911. október 28-án meghalt. Végrendeletében . intézkedett, hogy a legkiválóbb újságírók, írók és művészek jutalmazására alapítvány szülessen. A Púlitzer- díj, amelyet évenként ítélnek oda, 1917 óta a legnagyobb elismerésnek, kitüntetésnek számít. Ritter Aladár HÉTVÉGE 7. Avar János Csimpánzokon próbálják ki az AIDS elleni védőoltást Az USA Atlanta államában működő Centers of Disease Control kutatói 12 fiatal csimpánzon kezdték el a géntechnológiai módszerrel előállított AIDS védőoltás kipróbálását. Az oltóanyag az AIDS-t okozó HTIN-ltl. vírus köpenyének egy töredékét tartalmazza, amelynek meghatározták a vegyi szerkezetét, majd előállították a megfelelő gén.t, hogy a mikroorganizmusba víve termelje a megfelelő antigén köpenydarabot. Dr. P. Fultz, a Californiai Egyetem kutatónője -szerint kísérleti állatokon sikerült már bizonyítani, hogy ez az antigén képes megfelelő vé- dőaatitesteket termeltetni. Fultz dóktornőnek és munkatársainak sikerült eddig 6 csimpánz AIDS vírus fertŐ- zöttségét igazolni. A majmok fehérvérsejtéiből és csontvelősejteiből sikerült a vírust kimutatni, a mesterséges fertőzést követő egy hét múlva kellő mennyiségű ellenanyag is volt. Most újabb 12 csimpánzon próbálják ellenőrizni a védőoltás *• hatékonyságát. E célból „a védőoltást követően a megfelelő időben, amikor már kellő mennyiségű ellenanyag termelődött, a vírust intravénáson fecskendezik be az állatoknak. Amennyiben valameny- nyi állat fertőzésmentes marad, bizonyítottnak tekinthető - legalábbis egyelőre csimpánzokon —, hogy a védőoltás valóban hatásos.
