Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-06 / 306. szám
2 Dunántúli napló 1986. november 6., csütörtök Sajtóközlemény a KGST 42. ülésszakáról A bécsi találkozó szerdai eseményei (Folytatás az 1. oldalról) hajtó Bizottságának 120. ülésén elfogadott határozatokból eredő feladatokat, és megfelelő döntéseket hozott. Megvizsgálta továbbá a tüzelőanyagok és az energia ésszerű felhasználására irányuló intézkedések teljesítésének kérdéseit, valamint az érdekelt országok között a Krivoj Rog-i ércdúsító kombinát közös létesítéséről szóló egyezmény végrehajtásának helyzetét. Marjai József miniszterelnökhelyettes az ülésszak idején kétoldalú megbeszéléseket folytatott Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök-helyettessel, Wladyslaw Gwiazda lengyel miniszterelnök-helyettessel és Janez Zemljariccsal, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnök- helyettesével. 1986. november 3. és 5. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterelnök vezette. Az ülésszak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság és a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, Constantin Dascalescu elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a vb beszámolóját a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak teljesítése terén, a Tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett tevékenységéről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak és ezt követő megállapodásaiknak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szervező és irányító tevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tagországok közötti egvüttműködés lehetőségeinek kihasználása nagy hatással volt gazdasági potenciáljuk növekedésére, egységük és összeforrottságuk erősítésére. A KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az előző tervidőszakban, 1981-85-ben az országok együttes meatermelt nemzeti jövedelme 18 százalékkal, az ipar bruttó termelése 18 százalékkal, a mezőgazdaságé 11 százalékkal növekedett. Jelen- tősdh megnőtt a kölcsönös árucsereforgalom, 1985-ben elérte a 198 milliárd transzferábilis rubel értéket. Emelkedett a lakosság reáljövedelme, bővült a lakásépítés, javult az orvosi és a szociális ellátás. 1985-ben az előző évhez képest a KGST-tagországokban a megtermelt nemzeti jövedelem összesen 3,6 százalékkal, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a külkereskedelem volumene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az iparban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984—86-ban tartott kongresz- szusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttműködést, és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudományos-műszaki haladáson alapuló intenzirikálása érdekében, a nagy gazdasági hatékonyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST- tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program elősegiti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a külkereskedelem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek koordinációja eredményeinek vizsgálatakor megállapították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST-tagországok összessége gazdaságának dinamikus és harmonikus növekedése céljából. A tervkoordináció során az együttműködés fejlesztéséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja segíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak teljesítésére, a KGST-tagországok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú programjait. Az ülésszak felhívta a figyelmet arra, hogy — az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva - további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, különösen a világszínvonalnak megfelelő é1- vonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok, a különféle vegyipari termékek, jóminőségű közszükségleti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjának kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meghatározó területeken. Feladatul tűzték ki azt is, hoqy a kölcsönösen szállított áruk világszínvonalúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagországok műszaki gazdasági sebezhetetlerrségé- nek erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasági növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóraváltásónak megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték-építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagaként történő felhasználásában való együttműködés. A fűtőanyagnyersanyag probléma megoldása során a KGST-tagorszáqok folytatták az együttműködést számos nagy objektum építésében, közös erővel növelték az atomerőművi kapacitásokét, valamint eqyeztetett együttműködési intézkedéseket tettek az anyag- és energiatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a tanács szervei ele, hogy következetesen teljesítsék o felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST-orszá- gok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atomerőművi kapacitások üzembehelyezésének növelését, az atomerőművek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komp ex intézkedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendjének létrehozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia ügynökség által jóváhagyott programnak. A KGST-tagországok fejleszteni kívánják a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. A gyümölcsöző együttműködés példájául szolgálhat a KGST- tagországoík és a Finn Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés. Megállapítva, hogy KGST- tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris feqy- verkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idéznek elő. Ezek az erők nem 'kívánnak a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való kiterjesztése megakadályozásának, az atomfegyverkísérletek beszüntetésének útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben támogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reyk- javíkban megtartott felső szintű szovjet-amerikai találkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folyó 'küzdelem valamennyi területén áttörés elérését célzó nagy 'horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért való további aktív harcra. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti (felhívásában foglalt, az európai 'hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az államok katonai kiadásainak megfelelő mérséklésére vonatkozó javaslatok. A KGST-tagországo'k hangsúlyozzák, hogy a mai nemzetközi helyzetben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesítése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése, amely egyformán védi minden állam érdekeit. A KGST-tago szágok kiemelik annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalásokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása végett. Állást foglalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon meg lehetne vitatni a világgazdasági kapcsolatokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST-tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növekedését. A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le. (Folytatás az 1. oldalról) szembenállás szintjének csökkentéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. Várkonyi Péter méltatta a részvevők túlnyomó többsége által egyértelműen hasznosnak és sikeresnek minősített budapesti kulturális fórum jelentőségét, kiemelve az ott részt vett alkotó személyiségek szerepét, a mintegy 250 javaslatot, amelyek gazdag alapot jelentenek a továbblépéshez. — A fóruEz a találkozó nem kerülheti meg Reykjavíkot, mert az fordulópontot jelentett abban a folyamatban, hogy Európát eljuttassuk az atom- fegyvermentes állapothoz — jelentette ki szerda délelőtt a bécsi utótalálkozón Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban — Reykjavík- nál maradva — így folytatta: a tárgyalások csúcspontja kétségtelenül az volt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője egyező álláspontra helyezkedett minden atomfegyver felszámolásának kérdésében. Hozzáfűzte: méltányoljuk az amerikai elnöknek a beleegyezését abba, hogy ezt a felszámolást még annál is rövidebb idő alatt hajtsuk végre, mint amelyet elsődlegesen javasoltunk január 15-i nyilatkozatunkban. Sevardnadze o továbbiakban elmondta, hogy reményeket keltett benne az amerikai elnöknek az a kijelentése, miszerint kezdetnek jó lenne két ötéves időszak alatt felszámolni minden nukleáris robbanóberendezést, beleértve a bombákat, a hadszíntéri eszközöket, a manőverező robotrepülőgépeket, a tengeralattjáróra telepített fegyvereket, valamint egyéb eszközöket. Az amerikai elnök közvetlen javaslatot tett: ezzel kapcsolatban kapjanak felhatalmazást genfi küldöttségeink egy szerződés előkészítésére, s ezt pártunk főtitkárának egyesült államokbeli látogatásakor alá lehetne írni. Hasonlóan konkrét volt a kölcsönös megértés abban is, hogy a felek az első szakaszban 50 százalékkal csökkentsék az úgynevezett nukleáris hármas minden elemét. Ez vonatkozott a szovjet nehézrakétákra is. A főtitkár és az amerikai elnök határozati tervezetet hagytak jóvá a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról. Eszerint Európában nem hagyható sem szovjet, sem amerikai rakéta ebben az osztályban. mot mi kiindulópontnak tekintjük és számos országgal tanácskozásokat kezdtünk az ott beterjesztett, legéletképesebbnek, elfogadására legesélyesebbnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében. A javaslatok valóra váltósához nagyobb következetességre, fokozott kompromisszum-készségre, s nem utolsósorban kitartó türelemre van szükség — hangoztatta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Várkonyi Péter külügyminiszter. Sevardnadze a továbbiakban arra tért ki, hogy a szovjet vezetés milyen tanulságokat vont le Reykjavíkból. Az első tanulság — mondotta —, hogy az atomfegyvermentes világért vívott küzdelem egyáltalán nem kilátástalan. A második tanulság: egyes európai politikai vezetők álláspontja az atomleszerelés kérdéseit illetően hasonló. Amikor azonban reálissá vált az a lehetőség, hogy a földrészt megtisztítsuk a rakétáktól, egyszeriben ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak meg Európában az amerikai atomfegyverek, s országaikból ne távolítsák el őket. A harmadik tanulság erGeorge Shultz: — George Shultz amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy országa kész lendületesen folytatni a reykjavíki csúcs- találkozón kibontakozott fegyverzetkorlátozási tá gyalásokat, de egyúttal kitart — hangoztatta — az űrfzgyverkezési tervek mellett, amelyek meghiúsították a megállapodást. Shultz az európai utótalálkozón szerdán elmondott beszédében egyúttal ismét éles hangon támadta a Szovjetuniói és más szocialista országokat az emberi jogok megsértésének vádjával. A külügyminiszter egyúttal megismételte a korábbi, egyoldalú washingtoni álláspontot, amely szerint a hadászati védelmi fegyverek korlátozásáról 'kötött, máig érvényes szovjet-amerikai egyezmény nem tiltja az amerikai „űrvédelmi” tervek kikísérletezését, s az Egyesült Államok nem fogadhatja el e fegyverkezési programjának „megnyomorításót”. A külügyminiszter egyúttal, visszatáncolva a Reykjavíkban kio lafkult egyetértéstől, arról beszélt: az elrettentést szolgáló hadászati fegyverek csökkentése csak a hagyományos kölcsi jellegű. Európa békéje és biztonsága nem válik megbízhatóvá és szilárddá, ha továbbra is teret engednek a megtévesztésnek, a féligazságoknak és a félretájékoztatásoknak. Reykjavik után kénytelenek vagyunk megállapítani: a félretájékoztatás kórokozója elérte egyes nyugati országok vezetésének felső szintjét - mondotta Sevardnadze. Az emberi jogok kérdéskörét érintve Sevardnadze kijelentette: következetesen igyekszünk előmozdítani az emberek közötti olyan érintkezést, az információk és a szellemi értékek olyan cseréjét, amely a humanizmust és a bekét szolgálja. Mivel ezen a téren számos megoldatlan probléma halmozódott fel - hangsúlyozta Sevardnadze —, a Szovjetunió javasolja, hogy ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására hívják össze a helsinki tanácskozás résztvevőinek széles képviseletű konferenciáját. Javasoljuk — fűzte hozzá a szónok -, hogy ezt a fórumot Moszkvában tartsák meg. Reméljük, hogy ezen a fórumon sikerül kölcsönös megértésre jutnunk, ami elősegítené, hogy az összeurópai folyamathoz csatlakozott valamennyi országban javítsuk a helyzetet humanitárius területen - fejezte be bécsi felszólalását Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. haderők kérdésével összefüggésben vizsgálható, mert álláspontjuk szerint a Varsói Szerződés haderői itt nagy fölényben vannak és, így Shultz, nagy vegylfegyver-készletekkel is rende'V-znek. (Mint ismeretes, a Szovjetunió hosszú évek óta szorgalmazza a vegyi fegyverek eltiltását, a készletek megsemmisítését, míg a NATO m~st telepíti új két- alkotóeJemű vegyi fegyvereit.) Az amerikai külügyminiszter viszonylaq rövid beszédének felét az emberi jogok kérdésének szentelte, élesen bírálva, támadva a Szovjetuniót, valamint Csehszlovákiát, Lengyel- orszáqot, Bulgáriát azért, mert - álláspontja szerint - nem teljesítik a helsinki ajánlásokat, megsértik az emberi, köztük a nemzetiségi jogokat. Ugyanakkor a helsinki folyamat egyik kulcskérdéséről, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kérdéséről Shultz egyetlen, semmitmondó mondatot ejtett, és hangoztatta: újabb tárgyalási fórumok, tárgyalások helyett a korábbi helsinki ajánlások végrehajtásának kell előtérben állnia. A beszéd tartalma, hangneme határozott ellentétben állott Sevardnadze szovjet külügyminiszter povitív hangvételével, a kölcsönös engedményeken alapuló tárgyalási, megállapodási javaslataival. Sevardnadze— Shultz találkozó Eduard Sevardnadze az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országok bécsi utótalálkozójóra érkezett az osztrák fővárosba, szerdán találkozott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen a bécsi találkozó napirendjébe, illetve a szovjet—amerikai kapcsolatok témakörébe tartozó kérdéseket tekintették át. A Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozóján született eredmények fényében különös figyelmet szenteltek a biztonsági kérdéseknek. TEKINTSE MEG BÚTORKÍNÁLATUNKAT A Szigetvári ÁFÉSZ Bútorboltja nagy választékban kínál:- szekrénysorokat,- kárpitozott garnitúrákat,- konyhabútorokat Házhoz szállítás szervezését vállaljuk. Várjuk a Kedves Vevőt, vásároljon Szigetvárott! Eduard Sevardnadze: Nem kilátástalan az atommentes világért vívott küzdelem Kitartanak az űrfegyverkezési tervek mellett
