Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-04 / 304. szám

1986. november 4., kedd Dunántúli napló 5 Kubai ritmusok Pécsett A U ____t: ~ _ k R akétaszünet a jégeső- elhárítóknál A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meg- 'hívására több hetes kon- certkörúton vesz részt hazánkban a kubai „Szeptember 5" zenei együttes. A hét muzsikus „Kubai ritmusok” címmel tegnap este a pécsi Apá­czai Nevelési Körpont művelődési házának aulá­jában adott torrá hangu­latú koncertet. Műsorukat megelőzően a kubai együttes látogatást tett a Baranya Megyei Allatfor- galmi és Húsipari Válla­latnál, majd felvételt ké­szített velük a Pécsi Rá­dió. Tájékoztató a Pécsi KIG-nél Átéli felkészülésről, a síkosság­Lesz síkos út és hóval borított is A tél közeledtének csalhatat­lan jele, hogy a közutak fenn­tartásával foglalkozók tájékoz­tatást adnak arról, hogy mit tesznek az elkövetkezendő hó­napokban a közlekedés bizto­sításáért. Tegnap Pécsett Péter- lia Balázs, a Pécsi Közúti Igaz­gatóság Baranya megyei koor­dinációs főmérnökségének ve­zetője ismertette azokat a ten­nivalókat, melyek ellátása a KIG feladata, s számot adott a téli időjárásra való felkészü­lés állásáról. A megye közútjain november 15-e és március 15-e között tartanak hóügyeletet, melynek központjai öt területi szolgálati helyen — Pécs-Felsőn, Harkány­ban, Mohácson, Szentlőrincen és Sásdon - lesznek. Tavaly a havas napok száma 27 volt, azonban 58 napon kisebb-na- gyobb mérvű síkosság jellemez­te az utakat, így a KIG legfőbb feladata a síkosság-mentesítés. Mint elhangzott, idén sem vál­lalkozhatnak arra, hogy a me­gye valamennyi útvonalán elvé­gezzék ezeket a munkákat. A síkosság elleni védekezés - csakúgy, mint az elmúlt télen — az utak forgalomnagyságá­tól függ. E szerint a főútvonal­hálózaton, a kiemelt telepek­hez, üdülőkörzetekhez vezető utakon úgynevezett őrjáratos rendszerben, a teljes útfelüle­tet kezelik, illetve tisztítják a havat. Egy-egy jármű 30-40 ki­lométeres szakasz szórását, hó- eltakarítását végzi. A megye összes többi útján — rayonos rendszerben - „alacsonyabb szolgáltatási szintet biztosíta­nak". Mit jelent ez? Ezeken az utakon csak bizonyos szakaszo­kat, a forgalombiztonságra ve­szélyes emelkedőket, kanyaro­kat, a gyalogátkelőhelyek és vasúti átjárók előtti és utáni ré­szeket, az autóbuszöblöket tisz­títják meg a hótól, s szórják le salakkal, homokkal. Egy-egy mentesítő járműhöz 70—130 ki­lométeres útszakasz tartozik. A Pécsi Közúti igazgatóság a rendelkezésére álló techniká­val átlagos időjárási körülmé­nyek között képes ellátni a fel­adatát, de mint a tájékoztatón kiemelték, szélsőséges időre nin­csenek felkészülve, annak elle­nére, hogy abban az esetben lehetőségük lesz gépek bérlésé­re. A KIG rendszeres útellenőr- ző szolgálatot tart a téli hóna­pokban, ennek ellenére öröm­mel fogadják az utak állapo­tává! kapcsolatos jelzéseket az ügyeleti helyeken, illetve pécsi központjukban a 15-067-es te­lefonszámon. R. N. Új anyatejgyűjtő állomás Pécsett A felesleges anyatej minden cseppje érték, sok esetben csecsemők életét mentheti meg — mondta tegnap megnyitó beszédében dr. Páncél Mag­dolna, az új anyatejgyűjtő ál­lomás szakmai felügyelője. Kilenc éve várták már, hogy a Zsolnay Vilmos u. 41. sz. alatti szűkös, szellőzetlen, kor­szerűtlen helyiségből kiköltöz­hessenek. Üj székhelyüket a pécsi Beruházási Vállalat a Dél-dunántúli Tervező Vállalat tervei alapján a Lánc utcai rendelő mögött lévő garzonház földszintjén alakította ki. A nyolc helyiség tágas, világos, barátságos. A Pécsi Városi Ta­nács kereskedelmi osztálya másfél millió forintot áldozott építkezésre, amelyből a hetven­hétezer forint tervezési díjat az egészségügyi osztály állta. Évente ötezer—hatezer liter anyatejet tudnak begyűjteni, meglehetősen nagy havonkénti ingadozással. Ebből látják el a megyei székhely gyermek- klinikájának koraszü lőtt-osztá­lyát, valamint a csecsemőott­hont, s minden olyan csecse­mőt is, akiket édesanyjuk nem tud szoptatni. Eddig a nyári hónapok minden évben gon­dot okoztak, ugyanis a szop­tató anyák üdülni, pihenni utaztak, s így nem tudták a fe­lesleges tejet leadni. Nyáron szelektálni kellett, hogy a gyer­mekek közül kinek van a leg­nagyobb szüksége az anyatej­re. 'Jövőre erre 'már nem lesz szükség. Az új állomáson a háromszáznegyven liter 'hűtött tej tárolása mellett hatvan li­ter mélyhűtésére is lehetőség van. Ez a mennyiség egész nyá­ron biztosítja a rászoruló cse­csemők szükségletét. Ó. Zs. Tüzek — A gyerek remegett a fa­lon, megfordulni sem mert — meséli a Pécsi Tűzoltópa­rancsnokságon Tóth József törzsőrmester. A riasztást ok­tóber 28-án, este fél 8-kor kapták: a Nevelési Központ „falán" egy kisgyerek kupo­rog. A jegyzőkönyvek végére ez a mondat került: ,,A fele­lős személy a mentett." Sok minden történt: a kisfiú az aula fölötti részen 8—10 mé­ter magasan kuporgott az egyik elem kazettaszerű mé­lyedésében, maga alá húzott lábakkal. Ügy kellett megkö­zelíteni, hogy a nagyon várt segítség meggondolatlanság­ra ne késztesse, hogy min­den körülmények között a létrára léphessen, s ha már ott van, földet érjen. De a kisfiú megmozdulni sem mert, Tóth József, aki a létra végén a mentést végezte, végül si­kerrel levitte. — Megitattuk vízzel, akkor tudott csak megszólalni, de ezt én már nem hallottam, mert kellett mennem leszerel­ni . . . Az épületből mászott ki K. a tetőre, onnan a falra, de ott aztán mór se előre, se hátra, mozdulni sem tu­dott . . . érdekében még vizsgálják. Október 29-én Komlón riasz­tották a tűzoltókat: egy apró deszkabódé égett, tulajdono­sának ruhája is tüzet fogott, s bár nem vesztette életét, testfelületének 50—60 száza­léka sérült meg, igen súlyos állapotban vitték kórházba. A tűz okozója maga volt: ki­Gyermek a falon Egyik különös esete volt ez októberben a Baranya me­gyei tűzoltóknak, akiket egyébként ebben a hónap­ban hatvanszor riasztottak. A különböző okokból keletke­zett tűzeknek halottja, élet- veszélyesen súlyos sérültje is van. Október 12-én egy kis­lány halt meg a tűzben Má- zaszászváron, járókájában, az okot — vélhetően gyújto­gatás - a rendrőség és a tűzoltóság szakemberei a kö­rülmények teljes tisztázása nyitotta a gázcsapot, s ön­gyilkossági szándékkal láng­ra lobbantott egy szál gyu­fát. . . „Ne hidd - írta elke­seredett levelében vele rossz viszonyban lévő családtagjá­nak —, hogy meghalni gyá­vaság!" Az említett hatvan riasztás­ból huszonnégy úgynevezett szabadban tüzelés miatt volt. Mondhatjuk:* szezonjel­legű esetek, mert ilyenkor, az őszi hónapokban gyújtják fel a hétvégi kertekben a már összegyűjtött avart, levágott gallyakat, gazt, lobbanngk fel a lángok a tarlókon — és hagyják figyelmen kívül na­gyon sokan részint a kötele­ző szabályokat, részint pél­dául a szél irányát és erős­ségét. Korántsem véletlen, hogy ezeknek a tűzeknek nagy része a hétvégekre esik, azaz a kerti munkák idejére. Ismét gyakori volt a do­hányzás okozta tűz — nyolc esetet regisztráltak ebben a hónapban —, sok volt az elektromos zavar és a nyílt láng használata következté­ben keletkezett tűz is. És ter­mészetesen ismét a gyere­kek . . . Közülük az egyik eset 150 000 forintos kórral járt: egy siklósi kisfiú égő gyertyá­val keresett a szobai szek­rény alatt egy húszforin­tost . . . Októberben a tüzek össze­sen csaknem másfél millió forintra becsült kárt okoztak Baranya megyében. M. A. Befejezte idei szezonját a baranyai rakétás jégesőelhárí- tó-szolgálat, amely április 1- jétő'l október 31-ig tartott „vé­dőernyőt” az elemi csapástól leginkább fenyegetett mintegy 150 ezer hektárnyi terület fölé. Ebben az idényben huszonnyolc alkalommal riadóztatta a Ten- kesJhegyen levő lokátorállo­más a rakátakilövő'ket. A Me­csek—Duna—Dráva háromszö­gében működő tizenöt kilö- vőállomás összesen 1783 ra­jtétát bocsátott fel. Három al­kalommal keletkezett a nyár folyamán olyan kritikus időjá­rási helyzet, amikor valóságos tűzijátékot varázsolt az égre a felröppent száznál több ra­kéta. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén megfigyelt zivatarfelhőkbe ra- 'kétákat lőnek, amelyeknek ha­tóanyaga szétszóródik, s ele­jét veszi annak, hogy a jég­szemek meghízzanak és jég­eső keletkezzék. Az idén a korábbinál ha- tásöbbak, új típusú jégeső- elhá.ító rakétákat állítottak rendszerbe. Az újdonság ab­ban van, hogy most ugyan­arról a kilövő állványról le­gyezőalakban egyszerre három rakétát indítanak útnak, így a hatóanyag nagyobb felüle­ten és egyenletesebben szó­ródik szét. A rakétákba beépí­tett önmegsemmisítő szerkezet a hatóanyag kilövellése után szétveti a műanyag palástot. Darabjai kicsik és könnyűek, veszélytelenül, libegve eresz­kednek a földre. Húszéves az Orthopaediai Klinika A Pécsi Orvostudományi Egyetem Orthopaediai Kliniká­ja fennállásának húszéves év­fordulója alkalmából ünnepi tudományos ülésre került sor tegnap délután az egyetem központi épületében. Az Ortho­paediai Klinika története tulaj­donképpen a 400 ágyas klini­ka elkészültével indult. Addig a Dischka Győző utcai sebésze­ten látták el az orthopaediai betegeket is. Az új épületbe való beköltözés után — 1966 szeptember —- vált külön ez a sebészeti ág. Először mint a sebészethez tartozó, de külön­álló részleg, 1968-tól mint ön­álló tanszék, amelynek vezeté­sével dr. Barta Ottó egyetemi tanárt bízták meg — és aki kö­zeli nyugdíjba vonulásáig lát­ta el ezt a tisztet. Ekkor indult el az egyetemen az orthopaedia oktatása is, mint különálló tantárgy. A munkák beindulásakor a klini­ka felszereltsége igen szegé­nyes volt, ám az évek során az ország e szakterületének élvo­nalába küzdötte fel magát, mind a műtéti technikát, mind a tudományos kutatás eredmé­nyeit nézve. A tegnapi ünnepi ülést dr. Forgon Mihály egyetemi tanár, az Orthopaediai Klinika igaz­gatója nyitotta meg. Ezt köve­tően dr. Vizkelety Tibor, a Ma­gyar Orthopaediai Társaság el­nöke rövid ismertetőt tartott a 'magyarországi orthopaedia fej­lődéséről, majd dr. Barta Ot­tónak, az intézet volt igazga­tójának nyugdíjba vonulása és a húszéves jubileum .alkalmá­ból átnyújtotta a Dollinger Em­lékérmet. Dollinger Gyula (1849—1937) a modern sebé­szeti orthopaedia megteremtő­je volt. Az emlékérmet a Ma­gyar Orthopaediai Társaság vezetősége azzal a céllal ala­pította 1983-ban, hogy minden­kor az orthopaedia fejlődését segítő, az e területen kiemel­kedő munkát végzőknek adják át. Az emlékérem átadására most első ízben kérült sor. Az országban elsőként ítélték oda dr. Barta Ottónak, akinek tu­lajdonképpen a nevéhez fűző­dik a pécsi klinika felfejleszté­se. S. Zs. _______________________________ö­M egújult- a debreceni megyeháza Visszanyerte eredeti pom­páját Debrecen egyik legszebb épülete, az 1911—12-ben sze­cessziós stílusban épült egy­kori vármegyeháza. Még no­vember első felében újra meg­kapja eredeti funkcióját is: ideköltözik a Hajdú-Bihar Me­gyei Tanács. A debreceni megyeháza épülete a magyaros szécesz- szió Lechner Ödön által fém­jelzett irányzatának egyik je­lentős alkotása, amelyet Bá­lint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint építettek meg Hegedűs István és Tóth Lajos építőmesterek. Főhomlokzatát a pécsi Zsolnay gyár által 'készített virágornamentikás má- zatlan pirogránit burkolat dí­szíti, belső terei pedig gaz­dag stukkódíszítésűek. A má­sodik emeleti díszterem falán a vármegye nemesi családjai­nak címerei láthatók, a terem nyugati falón helyezték el Kernstok Károlynak a hét ve­zért ábrázoló színes ólom­üveg-ablakait. Ezt az alkotást Bölöni György „az első mo­dern magyar történelmi fest­ménynek" nevezte. Az épüfet kapuja alatt em­léktábla örökíti meg, hogy ezen a helyen állt a Fehér Ló fogadó, ahol a 18-19. század­ban Debrecen nevezetes ven­dégei megszálltak, köztük 1770-ben még trónörökös ko­rában a» későbbi „kalapos király" íí. József is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom