Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-04 / 304. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XLIII. évfolyam, 304. szám 1986. november 4., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Akik fegyvert fogtak •(3. oldal) Jön a tél és a felkészülés (5. oldal) Új anyatejgyűjtő állomás Pécsett (5. oldal) Forradalmi sorsforduló 1956. november 4. sorsforduló o magyar szocialista társadalom és politika útján. E dátumot még a magyar politikai irodalom is — nem is beszélve a „másik oldal”, az ellenfelek rosszindulatú, ferdítő értelmezéséről — bosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet sorsára végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintették. Az is volt. A zűrzavarnak, a pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napon át tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor ■megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kért, mivel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a (fegyveres ellenforradalmat leverni, az ország törvényes, szocialista rendjének (helyreállításához a feltételeket megteremteni. De ma, harminc év útjára visszatekintve, az azóta e honban végbement változásfejlődés ismeretében még (meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-ével új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mór az első 'pillanatban - a november 4-i felhívásban — olyan programmal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének módjában, egész hangnemében a megújulás nagyívű perspektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múltán Kádár János az országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve". Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytolansáq és a bizalmatlanság állapotában leiedzett, a pártnak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor — a Rá- kosi-Gerő klikk szektás, dog'- matíkus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reak- ■ ciánok utat nyitó revizioniz- musa; a horthysta, kapitalista-földesúri elemek restiu- rációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunkája -, de a párt az első pillanattól kezdve kétfrontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben min- i den ingadozás nélkül vállalta a népi hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak minden forradalmi vívmányát, elhatárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől, má;- tészt az elvtelen, a burzsoó nyomásnak engedő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató demagógiától. Mindattól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatározását —, sőt immár egyhónapos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rá- kosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett kötelezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októberi forradalom másnapján —, annak nemzetközi tanulságairól szólva — figyelmeztette a forradalmárokat, hogy csak oz egyeí országok történelmi múltjának, nemzeti sajátosságainak, adottságainak messzemenő figyelembevételével győzhetik meg népüket és nyerhetik meg őket a szocialista forradalomnak, illetve a szocialista átalakulásban való a<- tív részvételnek. Az 1956. november negyedikével kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reform- gondolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi valóságunkba. Elég itt talán példaként a ma olyannyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivatkozni, amelynek gyökereit fellelhetjük olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, az iparban, és főleg a mezőgazdaság területén a személyes érdekeltség érvényesítése, és mindenekelőtt az életszínvonalpolitikának homloktérbe állítása. De meggyőződéssel állítható — és az MSZMP azóta megtartott kongresszusa', minden fontos állásfoglalása kiemeli ezt, hogy fő elhatározásában és irányvonalában, legmélyebb értelmében a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, az ő naponta kivívott bizalmukkal, türelmet, 'fáradtságot nem sajnálva meggyőződésük révén megszerzett támogatásukkal lehetséges a társadalmi megújulás. Nemes János Energiatervezés az ezredfordulóig 16 ivet zárnak Komiin az Elegantnál KCST-Ulés Bukarestben Lázár György felszólalása Hétfőn délután Bukarestben megkezdődött a KGST 42. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyarország — Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Magyarország állandó KGST-képviselő- je, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes és Szigeti István, Magyar- ország állandó KGST-képviselő- jének helyettese. A többi tagállam küldöttségvezetői: Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal cséhszlovák miniszter- elnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök, Dumágin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Constantin Dascalescu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizs- kov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó tanács (konuány) alelnö- ke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vjacjeszlav Szicsovv'al, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta végzett munkáról, valamint át(Folytatás a 2. oldalon) Tárgyalási kísérlet A Sri Lanka-i tamil mili- táns szervezetek lényegében elvetették a colonVbói kormány a tamilok politikai etnikai válságának megoldására tett javaslatokat. A csoportok hétfőn juttatták el álláspontjukat a rendezési folyamatban közvetítő szerepet vállaló indiai kormányzatnak. A szingaléz biztonsági eiőkkel hadban álló tamil szervezetek szerint a javaslat nem megy el alapköveteléseik kielégítéséig, nevezetesen nem biztosítja önrendelkezési jogaik érvényesítését, a tamil területek egységét és a hagyományos tamil haza elismerését. A rendezési forgató- könyvet a colombói kormány a tamilok politikai pártjának, a TULF-nak a vezetőivel tartott tárgyalásokon terjesztette elő. Az indítvány egyfajta tartományi önkormányzatot irányoz elő a tamilok lakta területeknek, azonban kizárja az északi és keleti részek (a hagyományos tamil „haza" körzeteinek) egyesítését. Márpedig a tamilok egyik legfőbb követelése éppen ez. Amerika meghódítására indulnak a kabátok Ismét szállítottak Japánba Feszített munka, de megéri... Jó az anyagellátás Ha nem is elbizakodottak, de bizakodók és jókedvűek mostanában a Május 1. Ruhagyár komlói üzemében dolgozók. Az elkövetkezendő egy hónap alatt teljesítik a még hátralévő exportföladatokat. és december végéig a belkereskedelem részére is átadják az utolsó tételeket. Az idei munkák pedig talán még a szokottnál is nehezebb feltételek mellett zajlottak. A belkereskedelmi igények zömét még az első negyedévben kielégítették, és ekkor készítenék a szovjet piac részére az átmeneti kabátokat. A megnövekedett igények feszített munkatempót követeltek. Hagyományos amerikai partnerük 35 ezer férfikabátot kért tőlük, majd pótlólagosan még további 10 ezret. Itt az okozott némi izgalmat, hogy az útón- rendelés határidejének is az eredeti időponthoz közeli napot jelöltek meg. Több mint tíz éve állnak kapcsolatban ezzel a partnerükkel, de ilyen mennyiséget — egész pontosan 45 660 darabot — eddig még nem igényeltek. Ráadásul az az angol vállalat, melynek ugyancsak hosszú idő óta szállítói, szintén megtoldotta 17 ezres megrendelését jó ezer dara’bbal. És akkor még nem is szóltunk a kialakulófélben lévő japán kapcsolatról. A felkelő nap országában idén újra ezerrel többen hordják a komlói Elegantnál készült gyapjúkabátokat. Zömében ez az átmeneti viselet kerül külföldre is az autóskabátok, illetve dzsekik mellett. Japánba és Angliába beszállított anyagból készült termékek kerülnek, ez tehát kellékes bérmunka. Amerikai vevőiknek viszont olasz alapanyag mellett győri gyártmányú gyapjút, illetve abból varrt viseletét adnak el. Az anyaghiány nem hátráltatta a munkát, kisebb zökkenőktől eltekintve kiegyensúlyozott volt az ellátás. — Az az igazi szerencse, — mondja Sárváriné Kovács Klára műszaki vezető —, hogy dolgozóink nagyon megértőek. A határidők betartása érdekében rendkívüli műszakokat vállaltak, sőt november 15-én is jön még egy csapat. Odaadó munkájuk során azt sem nézik, hogy hétvége következik, pedig ez nem akármilyen áldozat, különösen, ha arra gondolunk, hogy itt valamennyien háziasszonyok. Az elmúlt évek alatt olyan rutinra tettek szert, hogy vevőinknek jóformán nincs minőségi kifogása. — Milyenek a kilátások 1987-re? — Bizonyos speciális gépekre lassanként ráférne a csere, de általában megfelelő a géppark. Most folynak az üzletkötések, reméljük, hogy döntő súlyú amerikai megrendelésünk nem csökken jelentősen az idei megnövekedett mennyiséghez képest. Továbbra is bízunk a folyamatos anyagellátásban, és ha ezek az alapvető feltételek együtt lesznek, akkor már jó évünk lesz. Sz. Koncz I. Vasalják és szállításhoz készítik elő az angol és USA exportra készített férfikabátokat Läufer László felvételei
