Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-30 / 329. szám
Amikor még a Széchenyi tér volta végállomás Busz-történelem Két Renault-val kezdődött Közel két és fél évtized után o Kossuth tér megszűnt autóbusz-végállomás lenni. Az egykori Majláth tér életében új korszak kezdődik. Ez alkalomból idéznénk fel az előzményeket azok számára is, akik mit sem tudnak pl. arról, hogy'o nem is oly távoli múltban a város tömeg- közlekedési központja is a Széchenyi tér volt. Tegzes Béla Volán-nyugdíjas a pécsi helyi közlekedés emlékeinek a lelkes kutatója és gyűjtője fényképeket, egykori írásos dokumentumokat mutat, melyek szerint Pécsett a villamos 1913-as indítása után 1926-ban két Renault busszal kezdődött az autóbuszközlekedés. A két „társasgépkocsi- járat" egyike a köztemetőhöz, a másik pedig a pécs- bányatelepi ezeréveshez ment, s természetesen mindkettő a Széchenyi térről indult. A következő évtizedekben a fejlődés mindenkor a Széchenyi térhez kötődött. Az 1947 áprilisában kiadott buszmenetrend öt járatról szól - a köztemetőiről, a pécsbányatelepiről, a mecsekiről, a gyárvárosiról és az ürögiről —, s mindnek a Széchenyi tér volt a bázisa. Az 50-es, 60-as évek fordulójáig egyre izmosodott ez a helyzet. A városi autóbusz- járatok egy része innen indult és ide érkezett (a tartalékban levő járművek a Hunyadi úton és a Leonardo da Vinci utcában várakoztak), a többinek a legnagyobb része pedig áthaladt a téren. Terelő korlátok voltak a tér északi oldalán és a Nagy Lajos Gimnázium előtt, ezek között tolongtak a pécsiek az autóbuszokhoz. A tér alján a villamos, a fasor és kockaköves útburkolat... Jó volt ez? Szabó Béla, az akkori Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatója 1960 karácsonyán nyilatkozott az Esti Pécsi Napló újságírójának a helyi közlekedésről, s ebben a többek között ezt mondta: „Amennyiben a 26. Autóközlekedési Vállalatot sikerülne kitelepíteni a város szivéből, a pécsi közlekedésnek múlhatatlanul szüksége lenne a Kossuth térre, mint központra". Az említett „szív” ugyanis a Kossuth tér volt, ahol abban az időben még ott volt a távolsági járatok végállomása. Azt kellett tovább léptetni, hogy valamelyest köny- nyíteni lehessen a Széchenyi tér helyzetén. Erre valamikor 1962-ben került sor. Akkor készült el a piactéren - a Rózsa Ferenc utca és a Baj- csy-Zsilinszky út között - az „új” távolsági autóbusz-pályaudvar. (De hol volt ez a mostanitól!) A költözés pontos idejét — bármennyire is fura - e negyedszázad távolából már nem sikerült felderítenünk. Nagyon sok járat indult a Kossuth térről. A város keleti területei felé tartók a Hal térnél jártak ki. Így volt ez egészen a 60-as évek végéig, amikoris a hajdani Nemzeti Fogadó (ma itt van a Konzum tehergépkocsi-bejárója) előtt egy víznyomócső törése miatt útleszakadás következett be közvetlenül egy elhaladó autóbusz mögött. Ez az esemény indította el a Kossuth tér közel két évtizedes agóniáját. Hirtelen megépült a Budai állomás és a kertvárosi vásártérnél át lehetett szervezni a „város szívében” levő végállomást, azaz ki lehetett telepíteni onnan egy csomó járatot, s lényegében akkor alakult ki a most — 1986. november 29-én - megszűnt állapot. Hársfai István PANORÁMA Hedda, a festőnő . Hedda Röger norvég festőművésznő (képünkön) ’idén szerzett diplomát és postmodern irányzatot képviselő első tárlata a múlt héten nyílott meg Oslóban. A világ lapos korong A térképkészítés művészete A holland kartográfia a középkortól az ipari forradalomig - ezzel a címmel látható egy rendkívül érdekes kiállítás a kaposvári Galériában. Csaknem 70, különböző korokban és ezért különböző stílusban készült térkép színes, nagyméretű fotója látható a bemutatón. Térképek természetesen már a középkorban is készültek — királyok, püspökök megbízásából - jóllehet ezek célja nem □ valóság hű ábrázolása volt, hanem a vallásos szemlélet vizuális alátámasztása. Ennek megfelelően a térképeken a világ lapos korong, közepén Jeruzsálemmel, s feltüntetik rajta a Paradicsomot is. „Az eltört- korsó" és írója A héten Heinrich von Kleist, a hire’s mű, Az eltört korsó szerzője halálának 175. évfordulóján háromnapos nemzetközi tudományos szimpoziont szerveztek Nyugat-Berlm- ben. Negyven német és más nyelvű történész, jogtudós és germanista tanácskozott a sokoldalú tudós és író Kleist életművéről. Ideggyógyász színházigazgató A színházi világ sajátos légköréről való élcelődésre adott okot a hír: 1988-tól Jonathan Miller cngol ideggyógyász lesz a londoni Old Vic Színház igazgatója. Az élcek hatását tompítja, hogy Miller maga is „szakmabeli"; egyben rangos szín- , iházi rendező is. Lloyd Webber kitüntetése Andrew Lloyd Webber a világ jelenleg legjobb rockszínpadi zeneszerzője — művei: „Bibliai József", „Evita”, „Jézus Krisztus Szupersztár”,, „Macskák”, „Csillagfény expressz” és a legújabb „Az operabáz fantomja" — Londonban elnyerte az év zeneszerzője címet. 4 vasárnapi A hollandoknak azonban - különösen a 17. század második felétől — meg kellett tanulniuk megbízható térképeket készíteni. Korántsem véletlen tehát az a fajta gondolkodás- mód, amit egy korabeli tudós fogalmazott meg: ha király lenne, országa minden városát és csatornáját lerajzoltatná. A kör pedig ennél is tágabb: a holland hajók felbukkannak a világ majdnem minden tengerén — különösen gyors iramban terjesztve a hatalmi szférát a spanyol tengeri uralom leáldo- zása után. Ha pedig szűkebb területen néztek szét: meg kel — Nem, nem lett volna szabad ilyen társaságba keverednem - mondja a Pécsi Büntetésvégrehajtási Intézetben előzetes letartóztatásban lévő, 17 éves Sz. Is. A többrendbeli zsebtolvajlást elkövetett fiatalember készségesen válaszol az újságíró kérdéseire, s hajlandó beavatni a „szakma" fortélyaiba is. — Engem az éjszakai élet, a lányok vittek a balhéba. — Hogyan történt az első zsebelés? — A pécsi vásárcsarnokban voltunk. Egyik ismerősöm, az Ilka mondta: gyere, állj mögém. Mire észbe kaptam, már a kezemben volt egy pénztárca. Ideges voltam, megijedtem, leejtettem a tárcát, az asszony észrevette, hogy meglopták és kiabálni kezdett. Szaladtam, ahogy csak tudtam. — Ez a sikertelenség azonban nem szegte kedvét. .. — Nem. Az Ilka nagyon merész volt, s én mentem utána. — Úgy tudom, hogy nem lett küzdeniük a tengerre! a szárazföldjük növelése érdekében is. Mégis, mai szemmel nézve, az ember — racionalizmusunknak köszönhetően — elsőként a pontosságot kéri számon ezeken a térképeken — teljesen feleslegesen és igaztalanul. Ha ezekre a kiállított, a 17. századtól az ipari forradalomig készült lapokra nézünk, világossá válik: már akkor, ^az 1600-as években készült térképeken az információnyújtás volt az egyik legfontosabb feladat. Látható például New csupán csendestársként „ dolgozott"?- Való igaz, én is nyúltam, azaz kivettem táskákból pénztárcákat, de mindig ketten voltunk, egyedül soha.- Csak a táskák, szatyrok, retikülök érdekelték?- Zsebből soha nem loptam.- Úgy tudom, egy bírónőnek is elvették a pénztárcáját. A 47-es buszon utaztunk, a hölgy mellé álltam, a nyitott táska a vállán lógott, Ilka elvette a pénztárcát, átadta nekem, s leszálltunk. 3000 forint volt benne, amit elfeleztünk. York, a friss alapítású, apró házaival a tengerparthoz szoruló kisváros, ahol az érkező hajósokat a bitófa látványa fogadja - legalábbis a térkép szerint. A kartográfusok azonban nem csak az új kornak megfelelő,1 pontos információkat akartak adni, hanem dekoratív hatást is igyekeztek kelteni. Ezért rendkívül szépek ezek a térképek. Olyan illusztrációk kerültek a lapokra, amelyek a bemutatott terület különböző sajátosságairól is tájékoztattak, sőt - a térképkészítő nézeteire- S ha maga nyúlt?- Az esetek hasonlóak, csak akkor én emeltem ki a pénztárcát, például a Konzumban.- Mire gondolt „akció" közben?- Arra, hogy ne bukjak le. Nagyon figyeltem, mindig tömegben „dolgoztunk".- Hogyan választották ki az embereket? Szempont volt, hogy öreg vagy nő legyen az illető?- Ilka mondta, hogy azt. S megcsináltuk a balhét. Ő volt a „tanár”, én csak „tanársegédként” működtem. is fényt vetnek. Egy mezítelen, kezében nyilat tartó indián nő ábrázolása - ez egyenlő azzal, hogy a kartográfus magasabb erkölcs szerint élőnek tartja magát, s a terület, amelyet a térkép ábrázol, civilizációt igényel. Ez azonban még mindig nem csorbította a térképkészítés művészeti jellegét. Ennek csak a 18. század vetett véget, egyszerűségre, tárgyilagosságra törekedve. Ami jellemzi — természetesen a pontossággal egyetemben — a ma térképkészítését is. M. A. — Mennyit költött havonta? — 7—8000 forintot. Ruhára, taxira, nőkre . . . — Szabadulás után? — Az biztos, ezt a „szakmát" nem folytatom. Az elkövetkező hetekben a szokottnál is nagyobb lesz a zsúfoltság az üzletekben, áruházakban, s a karácsonyi bevásárlási lázban hajlamosak vagyunk nem kellően óvni pénztárcánkat, táskánkat, szatyrunkat. A zsebesek — nem csupán zsebből lopnak! — „munkájának" melegágya a tömeg, hisz a meglopott ember nem veszi észre, hogy miközben meglökik vagy egyéb módon elterelik a figyelmét, értékeitől is megszabadítják. Roszprim Nándor Hiroriöf te megloptak. A zsebtolvajlás tanársegédje Extraméretű ruhák Kereskedelemben dolgozó ismerősöm így fogalmazott: az iparnak nem éri meg, a kereskedelem pedig nem rendel, mert nincs kínálat — mármint a különleges méretű ruhákból, fehérneműből, kabátokból, cipőkből. Körülnéztünk Pécsett a nagyobb üzletekben, milyen is a választék, mit kínálnak az átlagosnál alacsonyabbaknak, magasabbaknak, teltebbeknek és soványabbaknak. A legnagyobb választékot a Centrum Áruházak és elsősorban a budapesti Verseny és Csillag Áruház tudja biztosítani, mivel saját üzeme, a Centex elkészíti a kívánt méreteket többfajta színben és fazonban. A Május 1. Ruhagyár budapesti gyáregységénél Nagyházi Attiláné osztályvezető elmondta, hogy a kereskedelem rendelésének megfelelően készítik a kosztümöket, kabátokat. Női méretekben varrnak a magyar méretállásnak megfelelő 60- as méretű kabátot is, a férfiaknak 62-es nagyságig kínálnak téliesített ballonokat. Saját üzemeltetésű boltjaikban az üzletvezetők rendszeresen beszámolnak a vásárlók igényéről és a gyár ehhez próbál igazodni. A Vörös Október FéTfiruha- gyárban Lakatos Éva kereskedelmi főosztályvezető úgy tájékoztatott, hogy nagy számban gyártanak öltönyöket a telt és erős méretekből. Nadrágokból jelenleg is van a raktáron. Ezek nem butikáruk, hagyományos szabásvonalak, de az igényeknek megfelelő mennyiséget el tudják készíteni. Az idén kevesebbet rendeltek tőlük, mint amennyit kapacitással bírtak volna. Technológiai akadálya nincs a különleges méretek varrásának, hiszen külföldre ilyeneket is készítenek. A Budapesti Ruhaipari Szövetkezet elnöke szerint férfi, női nadrágból, kabátból meglehetősen sokat gyártanak, a rendelésnek megfelelően. A Sikk Különlegességi Női Ruházati Szövetkezet áruforgalmi vezetője arról biztosított, hogy amennyiben a kereskedelem időben felkérné őket a szélső méretek gyártására, nem utasítanák el az ajánlatot.- Mi úgy látjuk, hogy nem tömeges az igény, de az is probléma, ha nincsen nagyméretű áru. Annál is inkább, mert o mai divat a lezser formáknak hódol, még a karcsúak is két számmal nagyobb pulóvert vesznek. Mind hazai, mind külföldi kínálatból tudunk beszerezni nagy méretet is, inkább az alapanyag, a megfelelő fonal a hiánycikk. Megszerveztük a valutakímélő termeltetést - külföldi alapanyag hazai feldolgozását is, így biztosítunk szélesebb választékot - mondta Halász Emilné, a Centriköt tervezési főosztályvezetője. A cipők, csizmák terén egyébként, ha nem is elégítenek ki minden igényt, jobb a kínálat. Erről számolt be Huba József, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat raktárházának igazgatója. Nőknek 34,5-es mérettől 42-ig, férfiaknak 47-ig kínálnak többfajta lábbelit. Lehet, hogy nem mindegyik boltba jut egyformán ezekből a méretekből, de a KIP-KOP üzletek az igények szerint egymás között cserélgetik a méreteket. Gondban az igazán kislábú hölgyekkel vannak, akiknek marad a gyermekcipő. A TRITEX Kereskedelmi Vállalatnál szeretnének a mostaninál konkrétabb kívánságokat kapni, pontosabban tudni mi is az, amit a vevők szívesen megvásárolnának. Rendeltek például rajtuk keresztül nagyméretű női kabátokat, amelyek egy része azóta is a raktárukban van. B. A.
