Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-28 / 327. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLIII. évfolyam, 327. szám 1986, november 28., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Döntött a Miniszter- tanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A kormány tájékoztatót hallgatott meg a házasság és a család védelmével, a gyermeknevelés feltételeinek javításával összefüggő elképzelésekről. Úgy határozott, hogy oz erre vonatkozó hosszú távú intézkedési tervet a közeljövőben a Minisztertanács elé kell terjeszteni. A Minisztertanács a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítése érdekében Rehabilitációs Alapot létesített. A kormány megvitatott több más kérdést, s ezekben a munka folytatásának irányára adott útmutatást a tárcák vezetőinek. (Munkatársunk telelonjelen- tése a kormányszóvivői tájékoztatóról) Aligha lehet kétséges, hogy a kormány tegnapi, a bányászati járadékkal kapcsolatos döntése a mecseki bányászok érdekében, valaha is tett egyik legfontosabb intézkedés. A kormány a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével együttműködve évtizedek óta figyelemmel kíséri a bányászat munkaegészségügyi helyzetét. A műszaki és egészségvédelmi intézkedések hatásaként az ország bányáinak többségében jelentősen javult a helyzet, sajnos, ez a Mecsekre nem vonatkozik. Az uránbányászokat és szénbányászokat egyaránt sújtja a szilikózisveszély. A vibrációs és zajártalom mellett a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemeiben az urániparral kapcsolatos specifikus eqészségártalmaknak is ki vannak téve a több évtizedig tartó munkaidő elteltével. Mint a kormány tegncpi ülésén is megállapítást nyert, hogy pl. a mecseki szénbányászok munkaképességének jelentős csökkenése nélkül a nyugdíjkorhatárt csak nagyon kevesen érik el. A kormány tegnapi döntése értelmében a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 15 év, vagyis mintegy 3000 műszak, míg a Mecseki Szénbányáknál 20 év, kb. 4000 műszak teljesítése után, a közvetlenül termelésben dolgozókat (hétfői számunkban részletesen kitértünk erre! bányászati járadékot kapnak. Ez a bányászok utolsó munkában eltöltött 3 esztendő, a hűségjutalommal megnövelt átlagkeresetének 63 százaléka. A bányászati iáradék akkor is meqllleti a dolgozókat, ha más vállalatnál, más munkakörben, bármilyen egyéb kereső foglalkozásban megkísérlik, a megmaradt munkaképességüket hasznosítani. A bányászati járadék összege lényegében azonos a csökkent munka- képesséqű dolgozók részére ie- lenlea is kifizetésre kerülő kiegészítésekkel és kártérítésekkel. Előnye viszont, hogy a dol- aozókat érdekeltté teszi, mása*, dik szakma elsajátításában. Ez mindjárt felveti a váiároktat^fc korszerűsítésének szükségességét. A Dunántúli Naplóban már egy évtizede felvetettük, a kettő szakma elsajátításának föntossáqát A bánvában eqvre szaporodnak a villamossági, gépészeti és bányászati ismere(Folytatás a 2. o'dalon) Barth István fuvolaművész átveszi a kitüntetést Horváth Lajostól, a Ünnepség a Baranya Megyei Tanácson A felszabadulás 42. évfordulójára emlékeztek megyei tanács elnökétől Fotó: Kóródi Gábor vsz külügyminiszterhelyettesek találkozója Moszkvában B aranya felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget tegnap délután a Baranya Megyei Tanácson, amelyen részt vett többek között Lukács János, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja. Horváth Lajos, megyei tanácselnök ünnepi beszédében elmondta, minden nép megün- nepli sorsa jó változásának évfordulóját. Nekünk magyaroknak hazánk felszabadulása jelenti ezt a sorsfordító eseményt. Az országos évfordulón kívül Boranya megye azon a napon köszönti e nagy ünnepét, amikor székhelyvárosa Pécs felszabadult. Sarohin tábornok csapatai 1944. november 29-én űzték ki városunkból a fasisztákat, és a pécsi köztemető szovjet sírjai bizonyítják, hány fiatal adta életét a városunkért. A tábornok később így emlékezett: „Pécs a környező hegyoldalról nézve olyan volt, mint egy ékszerdoboz, nem akartunk nagy károkat tenni benne." — Az emlékezésnek az adhat igaz értelmet, ha számot adunk arról is, miként éltünk a kapott szabadsággal — folytatta Horváth Lajos, majd a továbbiakban beszámolt városunk, valamint a megye többi településeinek fejlődéséről és arról, rhggy Pécs méltán érdemelte ki a Hild-érmet. Ezt követően a megyei tanácselnök a meghívott vendégeknek elmondta, hogy Baranya megye Tanácsa még 1978-ban határozott úgy, hogy e nap alkalmából a megye fejlődéséért, szellemi, kulturális és sportélete gyarapításáért, a lakosság ellátásáért kiemelkedő munkát végzők elismerésére megyei dijat alapít. A cél az volt, hogy a baranyai ember - itt élő, innen elszármazott, vagy ide kötődő — aki megtalálván a maga helyét, és alkotási értelmét, többet ad a megyének, és ezáltal az országnak is, kapjon többet az elismerésből is. Ezután Horváth Lajos átadta a kitüntetéseket. A kitüntetettek névsorát a 2. oldalon közöljük. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei szerdán és csütörtökön munkatalálkozót tartottak Moszkvában. A találkozón néhány időszerű kérdést vitattak meg. Viktor Karpov, a nukleáris és űrfegyverekről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője tájékoztatót adott a miniszterhelyetteseknek. A találkozón magyar részről Nagy Gábor külügyminiszterhelyettes vett részt. A tartalomból / Főállású házfelügyelők (3. oldal) Gmk-tagozat a KlOSZ-ban (5. oldal) Egészséges ivóvíz a Harkány környéki községekben (5. oMal) A megyei párt- bizottság ülése Tájékoztató a Központi Bizottság 1986* november 19-20. üléséről Vita a munkakultúra helyzetéről Tegnap ülést tartott a’. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága, melyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Elsőként Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a testület tagjait a Központi Bizottság 1986. november 19-20. üléséről. A tanácskozás után kiadott, a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire hozott határozat ismertetése után, szólt azokról a megyei tennivalókról, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani Baranyában. Az általános követelmények között fogalmazta meg a termelés, a teljesítmények mennyiségi növelését ss minőségi követelményeinek, hatékonyságának javítását. Jogos igény a gazdaság iránt a jövedelemtermelés, az exportképesség fokozása, a belföldi kereslet jobb kielégítése, a gazdálkodós színvonalának emelése, az innovációs és rugalmasan reagáló cselekvőkészség erősítése, a ráfordítások csökkentése, a munka szervezettségének, fegyelmének és kulturáltságának fejlesztése. Fontos feladat a perspektívátlan tevékenység visszafejlesztése, a gazdaságtalan termelés vesztességforrá- sainak feltárása és felszámolása, lehetséges megszüntetése, ugyanakkor a jövedelmező termelésre képes kapacitások kihasználásának biztosítása. A megye ipara a termelés korszerűsítésében kibontakozott kedvező változásokat erősítve, a szelektivitás lehetőségeit figyelembe véve növelje termelését, az exportot. A megye iparának egészében kiemelt figyelmet indokolt fordítani a progresszív tevékenységre, mely jelenleg a gépipar szerepének növelését, az elektronikai, műszer- és híradástechnikai ágazotok arányának növelését jelenti. A bányászat felé követelmény, hogy tevékenységük a terv keretében maradjon, javítva a munka színvonalát. Az építőipar teljesebben elégítse ki a mennyiségi igényeket, törekedjen a kivitelezési idők rövidítésére, az építési költségek növekedésének mérséklésére. A mezőgazdaságban a termelés mennyiségi növelését a minőség és a jövedelmezőség javítása mellett kell elérni,, figyelmet fordítva a korszerű eljárások, tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására. Az élelmiszergazdaság a hazai szükséglet kielégítése mellett biztosítsa az exportképes árualapot. A megye vállalatai és szövetkezetei saját, valamint a külgazdasági érdekeket figyelembe véve kapcsolódjanak be az üzletkötésekbe. Továbbra is feladat a határ menti árucsere és kooperációs kapcsolatok bővítése a kölcsönös üzleti előnyök figyelembevételével. A kereskedelem a hiánycikkek körének szűkítésével, az áruválaszték bővítésével, a vásárlási körülmények javításával biztosítsa az áruellátás javítását. A fejlesztési politikában a mikroelektronika és számítástechnikai kultúra elterjesztése, az anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő technikák és technológiák alkalmazása kapjon nagyobb hangsúlyt. A feltételek megteremtése körében szólt a tervező munka követelményeiről, a foglalkoztatáspolitika feladatairól, a helyes bérpolitika érvényesítéséről, a pénzügypolitika változásairól, az ellenőrzés szerepéről, a vezetőkkel szembeni követelményrendszerről, a választott testületek szerepéről. Kifejtette a politikai munka iránti követelményeket a gazdasági célok megvalósításának segítésében. A tájékoztatót követő vitában — melyben felszólalt Nagy Sándor, a testület tagja — Aczél György elvtárs hívta fel fontos kérdésekre a jelenlévők figyelmét. A Központi Bizottság ülése hazánk helyzetét, feladatainkat a nemzetközi helyzettel, a világgazdaság .tendenciáival összefüggésben tekintette át. Napjainkban a béke megőrzése szempontjából fogalmazódik meg a kölcsönös biztonság megteremtésének követelménye, mely feltételeket biztosít ahhoz is, hogy korunk nagy problémáit — mint például a levegő, a víz védelme, az energia biztosítása, az éhségövezetek gondjainak enyhítése — a világ országai együttműködve oldják meg. Hangsúlyozta, hogy hazánk fejlődése szempontjából is nagyjelentő- ségűek azok az események, melyek jelenleg a Szovjetunióban zajlanak. A gazdaság fellendítésének igazi lehetősége bontakozik ki. Ennek eredményei nagy hatással lehetnék a magyar—szovjet gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Átadták a kitüntető dijakat Alsómocsoládon felépült az ország első komplex premixgyártó üzeme (tudósítás az S. oldalon}. Läufer László felvétele
