Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-26 / 325. szám
1986. november 26., szerda Dunántúlt napló 5 A DÉDASZ ügyeletes szerelői már a reggeli órákban megkezdték a hiba végleges kijavitását Fotó: Läufer László Elhárították a hibát A HNF az egészségnevelésért Társadalmunk céljai eléréséhez, feladatai megvalósításához testileg, lelkileg ép, egészséges emberekre van szükség. Az egészség megszerzése és megtartása, amellett, hogy egyéni érdek, társadalmi szükséglet is. A fenti megállapítás akár mottója is lehetett volna annak az ülésnek, amelyet tegnap délután a Nevelési Központban rendezett meg a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának társadalompolitikai tanácsa és a Baranya Megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya. A magyar felnőtt lakosság halálozási viszonyai az utolsó évtizedben folyamatos romlást mutatnák. Különösen aggasztó, hogy a szívós érrendszeri megbetegedések száma fokozatosan növekszik, már 54 százalékban ez a betegség az oka a 30—60 év közöttiek halálának. A megbetegedések kiváltásában döntő szerepet játszik az életmód, ezért feladat a lakosság életvitelének alakítása. Az egészségnevelés eddigi tevékenysége és annak hatékonysága azonban nem bizonyult elégségesnek ehhez a változtatáshoz. A tennivalók sokrétűsége meghaladja az egészségügy lehetőségeit, össztársadalmi feladatot jelent. A Hazafias Népfront széles tevékenységi körének megfelelően sok ponton tud kapcsolódni a kibontakozó, társadalmi méretű magatartásformáló törekvésekhez. A tegnapi ülés azt tárgyalta, konkrét feladatokra lebontva, hogy a HNF Baranya Megyei Bizottságának különböző munkabizottságai mely területen mit tehetnek a jövőben ennek érdekében. Áramszünet volt Kozármislenyben Blondelráma és sima keret Képkeretezők A városi tanács vb napirendjén Oktatási és Közművelődési Központ épül Szigetváron Hétfőn este nyolc óra körül Kozármisleny egy részén kialudt a villany, s megszűnt az áramszolgáltatás. Az áramszünet mintegy 100—150 fogyasztót érintett, akik hétfőn este kénytelenek voltak megelégedni a gyertyafénnyel. A DÉDÁSZ még hétfőn este kivonult a helyszínre, s megállapították a szakemberek, hogy a Munkácsy utcai trafóállomásnál leégett - valószínűleg anyagelhasználódás miatt — a trafóból az elosztószekrénybe menő, úgynevezett betápláló vezeték. A szerelők éjjel 1 áráig dolgoztak a hiba kijavításán, s éjszakára és reggelre ideiglenesen helyreA pécsi Halbisztró 1980 óta veszteséggel működik, és remény sincs rá, hogy nyereségessé váljék. Távol esik az üzemeltető — a Bikali Állami Gazdaság — székhelyétől. ötven kilométert áthidalva nehéz kézben tartani az ellenőrzést, és nem váltak be az utóbbi évek próbálkozásai, az átalakítás és az új elszámolási rendszer sem. Mint a gazdaság igazgató tanácsának e heti ülésén Zabó Árpád igazgató előterjesztéséből is kiderült, az egyre inkább megerősödő gazdaság sem bírja el hosszú távon ezt a veszteségforrást. A Halbisztró tehát elköszön. Igen ám, de ki veszi át? Jelenlegi formájában nem működik majd tovább, az Agrárinnovációs Bank pécsi székháza lesz ugyanis. Jövő évtől már az ő tulajdonuk, december 31-ével sor kerül az átadásra. Elképzelhető, hogy feuruár közepéig állították az áramszolgáltatást. Tegnap reggel a DÉDÁSZ két szerelője, Horváth Pál és Világos István ismét kimentek Ko- zármislenybe, hogy az ideiglenes javítás után véglegesen helyreállítsák az áramszolgáltatást, ami azt jelenti, hogy a leégett vezeték helyébe új, erősebb vezetéket szereltek. A munkával a déli órákban végeztek, s ezután, noha tegnap délelőtt a helyreállítás miatt a trafóállomás térségében ismét nem volt villany, délutánra már minden helyreállt. Képünk a trafóállomás szerelése közben készült. az alsó szinten még folyamatos marad a kiszolgálás, az emeleten viszont már ekkor megkezdik a bankház kialakítását. A zárás pontos idejét még nem tudják, annak is függvénye, hogy a most ott dolgozók milyen hamar jutnak álláshoz. Ami viszont végleges, az az, hogy február 15-ig a bikaliak elhagyják az épületet. Másik változásról is döntött a vt, az elhatározás értelmében jövőre Homokpusztán homokbányát nyitnak, a gazdaság belső igényének fedezésére, a lakosság, a környező tsz-ek és a Dombóvári Városi Tanács ismétlődő kérésére. Az e célra kijelölt 10 hektáros területből egyelőre másfelet fognak bányaművelés alá, a kitermelés kizárólagos jogát pedig a Volán dombóvári üzemegysége kapja. Az üvegesek közül az üvegezés, üvegcsiszolás mellett néhányon vállalnak képkeretezést is, de csak képkeretezéssel két nyugdíjas házaspár foglalkozik Pécsett. A Bem utcában Poszák József dolgozik a feleségével, a Garay utcában pedig Konrád Lajos. Belépve a Bem utcai műhelybe, kistermetű, idős férfi hajol az asztal fölé, és gyors, energikus mozdulatokkal kalapál. — Mostanában van munka, sok esküvői képet kereteztetnek be — mondja Poszák József. - Januárban és nyáron már kevesebb lesz. A fotók mellett főleg poszterek és kézimunkák keretezését vállalja. Nagyon sajnálja, hogy több mint tíz éve megszűnt a Kossuth Lajos utcai üvegesbolt, mert azóta egyre nehezebb anyaghoz jutni. Olyan apróságok sem kaphatók mindig, mint a képkarika és a kartonlap. Poszák József kicsit keserűen legyint: — Régebben csináltam díszes, aranyozott keretet; blondelrá- mát, de ma már legfeljebb csak javítom a sérüléseket. A Garay utcai műhelyben a bejárattal szinte szemben, egy függöny előtti tartón ovális és szögletes keretek sima és blon- del kivitelben sorakoznak, olaj- festmények támaszkodnak a falnak. A műhelytől függöny választja el az üzlethelyiséget, ahol egy kis asztalnál ülve (p- gadja a kuncsaftokat a közel hetvenéves Konrád Lajos. — Az ötvenes években kidobták a blondelkeretet - emlékezik -, talán csak az utóbbi tíz évben jött újra divatba. Igaz, szombaton zárva tartok, de itt vagyok és dolgozom. Simogatni, dajkálni kell az anyagot, hogy szép legyen. Szeretem csinálni« Most egy aranyozott tükörasztalt restaurálok. Évtizedes terv megvalósításában léptek nagyot Szigetváron. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap elfogadta a város közművelődési intézményének beruházási programját. Ezzel a döntéssel reális alapja van annak, hogy ebben a tervidőszakban megépüljön az Oktatási és Köz- művelődési Központ. Sőt a testület úgy fogalmazott, hogy jövőre mindenképpen megkezdik az alapozást és a szükséges anyagok beszerzését. Mennyire közös akarat a közművelődési intézmény? A szigetváriak a településfejlesztési hozzájárulásból öt év alatt több mint tízmillió forintot adnak a megvalósításához. Az ez évre tervezett 2 020 000 forint kétharmadát már befizették. Emellett a város gazdálkodó szervei összesen hulElkezdődtek, és december 15-ig tartanak a megyében a cigányfórumok. E fórumok után fog megalakulni a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága mellett működő megyei cigánytanács. Valameny- nyi, december 'közepéig ösz- szehívott fórumon egy-egy résztvevőt megválasztanak, hogy a megyei cigánytanácsban képviselje társait, közös gongjaikat, sajátos problémáikat. Hétfőn este négy helyen, Kölkeden, Versenden, Sásdon és Dinnyeberkiben tartották meg a cigányfórumot, melyek közül mi a kölkedi találkozón vettünk részt. Kölked e szempontból azért is érdekes, mert a korábban már megalakult Országos Cigánytanácsban •éppen egy kölkedi képviseli a megyei cigányságot, név szerint Balogh István. A tegnapi fórumon viszont a megalakulandó megyei cigónytanácsba a jelenlévők egyhangúlag Sdhöfíer Józsefet, a Mohácsi öntöde Vállalat 32 éves géplakatosát választották meg, aki 1979 óta él a községben. Ilyen módon a községet két helyen, egy országos és egy megyei fórumon is képviselik. Arra a kérdésre, hogy a megyei crgánytanócs tagjaként mit tart a legfontosabbnak, Sdhöffer József a következőket mondta:- Meglepődtem, hogy engem választottak meg erre a tisztségre, de ugyanakkor örülök is neki. Szeretném, ha a munkámnak eredménye lenne, de ezt persze csak egy-két év szonnégy és fél millió forinttal járulnak az építkezéshez, pénzzel és társadalmi munkával egyaránt segítve. Az intézmény költsége összesen 77 millió 876 ezer forint. Makovecz Imre szépet alkotott, tervei — még a szűkített program szerint készültek is — megnyerték a szigetváriak tetszését, mert a ház, úgy érzik, megmutatja majd Szigetvár történelmi múltját is. Ügy illeszkedik a belvárosi környezetbe, hogy nem rombolja a meglévő hagyományokat, hanem együttesen tud jelentős értéket teremteni. Építészeti megoldásában is újat ad, mert mint egy élő fa, ragasztott faszerkezetekből építik. A József Attila utca 9. szám alatt lesz a 350 személyes intézmény, amelynek átadását 1990 májusában tervezik. múlva lebet majd lemérni. Azt viszont már most mondhatom — hogyha hiába hangzik el a véleményem, hogyha ez a képviselet azt jelenti majd a számomra és számunkra, hogy én csak egy „bábu" leszek. . . akikor nem csinálom tovább. •Mit tartok a legfontosabbnak? Például azt — amiben nem mindenki ért velem egyet, hogy» igaz. kaptunk telkeket, építhettünk új lakásokat, ezzel fölszámolták a régi cigánytelepet, de igaz az is, hogy megint mindannyian egy helyen lakunk, legfeljebb korszerűbb házakban, de a régi helyett, szerintem, újabb cigánytelep született. Mert én azt gondolom, hogyha szétszórtan, a többiekkel vegyülve laknának a cigányok, akkor bizonyára a viselkedésminták is sokkal jobban hatnának, mint így, hogy azok laknak együtt, akik korábban is szomszédaik voltak egymásnak. S nap mint nap azt tapasztalom, hogy a fiatalok menekülnének „az új cigánytelepről", hogy nem szívesen építenek itt házat. Van, aki azt mondja, hogy az embernek önmagától is igazodnia, alkalmazkodnia kellene az új környezethez, hogy a szebb, korszerűbb ház befolyásolja az életmódot is. Ezzel csak részben értek egyet. Én a falu és az itt lakó cigányság általános problémáin kívül mindig is ki fogok állni amellett, hogy a régi helyett modernebb, ámde újabb cigánytelepeket ne hozzanak létre. D. Cs. Sz. Koncz I. Monográfia Erdély történetéről Elkészült, s o napokban megjelenik az Akadémiai Kiadó nagyszabású vállalkozása, az Erdély történetét a kezdetektől napjainkig feldolgozó háromkötetes monográfia. A mintegy kétezer oldalas tanulmánygyűjteményt — amelynek megírásában az MTA Történettudományi Intézete megbízásából jeles történészekből álló munkabizottság vett részt - Hazai György, az Akadémiai Kiadó főigazgatója és Kö- peczi Béla akadémikus, a kötet főszerkesztője mutatta be a sajtó képviselőinek kedden az MTA kongresz- szusi termében. Mint elmondták, a monográfia megírását több tényező tette időszerűvé. A magyar történettudomány immár hagyományosan törekszik a magyar és az egyetemes, így a közép- és kelet-európai történelem kapcsolatainak kutatására, ösz- széfüggéseinek bemutatására is. Ugyanakkor Erdély története hosszú évszázadokon keresztül összefonódott a magyar nép történelmével, fejlődésének tendenciái sok tekintetben Magyarország történetét is meghatározták, s az erdélyi magyar kultúra része az összmagyar művelődéstörténetnek is. Az utóbbi évtizedekben az Erdélyre vonatkozó ismeretek, régészeti és tudományos források és résztanulmányok kiszélesedése önmagában is indokolttá tették, hogy megjelenjen egy tudományos objektivitással megrajzolt, a gazdaság, a társadalom és a kultúra, s az itt élő etnikumok és államalakulatok történetét felvázoló, a közös és eltérő vonások feltérképezésére is vállalkozó, korszerű monográfia. Az Erdély története nemcsak a nagy- közönség számára kíván egy hozzáférhető, Igényes összefoglalást adni, de a magyar történetírás nagy próbatétele is, hiszen bizonyítja a realizmusra, az objektivitásra és a nemzetek közötti együttműködésre való törekvésünket is. Vt-Ulés Bikaion Bankház lesz a pécsi Halbisztró G. M. Cigánylórum Kölkeden P. E. Poszák József
