Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-26 / 325. szám

Vllég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 325. szám, 1986. november 26., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Új lehetőségek a középiskolai jelent­kezésekben (3. oldal) # Ellenálló szőlőfajták (6. oldal) Pénteken premier a Pécsi Nemzeti Színházban (3. oldal) Az SZKP főtitkára Új-Delhiben Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságának ülése emelte, hogy a két ország ba­rátságának tartósságát és életképességét nemcsak a kö­zös előnyök magyarázzák, ha­nem az imperializmussal, a gyarmatosítással és a fajüldö­zéssel való közös szembenál­lás, az emberi egyenlőség és társadalmi igazságosság mel­letti elkötelezettség is. Mele­gen üdvözölte a Szovjetunió leszerelési kezdeményezéseit, ugyanakkor határozottan elle­nezte az amerikai űrfegyver­kezési programot. Gondolat- ébresztőnek minősítette Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki be­szédét, amelyben a főtitkár egyebek között az ázsiai és csendes-óceáni térség bizton­ságának megteremtésével kap­csolatos szovjet elképzelést körvonalazta. Válaszában Mihail Gorba­csov kijelentette, hogy az em­beriség túlélését minden ér­dek fölé kell helyezni. A biz­tonsági kérdések új megköze­lítésére, új gondolkodásmód­ra, a nemzetközi kapcsolatok­ban új filozófiára van szükség. Az SZKP KB főtitkára és felesége Radzsiv Gandhi indiai kormányfő és felesége társaságában ai új-delhi repülőtéren. (Telefoto—AP—MTI—KS—DN) Megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi tárgyalásai ünnepi díszben és hangu­latban várta az indiai főváros Mihail Gorbaosovot, aki ked­den érkezett hivatalos látoga­tásra Új-Delhibe. Az SZKP fő­titkárát és feleségét a Palam nemzetközi légikikötőben első­ként Radzsiv Gandhi indiai kormányfő üdvözölte. A repülő­térről a szálláshelyre vezető útvonalon százezrek köszöntöt­ték a magas rangú vendéget. A főtitkárt kísérő küldöttség tagjai között van Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titká­ra és Szergej Ahromejev mar­sall, vezérkari főnök. Érkezése után az új-delhi repülőtéren adott nyilatkoza­tában Mihail Gorbacsov a többi között rámutatott: a szovjet-indiai együttműködés lendülete a bizalomból, az egyenjogúságból, a tisztelet­ből és a két ország sajátossá­gainak és érdekeinek kölcsö­nös figyelembe vételéből fa­kad. Nagyon fontos az is — fűzte hozzá Gorbacsov —, hogy mindez nem ellentétes más or­szágok valóságos és törvényes érdekeivel. Gorbacsov a továbbiakban hangoztatta, hogy a jelenlegi időszakban a Szovjetunió és India belső fejlődésének törté­nelmi jelentőségű, nagyszabá­sú feladatainak megoldásán munkálkodik. A szovjet—indiai kapcsolatoknak további lendü­letet kell adni. Az SZKP KB főtitkára szólt arról is, hogy a jelenlegi bo­nyolult és veszélyes nemzetkö­zi helyzetben óriási problémák terhelik az emberiséget — a nukleáris fenyegetés, a túlélés kérdése, a fejlődő országok gondjai és nehézségei, a kelet —nyugati kapcsolatok, az Észak és Dél közötti viszony. Ilyenek a különböző társadal­mi-politikai rendszerek és a fejlettségi szintek közötti elté­rések, illetve ellentmondások, a helyi és a nemzetek közötti válságok és konfliktusok, az élelmezési, az energetikai és a környezetvédelmi problémák. A szovjet—indiai csúcstalál­kozó első napján kölcsönösen készség nyilvánult me§ arra vo­natkozóan, hogy a Szovjetunió és India együttműködik a béke és a biztonság érdekében, új távlatokat nyit a kétoldalú kap­csolatokban. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi tárgyalásai kedden kezdődtek meg Új-Del­hiben. Radzsiv Gandhi szóvivőjének közlése szerint a felek az első napon nagyon hasznos, alapos megbeszéléseket folytattak. A tárgyalások plenáris üléssel kezdődtek, majd Mihail Gorba­csov és Radzsiv Gandhi négy- szemközt tárgyalt. Megbeszélé­sük több mint három órán át ta rtott. A napirenden főként nemzet­közi kérdések szerepeltek. Az SZKP KB főtitkára részletesen tájékoztatta vendéglátóját az Izlandon tartott szovjet—ameri­kai tárgyalásokról. Az indiai kormányfő sajnálatát fejezte ki a találkozó sikertelensége mi­att, ám reményt fűzött ahhoz a tényhez, hogy a Reykjavíkban előterjesztett javaslatok érvény­ben maradtak. A két vezető nagy vonalak­ban áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és érintették az ázsiai helyzetet is. A plenáris ülésen Radzsiv Gandhi történelmi fontosságú­nak nevezte Mihail Gorbacsov látogatását, hangsúlyozva: a látogatás fordulópont lesz az indiai—szovjet kapcsolatok el­mélyítésében és a békéért vég­zett közös munkában. A főtit­kár azt emelte ki, hogy a két országnak lankadatlanul dol­goznia kelt a biztonság és az együttműködés érdekében. Mindketten nagyra értékelték a szovjet—indiai viszony kiegyen­súlyozottságát, dinamizmusát és eredményességét. A két fél szakértői Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi találkozójával egyidőben meg­vitatták a gazdasági, kereske­delmi és kulturális kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit. Áttekin­tették a tárgyalások végén alá­írandó okmányokat, köztük a közös nyilatkozatot, a gazdasá­gi és műszaki együttműködési egyezményt, a konzuli egyez­ményt, valamint a kulturális rendezvényekről szóló megálla­podást. Kedd este Radzsiv Gandhi vacsorát adott vendége tiszte­letére. Pohárköszöntőjében ki­Az MSZMP Baranya Me­gyei Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén elsőként meg­vitatta az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatairól, továbbfejlesz­tésének feladatairól készített jelentést, melyet javasol a pártbizottság ülése elé meg­vitatásra előterjeszteni. Tudo­másul vette a tanulói tagfel­vételek alakulásáról és továb­bi feladatairól készített jelen­tést. A testület ülése elé került a központi gazdaságfejlesztési programokhoz való pályázati csatlakozások megyei tapasz­talatairól készült tájékoztató is. Az eddig megjelent 19 pá­lyázati felhívás közül a leg­több (10 db) az elektronika elterjesztéséhez, illetve az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásához kap­csolódik, és elsősorban a ku­tatási-fejlesztési feladatokat jelentenek. A három ráfordí­táscsökkentő pályázat közül kettő szintén hasonló tárgyú. Három pályázat jelent meg a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari programokra, egy-egy pályázat kapcsolódik a szállí­tásracionalizáláshoz, a szerke­zetátalakításhoz (műanyag­ipar) és az exportképes ter­melő kapacitások létrehozásá­hoz. A megyében működő gazdálkodó szervezetek közül eddig rendkívül kevés pályá­zott igazán gazdaságfejlesz­tési programokra. A Sopiana Gépgyár az anyagok és gé­pek közös fejlesztése tárgyú OMFB-programban vesz részt a Csepeli Papírgyárral közö­sen (csomagológép-gyártás). A Mezőgép Vállalat a nagyobb szellemi kapacitáshoz társulva (INTRANSZMAS) az anyag- mozgatás területén (modulda­ru) vállalt gyártói feladatokat. A Pécsi Bőrgyár és a MOM komlói gyára a fajlagos anyagfelhasználás csökkenté­sének programjához kapcsoló­dó kutatási-fejlesztési felada­tokból vállalt részt. Az export­képes termelő kapacitások bő­vítésére öt feldolgozó ipari vállalat és a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát pályázott eredményesen, összesen mint­egy 1 milliárd Ft többletexpor­tot vállalva. A közlekedés, szállítás területéről eddig né­hány kisebb energiaracionali­zálási pályázat érkezett be. A szállításracionalizálási lehető­ségek csak most válnak is­mertté, valószínű, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága és a Pannon Volán jelentős részt vállalhat a feladatokból. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari programokhoz csatlakoz­va a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok több mint 1 milliárd forintot ruháznak be az Intenzív Gabonater­mesztési Program keretében, a vágómarha- és sertéstenyész­tés fejlesztésében és a talaj­erő-gazdálkodásban. A Bara­nya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat több mint félmilliárd forintos beruházás­sal kapcsolódik az élelmiszer- ipari termékek gazdaságos felhasználásának programjá­hoz és az export bővítéséhez. A tapasztalatokat összegezve azt állapították meg, hogy o megye iparszerkezete a prog­ramok adta lehetőségek ki­használhatósága szempontjá­ból nem előnyös, ugyanakkor vállalataink sokszor a meglé­vő lehetőségekkel sem élnek. A megye gazdaságának fejlő­dése érdekében valamennyi területen indokolt a központi programokhoz való csatlakozás lehetőségének újraértékelése. A testület ülésén részt vett Illés Tibor, a Központi Bizott­ság alosztályvezetője és Schultz György, a Központi Bizottság munkatársa. M. E. A Városi Tanács megbízásából a Közúti Építőipari Vállalat megkezdte Pécsett a Marx—Engels út aszfaltozását. A munkálatok ér­téke meghaladja a 4 millió forintot, a befejezési határidő január 10. Ha az időjárás engedi, akkor az épitők ígérete szerint még ebben az évben átadhatják a forgalomnak az említett útszakaszt. ‘ Fotó: Kóródi Gábor Szakszervezeti delegáció utazott Varsóba Gáspár Sándornak, a SZOT elnökénék vezetésé­vel kedden szakszervezeti delegáció utazott Varsó­ba, a lengyelországi szak- szervezetek országos kép­viselete (OPZZ) november 26-30. között tartandó második közgyűlésére. Folytatta munkáját a DÍVSZ közgyűlése Kedden a DÍVSZ XII. közgyűlésének harmadik napján befejezéséhez ér­kezett a plenáris tanács­kozások sorozata. A dél­előtti ülésen szólalt fel Ernőd Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titká­ra, a magyar küldöttség tagja. A plenáris ülések záró­napján felszólalók is nagy teret szenteltek annak, hogy miként lehet megújí­tani, a kor követelményei­hez igazítani a világszö­vetség tevékenységét. A közgyűlés szerdától regio­nális ülésekkel folytatódik. Diáktüntetés Párizsban Kedden ötezer középis­kolás és egyetemi diók tüntetett Párizsban az új felsőoktatási törvény ter­vezete ellen, amely csü­törtökön kerül a nemzet­gyűlés elé. Párizsban kora délután mintegy 20 kö­zépiskola ötezer diákja gyülekezett a Szajna partján és transzparensek alatt végigvonult az ősi diáiknegyeden, a Quortier Latinén, a Sorbonne ter­mészettudományi karához. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom