Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-25 / 324. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 324. szám 1986. november 25., kedd Ara: 1,80 Ft HB9MI flHHBBG mm Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megnyílt az első pécsi takarék- szövetkezet (3. oldal) Városvédők fóruma (6. oldal) Másodnyersanyagok hasznosítása (3. oldal) Újabb lehetőségek az agrárkapcsolatok bővítésére A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai kastélyában megtartott találkozón Váncsa Jenő köszön­tötte a jugoszláv vendégeket Läufer László felvétele Magyar-jugoszláv halár menti miniszteri találkozó Pécsett Látogatás a pécsi baromfifel­dolgozóban, a bólyi kombinátban és a mohácsi tsz-ben Kétnapos magyar—jugoszláv határ menti miniszteri talál­kozó kezdődött tegnap dél­előtt Pécsett, o Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai kas­tély fogadójában, Váncsa Je­nő, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és kollegá­ja, Szava Vujkov, a JSZK szö­vetségi mezőgazdasági bizott­ság elnökének vezetésével. A szakreferensek bevonásával lefolytatott tárgyaláson jugo­szláv részről Csedo Paics hor- vát, Milan Krjezsevics szlovén és Jozel Morvái vajdasági mezőgazdasági miniszter is részt vett. Megyénket dr. Föld­vári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyet­tese képviselte. Jelen volt Gyürke Sándor, hazánk belg­rádi, és Milovan Zidar, a JSZK budapesti nagykövete is. A megbeszélés fő témája a két szomszédos ország szé­lesedő agrárkapcsolatainak to­vábbfejlesztése volt. A tanács­kozás bevezetéseképpen Ván­csa Jenő és Szava Vujkov kölcsönösen tájékoztatták egy­mást országuk agrárágazatá­nak helyzetéről és a főbb fej­lesztési trendekről. Megállapí­tották, hogy az agrárszférá­ban eddig kiépített kapcso­latok jól szolgálták mindkét fél érdekét. Az a körülmény, hogy Magyarország elsősor­ban a mezőgazdasági terme­lésbe, Jugoszlávia pedig az élelmiszer feldolgozásba in­vesztált be nagyobb mérték­ben, jó alapul szolgál az együttműködésre, a többlet- kapacitások kooperáció útján történő lekötésére. Jugoszlávia az utóbbi években jelentős mezőgazdasági behozatalra szorult alapvető élelmiszerek­ből, s most komoly erőfeszí­téseket tesznek a termelés ösz­tönzésére. Magyarország ez­zel szemben az idén is ex­portálja a megtermelt mező- gazdasági termékeinek 30 szá­zalékát. Egy sor területen azonban szűk a hazai feldol­gozó kapacitás, amit az együttműködés révén lehet a leggyorsabban bővíteni. Az agrárkapcsolatok szélesítésé­ben még sok új lehetőség kí­nálkozik mindkét fél számára -, mutattak ró egybehang­zóan a tegnapi pécsi talál­kozón a tárgyaló felek. Az elmúlt öt évben 12 000 tonna magyar baromfit dol­goztak fel jugoszláv üzemek­ben, ebben az évben 2400 tonna, jövőre pedig évi 5000 tonna baromfit tud szállítani a magyar fél. Továbblépést jelentene, ha a becsomagolt árut a jugoszláv fél nem szál­lítaná vissza, hanem az áru jugoszláv tengeri kikötőből mehetne exportra. A szaksze­rű lebonyolítás lehetőségét a felek kölcsönösen megvizsgál­ják. Magyarország cukorral fizet az évi 8250 hektár cu­korrépa Jugoszláviában törté­nő feldolgozásáért. A jövőben az együttműködést kiterjesztik a jugoszláv cukorrépa beta- karító-gépek behozatalára, lízingjére. Az évi 20 millió li­teres tejexportot további 10 százalékkal tudja növelni a magyar fél. A hazai szűk fi­nomító- és palackozókapaci­tás miatt évi 2-3000 tonna növényolajipari termék jugo­szláviai feldolgozását is napi­rendre tűzték. Jugoszláv ké résre az idén 18 000 élőser­tést szállítottunk le kukori­cáért, jövőre már 30 000 da­rabot kérnek a jugoszlávok. A jugoszláv búzafajtákat már évek óta behozzuk, szója ve­tőmaggal fizetünk a magyar áruszója jugoszláviai feldol­gozásáért. A kölcsönös elő­nyök alapján megvizsgálják a magyar tenyészállat- és mély­hűtött spermaexportot és a jugoszláv mezőgépek beho­zatalát. Új lehetőség kínálko­zik az erdészeti, cellulózé ipa­ri alapanyagok, a vetőburgo­nya, lóhere és lucerna vető­mag, egyes szalámifélék (pé­csi Kulen) és a fehér borok Jugoszláviába történő kiszál­lítására. Délután a találkozó részt­vevői üzemlátogatáson vettek részt. Megtekintették a pécsi baromfifeldolgozót, ellátogat­tak a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát központjába és ve­tőmag-üzemébe, valamint a mohácsi Oj Barázda Termelő- szövetkezetbe. Mindhárom nagyüzem fontos szerepet vál­lalt a két ország közötti együttműködésben. Ma — ked­den - Jugoszláviában a Bellyei Mezőgazdasági Kom­binátban üz mlátogatással folytatódik, majd jegyzőkönyv aláírásával fejeződik be a ha­tár menti minis: téri tanácsko­zás. — Rné — Mihail Gorbacsov Indiába utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn hivatalos baráti látoga­tásra Indiába utazott. Gorbacsov Radzsiv Gand­hi miniszterelnök és az in­diai kormány meghivá- sánOk tesz eleget. Mihail Gorbacsov kísé­retében Indiába utazott Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter, * Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, Szergej Ahrome- jev marsall, a Szovjetunió Fegyveres Erőinek vezér­kari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese, Julii Voroncov, a külügy­miniszter első helyettese és több más szovjet ve­zető. (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás külföldi iljúsági vezetőket fogadott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára hétfőn a KB székházában fogadta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. köz­gyűlésén részt vevő, a szocialista országokból ér­kezett delegációk veze­tőit. A találkozón részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára. A szívélyes, baráti lég­körű beszélgetésen Szű­rös Mátyás tájékoztatót adott belpolitikai életünk néhány időszerű kérdésé­ről és a fontosabb nem­zetközi problémákkal kap­csolatos magyar állás­pontról. Továbbra is döntő a magánerős lakásépítés Sajtótájékoztató a Parlamentben az építőipar legfontosabb kérdéseiről (Munkatársunk telelonjelen- tése.) Az elmúlt év végén hazánk­ban 3 millió 846 ezer lakást tartcfttak nyilván, ebből több mint 1,2 millió az elmúlt más­fél évtizedben épült, tehát a tényleges lakásvagyon több mint egyharmada. A VII. ötéves terv 320—34Ó ezer lakás építé­sével számol, s ennek több mint négyötöde magánerőből kerül tető aló. Döntő marad tehát tovább­ra is a magánerős lakásépítke­zés. De ehhez lesz-e elegendő építőanyag? Lesz, mert meg­csappant az építőanyagok irán­ti korábbi felfokozott igény és azért is lesz, mert az épitő- anyag-ipar további rekonstruk­ciókat hajt végre a termékek minőségének és mennyiségé­nek javítása érdekében — vá­zolta tegnapi, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján So­mogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. Mivel az állami nagyberu­házások és a vállalati beruhá­zások nagymérvű csökkenése érzékenyen érintette a kivite­lező-szerelő építőipart és az építőanyag-gyártókat, így a versenyszellem felerősödésével azoknak mindinkább egyetlen lehetőségük marad a talpon- maradáshoz, éspedig a piaci igényeket kell úgy kielégíte­niük, hogy ők maguk is meg­találják a számításukat. És ez nem könnyű. Köztudott, hogy nem egy házgyárat bezártak, mivel azokat nem lehetett gaz­daságosan üzemeltetni. A mi­niszter nyomatékosan kijelen­tette, hogy a közvélemény a panelon, a panellakásokon ve­ri el a port, holott nem a pa­nelt, hanem a rosszul tervezett épületeket kell okolnunk. A szelektív iparfejlesztésről, ozaz a szerkezetátalakításról szólva beszámolt Somogyi László a téglaipari rekonstruk­ciókról és hogy 15 elavult és gazdaságtalanul termelő tég­lagyárat «bezárnak. Égetett cse­répből a kereslet jóval meg­haladja a termelést, de jó hír,„ hogy Békéscsabán és Bátaszé- ken — a betoncseréphez ha­sonlóan — nemsokára komp­lett tetőrendszereket készítenek. A kormányzat tovább növeli a síküveg, a hőszigetelő kőzet­gyapot és üveggyapot gyártá­sát. Az idén beindult Mátra Gázbetongyár termékei mind keresettebbek, s készül a ha­sonló terméket előállító ka­zincbarcikai gyár is. Az építőanyag-gyártás gond­jai közül jó néhány nem kerül le a napirendről a közeljövő­ben sem. így a téglaipart és részben a vosbetongyártást nyomasztja a túltermelés, és eszközparkjuk jelentős mérvű műszaki elhasználódása. Egyre több üzem rekonstrukciójához veszünk igénybe külföldi tőkét, illetve jó néhány közös vállalati formában fog majd tevékeny­kedni a külföldi pénz segítsé­gével. Jövő évben új intézkedések várhatók, s ezzel a lakásépíté­sek javulását várja a kormány­zat. Tervezik az építőanyagok idényárát, aztán a vállalkozó a végszámláért járó pénzt csak a hiánypótlás után kaphatja meg, és az is újdonság, hogy az OTP nemcsak eladó, de be­ruházó is lesz. A lakásépítések műszaki, anyagi feltételeinek biztosítósa mellett egy korábban nem eléggé hangoztatott témát is hangsúlyozott a miniszter: a lakásgazdálkodást. Hisz mind többen vágynak nagyobb la­kásra — de nem uzsoraáron. M. L. A Komlói Carbon sásdi telephelyén tőkés exportra készítenek munkaruhákat. A holland KLM cégnek gyártott ruhák készítése mel­lett a svájci Felmann Társaság megrendelésének teljesítését is megkezdték. Ez utóbbi cég első ízben rendelt 5 ezer db munkaru­hát, amit egy hónap alatt kell elkészíteni. „ Fotó: Kóródi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom