Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-02 / 302. szám
/ ÜÜiib ii|d«msägok Már megjelentek az üzletekben az ünnepekre szánt csoki télapók Többel- gyártanak az olcsóbb Hópihe szaloncukorból — Fogszuvasodás!- gáHó és propolisz tartalmú rágógumi Baranya és Tolna megye lakossága évente 5835 tonna édességet - kekszet, kakaót, cukorkát és csokoládét - vásárol a Mecsek Füszérttől. (A tényleges fogyasztás ennél jóval több, hisz bel- és külföldi utazásokkor is édességet vásárolnak ajándékba az emberek!) Részletekre lebontva ebből 300 tonnányi a szaloncukor, a figurás csokoládé 57—60 tonna. A két megye lakossága főként a tejcsokoládét szereti. * A Csemege Édesipari Gyár Budapesten, a Budafoki úton található. Kívülről semmi érdekesség nincs rajta, ám a gyár területére belépőt finom csokoládé, kakaó és fondan édes illata fogadja. Az üzemrészekben — egymástól elkülönítve találhatók - két műszakban folyik a termelés. Mindenütt gépek segítik, végzik a munka nagy részét, sőt egyes csokoládéfélék gyártása teljesen automatizált. A dolgozók többsége nő - fehér köpenyben, kendőben és fehér pamutkesztyűben - állnak a szállítószalagok mellett. Ellenőrzik, hogy az előírás szerint gördülnek-e tova a csokoládészeletek, vah-e selejtes, hibás áru ... A keverőtartályokba cukrász szakmunkások öntik a masszát, onnan csőrendszer továbbítja a felhasználási helyre, gép vágja, szeleteli, csokiréteggel bevonja, hűti, csomagolja. Hasonlóan zárt rendszer a táblás csokoládé előállítása is. A gépek közelében dobozokba gyűjtik a hibás nyomású, vagy sérült csokoládékat, hoqy ismételten a gépbe önthessék ... És senki nem eszik csokoládét, pedig a szabály az, hogy mindenből lehet enni, csipegetni, kóstolgatni, legyen az földimogyoró, kandírozott mazsola, mogyoró, mandula, Vagy bármilyen csokoládé. A finom vajkrémes, kakaós illat, és a bármikor bekapható édesség látványa, közelsége már nem vonzó. Gépek őrlik a kakaóbabot, készítik a kakaóvajat, a különböző ízesítésű fondan szaloncukrokat, csoki szeleteket. Ezeknél a részeknél eper, málna, meggy, banán, csokoládé, citrom, narancs, kávé, kakaó illata lengi körül a kíváncsiskodót. Ugyanezt érezni a rágógumirészlegnél is. Kézi munkával csak a konyakmeggy készül. Mártókanállal, egyenként formázzák a meggyre a masszát, majd vonják be csokoládéval. Ugyancsak kézzel csomagolják. Balázs Gyuláné termelési főosztályvezető elmondta, hogy a gyár 113-féle terméket állít elő: ebből az olajos magvakkal készült csokoládék, a desz- szert szaloncukor és a rágógumi az országban lévő csoko- ládégyórak közül csak itt készül. Újdonsággal is kirukkolnak az elkövetkező időben: télapó és mézes-bábos grafi- kós csomagolásba burkolják a csokikat télapóra, illetve karácsonyra. A rágógumiknál pedig megjelenik a fogszuvasodást gátló Karietta és a propolisz tartalmú Propodent. Szaloncukorból az olcsó árfekvésű Hópihéből gyártanak többet. Mint megtudtam, a többi csokoládégyár sem tétlenkedett. A Budapest Csokoládégyár vajkaramellás szaloncukorral, a Duna Csokoládégyár zselés-fondanos szaloncukorral, a Szerencsi Csokoládégyár a Melódia, hagyományos mogyorós darabáruval, a Diósgyőri Csokoládégyár pedig a tejszínes ízesítésű télapófigurákkal rukkol ki. Adóm Erika Gólyabál Régi hagyomány már az egyetemeken, és a főiskolákon, hogy néhány hónappal a tanévkezdés után, amikor már a legfiatalabb hallgatók, a „gólyák” is kezdik megszokni az intézmények légkörét, tiszteletükre és köszöntésükre „gólyabált" rendeznek. Idén a pécsi felsőoktatási intézmények közül utolsóként o Pollack Mihály Műszaki Főiskola rendezte meg „gólyabálját” tegnap az Apáczai Nevelési Központ aulájában, valamint színház- és hangverseny- termében. A pollackosok jó! előkészítették a hétvégi eseményt. A héten a bált megelőző napokon a főiskola boszorkány úti kollégiumának „B” klubjában P. Howard, közismertebb nevén Rejtő Jenő esteket rendeztek. Ezeken a népszerű ifjúsági író jó néhány közkedvelt regényéből számos eredeti figura jelent meg könyvbéli öltözetben. A bál előtt idén is megjelent az első éves hallgatókat egy-két „megszívlelendő" jótanáccsal ellátó „Gólyaújság". A tegnap esti rendezvény a hagyományokhoz hűen vacsorával kezdődött, majd a bál megnyitója és a nyitótánc után vette kezdetét a táncmulatság. Az aulában diszkó, a színház- és hangversenyteremben pedig zenekar szolgáltatta a muzsikát, ami az est folyamán csak néhány alkalommal szakadt meg. Ezekben a szünetekben a „gólyák" humoros műsora, bűvészmutatványok, vagy a tombolasorsolás szórakoztatta a bálozókat. ' / Illyés-kopjafa és koszorúzás Dombóvárott Dombóvár főterén, a „Hotel Dombóvár” és egy általános iskola közelében pár éve faragott emlékfát állítottak Illyés Gyula emlékére, a'ki 1913 őszén itt kezdte meg középiskolai tanulmányait. A hajdani gimnáziumban (ma: Zrínyi Ilona Ált. Iskola) reggelenként ma is csi- vitelő gyerekhad özönlik a bejárat felé. Kisdiákok és nagyobbacskák, köztük 12 évesek is, amilyen korú a gyermek Illyés Gyula volt, amikor — a család összefogásával, főleg cecei nagyanyja elszánt küzdelmei nyomán, hogy a rendkívül értelmes pusztai kisgyerek tanulhasson — bejutott „a szomszéd járás székhelyére”, s elkezdte az akkori nyolctanéves gimnázium I. osztályát. I ' A hajdani gimnáziumban I9l3-ban kezdte középiskolai tanulmányait A mai 12 évesek beszédében itt-ott még megüti o fülem, arra járva, a nyílt rövid „á"-k és zárt e-k, vagyis „é”-k hangzása. Töredékmorzsái ezek már annak a szép dunántúli nyelvjárásnak, amelyet a kisdiák Illyés Gyula is beszélt. Miért ez jut eszembe a költő egyetlen dombóvári tanévéről? Fölütve a Puszták népét, megkapó erővel idézi meg a költő azt a megrázó élményét, amely ehhez a fel - sőrácegresi tójszóláshoz fűződik. Ahhoz a konfliktushoz, amelyet számára kedves, rokonszegves mértan- tanára keltett, a szakbarbár ■konok érzéketlenségével. Eszes, jól tanuló tanítványát a táblához híva, megszerkesztette vele a soros ábrát. A „mondd is, amit csinálsz!" fölszólításra Illyés mondta is: „Egyenest húzok a bé és átf pontok között"... A derék mértantanár türelmes igyekezettel próbálta „magyarul beszélni" tanítani kisdiákját, hogy „nem áff, hanem eff!"... — hasztalan. Az osztály felröhögött, a gyerek megszégyenült, s a több napos sikertelen „gyakorlást” követően tanára elvesztette higgadtságát, és kizavarta az osztályból. És az iskolából is .. . Az idő azóta megtette a magáét. Ezt a tolnai, Dombóvár-környéki tájnyelvet sajnos mind ritkábban hallani . .. * Dombóvárott az Illyés Gyula emlékére állított kopjafát hétfőn, november 3-án délután 5 órakor a helyi városszépítő egyesület rendezésében megkoszorúzzák. Ezt követően emlékülést tartanak a művelődési központban. Simon Károly tanár, helytörténész mond emlékbeszédet. W. E. Van mire vigyázni! Album készült Baranya természeti értékeiről Az újságolvasó emberek előtt Baranya megye mező- gazdasági, élelmezési és fagazdasági eredményei ismertek. Kevésbé ismertek viszont a természeti értékeink, azok az értékek, amelyeknek megalkotása nem, inkább megóvása kerül pénzbe. Baranya természeti értékeit a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán tartják nyilván. Ezen az osztályon készült el az értékeket egybegyűjtő és rendszerező album is. Az album szerint Baranyában 11 137 hektáron kilenc országos és 69 helyi jelentőségű természeti érték van. Ezek túlnyomó része növénytani, közülük csak néhány az állattani, földtani, tájképi, kultúrtörténeti és a víztani. A védett parkok száma kilenc, ezek összesen 74 hektáron terülnek el. Az albumba foglalt anyag részben a tanács e ágazatára vonatkozó határozataiból, részben pedig személyes gyűjtésből állt össze. Megszerkesztéséért elsősorban dr. Tárcsái Imrét, a Baranya Megyei Tanács azóta már nyugdíjba vonult munkatársát illeti az elismerés és köszönet. A gyűjtemény részletesen ismerteti egyes természeti értékeink történetét és jellegét, de beszámol arról is, hogy mi indokolta azok védetté nyilvánítását. Az információs anyagot kastélyparkok, barlangok, különleges fafajták és egyéb természeti értékek színes fotóival illusztrálják. Az album egyelőre három példányban készült el, jelenleg még csak tanácsi belső használatra. Az egybegyűjtött anyag azonban alapját nyújtaná egy olyan kiadványnak, mely az újabbakkal kiegészítve tartalmazná a megye természeti értékeit. Ezek pontosabb ismeretével talán csökkenthető lesz a kirándulók, látogatók által okozott kár, jobban vigyáznak majd rájuk az emberek. K. E. Á serdülők egészsége A serdülőkornak egészség- ügyi ellátásának helyzetét és az e témában esedékes tennivalókat megvitató országos tanácskozás zárult szombaton Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A kétnapos rendezvényen a 14—18 évesek testi és lelki panaszaival foglalkozó egészség- ügyi és pedagógiai szakemberek mondták el tapasztalataikat az 1970-es évek elején kezdett megelőző és gyógyítómunkáról. A több mint háromszáz résztvevő — gyermekorvosok, pedagógusok és pszichológusok — a tanácskozáson elmondták: a serdülőkorúak körében igen gyakoriak a lelki problémák okozta panaszok, a beilleszkedési zavarok, a családdal és az iskolával szembeni konfliktusok. Előtérbe kerültek az elhízás okozta veszélyek: a magas vérnyomás és az ortopédiai elváltozások. A jó hangulatról az Új Menüett együttes gondoskodott Fotó: Kóródi Gábor Kásádi töltött csirkecomb a Tettye vendéglőből Az én hibám is, hogy nem ismertem rá első pillanatban a pécsi Tettye vendéglőre. A kedvelt kirándulóhely patinás étterme bélül megújult az utóbbi hónapokban, amíg nem jártam a környéken. Sváb- vendégfö lett belőle. Igazi, speciális, káposztás-.kolbászos- fűszeres ételekkel, kuglóffal, szerda kivételével mindennap hangulatos sramlizenével, Imii off Mihály és zenekara előadásában. A falakon, padlásokról előkeresett sváb feliratú asztalterítők, tükrös törölközőtartók, gyerekkoromat idéző, egyszerű, falusi használati eszközök. 'Kékek, zöldek, hangulatosak, mint a pici falvak, ahonnan valók, és ahol még ki tudja, mi minden hever a padlásokon.- A legbüszkébb talán arra vagyok, ha német vendégeikkel távozva külön is megköszönik az estét a vendégek — kezdi kérdésemre Maszler József szerződéses üzletvezető, aki maga is.véméndi sváb. — Több olyan kezdeményezésünk is van, amely az elmúlt hónapokban népszerűbbé tette a Tettye vendéglőt. Péntekenként német-estet tartunk, egyedi műsorral, különleges .étlappal, sváb-ízekkel. Vasárnap négy órától, hangulatos sramli mellett süteményeket fogyaszthatnak: egy szentlőrinci sváb néni által sütött kuglófot, aztán réteseket és palacsintát. Rendezvények lebonyolítását és közétkeztetést is vállalunk. Ez utóbbi egyre népszerűbb, ötvenen veszik ma igénybe a városban talán legolcsóbb menüt. Obendorl Jánosné főszakács a következő menü receptjét választotta a kétnyelvű, különlegességeket (marhahúsokkal, pacallal spékelt) is tartalmazó étlapról. Torosleves burgonyagombóccal: Kell mindenekelőtt megfelelő mennyiségű sertésbelsőség (szív, máj, tüdő), vizet öntünk rá, hogy ellepje, és addig forraljuk, amíg a színük megváltozik. Sóval, egész borssal, babérlevéllel, citromkarikákkal ízesítjük, majd a főtt belsőséget csíkokra vágjuk. A májat zsíros, sós hagymával egy picit fűszerezve külön is megpirítjuk, pirospaprikát teszünk hozzá, felöntjük az egészet az alaplével, mustárral, odrommal, pirított cukor és pici víz keverékével ízesíthetjük, a végén kívánatos a tejfölös habarás. A Kásádi töltött csirkecomb bőre alá kerül a töltelék, amelynek receptje (négy személyre): 30 deka savanyúkáposzta, 20 deka császárszalonna és ugyanennyi kolbász. A kiáztatott káposztát, az apróra vágott kolbászt és a csíkozott császárszalonnát egybetesszük és pároljuk. Picit lehűtjük, babérlevéllel, csöves pirospaprikával ízesítjük, és együtt sütjük meg a combbal lassú tűzön, előtte alá pici csontlevest is tehetünk, hogy párolódjon, közben pedig lo- csolgatjuk, szép piros, egyenletes lesz. Tálalása resztéit, tört, hagymás, paprikás krumplival az igazi. Bozsik L. Vasárnapi szakácstanács wCII
