Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-15 / 314. szám
Barátság* kötelékek November 7., a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója egyben a magyar és a szovjet nép barátságnak, együttműködésének ünnepe is. Hogyan alakult ez az együttműködés az elmúlt években, évtizedekben, és milyen tervek, kilátások vannak a jövőre? Erről kérdeztük Apró Antalt, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét az ünnep alkalmából.- Kérem, taglalja össze a magyar-szovjet kulturális együttműködésnek az utóbbi években elért eredményeit?- Elöljáróban hadd jegyezzek meg annyit, hogy társaságunk munkája sokkal kiterjedtebb, átfogóbb a kulturális tevékenységnél. Jóllehet a • magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése hazánkban az egész társadalom ügye, és népünk nemzeti érdeke, — ezért is alapvető eleme a párt és a kormány politikájának -, azonban a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a maga sajátos eszközeivel hathatósan segíti a két nép közötti barátság és együttműködés bővítését, az internacionalizmus erősítését. Ami konkrétan a kulturális együttműködést illeti: tevékenységünk e tekintetben a legrégebbi. Ismeretes, hogy 1945-ben a magyar értelmiség kiválóságai éppen a kulturális misszió teljesítésére hívták életre az MSZBT elődjét, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot. Érthető hát, hogy a magyar—szovjet kulturális együttműködés a tapasztalatok gazdag tárházát mondhatja magáénak, s természetes, hogy kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet napjainkban is. Első helyen említem azt a sokoldalú segítséget, amelyet a kormányközi egyezmény keretében hozzánk érkező együttesek sikeres szerepléséhez, a nálunk rendezett kiállítások, ünnepi hetek lebonyolításához nyújtunk, örömmel teszünk meg minden tőlünk telhetőt, s vesszük ki részünket az ötévenként sorrakerülő szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat lebonylítá- sából, az ide érkező szovjet küldöttségek, együttesek, művészek programjának sikerre viteléből. Az elmúlt öt évben nagy érdeklődés kísérte a fővárosban és vidéken egyaránt három szovjet köztársaság — Belorusszia, Örményország, Grúzia - bemutatkozását egy-egy kiállítással, amelyet rendszerint népi együttesek fellépései, filmvetítések, előadások kísértek. Kiemelkedő eredmé- ■ nyékét értünk -el az orosz klasszikus és kortárs zene népszerűsítésében, ami egyrészt neves szovjet előadó- művészek gyakori fellépésének, másrészt az 1977-ben alakult Orosz és Szovjet Zene Barátai Körének köszönhető. Igen népszerűek a barátság koncertek, amelyeket 1975 óta rendszeresen, havonta rendezünk meg. Ezek a rendezvények — amellett, hogy kulturális, közművelődési értékeket hordozhak - jól szolgálják a közvetlen emberi kapcsolatok elmélyítését. Elmondhatom tehát, hogy kulturális tevékenységünk az irodalom, a képzőművészet, a zene, a film területén egyaránt hézagpótló, semmi mással nem helyettesíthető szint jelent a magyar művelődés palettáján, amit tanúsít rendezvényeink visszhangja és közönségsikere. — Mennyire van lehetősége az MSZBT-nek a magyar kultúra szovjetunióbeli népszerűsítésére? — Társaságunk funkciójából eredően a szovjet kultúra magyarországi terjesztésére és népszerűsítésére vállalkozott a két nép közötti barátság szorosabbra fűzése érdekében, A magyar kultúra szovjetunióbeli népszerűsítésével testvérmozgalmunk, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság foglalkozik. Közös munkánkat együttesen készített tervek alapján végezzük, s elhatározásainkat együttműködési okmányokban rögzítjük. A végrehajtásról rendszeresen beszámolunk egymásnak. A fontosabb barátsági, kulturális rendezvényeken kölcsönösen képviseltetjük magunkat. Így rendszeresen részt veszünk a Szovjetunióban ötévenként sorra kerülő magyar kultúra napjainak megrendezésében. Társrendezői voltunk tavaly Moszkvában a budapesti napok rendezvénysorozatnak. Különösen széles körben emlékeztek meg a Szovjetunióban a legutóbbi években Vámbéry Ármin, Domanovsz- ky Endre, Kodály Zoltán, Kálmán Imre, Juhász Gyula, Czóbel Béla, Lotz Károly, Körösi Csorna Sándor, Székely Bertalan, József Attila, Erkel Ferenc, Tóth Árpád életművéről, továbbá - születésük századik évfordulója alkalmából — a magyar politikai és társadalmi élet olyan reprezentánsairól, mint Kun Béla és Münnich Ferenc, hogy csak a legfontosabbakat említsem.- Milyen tapasztalataik vannak a barátsági turizmussal kapcsolatban?- Országos elnökségünk a tagcsoportok javaslatára indította el ezt a mozgalmat. A barátsági turizmus alapvető célja a Szovjetunió népeinek, hétköznapjainak, tájainak, megismertetése, továbbá a szakmai tapasztalat- cserék' és a személyes kapcsolatok kiszélesítése. Az eddigiek alapján meggyőződtünk arról, hogy a kisebb létszámú csoportok indítása hasznosabb, mert így köny- nyebben teremthetünk lehetőséget arra, hogy azonos szakmai érdeklődésű, illetve foglalkozású embereket külelhessünk a Szovjetunióba. Tavaly még csak nyolc, az idén már húsz ilyen csoport látogatott el a kiválasztott területre. Nyelvtanárok, diákok, egyetemi hallgatók, képzőművészek, zenepedagógusok szakmunkások, ^fjúsági klubvezetők, népművelők csoportjai látogattak el a Szovjetunióba. A kint jártak tapasztalatait igyekeztünk széles körben terjeszteni, hasznosítani.- Hogyan alakult az MSZBT-tagcsoportok száma az utóbbi években? — Mozgalmunk alapegységei a tagcsoportok, amelyek 1971 óta alakultak és alakulnak. Ez a társadalmi bázisunk. A tagcsoportok száma 1205-re nőtt 1971- 1976. között. Mozgalmunk életében ez az időszak a magyar-szovjet barátságot demonstráló mennyiségi növekedés ideje volt. Az 1976- tól 1981-ig terjedő időszakot az jellemezte, hogy tagcsoportjaink a település, a gazdálkodás és intézményrendszer adottságainak megfelelő arányban szaporodtak. Érdemes megemlíteni, hogy az új tagcsoportjaink fele-fele arányban üzemekben, illetve iskolákban tevékenykednek. Az utóbbi öt évben egyértelműen a minőségi követelmények kerültek előtérbe. Az új tagcsoportok alakítására beérkező kérelmek közül elsősorban azon kollektívákét támogatjuk, amelyek már évek óta népszerűsítik a magyar-szovjet együttműködést. Jelenleg 1890 tagcsoport működik az országban.- Milyen közelebbi és távolabbi feladatok kitűzésére készül az MSZBT novemberben megtartandó Vili. országos értekezlete? — Az Országos Elnökség úgy látja, — s reméljük, álláspontját elfogadja majd az országos értekezlet is—, hogy a mozgalom alapvető céljai változatlanok, ezért munkájának bevált módszereit kell továbbra is alkalmaznia. Arra törekszünk, hogy a világ- politikai helyzet alakulásából, a magyar és a szovjet társadalomban végbemenő változásokból adódó időszerű feladatokat, teendőket gyorsan felismerjük, s ezeknek a követelményeknek megfelelően cselekedjünk. , Szándékunk, hogy a következő években minél alaposabban mutassuk be a magyar-szovjet gazdasági, műszaki, tudományos együttműködés eredményeit, segítsük az évezred végéig szóló kétoldalú és KGST- egyezményekben kitűzött célok elérését. Széles körű és átgondolt politikai munkánkkal növeljük tömegbefolyásunkat, következetesen törekedve arra, hogy eljussunk társadalmunk minden rétegéhez, Reálisan történelmi fejlődésében kívánjuk bemutatni országainknak az élet minden területére kiterjedő együttműködését, a széles körű magyar—szovjet kapcsolatokat, amelyeknek fejlesztésén és elmélyítésén munkálkodunk. Várkonyi Endre Szigorúbb környezetvédelmi előírások a közlekedésben Megszabják a zaj felső határát , / A közlekedés — s ezen bejül is főként a közúti-járművek — által okozott környezetszennyezés mind több gond forrása, elsősorban a nagyobb városokban, ipari körzetekben, ahol a levegő amúgy is az átlagosnál több káros anyagot tartalmaz, s a zaj sok helyen az elviselhetőség határát súrolja. A környezet óvása, illetve a káros hatások mértékének csökkentése érdekében az eddigieknél szigorúbb rendelkezések kidolgozása vált szükségessé. Várhatóan már a jövő év elején életbe lép a közlekedési miniszter rendelete, amely a jelenlegi helyzet — a járműpark .nagysága, a forgalom sűrűsége, a gépkocsik műszaki állapota — figyelembevételével megváltoztatja, szigorítja a korábbi jogszabályt. Tizenegy évvel ezelőtt rögzítették utoljára a gépjárművekkel kapcsolatos környezet- védelmi előírásokat, normákat. Akkor mintegy 580 ezer személygépkocsi, alig több mint 100 ezer teherautó és 16 ezernél kevesebb autóbusz közlekedett a hazai utakon. Ma viszont csaknem másfélmillió személygépkocsi, 150 ezer teherautó és mintegy 25 ezer busz van forgalomban. Időközben az újonnan beszerzett járművek többségének műszaki-konstrukciós tulajdonságai is módosultak, korszerűsödtek. A rendelet- módosítás nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a kereskedelemnek jelenleg milyen gazdasági lehetőségei vannak a gépjárműbeszerzésre, a meglévő — jórészt elöregedett, korszerűtlen járműpark -összetételének megváltoztatására. A várható új jogszabály kettős célja, hogy korszerű, környezetkímélő gépjárművek kerüljenek az országba, továbbá, hogy a mór üzemben lévő autók kevésbé szennyezzék környezetüket. Az úgynevezett típusvizsgálatok előírásainak szigorítása azt célozza, hogy a jövőben a kereskedelem csak olyan új járműtípusokat szerezzen be, amelyek megfelelnek a szigorúbb követelményeknek: kevesebb szénmonoxidot, kormot, nitrogénoxidot és szén- hidrogént bocsátanak ki, s kevésbé zajosak — kívül és belül —, mint a korábbi típusok. (Gazdasági szempontból indokolt esetekben — a közlekedési miniszter az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke egyetértésével — felmentést adhat a szigorított típusvizsgálati előírások alól). Az új jogszabály megköveteli, hogy a már forgalomban lévő gépkocsik szénmonoxid, — illetve koromkibocsátása csökkenjen, Egyes típusoknál a levegőbe kerülő szennyezőanyag mértéke a korábbinak alig több mint a fele lehet majd. Teljesen új rendelkezése a szabályozásnak, hogy 1988. január elsejétől nemcsak a típusvizsgálatoknál, hanem az üzemben lévő gépkocsiknál is megszabják a zaj felső határát. Új intézkedés, hogy a jövőben a közútakon is bármikor ellenőrizhetik, megfelel-e a gépjármű a környezetvédelmi előírásoknak. Az új jogszabálynak nem a büntetés, a szankcionálás az elsőrendű célja, hanem az, hogy a járművek környezetvédelmi szempontból is megfelelő műszaki állapotban vegyenek részt a forgalomban. A tervek szerint a közúti környezetvédelmi ellenőrzéseket a rendőrök és a megyei tanácsok munkatársai végzik majd. A szükséges mérőműszerek egy részét az OKTH anyagi támogatásával már beszerezték, s megkezdődtek a kísérleti ellenőrzések is. Az érintett autósok kellő időt kapnak majd arra, hogy környezetet szennyező járművüket megjavittassák, a szükséges beállításokat elvégezzék, illetve elvégeztessék. A várhatóan megnövekedő munkálatokra a szervizek is felkészülnek: a hiányzó műszerek, berendezések beszerzéséhez a Közlekedési Minisztérium nyújt számukra segítséget. Üj_ utakon A munkaidőalap védelmében Újraszabályozzák a tanácsokon az ügyfélfogadás rendjét Nagy szervezési munkát igénylő feladat előtt állnak a tanácsok: újra kell szabályozniuk — a munkaidőalap védelmére tekintettel — az ügyfél- fogadás rendjét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megindította már ezt a folyamatot, a szervezőm unka gyorsabbá, sikeressebbé tétele érdekében elnöki utasítás jelent meg. A legfontosabb új vonások: Baranya összes tanácsán egységesen ugyanazon a napon, heteként két alkalommal egésznapos ügyléllogadás lesz. Ez túlnyúlik két órával az általános munkaidőn, este hatig tart majd. Elsősorban a városokban élőiknek jelent ez előnyt, a községi tanácsokon az életmódra, közlekedési lehetőségekre tekintettel ritkán lesz példa nyújtott ügyfélfogadásra, bevezetéséről vagy feleslegeségéről maguk a helyi tanácsok döntenek. Vagyis az általános munkarendet meghaladó nyújtott ügyfélfogadás a városokban általános, a községekben kivételes lesz. Továbi lényeges újdonság: a tanácsi szakigazgatási szervekkel szinkronban alakítják ki a szakigazgatási intézmények — például a földhivatal, vagy illetékhivatal — ügyfélfogadási rendjét. Új elemnek számít, Ihogy tanácsoknak 'kell felvállalniuk a nem tanácsi szervekkel az összhang kialakítását, tehát hogy például a pénzügyi szervek, a rendőrség a tanácsokéval párhuzamosan alakítsák ki a félfogadási rendjüket. Ez azért is fontos, mert számos ügy természetéből következik, hogy egy helyen ezeket elintézni nem lehetett, s ha már így van, akkor legyen módjuk az állampolgároknak — az összhangba hozott fogadási idők révén — gyorsan ,,végigpörgetniük” ügyüket. A munkaidőalap védelmét nem lehet leszűkíteni az ügy- félfogadás rendjének újraszabályozására. Dr. Hazali József, a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára elmondta: cél az is, bogy csak akkor keletkezzenek állampolgári ügyek, amikor erre feltétlenül szükség van. Más szóval, egyszerűsíteni, korszerűsíteni kell az államigazgatási ügyeket, az ügyintézést. — Végső soron az állampolgárok megkímélése a cél — hallottuk dr. Hazafi Józseftől — Ha már elkerülhetetlenül kapcsolatba kerül az állam- igazgatási szervekkel, legyen lehetősége a lehető 'legrövidebb idő alatt elintéznie az ügyét. Van ennek azonban egy másik oldala is: mindenkinek pontosan tudnia kell, hogy neki mit kell tennie a gyors eíintézhetőség érdekében. Ezt persze segítjük. Például aki építkezni alkar, építési engedélyre van szüksége, a tanácson ,.egykéiből" megkapja egy 'tájékoztatóban': mit és ■hol kell csinálnia. ,Fontos tudni: nem minden államigazgatási ügyben kell személyesen eljárni. Nagy többségük képviselet útján is .intézhető. Érdemes és hasznos ezzel a lehetőséggel élni, jól szolgálja az ügyintézés egyszerűbbé tételét. Nem véletlen, hogy a megyei tanácson pontosan szómba veszik: mely ügyek igényelnék személyes részvételt, vagyis bátorítani akarnak a többi képviselet útján történő intézésre. A képviselő egyébként akár munkatárs is lehet. Általában az lesz a jellemző, hogy nincsenek a képviseletnek formai megkötései, rugalmasak lesznék az államigazgatási szervek is a megbízás megítélésékor. Van a képviseletnek intézményesített formája is, — például a jogsegélyszolgálat — jóllehet, ilyen feladatra eddig nem nagyon 'vállalkoztak, pedig a közigazgatási ügyek intézésében tág terük van. Ennek azonban feltétele a szorosabb kapcsolat a tanácsi szervezetek, és a jogsegélyszolgálat között. Pontos adat nincsen arra, hogy hány ügyfél jelentkezik a tanácsokon munkaidőben. A becslések szerint azonban a munkaviszonyban állóknak jelentős többsége napközben, munkaideje alatt nyit a tanácsi dolgozókba kérelmével, beadványával, problémájával. Mindez azt jelzi, hogy berögződött szokásokat kell feladni, és ezt most kell elkezdeni, amikor az ügyfélfogadás új szerkezete ezt a lehetőséget felkínálja. Tapasztalat az is, hogy a hét bizonyos napjain összesűrűsödik az ügyfélforgalom. Ezt természetesen az újraszabályozáskor figyelembe veszik. Pécsett a munkavállalók 20 százaléka dolgozik többműsza- kos munkahelyeken. Ez azt jelenti, hogy 80 százalékban rendelkezésére áll a nyújtott ügyfélfogadási idő. Azért érdemes ezt kiemelni, a munkahelyi vezetők figyelmébe ajánlani, mert — ha már a munkaidő- alap védelméről van szó — tekintettel lehetnék a jövőben arrai hogy elkéretőző dolgozójukat délután 4 órát követően is nyitott ajtók várják a tanácsokon, nem kell munkaidejük egy részét ügyeik intézésére fordítani. Itt említjük meg, a tanácsok esetében lényeges elvárás: hogy ügyfélfogadási rendjüket a társadalmi-mozgalmi szervekkel .konzultálva szabályozzák, hogy a helyi sajátosságokat, körülményeket figyelembe tudják venni. Említettük már: az ügyfélfogadás korszerűsítése nem önmagában szolgálja a tanácsoknál a munkaidőalap védelmét. Ennél sokkal összetettebb feladatok hárulnak ennek érdekében az államigazgatási szervekre. Nyilvánvalóan abból kell kiindulni: miután alapvető kötelességük a lakosság ellátásának biztosítása, intézményrendszerük munkáját az állampolgárok munkarendjéhez kell igazítani. Másrészt a tanácsok a közélet szervezésében is meghatározóak. Nem mindégy tehát, hogy milyen rendezvényeket mikor tart, hogyan Szervezi meg. Ebből látható: van néhány olyan feladatuk e téren, amelyek megoldhatóak szabályozás útján — például éppen az ügyfélfogadás új rendjének kialakítása —, s vannak olyanok, amelyek nem valósíthatók meg egycsapásra, hanem folyamatosan lehet a szervezeti változásokat bevezetni. Például az orvosi rendelés munkaidőn túli betegfogadásának megteremtése, a bölcsődék nyári myitvatartásámak módosítása. Ezek zökkenőmentes bevezetése nem oldható meg egy határozattal. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, az elnöki utasítás igyekszik lendületet adni az üg yfélfog adó s új raszabályozá • sónak. Erre azért is szükség van, — s mellette természetesen a helyi tanácsok gyors és körültekintő szervezőmunkájára —, mert az ügyfélfogadás új rendjét az egész megyére nézve ez év december 31-ig ki kell alakítani. M. A. HÉTVÉGE 3.
