Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-01 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Végre jó volt a termés Politika és közigazgatás A közigazgatásnak az a rendeltetése, Hogy a társada­lom- és gazdaságpolitikai cél­kitűzéseket mindenkire köte­lező állami akarattá formálja, és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. E megfo­galmazás a lényegre utal, de nem fejezi ki a politika és közigazgatás bonyolult össze­függéseit. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal, intézkedé­sekkel. Azt látjuk, hogy a tár­sadalmi 'fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a közigazgatás munkájában is 'hangsúlymódosulásokat köve­telnek. A szociálpolitikai fel­adatok előtérbe kerülése pél­dául intenzívebb munkát igé­nyel a szociális ügyekkel fog­lalkozó közigazgatási terület­től. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változá­sa a lakások tanácsi elosztá­sának további gyakorlatát korrigálta. A munka nélküli jövedelemszerzés és a nem- kívánatos jelenségekkel szem­beni hathatósabb fellépés az ár- és adóellenőrzési színvo­nal emelését tette szükséges­sé. A közigazgatás nem min­den ponton igazodik automa­tikusan a megváltozott köve­telményekhez. A szervezeti és létszómügyekben a közigazga­tás stabilitásra törekszik. Sa­ját elhatározásából ritkán bajt végre átcsoportosításokat. Az erre való ösztönzés a politika és közigazgatás kapcsolatának újabb vetületiben, az állam- igazgatás elvi-politikai irányí­tása során jelentkezik. A közigazgatós, elsősorban a lakossághoz legközelebb le­vő tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a te­rület- és településfejlesztési célok, milyen az ellátás szín­vonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelő szféráról van szó, nagyobb­részt a költségvetésből szár­maznak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények min­dig nagyobbak, mint a kielé­gítésükre rendelkezésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyak­ran kikerülhetetlenül a köz- igazgatásnál csapódnak le még akkor is, ha ott a leg­jobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért na­gyon fontos segítséget jelent annak a helyes politikai meg­ítélése, hogy egy-egy fejlesz­tés kapcsán mi múlik a köz- igazgatási szerveken, és . me­lyek a rajtuk kívülálló ténye­zők. Hasonló közvetlen összefüg­gés van a politikai irányítás módszerei és a közigazgatás munkastílusa között. A tanácsi önállóság és a saját ügyekért viselt felelős­ség kibontakozását szolgáló intézkedésekben - a testüle­tek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási le­hetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének kor­szerűsítésében — lényegében a párt általános politikája tükröződik. Annak a.társada­lomirányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megje­lenése, amely az élet minden területén fokozni kivápja az érdektelenseget és felelőssé­get, amely igyekszik vissza­szorítani az irányítás aprólé­kos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket, közössé­gi vállalkozásokat gátló kö­töttségeket. -A közigazgatás legkézzelfoghatóbban a lakos­sággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intéző közigazgatási alkalmazottak mindig azt tart­sák szem előtt, hogy a hoz­zájuk fordulók őket a közha­talom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá, teljes joggal. Hozzállásuk, magatartásuk alapján nemcsak róluk, vagy az általuk reprezentált szerv­ről alkotnak véleményt. A köz- igazgatás közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangula­tot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vagy olyan hatás már akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép, mond­juk a tanácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, köny- nyen megtalálja-e az illeté­kest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények között tör­ténik. Az ügyintéző annak tu­datában hallgatja-e még, hogy a hozzáforduló számára az előadott ügy a legfonto­sabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait? Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat? Aztán folyta* tódik az írásbeli értesítések ■hangnemével. A kioktató lel­ketlen, nyers stílus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvarias, ám o kívülállók szá­mára érthetetlen ködösítés. Mind olyan momentum, amely nem igényel mást, mint na­gyobb odafigyelést, odott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták ügyfélcent­rikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igaz­gatási szervek, amelyek a kor­látozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, he­lyiség, segélyek — elosztását ■végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorol­niuk kell. Gyakran kell köte­lezést tartalmazó, érdekeket érzékenyen érintő határozato­kat kiadniuk, engedélyeket ta­gadnak meg, ellenőriznek, ■jogsértések esetén bírságol­nak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadal­mi igazságosság érvényre jut­tatásáról, vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigaz­gatás részéről következetessé­get, és nem kivételezést, in­dokolatlan előnyihöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása meggyőző, tények­re alapozott, és nem követ­hetetlen 'jogszabályi citátumok gyűjteménye. A közigazgatás működése többnyire szabályozott rend­ben zajlik, ami — valljuk be «- a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntések során mérlegelt szempontok ■sem világosak. Ilyenkor az ál­lampolgárok kiszolgáltatott­nak érezhetik magukat, és na­gyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Meg­előzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a na­gyobb nyilvánosság és a tár­sadalmi ellenőrzés kiszélesíté­se, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmu­sának növelését célzó politi­ka megvalósítása a válasz­tott testületek aktívabb köz­reműködése révén. Dr. Bálint Tibor Ai újbor kezelésének egyik fázisa a szeparátoron Fotó: Proksza László Újdonságok a villányi borászati üzemnél Az idei esztendő ugyancsak felemásul sikeredett a borá­szoknak: a tavalyinál ötven százalékkal több szőlő termett - igaz, a 83. és 84. évi termés­nél így is egyharmaddal keve­sebb —, a must cukorfoka is megközelítette a 83-as rekord­szintet. Most, amikor a termés miatt fellélegezhetnének végre a szőlősgazdák és a nagyüze­mi gazdaságok, az értékesítés­sel vannak gondok.- Gyenge az export szem­pontjából ez az évünk — mond­ja Dünkel József üzemigazga­tó, a PANNONVIN Borgazda­sági Kombinát villányi borá­szati üzemében. - Idén Vil­lányból 5 ezer hektoliter hor­dós és 360 ezer palackos bort tudtunk csak exportálni Kelet­re és Nyugatra, ezzel lényegé­ben teljesítettük a idei eyport- tervünket. A belföldi termelő­ket a túlkínálat is sújtja . .. A villányi üzemben a szep­tember elejétől október 17-ig tartó szüreti főszezonban 8110 tonna szőlőt dolgoztak fel, melynek kétharmadát a kom­binát villányi és siklósi üzemé­ből hozták, a többit úgy vásá­rolták fel tsz-ektől, szakcsopor­toktól, és egyéni termelőktől. Tartja vezető helyét a kékszőlő, a feldolgozott mennyiség 80 százalékának zömét az Oportó, a Zweigelt, a Kékfrankos és a Cabernet franc tette ki, míg a fehér szőlők közül változatlanul vezet a Tramini, a Chardonnay, az Olasz rizling, a Hársleve­lű, a Rizlingszilváni, a Zöld Veltelini és a Rajnai Rizling. Végre jó volt a termés meny- nyiségben és mustfokban. A legjobbak, így a Cabemet franc 19,1, a Kékfrankos 18,1, aztán a Tramini 19,6, a Char­donnay 18j9 és a Rajnai Riz­ling 18,7-es mustfokkal hálálta meg a ráfordításokat és a ked­vező időjárást. A mustok az­óta már kierjedtek. A szüreti - megálíás nélküli — munkák utón most az új borok kezelé­se folyik Villányban, a fejtés, a szeparálás és a derítés, ami nem csak sok munkát, hanem alapos szaktudást is igényel. A jövő hónapban kezdik meg a szűrést, a stabilizálást és az érlelést, magyarán az új borok előkészítését a jövő évi forgal­mazásra. (A villányi borászati üzemben a szőlőn kívül más termelők borait is felvásárol­ják.) A pangó borpiac megnyeré­sére idén már eddig hét új­donsággal jelentkezett a villá­nyi üzem. Palackozzák a kü­lönleges minőségű Siklósi Tra­minit, a Szekszárdi Pinot Noiret, a Pannonvin Vermutot, a forralt bor fűszerezésű Cim­borát, aztán a villányi Merlot- ot és szeptembertől 3,5 decis, parafadugóval ellátott palac­kokban is forgalomba hozzák a siklósi Rajnai Rizlinget, vala­mint a villányi Cabernet Sau- vignont, de még ez évben a primőr villányi Kékfrankossal is szeretnék megnyerni azokat a borkedvelőket, akik a bor­ban szeretik a szőlő friss illa­tát és zamatét. M. L. A tartalomból: Teho-programok Pécsett (3. oldal) Mi irritáló? (5. oldal) A közgazdászok szerepe (10. oldal) Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hiva­talos látogatásáról szóló je­lentést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvitatták a nemzet­közi élet legfontosabb kér­déseit, különös tekintettel a feszültség csökkentésére és a fegyverke'zés korlátozásá­ra, az európai biztonsági és együttműködési folyamat to­vábbvitelének lehetőségei­re. Dr. Richard von Weizsö- ckernek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos látogatása és az ennek so­rán folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható vélemény- cserére a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszítéseket a fegyver- zetkorlátózás előmozdítása, a bizalom építése, az eny­hülési folyamat továbbvitele érdekében. Az Elnöki Tanács a je­lentést egyetértéssel tudo­másul vette, és megállapí­totta: a Magyar Népköztár­saság és a Holland Király­ság, illetve a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rende­zettek, s ez nemcsak ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia ■Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének októ­ber 30-án hazánkban tett munkalátogatr sóról, amely­nek során megbeszélést foly­tattak a kétoldalú kapcso­latokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Kifejezték meggyőződé­süket, hogy lehetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésé­ben. Nagyra értékelték azo­kat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találko­zón Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja íKözponti Bizottságá­nak főtitkára terjesztett elő. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács meg­tárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosítot­ta a Magyar Vöröskereszt­ről szóló 1955. évi 25. szá­mú törvényerejű rendeletet. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója al­kalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat men­tett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témák­ról tárgyalt. Üzletház Mecsek­nádasdon A Mecsekvidéke Takarék- szövetkezet üzletházat ava­tott tegnap Mecseknádas- don. A 10,1 millió forint költséggel épült létesít­mény 8 hónap alatt készült el. A tervező a pécsi Uni- plán tervező gmk, belső építészeti terveit Wunder­lich Ilona iparművész ké­szítette. A tetszetős épület kivitelezési munkáit a bonyhádi Komplex Épület- és Lakáskarbantartó Leányvállalat végezte. Proksza László felvétele Dunántúli Raplo XLIII. évfolyam, 301. szám 1986. november 1., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom