Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-31 / 300. szám

1986. október 31., péntek Dunántúli fígplö Pécs Város Tanácsa tárgyalta (Folytatói az 1. oldalról) sénok és a személyes példa- mutatásnak a fontosságát. Ezt követően dr. Kóbor ló­lsei címzetes egyetemi tanár, megyei főorvos szólalt fel és elmondta, a készülő egészség- védelmi program az utolsó. 24 órában indul. A megbetegedé­si, halálozási mutatók olyanok, ami mellett tétlenül tovább nem lehet elmenni. Az is bizo­nyított, hogy ezért a helyzetért az egészségügy csupán 15—20 százalékban felelős. Társadalmi összefogásra van tehát szük­ség, olyan komplex nemzed programot kell kidolgozni, ami 15-20 év múlva már érzékel­hető eredményt hoz. Tudomásul kell venni, csak egészséges emberekkel lehet előbbre lép­ni, fizikailag, pszichikailag be­teg embereket nem fehet arra d dinamizmusra biztatni, amire most a társadalomnak szüksé­ge van. ^ Piti Zoltán tanácselnök az összefoglalójában elmondta, mindannyian -érzik a tennivalók sürgősségét és fontosságát, ezért a tanácsi vezetőknek is a döntéseknél erre gondolniuk kell. Mérlegelni kell azt is, mit kell tenni például annak a fon­tos vállalásnak az érdekében, hogy Pécs részt vesz az Egész­séges városokért nemzetközi mozgalomban.. — Messze nem tartunk még ott, de az oda­vezető utat szeretnénk megta­lálni — mondta Piti Zoltán. Mi indokolja az autóbusz-közlekedés átszervezését? Ellenzések és bírálatok Élénk vita kísérte a követke­ző napirendi pontot, amit a Pannon Volán előterjesztése alapján vitatott meg a tanács. Pécs tömegközlekedésének 1990-ig terjedő forgalomfejlesz­tési és hólózatmódosítósi tervét a DN október 18-i és 25-i szá­mában részletesen ismertettük, megvitatták azt a tanácskozási központokban is, szerdán dél­után pedig a DN rendkívüli te­lefonos fórumán ostromolták kér­déseikkel a Volán képviselőjét a pécsiek. Az érdeklődés ért­hető: a terv keretében megvál­tozik az autóbuszok évtizedek óta megszokott számozása, mó­dosul több járat útvonala, gya­koribb lesz, hogy átszállással — tehát az eddiginél drágábban és lassabban — érhetjük el az úticélunkat... Az alapvető cél azonban, hogy mérséklődjenek a városi tömegközlekedés fe-' szükségei, s gyorsuljon maga a közlekedés. Fűzi Árpád, a Pannon Volán igazgatója a változások szüksé­gességét azzal indokolta, hogy Pécs teljes lakossága naponta kettőnél többször veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, de ezt az egyre növekvő igényt a járműállomány fejlesztésének a mai szűkös lehetőségei mel­lett csak magasfokú szervezett­séggel lehet kielégíteni. A mos­tani program alapját az az UVATERV-program szolgáltatja, amit 1995-ig terjedően 1979- ben fogadott el a tanács’, de amiből több minden nem való­sult meg. Pl. a troli, amiről nem szabad lemondani. Most kerül napirendre a Kossuth tér kiürí­tése, s ezzel a belváros közle­kedéstől mentesítésének o gon­dolata. Arra figyelmeztette a tanácstagokat, hogy ezt nem a tömegközlekedéssel kell kezde­ni. Felvetette egy harmadik, a kisállomás térségében építendő felüljáró szükségességét a le­endő balokányi decentrum és Lvov-Kertváros gyorsabb össze­köttetése végett is. A vitát Szabó Ferencné (33. vk.) nyitotta meg, és a nem rit­ka, csúcsidei járatkimaradások­ból adódó 20-25 perces vára­kozásokat tette szóvá, mint a kulturált közlekedés ellen ható jelenséget. Görcs Károly (85. vk.) kérte, hogy a tárgyalt prog­ram bevezetés utáni kritikáját ne fogadják merev elzárkózás­sal a Volánnál. Huber lenő (45. vk.) környezetvédelmi szem­pontok alapján sürgette a troli­hálózat létrehozását, s indítvá­nyozta: kapjon karakteres je­gyeket a Belváros gyalogosjel­lege — nem tartja a városköz­pont képébe illőnek a buszmeg­állókat —, s szóvá tette a jára­tok „egymásracsúszását", amit az idéz elő, hogy egyszerre in­dítanak azonos útvonalon köz­lekedő járatokat. Dr. Komáro- my Lászlóné (42. vk.) a Béke és a László utcák házainak az állagát veszélyeztető tömegköz­lekedés és teherforgalom elte­relését kérte. Tomics János (80. vk.) több járatmódosítást java­solt a tárgyalt tervvel kapcso­latban. Ezek egyike, hogy az 1- es járat Lvov-Kertvárosban hu­rokjáratként közlekedjen, azaz ne menjen be a Nevelési Köz­pont végállomásra, hanem to- vóbbmenve a Sarohin tábornok útján szedje fel azokat az uta­sokat, akik jelenleg e járat szempontjából kiszolgálatlanok. Dr. Ambrus Lászlóné (58. vk.) a belváros közlekedési teher­mentesítését tette szóvá: ez két­ségkívül áldozatokkal jár, de aki ilyen ügyben nem hoz áldo­zatot, az nem is szereti a vá­rosát. A mecseki járatokat — mondta - már most, a Kossuth és a Lenin terek átszervezésével együtt kell kivinni a belváros­ból. Nemeskéri Sándor (89. -vk.) méltatta a Volán törekvését a városi közlekedés javítására, s megemlítette, hogy a küszöbön- álló változások kétségkívül anyagi megterhelést jelente­nek azoknak, akik eddig egy­vonalas bérlettel utazhattak, de a vórosérdekű program meg­valósítása ilyen áldozattal is jár. Dr. Molnár Zoltán ált. ta­nácselnökhelyettes (46. vk.) ar­ról tájékoztatta a tanácsülést, hogy a programról egyetértőén tárgyalt a várospolitikai bizott- sáq, elismerve annak számos előnyét, de aggodalommal szól­tak az átszállások gyakorításá- ról, s ajánlották, hogy a beve­zetés után, ha kiderül, hogy nem minden úgy jön be, mint várták, legyen erő a korrekció­ra. Tóth István, a Közlekedési Minisztérium tanácsi főosztályá­nak az osztályvezetője arra mu­tatott rá, hogy a pécsi tömegköz­lekedés kinőtte a kereteit, meg­érett a változásra, de mivel az eszközállomány fejlesztésére szinte alig van lehetőség, a meglévő járműállomány éssze­rű forgatásával kell a megol­dásra törekedni. A belvárost il­letően arra figyelmeztetett: a te­hermentesítés során először az egyéni közlekedést kell kitiltani (megteremtve ennek a feltéte­leit), a tömegközlekedést azon­ban részben — természetesen indokolt mértékben — ott kell hagyni, mert nem maradhat ki- szolgálatlanul egy ekkora terü­let. Várbiró Péter (35: vk.) is úgy értékelte a javaslatot, hogy a Volán a belső tartaléka moz­gósításával akarja javítani a tömegközlekedést, mindazon­által számos feltétel hiányzik: az utak egy része alkalmatlan a tömegközlekedésre, az autó­buszok környezetkárosítók, egyes csomópontok nem fogiák elbírni a megnövekvő forgalmi terhelést. . . Javasolta, hogy a tanács csak a program elveit fogadja el, a részletek megol­dása maradjon a Volán fel­adata. Bencze Lajosné (13. vk.) a meszesiek nevében kérte: ne engedje a tanács a 10-es járat lerövidítését, ezután is járjon a Fehérhegyig, és csúcsforgalmi időben ugyanodáig hosszabbít­sák meg a 29-es vonalát. Meg­állót sürgetett a temető déli bejáratához. Reisz János (53. vk) az alagút és az érintő utak építésének gyorsítását szorgal­mazta, mert ez hozhat megol­dást az Ágoston tér környék és a Tettve-oldal közlekedési fe­hér foltján élők számára. Per- neckér Imre (6. vk.) arra figyel­meztetett, hogy Szabolcs-falu nem ér véget a templomnál, ezért egy további megállóra volna szükség. Dr. Horváth Er­zsébet (70. vk) a 36-os és 37-es járatok tervezett megcserélése ellen emelt szót. ‘ 'A felszólalásokban többször hangzott el a 10-es tervezett járatmódosítása és a József Attila úti megállómegszünte­tés ellenzése, továbbá, hogy a végállomásokon a buszok előbb álljanak Be, nehogy fö­löslegesen várakozzanak az utasok a tűző napon, vagy a szakadó esőben, ennek kap­csán az is, hogy a forgalma­sabb ímegállókban tető kelle­ne az utasok fölé, s Ihogy a végállomásokon a beérkező buszokat az átszállás érdeké­ben várják meg az éppen in­dulni készülők. A felszólalásokra Fűzi Ár­pád válaszolt, elnöki zárszavá­ban pedig Piti Zoltán arra hívta fél a figyelmet, hogy a tervezett változások több em­bert érintenék pozitívan, mint ahánynak a helyzetét átmene­tileg _ nehezítik. A tanácsülés egy tartózkodás és egy ellen - szavazat mellett elfogadta a tömeg közlekedés-fejlesztés kon­cepcióját. A továbbiakban a tanács­ülés elfogadta a HNF Városi Bizottságával kötendő együtt­működési megállapodás terve­zetét, tanácsrendeletet alkotott a piacokról és vásárokról, va­lamint a lakóbizottságokról, döntött az Idei díszpolgári cím és Pro ufbe-díjak odaítélésé­ről, és megbízott osztályveze­tővé nevezte ki az egészség- ügyi osztály élére dr. Sohár Endrét. S. Zs.-H. I. Orfeumoperák Offenbachnak pályája kez­detén volt egy kis színháza, a Bouffes Párisién«, amely­ben míg a műsor ment a színpadon — rövid zenei tré­fák, vidám történetek, kis operák - addig a közönség az asztaloknál ételt, italt fo­gyasztott. Efféle orfeumot ren­dezett be most a Pécsi Ka­maraszínházban Éry-Kovács András rendező és Huros Annamária díszlettervező: középen áll a kerek színpad, ahol a történet játszódik, körben a közönség részben asztaloknál ül — orfeumlányok vezetik őket a helyükre —, és ha neim is pezsgőt, de szőlő­márkát fogyaszthat, aminek ára benne van a jegy árá­ban. Ma este lesz a premierje az orfeumopera sorozatnak Offenbach A két vak és a Tulipatan szigete című egy- felvonásos vígoperáival. Előb­bi története szerint két állás­talan színész vak koldusnak adja ki magát, a második sztori akkoriban játszódik, amikor Franciaországban a fiúkat lánynak anyakönyvez­ték, hogy ne kelljen katoná­nak menniök. Az operában a két vak: Vághelyi Gábor és Matézis Demeter, a Tulipo- tan szereplői: Kovács Attila, Bakonyi Ilona, Kuncz László, Tamás Endre és Benei Kata­lin. A pécsi szimfonikusokból ez alkalomra alakult kama­razenekart Hirsch Bence ve­zeti.- G. T. n szliveni küldöttség látogatásai Az együttműködési szerződés aláírása Aláírták az együttműködési megállapodást Magyar és bolgár nemzeti zászló díszítette a tanácste­rem asztalát. Rajta a díszes kötésű album, benne az alá­írásra váró okmány két példá­nya. Tegnap a Vaszil Zlatev elnök vette Sz'liven megyei ta­nácsi küldöttséget Horváth La­jos, Baranya Megye Tanácsá­nak elnöke köszöntötte. Tájé­koztatójában az országos, és baranyai feladatokról szólt. Jelezte, hogy kedvező tenden­ciák észlelhetők például az exportban. Utalt arra is: új, minőségi szakasz körvonalai rajzolódnak ki népgazdasá­gunkban. A bolgár vendégek kérdésére ismertette a tanács­tagi választásokat, azok tör­vényes lebonyolítását, és a többes jelölés demokratikus vonásait. Vaszil Zlatev a szlivenü fel­adatokról adott képet. Náluk is a politikai és állami fel­adatok központjában a minő­ségre törekvés a fő cél a gazdaságban. A testvérkap­csolatokat úgy minősítette, azok hasznosak. Minden mód­szer, amely számukra megfele­lő, azt átveszik és alkalmazzák. Ezt követően került sor a Bolgár Népköztársaság Szí i - ven Megyei Tanácsa és a Ma­gyar Népköztársaság Baranya Megyei Tanácsa 1987—1988. évi barátsági-együttműködési megállapodás aláírására. Az együttműködés a gazdálkodás, a szociálpolitika, valamint a tudományos és kulturális élet legfontosabb területeit ölelii fel azzal a céllal, hogy a gazdasági életben, a tudo­mány és a technika legújabb eredményeinek hasznosításá­val növelje a hatékonyságot, segítse elő a két megye lakos­sága életszínvonalának növe­lését. Az okmányt Vaszil Zlatev és Horváth Lajos írta alá. A Baranya Megyei Tanács vb kiemelkedőnek értékelte azt a tevékenységet, amelyet Va­szil Zlatev és Beter Markov, megyei, illetve városi tanács­elnök végzett a két megye és város közötti kapcsolat fejlesz­téséért, ezért a végrehajtó bi­zottság mindkettőjüknek a Ba­ranyáért emlékérmet adomá­nyozta, melyet Horváth Lajos adott át. A vendégek délután Hor­váth Lajos társaságában Komlóra látogattak. Morber János vá rosi tanácselnök adott tájékoztatót a bányászváros életéről, a megoldásra váró feladatokról. Majd megnézték a körtvélyesi városrészt, a víz­mű központi telepét, valamint az Úttörő- és Ifjúsági Házat. A köm lói program során a vendégek találkoztak Somm- sich Lászlóné városi első tit­kárral. A komlói látogatás a vízmű budafai telepének meg­tekintésével fejeződött be. Nagy István Új folyékony műtrágyát készítő üzem Csütörtökön megkezdte o . folya­matos, üzemszerű termelést a Haj­dúsági Agráripari Egyesülés folyé­kony műtrágyát előállító nád­udvari üzeme. A több mint 300 millió forintos beruházással létre­hozott üzem 10 hónap alatt készült el. Csente több, mint 160 ezer ton­na oldatot 'állít elő, s ez együt­tesen mintegy 150 ezer hektár föld műtrágyázására elegendő. Mivel a berendezések kapacitása lehetővé teszi, tervezik, hogy az új üzem nemcsak HAGE taggazdaságainak, hanem más érdeklődőknek is szál- lit majd folyékony műtrágyát. Az új üzemet Váncsa Jenő me- zőgazdasági és élelmezésügyi mi- niszter avatta fel. Megindult a maróhenger Pécs Bányaüzem újonnan te­lepített, teljesen gépesített fejtésén. A tervezettnél gyor­sabban haladó beszerelés eredményeképpen egy nappal korábban már működött a szállító berendezés. Mint teg­napi bányajárásunk során magunk is meggyőződhettünk róla, a munkálatok az utolsó simításoknál járnak. A beál­lításokat végzik az ott dolgo­zók, remény van rá, hogy november elsejére a várt 800 tonna szenet a fejtés hozni tudja. Jelentős lépés lesz a gép újbóli üzembe állítása, hiszen az év végéig — kedvező geológiai adottságok esetén — nap mint nap ezt a telje­sítményt produkálja majd. La­punkban írtunk mór az MVD -160-asról, a mecsekiek, a veszprémiek, vaílamínt a Dowty Mining Ltd együttmű­ködésével - kifejezetten a me­cseki viszonyokra — kifej­lesztett komplex fejtésbiztosító berendezésről. Ez hosszabb idő — tavaly március — óta dolgozott István-aknán, és az eredeti tervék szerint a hár­mas telepben ez év szeptem­beréig kellett volina szolgál­nia. Geológiai zavar — a te­rület e'lmeddülése — azonban egy hónappal megrövidítette a fejtés életét. A gép min­den egységét kiszállították a napszintre, a központi gép­műhelybe kerültek átvizsgá­lásra. Ott a műszaki gárda Tölújította a másfél év óta folyamatosan üzemelt beren­dezést, eközben a föld alatt előkészítették az új munka­helyet. A beszerelés október 1-jén kezdődött. így jutottak tehát addig, hogy beindulha­tott a PF—320-as folyamatos szállító berendezés, illetve az Eickhoff ESA-60—L, a ma­róhenger is. Mint Csete András, az üzem vezetője hamarjában össze­számolja, közel húsz munka- csoport eredménye a holnapi üzemkezdet. A bányászok megkedvelték a Dowty-t, leg­szívesebben mindenki itt dol­gozna, bár a gép nagy érté­ke miatt a folyamatos üze­met csak minden második hétvégén szakítják meg kar­bantartás elvégzéséig. Ked­vezőnek tűnnek a geológiai mutatók, igazán jó ered­ményt 0 és 35 fok közötti dőlésszög mellett lehet várni, a mostani szakaszon pedig ekörül mozog a szénréteg át­lagos dőlésszöge. Jó egy évig itt, aztán egy szinttel lejjebb, a hármas telepítésben hasítja a szénfalat a gép. Negyven­ötén dolgoznak vele műsza­konként, a hétvégi teljesíté­sekért munkarendi pótlék és hétközi szabadnap jár. Ahogy a tárnok között csúszkálunk, egyszer-egyszer megszólal a figyelmeztető hang, villognak a lámpák: in­dítják a szállítót. Beszélgetni, a föladatokról szólni most nincs idő. Csete András is né­hány gyors szóval ad' taná­csot, utasítást, beír a nap­lókba, és sietünk tovább. Előttünk sorra a kiszolgáló egységek: itt áz emulziót ál­lítják elő, amott a transzfor­mátorok zümmögnek. Erről a helyről még az idén több­ezer tonna szén kerül a fel­színre. Sz. Koncz I. Gépesített fejtés Pécs Bányaüzemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom