Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-11 / 280. szám

fi szocialista országok életéből Áz ipar lépést tart az igénnyel ■ Tizenöt év alatt az NDK-ban 2,4 millió lakást létesítettek, il­letve korszerűsítettek. A jelen­legi ötéves tervben 1 millió otthon felépítését vagy teljes felújítását tervezik. A szép és barátságos lakásokba újonnan beköltöző vagy visszatelepí­tendő tulajdonosok természete­sen ízlésesen, kényelmesen szeretnének berendezkedni. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy évről évre növekszik a kereslet a bútorok, a lakás- textíliák, a kerámiák, dísztár­gyak, háztartási kisgépek és eszközök, általában a tartós fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekszik lépest tar­tani az igényekkel. A lakbe­rendezési tárgyakat, háztartá­si eszközöket gyártó üzemek formatervezőik segítségével di­vatos, könnyen kezelhető, tar­tós termékekkel lepik meg időről időre a vásárlókat. A mansfeldi Wilhelm Pieck Kom­binát például 1980. és 1985. között a két és félszeresére növelte termelését a fogyasz­tási cikkekből. A tervek szerint 1990-ben már az eddigi ter­melés három és félszeresével számolnak. Hasonló fejleszté­si célokat tűzött ki a padólsző- nyegeket és .iPVC-anyagokat előállító Buna Vegyipari Kom­binát, illetve a íhűtőtectinikai berendezéseket gyártó Ihallei ILKA kombinát. Az NDK lakosságának jelen­legi ellátottságát jól mutatják a következő számok: 100 ház­tartásra 99 hűtőszekrény, 91 mosógép, 45 személygépkocsi és 38 színestelevízió jut. A legkeresetteb fogyasztási cikkeket készítő vállalatok sok­oldalú és jelentős állami támo­gatásban részesülnek. Ezért az építőanyag-, háztartási gép-, televízió-, autóalkatrész-gyártó üzemek 1986. és 1990. között 40 százalékos felújítási rátával számolhatnak. A laoszi sókincs kiaknázása Vietnami geológusok segítsé­gével megkezdődött Laosz só­készleteinek a számbavétele, sóbányák nyitása és ezek só­kincsének gyors, gazdaságos hasznosítása. Mivel Laosz az egyetlen hát­só-indiai ország, amelynek nincs tengerpartja, és száraz­földi sókészletei sem voltak is­mertek korábban, az ország állandó sóimportra szorult. Az államháztartás költségvetésé­ből évente tetemes összeget költöttek a létfontosságú és drága tengeri só behozatalára. Megváltozott azonban a hely­zet, s az államkasszát sem ter­helik már jelentős sókiadások, amióta vietnami földtani szak­emberek föltárták Laosz szá­razföldi fosszilis sókincsét. A helyi jelentőségű sólelőhe­lyek mellett jelenleg három olyan sóbánya működik a La­oszi Népi Demokratikus Köz­társaságban, amelynek készle­teit millió, illetve milliárd ton­nákban mérik. Laosz legna­gyobb sóbányája Vientiane tar­tományban üzemel, de több milliárd tonnára becsülik Sa- vannakhet tartomány sóbányá­jának tartalékait is. Acélipari profilbővítés Zágráb, az iparváros A Száva két partján elterülő Zágrábot gyűrűként fogják közre a város egyre izmosodó iparának fellegvárai. Zágráb Jugoszlávia második legna­gyobb városa, jelentős szerepet tölt be az ország gazdasági életében, Horvátország ipará­nak csaknem minden ágát megtaláljuk a városban. Több mint 150 iparvállalata a lehe­tő legváltozatosabb képet nyújtja. Kiemelt helyen szere­pel a fémipar, az elektrotech­nika és a finommechanika. Igen fejlett a város nyomda­ipara, textil-, vegyi- és élelmi­szer-, valamint fafeldolgozó ipara is. Az iparvállalatok kö­zött vezető helyen áll a Má­jus 1. Gépgyár, amely 1952 óta, amikor legyártotta az első TESZ—3 esztergát, (amely ma már múzeumi tárgy), hatalmas fejlődésen ment át. Ma termé­keinek felét exportálja a világ több mint 40 országába. A Má­jus 1. iparkolosszus: ma az esz­tergák és különböző szerszám­gépek több mint 50 féle típu­sát gyártja. Zágráb egy másik iparóriása a hozzávetőleg 8500 dolgozót foglalkoztató Rade Koncsar nevű vállalat, amelynek tizenkét gyára * és több kutatóintézeté van nem­csak itt, hanem más helységek­ben is. Jugoszlávia valamennyi szövetségi köztársaságában je­len vannak a Rade Koncsar védjegyű termékek. Kezdetben csak kis kapacitású transzfor­mátorokat, villanykapcsolókat, vasalókat, 100—150 literes vil­lamos bojlereket gyártott. Két évtizeddel később a vállalat berendezéseket szállított a ri- jekai és a Bajna Basta-i vízi­erőműnek. A Rade Koncsar nagy utat tett meg fennállása negyven esztendejében, s ma már dízelmozdonyok számára is gyárt berendezéseket, továb­bá hajómotorokat, mosógépe­ket, mosogatógépeket és szá­mos más igényes terméket. acélok választékát, növekedett a különböző ötvözött acélok — így a szerkezeti és szerszám­acélok — termelése. Gyarapo­dott a fémfeldolgozóipari ter­mékek száma, növekedett a lemezeit acélok gyártása. Az eredmények részben az acélipari rekonstrukciónak kö­szönhetők. Széles körben gépe­sítették a kemenceműveleteket, automatizálták a termelési fo­lyamatokat. Általában minde­nütt íjól éltek az újításokkal, ésszerűsítésekkel, a tudomá­nyos és technikai vívmányok gyors gyakorlati alkalmazásá­val. Újabb metrószakasz épül Bukarestben Márciusban újabb szakasszal bővült a bukaresti földalatti. A korábbi 25 kilométeres pályá­hoz további kilométerek csat­lakoztak, enyhítve ezzel a két­milliós román főváros közleke­dési gondjain. A metró foko­zatos kiépítése azonban csupán része — igaz egyik alapvető alkotóeleme — Bukarest város­fejlesztési tervének. A 2000-ig terjedő közlekedésfejlesztési programban az úthálózat bő­vítése és korszerűsítése a vá­roson keresztülfolyó Dombovita szabályozása is szerepel. A tervek szerint autópálya­gyűrűvel kívánják mentesíteni a városközpontot az átmenő forgalomtól. Az eddig elké­szült metró két szakasza a vá­ros történelmi magvába vezet. Kialakulóban van egy harma­dik metró-vonal is, amely az Északi pályaudvart és az Augusztus 23-a ipari negyedet kötné össze. A képen: építik a metrót. Gazeta Krakowska Érdekes zenei esemény volt az idei Salzburgi Fesztiválon a világhírű krakkói zeneszerző, Krzysztof Penderecki legújabb operája, a „Fekete álarc"-nak a bemutatója. Az opera cse­lekménye Sziléziában, játszódik 14 évvel a harmincéves hábo­rú utón. Az operát a Bécsi Fil­harmonikusokkal adták elő, a közönség hosszan ünnepelte a szerzőt és az előadókat a be­mutató után. Gyakran rendeznek Krakkó óvárosának régi piacterén régi­10. HÉTVÉGE ségvásárt, ahol a gyűjtők ta­lálkoznak egymással. Itt min­denki megtalálhatja, amit keres ősi szamovároktól az értékes, régi érmékig szinte mindent. A külföldiek elsősorban szép régi népviseleteket, szőtteseket, fa-klumpákat vásárolnak. * Idén először valósult meg a lipcsei és a krakkói szakmun­kásképző iskolák nyári, vaká- ciós cseréje. A krakkói vajda­ságból 5 szakmunkásképző is­kola élt ezzel a lehetőséggel. Az egyik iskola a mislenicei technikai-közgazdasági profilú intézet volt, ahol két hétre ven­dégül látták a 17—19 éves lip­csei tanulókat. Ők is hasonló szakmákat tanulnak. A pihené­sen kívül meglátogatták azo­kat a munkahelyeket, ahol a lengyel diákok nyári gyakorla­tukat töltötték. # A krakkói Filharmónia nagy francia vendégszereplésre in­dult. A kórus, a zenekar és a szólisták fellépnek a francia zenei fesztiválon „La chaise Dieu" Párizsban és több fran­cia városban lépnek fel, majd Belgiumban és Hollandiában folytatják a turnét. CAMBEHCKO flEAO Szeptemberben is szárazság volt a megyében, az agráripari komplexumok zöldségtermelő ágazataiban dolgozók szinte cseppenként gyűjtötték a vizet a területükön átfolyó patakok­ból. A gondoskodó többlet- munkának most megvan az eredménye, mert például a Szli- ven környéki agráripari komp­lexum Radecki község területén dolgozó kertészeti brigád öröm­mel takarítja be, a nagy meny- nyiségű paprikatermést. A mi­nőség kiváló, bizonyítja az, hogy a tábla végén már ott várakoznak a rakodásra a ka­mionok, amelyekkel a szép, érett árut külföldre szállítják. Az átvételt könnyíti, hogy a Nova Zagorából a „BULGÁR- PLOD” képviselője a helyszí­nen bírálja el az áru minősé­gét, hogy minél gyorsabban el­kerüljön a külföldi fogyasztó­hoz. Az ágazatvezető véleménye szerint, ha valamennyi kerté­szeti munkát, kapálást, növény­védő-permetezéseket, öntözése­ket és a szedést megfelelő idő­ben végzik, akkor ez megmu­tatkozik az eredményben. Ra- deckiben alig kezdődött el a Az elektronika bevezetésével Regina Kleist munkakörülményei is jelentősen javultak. Elektronika a fejőálláson Csendben, majdnem hang­talanul folyik a munka kint a mezőn, a karstödti állattenyész­tő tsz fejőállásán. A tsz Schwe­rin megye déli részén fekszik. A tehenek nehézkesen lépdel­nek befelé a legelőről és be­állnak a fejőállás mindkét ol­dalán kialakított tíz-tíz boxba. Gyors tőgytisztítás, rövid előfe- jés„ aztán Cornelia Eichman és Regina Kleist felteszi a fe­jőkészüléket. A munka többi részét elvégzi a technika. A modern technika, mert ez év májusa óta, amikor üzembe he­lyezték a berendezést, elektro­nika felügyeli és vezérli a fejés folyamatát. Jürgen Voss fejőmester nem győzi eléggé dicsérni: a fejők­től átvett munka nehezét, a fe­jés egyenletesebb és kímélőbb. Az eredmény: egészségesebb állatok és több tej. A tej áramlását fotocella ellenőrzi. Mihelyt percenként 50 köbcentiméter alá esik, utón- fejésre kapcsol át. Ez a borjú szopását imitálja, úgyhogy az utolsó, zsírban különösen gaz­dag tejet is kicsalják a tőgy­ből. Eddig ehhez erőteljes ma­rokszorítások, tőgymasszázs kel­lett. 220 tehénnél — naponta kétszer fejnek —, ez tekintélyes munka. Amikor az utolsó csepp tejet is a gép kiszopta, egy újabb elektronikus impulzus ki­kapcsol, leveszi a gépet a tőgy­ről és kötélpályán tárolóhe­lyére küldi. Lemezeken tárolt programok vezérlik az egész fo­lyamatot. „Az intenzív fejés révén te­heneként évente 200-300 liter­rel több tejet érhetünk el - állítja a karstödti tehenészeti telep vezetője —. Ehhez 'hozzá­járul a magasabb munkater­melékenység, a fejés gyorsab­ban megy — ’kereken száz te­hén órán'ként - és fele annyi emberrel tudjuk elvégezni.” 5 még messze nincs kihasználva a berendezés kapacitása. Ezért a legelőn lévő tehénállományt négyszázra fogják növelni. Van egy kétezres tehenésze­ti telepük is. Ott forgó féjő- óllvónyon az utóbbi ihetexPen szerelték fel a második utófejő robotért. - Október 7-én, a köztársaság évfordulóján he­lyezték üzembe. Joachim Wolf gondolatai már a jövőben járnak' a kö­vetkező évre egy olyan terme­lésellenőrző és irányító rend­szert rendeltek meg a karstödti állattenyésztők, amely számító­gépre épül. (Schwerinei Volkszeiturig) Segít a számítógép Egy éve irodai számítógéppel dolgoznak a lüssowi mezőgaz­dasági kooperáció parasztjai. A kooperációban egy növény- termelő és két állattenyésztő termelőszövetkezet munkálkodik együtt. Két programmal kezdték a munkát a három tsz és a ko­operáció pénzügyi mutatóinak a rögzítésére és az elszámolás­ra. Minden számlamozgást, te­hát a bevételeket és kifizetése­ket a könyvelők naponta be­táplálják a számítógépbe. Az tárolja és feldolgozza őket, úgyhogy a tsz-ek vezetői és a paprika szedése,, de már 46 tonnát betakarítottak. Paradi­csomból eddig 100 tonnát küldtek exportra, de bőven van még a táblán szednivaló. Az állattenyésztésben különö­sen a juhtenyésztés dicseked­het nagyobb eredményekkel, ennek érdekében a régi mező- gazdasági épületeket átalakí­tották bárányhizlalásra. A mun­ka termelékenysége az új körül­mények között a korábbinak, négy-ötszörösére növekedett. Amíg a régi körülmények mel­lett egy állattenyésztő koráb­ban 150—200 bárány gondo­zásával foglalkozott, addig je­lenleg 1000 bárány jut egy gondozóra. A továbbiakban az etetés és a trágya eltákarítá- sát akarják gépesíteni, hogy ezzel még jobb körülmények között növelhessék az eredmé­nyeket. Egy-egy épületért egy állattenyésztő felelős, de jöve­delme függ az összes más ágazat termelési eredményétől. könyvelők gombnyomásra na­ponta betekintést nyernek a tervteljesítésbe. Mindeddig úgy volt — tájékoztat Rainer Pi- schel, a lüssowi növénytermelő tsz főkönyvelője —, hogy eze­ket a mutatókat a hónap vé­gén a schwerini nagykomputer szolgáltatta. S ez időbe került. Most bármikor lehívhatjuk a naprakész adatokat. S ez csak a kezdet. A pénz­ügyi program csupán egyike a sok lehetőségnek, amit a szá­mítógép nyújt. A lüssowiak most azon vannak, hogy prog­ramokat készítsenek az eszköz­állomány-változásra, a talaj- tápanyaggazdálkodásra, és a munkaszervezésre. Az állatte­nyésztés takarmányracionalizá­lási és állományváltoztatási programon dolgozik. Nagyon nagy segítséget jelent nekik a güstrowi agrármérnöki főiskola szakembereivel való együttmű­ködés. Az új módszerek új megoldá­sokat követelnek a munkaszer­vezésben is. Hogy a számító­gépet hatékonyan tudják alkal­mazni, munkáját két műszakos­ra szervezték. S a következő lé­pés: a brigádvezetőket kézi adatrögzítőkkel látják el, hogy programjuk számára munka közben kazettára rögzíthessék az információkat. Éjszaka aztán a komputer átveszi az adato­kat. A kooperációban tizenöt szakembert képeztek ki a mik­roelektronika alkalmazására. „Az az érdekünk, hogy minden vezető a saját területén önál­lóan tudjon dolgozni a számí­tógéppel. Mert végsősoron a komputer is csak egy segédesz­köz, döntenie a gazdának ma­gának kell. Ezt a legjobban úgy tudja megtenni, ha maga szolgálja ki ezt a segédeszközt” ’— véli Rainer Pischel. (Schweriner Volkszeitung) A Koreai NDK ipari termelé­sében egyre nagyobb rész ille­ti meg az idők során teljesen önállósult vas- és acélgyártást. Az iparág megerősödése az első hétéves terv (1970—1976) idején kezdődött. Az acélgyár­tás mennyisége a tervidőszak utolsó évében, 1976-ban már 4 millió tonna jó minőségű termék volt. A második hétéves tervben (1978—1984) a terme­lés csaknem megkétszerező­dött, az előző ötéves tervi szint 1,85-szorosára nőtt. Közben korszerűsödött a gyártási pro­fil, a belpiaci igényeknek meg­felelően bővítették a hengerelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom