Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-11 / 280. szám
fi szocialista országok életéből Áz ipar lépést tart az igénnyel ■ Tizenöt év alatt az NDK-ban 2,4 millió lakást létesítettek, illetve korszerűsítettek. A jelenlegi ötéves tervben 1 millió otthon felépítését vagy teljes felújítását tervezik. A szép és barátságos lakásokba újonnan beköltöző vagy visszatelepítendő tulajdonosok természetesen ízlésesen, kényelmesen szeretnének berendezkedni. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy évről évre növekszik a kereslet a bútorok, a lakás- textíliák, a kerámiák, dísztárgyak, háztartási kisgépek és eszközök, általában a tartós fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekszik lépest tartani az igényekkel. A lakberendezési tárgyakat, háztartási eszközöket gyártó üzemek formatervezőik segítségével divatos, könnyen kezelhető, tartós termékekkel lepik meg időről időre a vásárlókat. A mansfeldi Wilhelm Pieck Kombinát például 1980. és 1985. között a két és félszeresére növelte termelését a fogyasztási cikkekből. A tervek szerint 1990-ben már az eddigi termelés három és félszeresével számolnak. Hasonló fejlesztési célokat tűzött ki a padólsző- nyegeket és .iPVC-anyagokat előállító Buna Vegyipari Kombinát, illetve a íhűtőtectinikai berendezéseket gyártó Ihallei ILKA kombinát. Az NDK lakosságának jelenlegi ellátottságát jól mutatják a következő számok: 100 háztartásra 99 hűtőszekrény, 91 mosógép, 45 személygépkocsi és 38 színestelevízió jut. A legkeresetteb fogyasztási cikkeket készítő vállalatok sokoldalú és jelentős állami támogatásban részesülnek. Ezért az építőanyag-, háztartási gép-, televízió-, autóalkatrész-gyártó üzemek 1986. és 1990. között 40 százalékos felújítási rátával számolhatnak. A laoszi sókincs kiaknázása Vietnami geológusok segítségével megkezdődött Laosz sókészleteinek a számbavétele, sóbányák nyitása és ezek sókincsének gyors, gazdaságos hasznosítása. Mivel Laosz az egyetlen hátsó-indiai ország, amelynek nincs tengerpartja, és szárazföldi sókészletei sem voltak ismertek korábban, az ország állandó sóimportra szorult. Az államháztartás költségvetéséből évente tetemes összeget költöttek a létfontosságú és drága tengeri só behozatalára. Megváltozott azonban a helyzet, s az államkasszát sem terhelik már jelentős sókiadások, amióta vietnami földtani szakemberek föltárták Laosz szárazföldi fosszilis sókincsét. A helyi jelentőségű sólelőhelyek mellett jelenleg három olyan sóbánya működik a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban, amelynek készleteit millió, illetve milliárd tonnákban mérik. Laosz legnagyobb sóbányája Vientiane tartományban üzemel, de több milliárd tonnára becsülik Sa- vannakhet tartomány sóbányájának tartalékait is. Acélipari profilbővítés Zágráb, az iparváros A Száva két partján elterülő Zágrábot gyűrűként fogják közre a város egyre izmosodó iparának fellegvárai. Zágráb Jugoszlávia második legnagyobb városa, jelentős szerepet tölt be az ország gazdasági életében, Horvátország iparának csaknem minden ágát megtaláljuk a városban. Több mint 150 iparvállalata a lehető legváltozatosabb képet nyújtja. Kiemelt helyen szerepel a fémipar, az elektrotechnika és a finommechanika. Igen fejlett a város nyomdaipara, textil-, vegyi- és élelmiszer-, valamint fafeldolgozó ipara is. Az iparvállalatok között vezető helyen áll a Május 1. Gépgyár, amely 1952 óta, amikor legyártotta az első TESZ—3 esztergát, (amely ma már múzeumi tárgy), hatalmas fejlődésen ment át. Ma termékeinek felét exportálja a világ több mint 40 országába. A Május 1. iparkolosszus: ma az esztergák és különböző szerszámgépek több mint 50 féle típusát gyártja. Zágráb egy másik iparóriása a hozzávetőleg 8500 dolgozót foglalkoztató Rade Koncsar nevű vállalat, amelynek tizenkét gyára * és több kutatóintézeté van nemcsak itt, hanem más helységekben is. Jugoszlávia valamennyi szövetségi köztársaságában jelen vannak a Rade Koncsar védjegyű termékek. Kezdetben csak kis kapacitású transzformátorokat, villanykapcsolókat, vasalókat, 100—150 literes villamos bojlereket gyártott. Két évtizeddel később a vállalat berendezéseket szállított a ri- jekai és a Bajna Basta-i vízierőműnek. A Rade Koncsar nagy utat tett meg fennállása negyven esztendejében, s ma már dízelmozdonyok számára is gyárt berendezéseket, továbbá hajómotorokat, mosógépeket, mosogatógépeket és számos más igényes terméket. acélok választékát, növekedett a különböző ötvözött acélok — így a szerkezeti és szerszámacélok — termelése. Gyarapodott a fémfeldolgozóipari termékek száma, növekedett a lemezeit acélok gyártása. Az eredmények részben az acélipari rekonstrukciónak köszönhetők. Széles körben gépesítették a kemenceműveleteket, automatizálták a termelési folyamatokat. Általában mindenütt íjól éltek az újításokkal, ésszerűsítésekkel, a tudományos és technikai vívmányok gyors gyakorlati alkalmazásával. Újabb metrószakasz épül Bukarestben Márciusban újabb szakasszal bővült a bukaresti földalatti. A korábbi 25 kilométeres pályához további kilométerek csatlakoztak, enyhítve ezzel a kétmilliós román főváros közlekedési gondjain. A metró fokozatos kiépítése azonban csupán része — igaz egyik alapvető alkotóeleme — Bukarest városfejlesztési tervének. A 2000-ig terjedő közlekedésfejlesztési programban az úthálózat bővítése és korszerűsítése a városon keresztülfolyó Dombovita szabályozása is szerepel. A tervek szerint autópályagyűrűvel kívánják mentesíteni a városközpontot az átmenő forgalomtól. Az eddig elkészült metró két szakasza a város történelmi magvába vezet. Kialakulóban van egy harmadik metró-vonal is, amely az Északi pályaudvart és az Augusztus 23-a ipari negyedet kötné össze. A képen: építik a metrót. Gazeta Krakowska Érdekes zenei esemény volt az idei Salzburgi Fesztiválon a világhírű krakkói zeneszerző, Krzysztof Penderecki legújabb operája, a „Fekete álarc"-nak a bemutatója. Az opera cselekménye Sziléziában, játszódik 14 évvel a harmincéves háború utón. Az operát a Bécsi Filharmonikusokkal adták elő, a közönség hosszan ünnepelte a szerzőt és az előadókat a bemutató után. Gyakran rendeznek Krakkó óvárosának régi piacterén régi10. HÉTVÉGE ségvásárt, ahol a gyűjtők találkoznak egymással. Itt mindenki megtalálhatja, amit keres ősi szamovároktól az értékes, régi érmékig szinte mindent. A külföldiek elsősorban szép régi népviseleteket, szőtteseket, fa-klumpákat vásárolnak. * Idén először valósult meg a lipcsei és a krakkói szakmunkásképző iskolák nyári, vaká- ciós cseréje. A krakkói vajdaságból 5 szakmunkásképző iskola élt ezzel a lehetőséggel. Az egyik iskola a mislenicei technikai-közgazdasági profilú intézet volt, ahol két hétre vendégül látták a 17—19 éves lipcsei tanulókat. Ők is hasonló szakmákat tanulnak. A pihenésen kívül meglátogatták azokat a munkahelyeket, ahol a lengyel diákok nyári gyakorlatukat töltötték. # A krakkói Filharmónia nagy francia vendégszereplésre indult. A kórus, a zenekar és a szólisták fellépnek a francia zenei fesztiválon „La chaise Dieu" Párizsban és több francia városban lépnek fel, majd Belgiumban és Hollandiában folytatják a turnét. CAMBEHCKO flEAO Szeptemberben is szárazság volt a megyében, az agráripari komplexumok zöldségtermelő ágazataiban dolgozók szinte cseppenként gyűjtötték a vizet a területükön átfolyó patakokból. A gondoskodó többlet- munkának most megvan az eredménye, mert például a Szli- ven környéki agráripari komplexum Radecki község területén dolgozó kertészeti brigád örömmel takarítja be, a nagy meny- nyiségű paprikatermést. A minőség kiváló, bizonyítja az, hogy a tábla végén már ott várakoznak a rakodásra a kamionok, amelyekkel a szép, érett árut külföldre szállítják. Az átvételt könnyíti, hogy a Nova Zagorából a „BULGÁR- PLOD” képviselője a helyszínen bírálja el az áru minőségét, hogy minél gyorsabban elkerüljön a külföldi fogyasztóhoz. Az ágazatvezető véleménye szerint, ha valamennyi kertészeti munkát, kapálást, növényvédő-permetezéseket, öntözéseket és a szedést megfelelő időben végzik, akkor ez megmutatkozik az eredményben. Ra- deckiben alig kezdődött el a Az elektronika bevezetésével Regina Kleist munkakörülményei is jelentősen javultak. Elektronika a fejőálláson Csendben, majdnem hangtalanul folyik a munka kint a mezőn, a karstödti állattenyésztő tsz fejőállásán. A tsz Schwerin megye déli részén fekszik. A tehenek nehézkesen lépdelnek befelé a legelőről és beállnak a fejőállás mindkét oldalán kialakított tíz-tíz boxba. Gyors tőgytisztítás, rövid előfe- jés„ aztán Cornelia Eichman és Regina Kleist felteszi a fejőkészüléket. A munka többi részét elvégzi a technika. A modern technika, mert ez év májusa óta, amikor üzembe helyezték a berendezést, elektronika felügyeli és vezérli a fejés folyamatát. Jürgen Voss fejőmester nem győzi eléggé dicsérni: a fejőktől átvett munka nehezét, a fejés egyenletesebb és kímélőbb. Az eredmény: egészségesebb állatok és több tej. A tej áramlását fotocella ellenőrzi. Mihelyt percenként 50 köbcentiméter alá esik, utón- fejésre kapcsol át. Ez a borjú szopását imitálja, úgyhogy az utolsó, zsírban különösen gazdag tejet is kicsalják a tőgyből. Eddig ehhez erőteljes marokszorítások, tőgymasszázs kellett. 220 tehénnél — naponta kétszer fejnek —, ez tekintélyes munka. Amikor az utolsó csepp tejet is a gép kiszopta, egy újabb elektronikus impulzus kikapcsol, leveszi a gépet a tőgyről és kötélpályán tárolóhelyére küldi. Lemezeken tárolt programok vezérlik az egész folyamatot. „Az intenzív fejés révén teheneként évente 200-300 literrel több tejet érhetünk el - állítja a karstödti tehenészeti telep vezetője —. Ehhez 'hozzájárul a magasabb munkatermelékenység, a fejés gyorsabban megy — ’kereken száz tehén órán'ként - és fele annyi emberrel tudjuk elvégezni.” 5 még messze nincs kihasználva a berendezés kapacitása. Ezért a legelőn lévő tehénállományt négyszázra fogják növelni. Van egy kétezres tehenészeti telepük is. Ott forgó féjő- óllvónyon az utóbbi ihetexPen szerelték fel a második utófejő robotért. - Október 7-én, a köztársaság évfordulóján helyezték üzembe. Joachim Wolf gondolatai már a jövőben járnak' a következő évre egy olyan termelésellenőrző és irányító rendszert rendeltek meg a karstödti állattenyésztők, amely számítógépre épül. (Schwerinei Volkszeiturig) Segít a számítógép Egy éve irodai számítógéppel dolgoznak a lüssowi mezőgazdasági kooperáció parasztjai. A kooperációban egy növény- termelő és két állattenyésztő termelőszövetkezet munkálkodik együtt. Két programmal kezdték a munkát a három tsz és a kooperáció pénzügyi mutatóinak a rögzítésére és az elszámolásra. Minden számlamozgást, tehát a bevételeket és kifizetéseket a könyvelők naponta betáplálják a számítógépbe. Az tárolja és feldolgozza őket, úgyhogy a tsz-ek vezetői és a paprika szedése,, de már 46 tonnát betakarítottak. Paradicsomból eddig 100 tonnát küldtek exportra, de bőven van még a táblán szednivaló. Az állattenyésztésben különösen a juhtenyésztés dicsekedhet nagyobb eredményekkel, ennek érdekében a régi mező- gazdasági épületeket átalakították bárányhizlalásra. A munka termelékenysége az új körülmények között a korábbinak, négy-ötszörösére növekedett. Amíg a régi körülmények mellett egy állattenyésztő korábban 150—200 bárány gondozásával foglalkozott, addig jelenleg 1000 bárány jut egy gondozóra. A továbbiakban az etetés és a trágya eltákarítá- sát akarják gépesíteni, hogy ezzel még jobb körülmények között növelhessék az eredményeket. Egy-egy épületért egy állattenyésztő felelős, de jövedelme függ az összes más ágazat termelési eredményétől. könyvelők gombnyomásra naponta betekintést nyernek a tervteljesítésbe. Mindeddig úgy volt — tájékoztat Rainer Pi- schel, a lüssowi növénytermelő tsz főkönyvelője —, hogy ezeket a mutatókat a hónap végén a schwerini nagykomputer szolgáltatta. S ez időbe került. Most bármikor lehívhatjuk a naprakész adatokat. S ez csak a kezdet. A pénzügyi program csupán egyike a sok lehetőségnek, amit a számítógép nyújt. A lüssowiak most azon vannak, hogy programokat készítsenek az eszközállomány-változásra, a talaj- tápanyaggazdálkodásra, és a munkaszervezésre. Az állattenyésztés takarmányracionalizálási és állományváltoztatási programon dolgozik. Nagyon nagy segítséget jelent nekik a güstrowi agrármérnöki főiskola szakembereivel való együttműködés. Az új módszerek új megoldásokat követelnek a munkaszervezésben is. Hogy a számítógépet hatékonyan tudják alkalmazni, munkáját két műszakosra szervezték. S a következő lépés: a brigádvezetőket kézi adatrögzítőkkel látják el, hogy programjuk számára munka közben kazettára rögzíthessék az információkat. Éjszaka aztán a komputer átveszi az adatokat. A kooperációban tizenöt szakembert képeztek ki a mikroelektronika alkalmazására. „Az az érdekünk, hogy minden vezető a saját területén önállóan tudjon dolgozni a számítógéppel. Mert végsősoron a komputer is csak egy segédeszköz, döntenie a gazdának magának kell. Ezt a legjobban úgy tudja megtenni, ha maga szolgálja ki ezt a segédeszközt” ’— véli Rainer Pischel. (Schweriner Volkszeitung) A Koreai NDK ipari termelésében egyre nagyobb rész illeti meg az idők során teljesen önállósult vas- és acélgyártást. Az iparág megerősödése az első hétéves terv (1970—1976) idején kezdődött. Az acélgyártás mennyisége a tervidőszak utolsó évében, 1976-ban már 4 millió tonna jó minőségű termék volt. A második hétéves tervben (1978—1984) a termelés csaknem megkétszereződött, az előző ötéves tervi szint 1,85-szorosára nőtt. Közben korszerűsödött a gyártási profil, a belpiaci igényeknek megfelelően bővítették a hengerelt
