Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-10 / 279. szám

1986. október 10., péntek Dunántúlt napló 3 » Falusiasodik Szentegát Hordók vasbetonból Borok, gyümölcslevek, ször­pök és más folyékony élelmi­szerek, valamint folyékony ipa­ri nyersanyagok tárolására egyaránt alkalmas, feszített héjszerkezetű vasbeton hordók gyártására rendezkedik be a Beton- és Vasbetonipari (Művek dunaújvárosi gyára. Az új, vé­konyfalú és kellően rugalmas hordó az Építésügyi Minőség- ellenőrző Intézet szolgálati sza­badalma. Héjszerkezetét két részből ragasztják össze, és ugyancsak ragasztással illesztik bele a kör alakú betonlapokat. Belsejét — rendeltetésétől füg­gően — vegyszerálló műgyan­tával vonják be, ezáltal nem­csak élelmiszerek, hanem akár veszélyes hulladékok tárolásá­ra is alkalmas. Az első 25 köbméteres min­tapéldányt már elkészítette a dunáújvárosi gyár, s folyamat­ban van alkalmassági bizo­nyítványának kiállítása. Séta az új házsoron Ha villog a kék lámpa Kőtelező az elsőbbségadás A kertek alatti erdőből fé­lénk őz szalad ki a szántásba, megáll, figyel, aztán visszaug­rik és eltűnik a bozótban. Az őszi napsütés kellemesen me­legíti iháfámon a pulóvert, a jó levegőt harapni lehet. Fekete Károly már egy éve lakik itt a szentegáti új soron. Invitál, menjünk be, nézzük meg a há­zát. Mutatja a lépcsőfeljáró borí­tását: maga csinálta fából a korláttal együtt, öt helyiséget sikerült kialakítani szobának: itt lakik édesanyja, itt a na­gyobbik lány — csak hétvége­ken, mert Pécsre jár a közgaz­daságiba —, itt az ötödikes fiú, itt az ovis legkisebb. Ve­gyestüzelésű kazánnal prímán be lehet melegíteni: egy telet mór kipróbáltak. Fekete Károly művezető a Szigetvári Állami Gazdaság­ban ; ő is ott volt a kezdemé­nyezők között. Jó pár éve már, hogy egy ifjúsági parlamenten felvetették; itt helyben, Szen- tegáton is lehetőséget kéne te­remteni áh hoz, hogy aki itt alkar, az itt építkezhessen. Szentegát sose volt falu; Dencs- háza külterülete. Bieder- morvnék kastélyának szomszéd­ságában, szétszórtan épülteik a cselédla'kások, később e cseléd- lakásokból lett szolgálati lakás. — Én itt születtem, nagyon szeretem ezt a vidéket. Sose kívánkoztam máshová. Aztán itt a gazdaság központja, több műhelye . . . Sokan gondolkoz­tak úgy, itt kéne falut csinálni. Aztán a gazdaság segített, készítettek településrendezési tervet, s itt az út és az erdő­szél közti területen kialakítot­tak hatvan házhelyet. Az első házsor felállt: néhá­nyon bent laknak már, néhá­nyon most költöznek majd. Aki telket akar, jöhet, nem fontos, hogy a gazdaság dolgozója legyen. Mert a cél, hogy Szen­tegát falu legyen, s a faluban mindenkit várnak. Horváthék még egy ideig Kó- rászpusztán laknak. Október végére tervezik a költözködést, addigra az ólak is felépülnek, hozhatják át az állatokat is. Három anyakocát, 25 hízót tar­tanak. Horváth Györgyné bérelszá­moló, a férje traktoros. Minden év október 9-én ün­nepük a Postai világnapot. Ebből az alkalommal ünnep­séget tartottak csütörtökön a Magyar Posta központjában. Kertész Pál elnökhelyettes ün­nepi beszédében megemléke- :ett arról, hogy az egyetemes oostaegyesület (UPU) ezen a napon alakult 1874-ben. A mostani világnap jelszava „A nosta a béke hírnöke" arra Jtal, mennyire fontos szerepet átszik a postai hálózat a béke — A pusztai életnek is meg­vannak a maga szépségei — mondja —, de már elegünk volt. Aki ott lakik, ki van re- 'kesztve sok ‘mindenből. Busz, csak a gazdaságé jár naponta kétszer. Az ellátás gyenge, or­vos nincs, el van az ember zár­va a világtól. — Az új ház? — Igen szép. A fürdőszobá­ja a legszebb . .. Mit is mond­hatnék, alig várom, hogy on­nan jöhessek már dolgozni. Egy-egy ház a sorban 130 négyzetméteres; ügyes tervező munkája. A házak mögötti te­lek 260—300 négyszögöles, gazdálkodásra alkalmas. A tel­ket névleges áron négyzetmé­terenkénti egy forintért kapták; ingyen nem lehetett, mert tör­vénybe ütköző. — Ebédidőben szinte minden nap odamegyek, a virágokat már óthordtuk Kárászról, locsol­ni kell. Meg gyönyörködni, új­ra és újra beszívni az új épü­let illatát, tudatosítani az ér­zést: ez az enyém! Ivanek Lajos a gépműhely­ben éppen a cukorrépaszedés­re készül, egyébként szerelő. A plusz pénz nagyon jól jön, az építési adósságok törlesztése megköveteli, mert több helyről kapott kölcsönt, személyi köl­csönt. — Két fiam van, ikrek. Fele­ségem velük van, gyesen. Most költöztünk be, alig egy hónap­ja, de egy órára sem mennék vissza a cselédlakásba. Szolgálati lakás volt, kétszo­bás, de hót a helybeliek így mondják még ma is. Vizes volt, nem az igazi. — A iót hamar meg lehet szokni . . . Ö is gazdálkodik, mint a többiek. Hozat majd gyümölcs­fákat, valószínűleg szőlőlugas is lesz. Jó kimondani: Szentegát fa­lusiasodik. Egy korábbi rendelet szerint csak sorházra adtak faluhelyt kölcsönt, most egyéni házakra is. A legszélső már önálló, sa­ját terv alapján. Mondom Fekete Károlynak: — Látta az őzeket? Mosolyogva legyint: ez nem újság errefelé. Különösen haj­nalon, vagy késő délután. De így, ebédidőben? megőrzésében azzal, hogy pá­ratlan kiterjedésű infrastruktú­ráját a kereskedelmi és kul­turális kapcsolatok, a gondo­lat- és információcsere, vala­mint a nemzetközi együttmű­ködés szolgálatába állítja. A világ postai, s így a Ma­gyar Posta is erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a kor követelményeinek, kielégítse a korszerű postaszolgálattal szemben támasztott igényeket. Rendőrségi járőrkocsink ve­zetője bekapcsolja az autó világítását, a villogó kék lám­pákat, a vijjogó szirénát. A KRESZ mindezeket megkülön­böztető jelzéseknek nevezi; a közlekedés valamennyi résztve­vőjének elsőbbséget kell adnia azoknak a járműveknek, me­lyek ezeket használják. Pécsett, a 39-es dandár úton a járművezetők fegyelmezetten félrehúzódnak, szabaddá teszik számunkra az utat. Szabályo­san teszik, hisz a megkülönböz­tetett jelzéseket használó gép­járművek akadálytalan tovább­haladásához megfelelő széles­ségű úttestet szabadon kell hagyni. Ennek főszabálya a jobbra húzódás, illetve a meg­állás, adott esetben - példá­ul ha két forgalmi sávos úttes­ten a belső forgalmi sávban akadály van - azonban cél­szerűbb lehet a balra húzódás. Az akadálytalan továbbhala­dás lehetővé tételének egyik módja lehet a gyorsítás is. Olyan esetben, amikor az út­kereszteződésben hátulról jö­vő megkülönböztetett jelzéseit használó gépjármű bekanyaro- dását kell biztosítani, elsőren­dű feladat gyorsítással a ke­reszteződés elhagyása. Ennek jó példáját mutatja be a Rá­kóczi út-Rózsa Ferenc úti cso­mópontban egy motoros, aki hallva’a mögötte érkező kocsink éles vijjogását, gyorsít, így szabaddá válik előttünk az út. Az Egyetem utcai gyalog­átkelőhelynél pirosat mutat a forgalomirányító berendezés, lassítunk, átmegyünk a záróvo­nalon. A szembejövő forgalom megáll, az út szabad lenne, ám két gyalogos még átszalad előttünk. Vezetőnk ügyességé­nek és kocsink alacsony sebes­ségének köszönhető, hogy a két gyalogos baj nélkül átjut a túlsó oldali járdára. Miért siettek, miért kockáztatták tes­ti épségüket? A 6-os úton, a Petőfi lakta­nya után egy kisteherautó ma­kacsul a terelővonal közelében (halad, a szemben érkező két autóbusz jobbra húzódik, de nincs akkora hely, hogy bizton­ságosan elférnénk, így nem kezdünk előzésbe. Rendőrko­csink vezetője a sziréna kjét hangfokozatát felváltva hasz­nálja, figyelmezteti a félrehú- zódásra az autó vezetőjét, aki végre észleli a jelzéseket, s elengedi kocsinkat. Lehet, hogy éppen rádiót hallgatott, s a belső zaj elnyomta a vijjo­gást. A teherautó vezetője vé­tett a KRESZ ellen! Természe­tesen nem tilos rádiózni a ko­csiban, de ezt olyan hangerő­vel kell tenni, hogy a vezető ne „szakadjon el” a minden­kori forgalmi viszonyoktól. Kórádi István rendőr-had­nagytól, a Pécsi Közlekedésbiz­tonsági Tanács titkárától tu­dom, hogy sok járművezető egyszerűen nem tudja mit te­gyen, ha megkülönböztetett jel­zéseket használó jármű köze­ledik. Tanácsa: mindenekelőtt győződjünk meg arról, hogy a vijjogó hang honnan, milyen irányból jön, s csak utána döntsünk arról, hogy az elsőbb­ségadást hogyan oldjuk meg a legcélszerűbben. Nagy se­gítséget jelent a szirénázó autó vezetőjének, ha szándé­kunkat az észleléskor kocsink 'irányjelzőjével azonnal jelezzük! Ha o rendőrkocsi tetején a kék lámpa mellett a piros is villog, az esetek többségében arra számíthatunk, hogy a „csíkos" autó gépkocsioszlopot vezet, melynek szintén elsőbbséget kell adnunk! Sajnos gyakran használják mentők, tűzoltók, rendőrök jár­műveiken a megkülönböztetett jelzéseket. Azért, hogy minél előbb a helyszínre érkezve, a lehető leggyorsabban tudjanak segíteni. Nekünk járművezetők­nek az a feladatunk, hogy őket segitsük. Aki ezt elmu­lasztja, szabálysértést követ el. Roszprim Nándor Kozma Ferenc II szocializmus megújulásának útja (4.) A huszadik kongresszus és az MDP Az MDP Központi Vezetősé­gének 1955. márciusi és ápri­lisi ülése újabb fordulatot ho­zott a politikai irányvonalban, és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953. június előtti politikához. A jobboldali vagy annak kikiáltott jelensé­gek és intézkedések elleni harc lett a pártvezetőségnek leg­főbb gondja. S hogy ez mit jelentett, azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott rendkí­vül feszített terv, amely a ne­hézipar fejlesztését írta elő. A beruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart illette, míg a mezőgazdaság részesedése a maga 18 százalékával jelentő­sen csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyi fogyasz­tás növekedését erőteljesen visszafogták, bérjavítást nem irányoztak elő. A propagandá­ban és az ideológiai jellegű megnyilvánulásokban ismét azt hangoztatták, hogy a szocializ­mus előrehaladása szükségsze­rűen az osztályharc éleződését váltja ki. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzetközi helyzetnek 1954 végén és 1955 első hónapjaiban valóban ta­pasztalható éleződésére is hi­vatkozott és spekulált. Tavasz­ra azonban, a szovjet vezetés békeoffenzívája nyomán más irányú tendenciák kezdtek fe­lülkerekedni (miközben persze az imperialistáknak ellenkező irányú hidegháborús lépései és törekvései is jelen voltak). Ma­gyar szempontból különösen két esemény volt nagy jelentő­ségű. 1955 májusában a négy nagyhatalom Bécsben tető alá hozta az államszerződést, amelynek nyomón Ausztria az örök semlegesség státusába került. 1955. június 2-án Belg- rádban aláírták a szovjet—ju­goszláv nyilatkozatot, amely kiküszöbölte a két ország kap­csolatainak akadályait, min­denekelőtt azzal, hogy önkriti­kusan felülvizsgálták és mint hamisat visszavonták az úgy­nevezett Tájékoztató Irodának: a jugoszláv pártot és vezetőit nemcsak elmarasztaló, de rá­galmazó 1949. évi határozatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagymértékben a Rajk-per koholt vádjaira épült, Rákosit és csoportját a leg­közvetlenebbül érintette a ju­goszláv kérdésnek a testvér­pártok, mindenekelőtt az SZKP által, önkritikus módon való rendezése. 1956. február 14—25-én ülé­sezett az SZKP XX., történelmi jelentőségű kongresszusa, amely nemcsak a Szovjetunió életére, hanem a világpoliti­kára és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvo­nalára kiható új következteté­sekre jutott. Míg korábban el­méletünk a világháború ki-- robbanását elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok megvál­tozásával a harmadik világhá­ború megakadályozásának megvan a lehetősége. Elvetet­te azt a sztálini tételt, hogy a szocialista építés előrehaladá­sa- szükségszerűen az osztály­harc éleződésével jár. Megerő­sítette viszont azt a lenini té­telt, hogy az egyes országok és nemzetek különböző utakon juthatnak el a szocializmushoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosztály pol­gárháború elkerülésével is ki­vívhatja. Hangsúlyozta az át­menetben és a szocialista épí­tés folyamán az egyes orszá­gok, nemzetek sajátosságainak jelentőségét, vagyis óvott a szovjet gyakorlat medhanlkus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként ér­tékelhetők a gazdasági intéz­kedések, különösen ami a me­zőgazdaság fejlesztését, az anyagi érdekeltség elvének fo­kozott érvényesítését, a lakosa sági szükséaletek kielégítését illette. Általában a XX. kong­resszus bátor kérdésfeltevései­vel, elemzésével, a dogmatikus gondolkodás és gyakorlat elle­ni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gyakorlata megúju­lásával biztatott. E tekintetben korszakalkotó jelentőségű, hogy feltárta a személyi kultusz okoz­ta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysérté­seket, és intézkedéseket foga­natosított a pártélet lenini normái IhelyreálUtasára. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elem­zésére, ideológiai megalapozá­suk átgondolására, és politikai irá nyvona I uk felü Ivizsgá I ató ra biztatta a kongresszus. A ma­gyar pártot felkészületlenül és váratlanul érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szek­tás megfontolások alapján, ép­pen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Ráko­si Mátyás, aki a magyar kül­döttséget a moszkvai tanács­kozáson vezette, ezért igyeke­zett a XX. kongresszus jelentő­ségét kisebbíteni. Az első po­litikai bizottsági ülésen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szájából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót" érveléssel igye­kezett az MDP-t a tanulságok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adódó magyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Párt­ja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a fel­adatokat és helyesen szabja meg e feladatok meqoldására a rendszabályokat. Minden ré­szében helyesnek és iránymu­tatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi ható rozatai." Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást, és a politikai irányvonalnak a XX. kongresz- szus szellemében való felül­vizsgálatát szorgalmazták, vé­gül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámo­gatták Rákosit és politikai vo­nalát. Nem így a párttaqság és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivitást váltott ki, amilyenre sok-sok éve • nem volt példa Magyarországon. Ezekben kifejezésre juttatták a pártvezetéssel szembeni eiége- detlehséget, és egyre több he­lyen Rákosi Mátyás alkalmas­ságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erő­vel követelték nemcsak a reha­bilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Nagy Imre és csoportja ki­használta azt, hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő ta­nulságokat, és ennek nyomán is a pártban eszmei-politikai ‘elbizonytalanodás bontakozott ki. önmagukat kiáltották ki a XX. kongresszus eszméi letéte­ményesének, és á magyar vi­szonyokra alkalmazandó szoci­alizmus megvalósítását tűzték zászlajukra. A dolog természe­ténél foqva nem egy kérdésben közös platformrá kerültek a hi­bákat egészen más célzattal ostorozó különböző reakciós, burzsoá restaurációs körökkel. Ezek természetesen előszeretet­tel húzódtak meg a „jobbolda­li”, „nemzeti" kommunistáknak a „szektás", „dogmatikus", „sztálinista" kommunisták elleni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kapko­dott. Egyrészt egyre hatástala­nabb adminisztratív intézkedé­sekkel próbálkozott a jobbol­dallal szemben, másrészt rá­kényszerült, hogy egy májusi nagy-budapesti nagyaktíván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, hely­zete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sür­gősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harc­cal a válság leküzdéséért). Nemes János Postai világnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom