Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-09 / 278. szám
2 DunúntüH napló 1986. október 9., csütörtök Shultz nyilatkozata az ABC-televízióban Valamelyest mérsékelni próbálta Reagan elnök keddi kijelentéseinek hatását egy szerda reggeli nyilatkozatában Shultz amerikai külügyminiszter. Reagan ugyanis azt mondta, hogy amennyiben a Szovjetunió „nem hajt végre jelentős változást az emberi jogok érvényesítésében, nem lesz megfelelő a politikai légkör a tartós eredményekhez". Bár az elnök (kijelentéseit elsősorban az amerikai jobboldal megnyugtatására szánta, azok igen kedvezőtlen visszhangot váltottak ki az izlandi találkozó küszöbén. Shultz szerdán reggel az ABC televíziónak adott nyilatkozatában szükségesnek tartotta leszögezni, hogy Reagan kijelentései nem jelentik például a leszerelési kérdések megoldásának elodázását ilyen indokokkal. „Az ilyen szerződések megkötése a mi érdekünket is szolgálja, ezért folytatjuk a munkát" — mondotta a külügyminiszter. Azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nem akarja megváltoztatni a Szovjetunió társadalmi rendjét", sőt „nincs is joga erre". Azt azonban maga is kijelentette, hogy Washington el akar érni bizonyos változásokat, mindenekelőtt a kivándorlások engedélyezése terén és néhány más kérdésben is. A külügyminiszter megismételte, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése terén az Egyesült Államok lát lehetőséget az ideiglenes megállapodásra a Szovjetunióval. Ezúttal is leszögezte azonban, hogy ezen a területen a „legnehezebb kérdések megoldása még hátra van”, így korántsem lehet kész tényként kezelni egy eset leges megállapodást. A BT-ülés napirendjén az iráni-iraki háború Több ország, köztük a Szovjetunió és Kína képviselője fejtette ki kedden országa álláspontját az iraki—iráni háborúval kapcsolatban az ENSZ (Biztonsági Tanácsának e kérdésről folytatott vitájában. Felszólalt több el nem köte- zett ország, továbbá Dánia és Ausztrália küldötte is. A testület a múlt hét végén ült össze, az Arab Liga hét tagországának kérésére. Valamennyi felszólaló mély aggodalmának adott hangot a két közép-keleti ország között elhúzódó háború miatt és rámutattak, hogy mindez a legsúlyosabb következményekkel járhat a nemzetközi béke és biztonság számára. Mint a TASZSZ jelentette, a vitában felszólaló szovjet állandó ENSZ-képviselő, Alek- szandr Belonogov kifejtette: a Szovjetunió a konfliktus kirobbanása óta azon az állásponton van, hogy az Irak és Irán közötti vitás kérdéseket ne erőszakkal, vagy a vele való fenyegetéssel oldják meg. Ellenkezőleg, csakis békés, politikai eszközökkel, kölcsönösen elfogadható alapon találjanak orvoslást a problémákra, figyelembe véve a két ország és a két nép törvényes érdekeit. Belonogov rámutatott: ebből a háborúból csakis azok húznak hasznot, akik érdekel, tek Irak és Irán meggyengítésében, abban, hogy a térség helyzete bizonytalanná váljék. A Szovjetunió továbbra is fellép az ellen, hogy a konfliktust ürügyként felhasználva bárki beavatkozzon a térség országainak belügyeibe — szögezte le Belonogov. Brit konzervatívok nukleáris vitája A brit pártpolitikai csatározások két legrobbanékonyabb témája - az atomenergia-termelés és a nukleáris bomba kérdése — szerdán került napirendre a konzervatív kormánypárt Bournemouth-ban tanácskozó idei konferenciáján. Az általános választásokra mozgósító kormánypárti tanácskozás egész eddigi menetéhez hasonlóan, ez a két napirendi pont is arra adott alkalmat, hogy a tory szónokok össztüzet zúdítsanak az ellenzéki munkáspártra, amely múlt heti értekezletén antinukleáris álláspontra helyezkedett mindkét kérdésben. A leghevesebb rohamot nem a békés atomenergia-termelés ellenzése, hanem a brit nukleáris ütőerő feladásának terve miatt indították a munkáspárt ellen. A vitaindító határozati indítvány teljse támogatósáról biztosítja a Tha.tcher-ikormány védelmi politikáját, amely „az Észak-atlanti Szövetségen, a nemzeti ellenőrzés alatt álló nukleáris ütőerőn és hatékony hagyományos védelmi erőn nyugszik, s egyszersmind mindenfajta fegyverzet szintjének kiegyensúlyozott csökkentésére törekszik”. UJPETRE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre meghirdeti Vokány, VI. sz. vendéglőjét 3 ÉV IDŐTARTAMRA, 1986. NOVEMBER 12.—1989. NOVEMBER 12-IG. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakmunkás-bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány. Pályázatát Üjpetre Áfész kereskedelmi osztálynak kérjük címezni. Versenytárgyalás helye: Üjpetre, Afész központ. Ideje: 1986. november 11. r ÓRA A NAGYVILÁGBAN Peresz Párizsban Simon Peresz izraeli miniszterelnök szerdán Párizsba érkezett. Hivatali idejének utolsó külföldi látogatásán részt vesz az első izraeli miniszterelnök, David Ben Gurion születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő versa- illes-i megemlékezésen. Találkozik Mitterrand francia elnökkel és Chirac miniszterelnökkel. Chirac ezután, pénteken fogadja az arab nagykövetek küldöttségét. Az arab nagykövetek már három hét óta kérték ezt a találkozót tőle és aggodalmuknak adtak hangot a késedelem miatt. Ki akarták fejezni ugyanis az arab országok szolidaritását Franciaországgal " a Párizst sújtó terrorista merényletek miatt és ezzel mintegy elhatárolni országaikat a terroristáktól. Hamadi Eszid, az Arab Liga képviseletének vezetője a diplomáciai sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy Franciaországnak kitűnő kapcsolatai vannak az arab országok többségével „de hiányzik a történelmi távlatba helyezett átfogó politika az arab világ irányában". Eszid hozzátette, hogy az arab államok nem arabbarát irányvonalat várnak Párizstól, hanem világos és érthető közel-keleti politikát, amit ő egyfajta döntőbírói szerepnek nevezett. ♦ MOSZKVA: Ok*'Ser 15- töl megkezdik és a hónap folyamán befejezik hat szovjet ezred kivonását Afganisztánból- jelentette szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökség a szovjet honvédelmi minisztériumra hivatkozva. A • korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens — amely az Afgán Demokratikus Köztársaság kormányának kérésére tartózkodik az országban — fenti egységeinek kivonására a szovjet vezetés döntésének értelmében kerül sor. Ezt az elhatározást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelentette be 1986 júliusában vlagyivosztoki beszédében. h TRIPOLI: Moamer el-Kad- hali líbiai vezető egy keddi beszédében az Egyesült Államokkal szembeni védelmi Ierőfeszítések fokozására szántotta lel honfitársait — jelentette a JANA líbiai hírügynökség. Kadhafi szerint \a „líbiaiaknak aknamezőket kell kialakítaniuk, a líbiai partok mentén védelmi sáncokat kell létrehozniuk és jól felfegyverzett erődökké kell átalakítaniuk a libiai városokat" — idézte a 1ANA hírügynökség Kadhafinak Szirt városában elhangzott szavait. A libiai vezető az országában állomásozott olasz katonák távozásának 16. évfordulója alkalmából mondott beszédet. Kommentar A tagadás egyértelmű és általános. Semmi közünk hozzá — így lehetne összefoglalni a hivatalos amerikai intézmények és személyek nyilatkozatát, akik az elmúlt órákban a nicaraguai határ közelében lelőtt fegyverszállító gépről fejtették ki véleményüket. Elhatárolta magát az esettől az USA külügyminisztériuma éppúgy, mint a Pentagon vezetése vagy a titkosszolgálat. A kifogások persze meglehetősen átlátszóak, hiszen a managuai kormány ellen harcoló kontrák utánpótlását szállító repülő személyzete amerikai állampolgárokból állt, s pilótája is Salvadorban szolgált katonai tanácsadóként. Az a megoldás peSimon Peresz izraeli miniszterelnök utoljára beszélt ebben a minőségben a parlamentben. Hivatalát a jövő héten felcseréli Jitzhak Samir jelenlegi külügyminiszterrel. Képünk: a parlament ülésén. (A baloldali Samir) (Telefoto-KS-DN) ♦ MEXIKÓVÁROS: Managuá- ban ikedden bemutatták a sajtó képviselőinek a lelőtt amerikai szállítógép egyetlen életben maradt tagját, Eugen Ha- fenfufot. Hafenful a nyilvánosság előtt elismerte, hogy katonai tanácsadóként dolgozott Salvadorban. Innen indult el két amerikai társával, valamint egy eddig ismeretlen, állítólag nicaraguai személlyel annak a szállítógépnek a fedélzetén, amelyet a nicaraguai légvédelem a Costa Rica-i határ közelében lelőtt. Elmondása szerint a gép szállitmányát a Costa Ricából tevékenykedő nicaraguai ellenforradalmároknak szánták. ♦ MOSZKVA: Szeretnénk remélni, hogy Mihail Gorbacsov és P.onald Reagan közelgő reykjaviki találkozója lehetővé teszi a szovjet-amerikai kapcsolatok javulását, s számottevő eredmények elérését a kozmikus és nukleáris fegyverzetekkel kapcsolatos tárgyalásokon — jelentette ki szerdán Moszkvában Anatolij Dobri- nyin. Az SZKP KB titkára „A munkásmozgalom és korunk" című nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta: a találkozóra vonatkozó megállapodást olyan események előzték meg, amelyek tükrözik azt a világszerte egyre erősödő meggyőződést, hogy ideje konkrét, gyakorlati lépéseket tenni az atomháborús veszély elhárítására. A tudományos tanácskozáson több mint 70 ország politikai pártjainak, társadalmi szervezeteinek, tömegmozgalmainak és kutatóközpontjainak képviselői vesznek részt. Genscher elhagyta a kórházat Egészségesen hagyta el a kórházat Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancel- lárja és külügyminisztere. A szabaddemokrata párti (FDP) politikusnak orvosai kórházi kivizsgálást ajánlottak, mivel múlt csütörtökön a szövetségi gyűlésben (Bundestag) múló rosszullét fogta el beszédének elmondása után. Mint a kórházban megállapították, a miniszternek kisebb keringési zavarai voltak, ezért jövő hétfőig még otthon kell pihennie. Aznap már várhatóan Brüsszelbe utazik, hogy NATO-beli kollégáival meghallgassa George Shultz amerikai külügyminiszter beszámolóját Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár reykjaviki munka- találkozójáról. ♦ GENF: Genfben a nukleáris és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében szerdán ülést tartott a hadászati fegyverzettel foglalkozó munkacsoport. + MOSZKVA: A Szovjetunióban rokonszenvvel figyelik a burkinai népnek a függetlenség megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit - hangzott el szerdán Mihail Gorbacsov és Thomas Sankara moszkvai találkozóján. Az SZKP KB főtitkára és a Burkinai Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke, állomás kormányfő tájékoztatta egymást az SZKP, illetve a nemzeti forradalmi tanács előtt álló feladatokról és időszerű nemzetközi kérdéseket is megvitattak. Kínos incidens dig, hogy a felszerelést vivő gépek -névleg „független kisebb légitársaságokhoz" tartoznak, s a számlát is „magánszemélyekből álló csoportok" á líjá'k, aligha tévesztheti meg a közép-amerikai válság történetét jobban ismerő megfigyelőiket. Előfordult már ilyen közvetett beavatkozás számtalanszor, különösen ameddig a washingtoni törvényhozás húzódozott a kontráknak szánt százmillió dolláros anyagi és katonai segély megszavazásától. De hát nyilvánvaló, hogy nem olyan apró dolgokról van szó, mint a fegyverszál- lító gépek hovatartozása vagy a pilóták nemzetisége. A lényeg, a Reagan-adminlsztráció elszántsága a sandinista kormányzat helyzetének a lóásásá ra és lehetőség szerinti megdöntésére. Változhatnak a módszerek és az eszközök, a cél azonos maradt: gazdasági, diplomáciai és katonai lépések sorozatával elérni, hogy a Nicaraguában győzelemre jutott forradalom ne terjedhessen tovább a kényes stratégiai helyzetű karibi térségben. Hiába érzékelhető az amerikai közvélemény tekintélyes részének aggodalma, sőt az Egyesült Államok számos szövetségesének fenntartása, a Fehér Ház álláspontja az elmúlt hónapokban sem módosult. Elekes Éva Marxista és katolikus tudósok párbeszéde A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt ország marxista és katolikus tudósainak részvételével háromnapos nemzetközi szimpózium kezdődött szerdán Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ tanácstermében. A tudományos tanácskozás védnökei: a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége és a vatikáni Nem Hivők Titkársága. Az eszmecsere lebonyolítását az MTA Filozófiai Intézete és a római Pápai Gergely Egyetem vállalta. Szentágothai János akadémikus köszöntötte a résztvevőket, majd Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitó beszédet. Elöljáróban leszögezte: a mostani tanácskozás nem a különbségek konfrontációját és nem is az összebékíthetetlen összebé- kítésének feladatát tűzte maga elé. A mai világ nemzetközi politikai, világgazdasági és társadalmi feszültségekkel terhes, robbanásveszélyes közegében életfontosságú a bizalom és a megértés, a barátság légköre és az ezek megalapozásához nélkülözhetetlen párbeszéd. A filozófiai-világnézeti különbségeknél ezért jóval fontosabb, ami a marxista és a katolikus tudósokat ma összekapcsolja: a világért érzett felelősség, a tudomány felelőssége és a társadalmi cselekvés a veszélyek csökkentése és az emberi magatartás átalakítása érdekében — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban kifejtette: az erkölcsi kérdésekben is fennálló nézetkülönbségeknél jóval több és alapvetőbb nézetazonosság is elérhető, felszínre hozható a marxisták és a katolikusok párbeszédei során. Az igazságos társadalom és az igazságos, s ezen az alapon biztonságos világrend (még ha értelmezésében lehetnek is különbségek), a társadalom és az egyén anyagi-szellemi felsza- badítása-felemelkedése — olyan erkölcsi preferenciák, amelyeket mindkét világnézet képviselői elfogadnak. Az emberiséget fenyegető veszélyez által felerősített vagy újrafogalmazott erkölcsi értékek munkálása, s az emberi gondolkodás ennek megfelelő átalakítása során a marxisták és a katolikusok találhatnak közös elveket és közösen vállalható feladatokat. A katolicizmusban, a vallásban megtestesülő erkölcsi értékek a mai világban kapaszkodó pontként szolgálhatnak az emberi biztonságért, valamint a társadalmi Igazságtalanságok ellen folytatott társadalmi küzdelemben. A marxistáknak pedig a vallásos hit iránti türelemmel, a vallásos ember iránti tisztelettel kell keresniük az együttélés és az együttműködés módjait — mutatott rá Berend T. Iván. A marxizmus lényegéhez tartozik elméletileg megalapozott humanizmusa. Éppen ezért a marxisták számára nem közömbös, hogy a vallásos hithez milyen emberi értékek és normák kapcsolódnak, s hogy milyen szerepet játszik a vallás az egyén és a társadalom életében. Paul Poupard bíboros, a vatikáni Nem Hívők Titkárságának vezetője az eszmecsere katolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a Vatikán támogatja a két nagy világnézet képviselői közötti dialógust, hiszen az egyház szándéka elősegíteni a hívők és nem hívők folyamatos párbeszédét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az emberek képesek túllépni a világnézeti megosztottságon, s - hangoztatta — hisz e dialógus értelmében, hasznosságában. A szimpóziumon a két fél egy-egy képviselője bevezető előadást tartott.
