Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-05 / 274. szám

Wk magyarok s’&ggGli Sttspcif ja A „rádiós Pintér" R eggel, amikor ráébre­dünk az életünkre, be­nyomjuk a rádió gomb­ját, és gyakran egy jóízű hang szól ki a dobozból: Pintér Dezső hangja. Meg­szoktuk, megszerettük, s vár­juk, hogy gondolati-hangula­ti hátországot teremtsen éle­tünk aznapi meccseihez, „A rádiós Pintér" azonban csak mellékfoglalkozásként rádiós, máskülönben az ország je­lenleg talán legmozgalma­sabb napilapjának, a Ma­gyar Hírlapnak belpolitikai rovatvezetője. — Somogyi vagyok, Jákó kisközségben születtem 1949- ben — mondja. - Édesanyám most is ott él, édesapámat sajnos már elvesztettem és azóta kicsit csonka vagyok. Ahogy múlik az idő, még jobban kötődök Jákóhoz, Pest nekem otthont, baráto­kat, já kollégákat, jó munka- körülményeket adott, de egy­re gyakrabban gondolok a jákóiakra: iskolatársaimra, barátaimra, a rokonokra, is­merősökre és mióta édes­anyám egyedül maradt, töb­bet járok haza házkörüli munkára. — A hallgatók legjobban azért szeretnek, mert a nap­tárhoz kapcsoltan nemzeti önbecsülésünket élesztgeted, a félperces „történelemórák­kal". A nagy szülőföld szere- tete tehát a szűkebb szülő­földről, Jákóról ered?!- Igen! Jókon minden em­beri értéket a kétkezi munka teremtett meg. Megtanultam: azért a földért dolgozni kell. Láttam, mit jelent a ragasz­kodás a földhöz, ahol élünk, s mégis: ennek a ragaszko­dásnak hosszú időn keresz­tül nem volt hangja. A nem­zeti önbecsülés kifejezésének azonban már hosszú évek óta méltóbb helye van közéle­tünkben, bár változatlanul szükség van a megfontolt­ságra. De több nemzedék - részben iskolarendszerünk miatt — nem ismerhette fel, hogy nem vagyunk alábbva- lók semmilyen európai nép­nél. Történelemtudatunk táp­lálásában történejmi ténye­ket és egyben következteté­seket kell felmutatni, máig tartó tanulságokkal. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medencében velünk együtt élő népek, egyáltalán minden nép sorsáról, értékei­ről szó essék. Hiszen egymás megbecsülésére csak tények birtokában és azok felhasz­nálásával serkenthetünk. — Sokat kutatsz egy-egy igazán jó félpercért? — Nem esik nehezemre, mert a történelem a szenve­délyem. Kedvelt korszakom a máig nagyhatású 1848—49-es szabadságharctól a kiegye­zésig terjedő korszak. Szer­kesztőségi szobám falára Széchenyi és Kossuth képe mellé most keresek egy Deák Ferenc arcképet. Egyébként írom a disszertációmat: a magyar—amerikai kapcsola­tokból szeretnék doktorálni. — A rádió hangja legyőzi az államhatárokat. Mekkora területről kapsz leveleket?- Amekkora a Kossuth Rá­dió sugárzási körzete, akár Bácsból, Brassóból, akár Eperjesről is. Sokan tanácsot kérnek, hol olvashatnak részletesebben a történelmi korszakokról.- Milyen zenei igénnyel szerkesztesz?- Mindig van zenei el­képzelésem. Más kérdés, hogy néha éppen csak eldú­dolom, hogy a szöveghez, gondolathoz mit kéne hozzá­játszani, de a mindig kiváló zenei szerkesztő kollégák nagyszerűen veszik a lapot.- Végül; mit üzensz a rá­dióhallgatóknak?- Remélem, sok-sok év alatt valamelyest rászolgálok majd a biztatásra, amit a hallgatóktól kapok. Úgy ér­zem, ha százhúsz évig élek, akkor sem tudom méltó mó­don megköszönni a levelek­ben küldött biztatásokat. Földessy Dénes Fitt vagyok? Fitt vagyok! Edzésprogram - személyre szólóan Fitt=1. Képességeinek tel­jes birtokában levő (verseny­ző). 2. jó erőben levő, munka­bíró, friss (ember). Ezt írja az idegen szavak szótára. Meg­néztem pontosan, mielőtt be­jelentkeztem fittségi vizsgálat­ra és tanácsadásra a testneve­lési Főiskola Kutatóintézetébe.- Üdvözlöm, már vártuk - nyújtja kezét az asszisztensnő. — Mőst az adatfelvétellel kezd­jük, kérem, őszintén válaszol­jon. Természetesen megőrizheti inkognitóját, ez esetben a ne­ve helyett szám- vagy betűje­let használunk a nyilvántartás­ban. ló, tehát legyen ,,1938". írom. Életkora? 48 év. Testma­gassága? 164 cm. Súlya? 67 kg. Gyermekei életkora? 13 és 8 év. Foglalkozása? Szellemi. Mennyit mozog? Néha úszik, néha fut. Kertje van? Igen. Ká­vé? Napi kettő. Szesz? Alkat- mankint. Cigaretta? Nem. Pa­nasza? Rosszul alszik. Gyógy­szert szed, mert magas a ko­leszterinszintje. Míg átöltözöm a melegítőbe, egy kicsit izgatott vágyók. Ke- resztbe-kasba kötnek drótok­kal, aztán felülök a biciklire. Hárman nézik a műszereket: dr. Apor Péter, az orvostudo­mányok kandidátus», Tamás István testnevelő tanár és Gyi- mesi Ferencné asszisztens. Nyomom a pedált, a képernyőn ugrálnak az ábrák, a gép ír. Időnkint mérik a vérnyomáso­mat, ők hárman összesúgnak. Pihenhetek, újra kezdem. Az­tán megint. Végül, amikor csu­rog rólam a víz, és remegnek a lábaim, elküldenek zuha­nyozni. Közben konzílium, el­készül az értékelés és a sze­mélyre szabott tanács: hogyan törődjek magammal ezután. Részben írásban, részben Apor doktor és Tamás Istváp szóbeli kiegészítésében.- Az ön izomzata nincs rendben tartva. Életmód­ja mozgásszegény, a myolib- rózis szindrómát állapítottuk meg, az elhanyagolt izomzat miatt az idegek egy-egy pont­ban túlságosan érzékenyek. Ha szúrni kezd úszás vagy futás közben, bizonyára ön is leáll. Holott tovább kellene fárasz­tania magát, hogy az izmok jobban megterheltek legyenek, ön já teljesítményt nyújtott, a terhelhetőséget korlátozó té­nyezőt nem találtunk. Vagyis: növelje a fizikai terhelés tar­tamát és gyakoriságát egészen az elfáradásig. A mi korunk­ban - 40 és 60 között — öröm­ből kell mozogni és el is kell fáradni. Rövidebb ideig, de többször és rendszeresen úsz- szon vagy fusson, amelyik job­ban esik, a pulzusszám 120—130 között legyen. Relatív testtömeg­ként 105 százalékot mértünk, ez a magyar normák felső ha­tárában van. Az amerikaiak szigorúbbak. De ha fogyni akar, szolgálhatunk diétával. Kérdése van? Cigaretta? Nem ajánljuk. Kávé? Kettő-három. Alkohol? Szolidan. Szex? Már a régi görögök is a mértékkel élést ajánlották. A TF intézetében 1973 óta mintegy 2000 embert szűrtek meg terheléses EKG segítségé- gel és adtak nekik személyre szóló edzési programot. Az ed­zés azonban itt nem a szoká­sos sportértelmezésben szere­pel - azt is jelentheti, hány­szor kell a kutyát sétáltatni es­te vagy reggel, és milyen mesz- szire. Búcsúzóul megtudom, hogy egy ilyen vizsgálat 450 forint­ba kerül. 1938 Szüreti rekord Szekszárdon A későn érő fajták is édesek A szekszárdi történelmi ■borvidéken az idei szüre­tet többszörös rekordként jegyezhetik fel a szakem­berek. Még soha nem szedték le a szőlőt olyan korán és gyorsan, mint most, ráadásul a minőség is újabb csúcsot jelent. A Tolna Megyei Tanács szakembereinek felmérése arról ad számot, hogy ok­tóber elején már az utol­só táblákat szüretelik a szőlőtermelő nagyüzemek és a kistermelők többsé­ge is végzett a munkával, holott más években októ­ber végén is hangosak még a szőlőhegyek. A sző­lő érésének rendkívül ked­vező időjárás annyira megédesítette még a ké­sőn érő fajtákat, az olasz- rizlinget és a kadarkát is, hogy szeptember végén már mindenütt 18 cukorfok fölött volt a szőlő ezen a hires borvidéken. A szokásosnál három héttel korábbi érés nagy erőpróba elé állította a termelő üzemeket. Ha a megszokott ütemben taka­rították volna be a ter­mést, a túlérettség miatt gyengébb lett volna a bo­rok savtartalma. Ezért min­den lehetséges segítséget igénybe véve meggyorsí­tották a szüretet. Katonák és több ezer diák is segí­tette Tolna megyében a szőlő betakarítását. Kesztyűs­mesterség Világviszonylatban is egye­dülálló kiállítás nyílt e hét végén. a Hunor Pécsi Kesz­tyű- és Bőrruházati Vállalat ipartörténeti emlékeiből a siklósi vár lovagtermében. A kesztyűsmesterség és a kesz­tyűdivat történetét az álla­mosításig. 1948-ig bemutató állandó kiállítást abból az alkalomból nyitották . meg, hogy éppen 125 éve alapí­tott» meg Pécsett kesztyűs­műhelyét Hamerli János mes­ter. Egy tisztes mesterség em­lékeit, egyszersmind egy kor ízlésvilágát felidéző, külön­böző rekvízitumok összegyűj­tése Déri János, a vállalat kereskedelmi propaganda- vezetője lelkes munkájának köszönhető. Jo hírek a háziasszonyoknak A Konzum Áruház a bajai hűtőháztól kapja a mélyhűtött árukat Fotó: Proksza László Újdonságokat kínál a hűtőipar Jön a brokkoli- püré, a leveles paraj, a gesztánye- tártá Pillanatokon belül kész, fo­gyasztható, nem igényel sok munkát - ugyanakkor nem a legolcsóbb dolog. Tömören így jejlemezhetnénk a hűtő­ipari termékek összességét. Viszont lemondani róluk nem lehet, mert a tél derekán friss zöldségeket, gyümölcsöket ehetnek az emberek. Körül­néztünk a Dél-Dunántúl ellá­tásában jelentős szerepet ját­szó, a Magyar Hűtőipari Vál­lalat gyáregységeinél, hogy miből, mennyire készültek fel az őszi-téli szezonra, és szá- mithatnak-e új termékre a fo­gyasztók? A Bajai Hűtőház igazgató­ba, Mari Tibor elmondta, hogy gyümölcsből a tervezettnél többet sikerült feldolgozni. Vi­szont meggyből a vártnál 30 százalékkal kevesebb, száz­hetven tonna érkezett be. Sár­gabarackból a számított mennyiség fele, 73,7 tonna fu­tott be. Szilvából 150 száza- ' lékkai többet, 460 tonnát, és őszibarackból 147 százalékkal többet, 350 tonnát dolgoztak fel. Eperből is kaptak, de ke­veset. Az aszály ellenére si­került a kedvelt morzsolt és csöves csemegekukoricából felvásárolni 1500 tonnát. Je­lenleg már a zöldségfeldol­gozás történik: eddig 8800 tonna zöldborsó, zöldbab, le­csónak való zöldpaprika és paradicsom, paraj került a ta- sakokba. Csíkozzák és kockáz­zék a paradicsompaprikát — exportra kerül az egész meny- nyiség. Várják a másodvetésű zöldbabot — 500-600 tonnát — amint beérkezik, megkezdő­dik vele a munka. Jelenleg zeller, hagyma, karfiol, kel­bimbó van a futószalagokon — nagykiszerelésben leves ké­szül belőlük. Rövidesen kísér­leteznek a brokkolival: püré és krémleves lesz belőle. Pró­bálkoznak a teljesen konyha­kész parajfőzelékkel és a kö­retként tálalható leveles pa­rajjal. Mindezekből küldenek mintát a vásárlóiknak is — ha megtetszik, elfogadják, akkor gyártani fogják. A zalaegerszegi gyár igaz­gatója, Farkas Sándor elége­dett. összességében teljesíte­ni tudták a kitűzött tervet. Ezer tonna kiváló minőségű málnát, 220 tonna szedret dolgoztak fel. Sajnos a sza­móca minősége olyan voit, hogy dzsemnek lehetett elké­szíteni, csupán 11 tonnát si­került lefagyasztani. Most kezdődött a gesztenyeszezon. Tizenöt tonna gesztenyéből — fele hazai, fele jugoszláv im­port- — 25 dekás, és ryagy ki­szerelésű, két—négy kilós masz- sza készül. Ekkor próbálkoz­nak- majd a gesztenyetortával is. (Remélhető, hogy a kará­csonyi asztalokra jut belőle^) E hónap közepén pedig hoz­záfognak a burgonya szelete­léséhez, csomagolásához. A székesfehérvári gyár igaz­gatója, Berczeli Béla arról számolt be, 'hogy most folyik a gyökérzöldségek és a fél­kész levescsaládok, valamint a kilós ’kiszerelésű kocsonya­húsok, szilvásgombócok cso­magolása, szállítása. Náluk most egy nagy rekonstrukció folyik: teljesen modernizálják a húsz éve épült nyolcezer tonna tárolóképességű hűtő­házukat. Ezenkívül egy fagy- icltgyáiat szeretnének építeni — most keresik a partnereket hozzá . . . A. E. Ünneplők Nagykanizsán A Nagykanizsai Ipartes­tület ezelőtt 100 évvel, 1886-ban alakult meg, melynek alkalmából a jog­utód, a KIOSZ helyi szer­vezete a múlt emlékeit be­mutató -centenáriumi kiál­lítást nyitott. Az ünnepségen Mózes Pál tanácselnök elevenítet­te fel a város iparának fejlődését, Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára emléktáblát leple­zett le. Az érdeklődők novem­ber 30-ig tekinthetik meg a KIOSZ nagykanizsai székházában nyílt kiállí­tást, amelyen - többek között — négy századele- ji, teljesen berendezett iparosműhely is látható. vasämapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom