Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-28 / 297. szám

1986. október 28., kedd Dunántúlt napió 5 Munka- és tűzvédelem Könnyelmű kisiparosok — Nemcsak az a baj, hogy Ikönnyelműek, de az alapvető követelményekkel sincsenek tisztában — mondja Radó Nán­dor, a KIOSZ pécsi szervezeté­nek munka- és tűzvédelmi elő­adója. — A problémák már a telepengedélyezéseknél elkez­dődnek, s végigkísérik a kis­iparost szinte egész tevékeny­sége során. Mielőtt a műhely beindul, a KÖJÁL és a Tűzoltó­ság szemlét tart a helyiségben, s ha munka- és tűzvédelmi szempontból rendben talál min­dent, akkor a végső engedélyt a Pécs Városi Tanács ipari osz­tálya adja meg. Ez szinte kivétel nélkül meg is történik, és az iparos dolgoz­ni kezd a vadonatúj műhelyben. Egy-két hónap, (vagy jobb eset­ben hosszabb idő) elteltével azonban a helyiség már nem a régi. — A KIOSZ munka- és tűz­védelmi előadóival rendszere­sen látogatjuk az iparosokat, s ami a legtöbb esetben először a szemünkbe tűnik, az a ren­detlenség — folytatja Radó Nándor. — Ez méq csak hagy- ján, de „eltűntek” a védőesz­közök, a* lábvédők, a kesztyűk, a sisakok, nincs védőburkolat a gépeken, hiányzik a porelszívó. Mindezeket valószínűleg az át­adáskor kölcsönkérték, s aztán visszaadták gazdáiknak. Hang­súlyozom, hogy nem minden esetben tapasztaljuk ezt, de sajnos kevesebben vannak, akik betartják a szabályokat. Mi fi­gyelmeztetjük az iparosokat a hiányosságokra, ám ha ez soro­zatosan eredménytelen marad, akkor a Munkavédelmi Felügye­lőségre, és a Tűzoltóságra bíz­zuk az ügy folytatását. A Munkavédelmi Felügyelő­ség és a Tűzoltóság szakembe­reinek megjelenésekor két es­hetőségre számíthat az iparos. Ha balesetveszélyesnek nyilvá­nítják a munkaeszközöket, ak­kor egy hónap áll rendelkezé­sére, hogy ezt az állapotot megszüntesse. Komolyabb a dolog, ha már életveszélyesek a berendezések, akkor azonnali hatállyal bezárják a műhelyt. Nem érdemes megvárni ezt, an­nál is inkább, mert tetemes pénzbüntetéssel jár együtt. — Amennyire lehet, igyek­szünk segíteni a kisiparosoknak — mondja Radó Nándor. — Akik veszélyes tevékenységet folytatnak (villanyszerelők, elektroműszerészek) vagy akik alkalmazottakat foglalkoztat­nak, lehetőségük van egynapos előkészítő után munka- és tűz­védelmi vizsgát tenni. Annak ellenére, hogy munkájukban ez nagy előnyt jelentene, az érin­tetteknek csupán 25—30 szá­zaléka jelentkezik. Akik a nem veszélyes szakmákban dolgoz­nak, azok számára pedig no­vembertől munka- és tűzvédel­mi oktatást tartunk. Ennél töb­bet nem tehetünk. Óvári Zsuzsanna A régmúlt megőrzése Rektorok Pénzért vesszük a betegséget tanácskozása A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai poli­tikai és 'pártfőiskoláinak, tár­sadalomtudományi akadémiái­nak rektorai — közöttük az MSZMP KB Politikai Főiskolá­jának és Társadalomtudományi Intézetének képviselői — októ­ber 20-26. között Varsóban ta­nácskozást tartottak. A részt vevő küldöttségek elemezték azokat a feladatokat, amelyek a testvérpártok kongresszusait követőéin az oktatásban, a ká­derképzésben, a továbbkép­zés és a tudományos kutatás területén jelentkeznek. A részt vevők a további egyoldalú együttműködés kérdéseiben is megállapodtak. A tanácskozás résztvevőit fogadta Henryk Bednarski, a L'EMP KB titkára. Állandó kiállítás nyílt Merni pasa fürdőjében Kütahyai fajansz­gyűjtemény Török népzene vonzotta a járókelőket tegnap délután Pécsett Merni pasa fürdőjé­be. A fürdő bejáratánál nagy tábla hívja föl a figyelmet Pécs legújabb, áNandó kiál­lítására, a kütahyai fajansz­gyűjteményre. Az állandó gyűjteményt Kütahya város ajándékozta Pécsnek, a test­vérvárosi kapcsolat jegyében. Tálak, korsók, tányérok, 'ku­pák, gazdag, elsősorban nö­vényi ornamentikával, kék, fe­hér, pirosas színekben ragyog­va. Törökországban a XVI. századtól kezdve két fajansz­központ vált ismertté, az iz- niki és a kütahyai. A régi izniki díszedényeken és fali­csempéken uralkodó, a Ming- kori kínai hatáson alapuló ké'k-fehér szín, amely később színesedett. A kütahyaiak fe­hér alapon polichrom díszí­téssel dolgoztak. A mai kü­tahyai fajanszokon a régi iz­niki díszítések élednek újjá, de érték az eklektikus és sze­cessziós hatások is. Ugyan­akkor a modernebb forma­világé díszedények is megje­lentek. Kütahyában a kerá­miaüzemen kívül kis műhe­lyekben is készítik a híres fajanszedényeket és fali- csempéket, az ősi módszere­ket és eszközöket felhasznál­va. A XIX. században és a XX. század elején a Zsalnay- porcelánokon is lemérhető a távoli, elsősorban az izniki hatás. Kütahyában az idén •nyárom megrendezték az I. nemzetközi kerámia és fali­csempe kongresszust, melyen magyar szakemberek is részt vettek. Az állandó gyűjteményt Új­vári Jenőnek, a Baranya Me­gyei Múzeumok igazgatójának köszöntő szavai után Piti Zoltán, a Pécsi Városi Tanács elnöke nyitotta meg és szólt a két város kapcsolatának történetéről. Dr. Gerő Győző kandidátus, a budapesti Tör­téneti Múzeum főmunkatársa ismertette az izniki és a kü­tahyai fajanszok jellegzetes­ségeit. A kiállításon megje­lent Horváth Lajos, a Bara­nya Megyei Tanács elnöke. A fajanszgyűjtemény na­ponta 10—16 óráig tekinthető meg, szünnap hétfő. Läufer László felvételei Koszorút helyeznek el a mohácsi városvédők képviselői Fotó: Proksza László Liszt­emléktábla Mohácson Mohács Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesülete emlék­táblát helyezett el tegnap délután a Szabadság úti Ál­talános Iskola falán, Liszt Ferenc 1846. október 27-i mohácsi tartózkodása emlé­kére. A táblát Szkladányi Pé­ter, a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar ügyvezető igazgatója leplezte le, és megemlékező szavaiban felidézte Liszt Fe­renc 140 évvel ezelőtti bara­nyai tartózkodásának emlé­két. Az ekkor már világhírű muzsikus Scitovsky pécsi püs­pök vendégeként időzik a mecseknódasdi kastélyban, látogat Pécsre, száll meg a püspöki palotában és játszik a Székesegyház orgonáján. Pécsről a déli országrész felé indul, és a püspök hintáján Mohácsra utazik, megpihenő kastélyban, majd hajóra száll, Eszék felé véve az útját. Ér­kezésének hírére Eszék kikö­tőjében is sokan összegyűltek a nagy muzsikus köszöntésé­re. Ahogy ezen emlékező sza­vak tegnap elhangzottak, s vége lett a Park utcai és a Szabadság úti iskola műso­rának, elhelyezték koszorúikat a gyerekek és a városvédők. A mohácsi megemlékezések tegnap Bánky József esti koncertjével zárultak. Pécsett a Liszt Ferenc Zeneiskola Sör­ház utcai épületében zajlott le a Liszt Ferenc-emlékű lés, amin dr. Nádor Tamás, Ham­burger Klára és Hősek Rezső idézte fel Liszt Ferenc pécsi kapcsolatait, a pécsi Liszt­kultuszt. A közreműködő Bach-együttest ifjú Dobos László vezényelte. Táppénzhelyzet Baranyában Könyv­újdonságok Az év hátralévő két hónap­jában újabb könyvek 'jelennek meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat Reprint-soroza tóban. Az 50 kötetre tervezett hason­más-sorozat jövőre tíz mű új­rakiadásával zárul. A vá Hálát a napokban adta közre Csikvári Jákó kétkötetes munkáját, A közlekedési esz­közök történetét. A szerző 'ko­rabeli magyar és külföldi for­rósok alapján a szervezett hír­közlés és híresére kezdetleges formáitól követi nyomon a vál­tozásokat a közutak, a vasutak, a közhajózás kialakulásáig, a posták és a távirdák egyre kor­szerűbb kiépüléséig. Beszámol valamennyi kontinens korabeli közlekedési jellegzetességeiről, a hazai viszonyokról. A könyv első kötete 1881 -Iben, a máso­dik pedig 1883-ban jelent meg a ‘Franklin Társaság kiadásá­ban. Hamarosan a boltokba ke­rül Zoványi Jenő A reformáczió Magyarországon 1565-ig című munkája, amely az 1921-ben megjelentetett kötet változat­lan kiadása. A táppénzre kerülésnek igen sok oka van, de talán amire a legjobban figyelnünk kellene valamennyiünknek, ahogy azt külön hangsúlyozta dr. Kancsár László főigazgató főorvos-he­lyettes, megyei táppénzes szak- felügyelő főorvos, az a táp­pénzt alakító és nagyban be­folyásoló számos élet- és gon­dolkodásmódbeli tényező. Hi­szen a megfelelő életmóddal nagyon sok esetben meg tud­nánk előzni a betegségeket. A táppénzre kerülők jó része pén­zért veszi a betegségeket — félreértés ne essék, nem táp­pénzcsalásról van itt szó, ha­nem arról, hogy a drága pén­zen megvásárolt cigaretta, al­kohol igen sok esetben vezet súlyos betegségekhez. De nemcsak a dohányzás és az ~alkohol, hanem a pihenés nél­kül végigdolgozott hónapok, a gmk-val vagy bármilyen más, 8—10 órás munkával eltöltött hétvégék — ezek mind-mind rizikófaktorok, amiket a helyes életmóddal csökkenteni tud­nánk. S éppen a prevenció, a megelőzés érdekében kell a helyes életmódnak a lakosság minél nagyobb részét meg­nyerni, hiszen akkor valameny- nyien egészségesebbek leszünk, kevesebben esünk ki a munká­ból, csökken a táppénzesek aránya — s ez nemcsak a nép­gazdaságnak hoz hasznot, ha­nem növeli valamennyiünk élet- és munkakedvét. D. Cs. Az utóbbi években az or­szág és a megye egészségügyi helyzete nem javult az elvár­ható mértékben, sőt éppen a produktív életkorban levő fér­fiak halálozásában következett be jelentős romlás. Ez azért is különösen figyelemre méltó, mert a lakosság egészségügyi romlása tulajdonképpen javuló életkörülmények között törté­nik. Az egészségi állapot általá­nos hanyatlásának természe­tesen táppénz-következményei is vannak: nem véletlen tehát, hogy a Szakszervezetek Bara­nya Megyei Tanácsa a közel­múltban éppen a megye táp­pénzes helyzetét tűzte napi­rendre. A helyzet alakulását 1981 és 1986 első féléve között vizsgálták. A jelenlegi állapo­tok feltárása és a jövő fel­adatainak meghatározása nem csupán orvosi szempontból je­lentős, de a táppénzhelyzet ja­vulásának vagy romlásának igen fontos népgazdasági kö­vetkezményei is vannak. A táp­pénzes arány 0,1—0,2 százalék­nyi csökkenése vagy emelke­dése plusz—mínusz több millió forintot jelent. Ami a 432 ezer fő lakosságú Baranyát illeti, a megye táp­pénzes százaléka éveken ke­resztül meghaladta 0,1-0,2 százalékkal az országos átla­got. Ez év első félévében az or­szágos táppénz-százalék 6,9 volt, míg a baranyai 7,2-re emelkedett. Az általános emel­kedésen belül ugyanakkor megfigyelhető az, hogy az egy főre jutó táppénzes napok szá­mának átlaga csökkent — ná­lunk például tizenöt és fél nap­ról tizenhárom és fél napra —, s ez mutatja azt is, hogy a táppénzre kerülők száma ugyancsak megemelkedik az influenzajárványok idején. Ez­zel tökéletesen összhangban van, hogy a csúcsot március­ban és decemberben mutatták ki a statisztikák. Tűzvédelmi tanácskozás Országos tűzvédelmli ta­nácskozás kezdődött hétfőn Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. A háromnapos szemináriumon az üzemi, in­tézményi, szövetkezeti tűzvé­delmi szervezetek hétszáz képviselője 22 előadást hall a tűz elleni védekezés hely­zetéről, a tűzkárok megelőzé­sének szervezési és műszaki lehetőségeiről. A Gépipari Tudományos Egyesület — a'melynekva fővárosin kívül tíz megyei tűzvédelmi szakosztá­lya van — és az Országos Tűzpltó Parancsnokság által közösen szervezett első tűzvé­delmi tanácskozást Varga Károly tűzoltó vezérőrnagy, a 'BM Tűzoltóság országos pa­rancsnoka nyitotta meg, majd a résztvevők a tűzvédelem 'hazai helyzetéről és a nem­zetközi tűzoltószervezet te­vékenységéről hallgattak elő­adást. iA tanácskozásnak szomorú időszerűséget ad az, hogy a •közelmúltban az országban több nagy tűz pusztított. Az elmúlt öt évben a korábbi időszakhoz képest egyötödé­vel volt több tűzeset, a kár értéke pedig az előző fél év­tizedének a kétszeresét, két és fél mlilliárd forintot tett ki. A szakemberek megállapítá­sa szerint a nagy kárnál járó tüzek elszaporodásának leg­főbb oka, hogy a mind álta­lánosabban alkalmazott tűz­veszélyes anyagok, erőforrá­sok, termelési folyamatok biz­tonságos kezelésére, irányí­tására a dolgozókat nem ké­szítették fel kellőképpen. A tűzvédelmi fegyelem la­zulása ellen több javaslatot tettek, illetve tesznek a gyu­lai tanácskozás előadói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom