Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-27 / 296. szám
1985. október 27., hétfő Dunántúli napló 3 „Úgy tűnik, sikerült megoldást találnunk" Újjáalakul a pécsi manökencsoport Van, aki karriert csinált Örökzöld kertek a Mecseken- Annak idején úgy írták ki a tanfolyamot, hogy aki elvégzi és sikeres vizsgát tesz, az megkapja az Artistaképző Intézet ideiglenes működési engedélyét — mondja Németh Béta, a Fényszöv Atlasz szakcsoportjának elnöke. - Ha megkapják a működési engedélyt, most valószínűleg több fellépést köthetnénk le számukra. Bár hivatásos manöken akkor sem mindegyikükből lehetett volna. A szakcsoport tavaly nyáron hirdette meg a manckenkéoző tanfolyamot. Huszonkilenc lány fizette be a 2500 Ft-ot a kéthónapos kurzusra, s bár a szervezők már félidőben jelezték, hogy az eredetileg beígért engedélyt a fővárosi intézet nem foqja megadni, többségük nem állt le, bízva abban, hogy az Atlasz tizenötös keretébe azért bekerül. Igaz, tudták, ebben az esetben csupán a szakcsoport által szervezett divatbemutatókon vehetnek részt, de - gondolták —, így legalább marad némi esélyük arra, hogy idővel a tűzhöz is közelebb kerüljenek.- Semmi rosszat nem mondhatunk az Atlaszra. Amint kiderült, hgoy nem kapunk működési engedélyt, azonnal segíteni próbáltak. — így Rostás Gabriella, aki azóta koreográfiával és szervezéssel is foglalkozik. — Már a tanfolyamon is nagyon igyekeztünk minél többet elsajátítani a pesti^taná- roktól (Szentpéteri Györgyi és Csathó Mária jött az Artistaképzőtől), de a záró fellépés után még komolyabban vettük a próbákat. Hiába volt a lelkesedés, a várva várt fellépésekre csupán néhányszor kerülhetett sor. A baranyai cégek továbbra is a fővárosi hivatásosokkal hirdették termékeiket. Ha néha meg is hívták őket egy-egy fellépésre, a gázsi (alkalmanként 150 forint), s a körülmények oly rosszak voltak, hogy egy idő utón úgy határoztak, nem csinálják tovább. A helyi divat- bemutatókon ezután alkalmilag kiválasztott lányok szerepeltek. Sokáig úgy tűnt, nincs kiút, hisz fellépés és folyamatos próbák nélkül a tanfolyamot végzettek sem tudják tartani magukat. Néhányon abbahagyták, ketten a fővárosba költöztek (közülük Földessy Dalma karriert csinált), a többiek pedig a „taccs vonalon" kívül találták magukat. — Megoldást kell találnunk, s most úgy tűnik, sikerül is, — mondja az Atlasz elnöke. — Katies Lajos, aki eddig a Pécsi Bőrgyárnál dolgozott, elvállalta lányaink menedzselését, így mi is komolyabban számítunk rájuk ezután. Tizen szerződést fognak kapni, s a fellépések gázsiján kívül fix fizetést is biztosítunk számukra. Pauska Zsolt ötvenféle tuja, ciprus, fenyőféle és 15 különböző fajtájú lombos örökzöld növény található a Damjanich utcai facsemetekertben. Tulajdonosa Pál- dy Géza erdőmérnök. 1974-ben kezdett az örökzöldek mecseki honosításával foglalkozni. Az izgatta, mely fajták talaj-, szárazság- és klímatűrő tulajdonságait lehet megváltoztatni? Járta az országot, régi kastélyok, kúriák kertjében talált örökzöldekről hozott szaporítóanyagot, keresztezett, próbálkozott, és az eredmény: sok szép dekoratív növény, amely jól fejlődik a helyi viszonyok közepette is. — Sok-sok zsákutca és sikertelenség után jutottam el ide — mondja Páldy Géza. — Magyarországon rendkívül kevés az örökzöld fajtaválaszték, kevés az őshonos fenyves. A Mecsek például jellegzetesen karsztbokor erdő, meszes alapkőzettel, vékony talajréteggel. Amikor nagyapómék idejében a 20-as, 30-as években a Misina déli lejtőjére Fekete fenyőerdőt telepítettek, minden egyes fához egy kosár földet vittek fel. A megyében található örökzöld kertek is mind telepítettek. Ilyenkor ősszel van az ideje a faültetéseknek. Ahogy szaporodnak az egyre igényesebben tervezett és kivitelezett házak, úgy nőtt meg az igény díszkertek telepítésére. S nemcsak a családi házak tulajdonosai, de társasházak, sorházak lakói is szeretnék széppé tenni a lakáson kívüli közvetlen környezetet. Nem mindegy azonban, hogy mit hova ültetnek. Nem minden örökzöld növényfajta viseli el a Mecsek déli lejtőjének meszes, száraz talaját, és ha nem a megfelelő fajt és fajtát választják, a növény csak sorvad, előbb-utóbb vagy elpusztul, vagy csupán csenevész példány lesz belőle. Ajánlatos a telepítés előtt szakember véleményét kikérni. — Szász vevő közül legfeljebb, ha egy tudja, mit kell vásárolnia — mondja Páldy Géza. — Az a jobb, amikor tanácstalanok, mert amikor már konkrét igénnyel jönnek, sokszor le kell beszélnem őket róla. Mert nem adok senkinek olyant, amiről tudom, hogy azon a talajon, ahova viszi, csak nyűglődni fog a növény. Más kell ide a Mecsekre, és megint más Siklósra, Szigetvárra, vagy Szekszárdra. — A Mecsek környékén jól megél például az Arizoniai ciprus, a valódi ciprus, a különböző keleti tuják, a Virginiai boróka oszlopos és kúszó változatai, a tiszafák, az ezüstfenyők. Olyan rézsűbe, ahol a fűtelepítés, a gondozás- miatt nehézkes, nagyon jók az úgynevezett talajtakaró örökzöldek. Ilyen a babérmeggy, a tűztövis, a kecskerágó, madárbirsek. Az örökzöld növényekből nagyon dekoratív kerteket lehet kialakítani, de gondosan kell kiválasztani a megfelelő helyhez a megfelelő fajtát. Az idősek, a mozgáskorlátozottak segítségére siet a Megyei Könyvtár A könyv házhoz megy az olvasnivalót. Sokszor éveken át. Szeretjük idős olvasóinkat és tudjuk, milyen sokat jelent számukra a könyv. — Ez azonban így még nem szolgáltatás, a Megyei Könyvtárnak pedig a szolgáltatás a célja. Szeretnénk képet kapni arról, hányán élnek (Pécsett olyanok, akik az egészségi, a fizikai állapotuk miatt nem tudják elhagyni otthonukat. Az ország sok megyei könyvtára megszervezte már ezt a szolgáltatást, a könyvtárosképzés is foglalkozott ezzel a feladattal, és most mi is szeretnénk követni ezt a gyakorlatot. Jó volna, ha az érdekeltek jelentkeznének nálunk ezzel az igénnyel, hiszen a városban nem találtunk olyan jegyzéket, a'mely feltüntetné az otthonukhoz kötött embereket. Mi nyilvántartjuk régi olvasóinkat, akik valamilyen okból nem járnak könyvet kölcsönözni. A most nyilvántartott kör még jócskán bővíthető, hiszen a könyvtár mintegy 100 olvasójához tudná (házhoz szállítani a könyveket. Ajánlatukban szerepel majd a gyengénlátók számára megalapozott, egyelőre szerény mennyiséget felölelő gyűjtemény is, a szalagra rögzített „hangoskönyvtári" anyag. A Baranya Megyei Könyvtár tehát várja mindazon olvasok jelentkezését, akiket állapotuk a lakásukhoz köt, de akik szeretnék igénybe venni a könyvtár szolgáltatásait. Ciprusok, borókák, ezüstfenyők JKedves 'Könyvtár! Sajnos megbetegedtem és nem tudok egyelőre könyvért jönni. De mihelyt fölépülök, ismét jelentkezem.” Nem egyszer kapott már ilyen levelet olvasói köréből a Baranya Megyei Könyvtár. Olyan könyvbarátok írnak ily módon, akiket átmenetileg vagy véglegesen otthonukhoz köt valamilyen betegség. Általában idős emberekről van szó. A könyvtárosok pedig már jó ideje számontartják ezeket az olvasókat is. Harmatba Andrásáét rendszeresen felkeresik a Megyei Könyvtár munkatársai Fotó: Proksza László — Szinte valamennyiünknek van olyan ismerőse — halljuk Föhérvári Klárától, a Megyei Könyvtár munkatársától —, akihez minden külön szervezés nélkül rendszeresen szállítjuk Hatféle ízesítéssel Szójatej A kísérletet az év elején siker koronázta: Pécsett a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetben szójából folyadékot vontak ki. További öt hónapra volt szükség, hogy ezt emberi fogyasztásra alkalmassá tegyék. Azokon a területeken, ahol a szója ősi kultúrával rendelkezik, mindennapos italként fogyasztják a belőle sajtolt, tejszerű folyadékot, sőt sajtot, levest, és fagylaltalap- anyagot is előállítanak a növényből. Európa több országa után Magyarország is felfigyelt a szójatejre. Dr. Szakály Sándorral, a pécsi kísérleti intézet igazgatóhelyettesével beszélgettünk a szójatej jövőbeni felhasználhatóságáról. Bevallom, kissé gyanakodva emeltem a szómhoz az előttem sorakozó szójatejjel telt poharak egyikét. A hatféle ízesítéssel készült italok közül először a dióshoz „volt szerencsém". Az első korty után minden gyanakvásom szertefoszlott, s beszélgetésünk végére a karamell-, a vanília, a csokoládé, a mandula- és a pisztáciaízű is elfogyott. — Kipróbáltuk a világon eddig elért fontosabb műveleti módszereket, a létező megoldásokat összehasonlítottuk és saját tapasztalatainkkal kombináltuk. így jutottunk el egy olyan eljáráshoz, amely nemzetközi mércével mérve is a legjobb any- nyiban, hogy a szójára jellemző, kissé kellemetlen gabonaízt a leginkább semlegesíti. Hiba lenne, ha nem említeném meg Kurnik Ernő akadémikus nevét, aki Magyar- országon elsőként foglalkozott a szója meghonosításával. Kezdettől fogva együtt dolgozunk a növény élelmiszer- ipari felhasználhatóságának lehetőségein. Tulajdonképpen egy kutatási program elején tartunk, s legközelebbi célunk az, hogy tovább javítsuk a szójatejet a tehéntej olyan melléktermékeivel, amelyek különben veszendőbe mennének. Kutatásaink további célja, hogy kiderítsük a különböző szójafajtákból, milyen minőségű kivonatot kaphatunk, s melyiket lehet a legelőnyösebben felhasználni. Olyan anyagokat szeretnénk kivonni, amelyek élelmiszer- ipari adalékanyagként szolgálhatnak.- Élettani szempontból milyen előnyei vannak a szó- jatejnek? — Azt mondják, a tehéntej a legegészségesebb ital —, viszont a tejcukorérzékenyek, a cukorbetegek nem ihatják. A szójatejben nincs tejcukor, ezért elsősorban nekik készül. Koleszterin sincs benne, ami tudvalévőleg az ér- elmeszesedési folyamatot gyorsítja meg. Magas és értékes a fehérjetartalma, valamint olajtartalmának összetétele is igen előnyös az egészségre. Vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Sportolóknak és fogyókúrázóknak is ajánlatos lesz majd fogyasztani, mert a szójatej zsírtartalma csupán 1,5 százalék. Ez az adat persze csak akkor érdekes, ha összehasonlítjuk a tejével, amelynek zsírtartalma 3,6 százalék. Az élettani előnyök mellett nem megvetendő a gazdasági szempont sem: a szójatej előállítása jóval olcsóbb, mint a tehéntejé, annak csupán egyharmadába kerül.- Mikor találkozhatunk vele a boltokban?- Erre nem tudok pontos választ adni. üdítőital formájában talán 1988. végére. Óvári Zsuzsanna Űrkutatás- itthon Éppen harminc éve alakult meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kebelében az Asztronautikai Bizottság, mely 1962 óta tagja a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségnek is. Zászlajukra az űrtudományok és űrtechnika hazai fejlődésének előmozdítását tűzték. A bizottság a közelmúltban társasággá alakult, s felvételét kérte az MTESZ-be. Céljaikról kérdeztük dr. Abonyi Ivánnét, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkár-helyettesét. — Az utóbbi években a magyar űrkutatók feladatai megszaporodtak, ezért vált szükségessé a szervezeti átalakulás. Az űrkutatás és űrtechnika fejlesztésére tárcaközi program indul, melynek társadalmi úton való támogatása az új egyesület feladata. 'Gondoskodik majd arról, hogy a műszaki szakemberek megismerjék a legkorszerűbb eljárásokat és eredményeket, szorgalmazza az alapkutatási - csillagászati, fizikai, geofizikai és más feladatokban való • részvételt, a világűrbe kerülő műszerek készítését, a mérések értékelését és értelmezését. Ugyanakkor fórumot kívánunk biztosítani a kozmikus technikát alkalmazó szakembereknek, elsősorban a távérzékelés, a meteorológia és a geodézia, navigáció területén. Az új egyesület munkájában részt vehetnek az MTESZ-en kívüli szakemberek — orvosok, biológusok, közgazdászok — is, akiknek tevékenysége kapcsolódik az űrkutatáshoz vagy űrhajózáshoz. Várjuk a fiatalokat is, részükre ifjúsági bizottságot hozunk létre. — A társaság Budapesten alakult. .. — Sopronban. Debrecenben, Kecskeméten és Baján is működnek szervezeteink. Péps egyetemi város, gondolom az ottani fiatalok között is szép számmal akadnak, akik érdeklődnek az űrhajózás, az űrkutatás iránt, örömmel vennénk, ha belépési nyilatkozatért fordulnának hozzánk, s megalapítanák a Magyar Asztronautikai Társaság pécsi szervezetét. M. Z.
