Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-04 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek

Dunántúli nanlo

XLIII. évfolyam, 273. szám 1986. október 4., szombat Ara: 2,20 Ft

Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja

Feléhez érkezett a mezőgazdasági ősz

Vetnek az egyházasharaszti tsz földjén

A tartalomból:

A bűznek csökkennie kell

(3. oldal)

Rákkutatás

Pécsett

(4. oldal)

j I

Wolframbányát

nyitunk

Mongóliában

(5. oldal)

Egy tisztes szakma emlékei

II kesztyíísmesterség és -divat története

Állandó kiállítás nyílt

a siklósi várban a Hunor értékes

gyűjteményéből

Vetik az őszi árpát Baranyában

Több és jobb szőlőt szedtek az idén

Megkezdődött az őszi árpa vetése — röviden így summázhatnánk az őszi munkák felén túljutott baranyai mező- gazdaság elmújt egy hetét. A magvak egyötöde került eddig földbe. A még idén hátralévő vetések alá zömében befejezték a szántást, a tavasziak előkészítő munkái jó harmaduknál járnak. Halad a cukorrépa szedése is, a 40 tonna hektáronkénti terméseredmény — ennyi a pillanatnyi megyei átlag — jónak mondható. A szója betakarítása jóformán befejeződött. 2,1 tonnával fizetett.

20 százalék körüli a kukorica nedvességtartalma, Mozs- gón például két szárítóban is peregnek a szemek, feszített ütemben vágják a hibridet. Itt a terület negyedéről vonultak le eddig a gépek. Egyébként csaknem valameny- nyi termelő a gyengébb szár- szilárdságra panaszkodik, ez pedig azzal fenyeget, hogy a kukorica megdől. Az eddigi eredmények hét és fél mázsa körül vannak.

Az üdítő szőlőlevet, a mur- cit és a bort kedvelők ilyenkor a legnagyobb izgalommal persze a pincéket figyelik. Az országos mutatók biztatóak, a múlt év két és fél millió hektójával szemben most négymillió hektó bort remélnek a

szakemberek. Mint Óhegyi János, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgatóhelyettese mondja, Baranyában is jó a helyzet, a villányi szőlészetben 10 tonna körüli az átlagtermés. A szokásosnál két héttel előbbre járó szüret két dolognak is köszönhető. Egyrészt jó idő járt a szőlő kötődésekor, másrészt a kellemes ősz nagyban segíti a munkálatokat. A gyümölcs egészséges, és a korábbi éveknél jobb minőségű lesz a hegy leve. Kistermelőktől, tsz-ektől, állami gazdaságoktól vásárolnak, a korai és a középérésű fajtákat már mindenütt leszedték a tőkékről. A feldolgozó telepeken folyamatos az átvétel, ebben a partnerek pontos beszállításai alapvetőnek bizonyultak. Külön is érdemes kiemelnünk a siklósi tsz feladatvégrehajtását, ők különösen jól szervezett szürettel tűntek ki. A befejezés október 15-e és 20-a között várható, ebben a megyei készültség 85 százalékos, és a mennyiség * mindenütt meghaladja a tavalyit. A kiskertek zömében is végeztek, mondják, egyedül a kispeterdi szőlőhegy az, ahol csak a hét végén indulnak neki a dombnak a gazdák.*

Sz. Koncz I.

Tanácselnökök értekezlete

Pénteken a Parlamentben Czinege Lajosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével tanácskoztak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei, amelynek három témája volt: a népgazdasági és a tanácsi tervezés 1987. évi feladatait Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára és Békési László pénzügyminiszter-helyettes előterjesztésében elemezték; időszerű munkaügyi kérdésekről adott tájékoztatást Rócz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke; s foglalkoztak azokkal az elhatározásokkal, törekvésekkel, amelyekkel a kormányzat megjelölte a szociálpolitika fejlesztésének főbb irányait, különös tekintettel a tanácsok feladataira.

Elutazott Budapestről a kínai parlamenti küldöttség

Pénteken elutazott Budapestről a kínai küldöttség, amely Liao Han-seng, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága elnökhelyettesének vezetésével tartózkodott Magyarországon. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az Országgyűlés alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Zhu An- kang, Kína budapesti nagykövete.

Magyarországi tartózkodása idején a küldöttséget - amely a Péter János vezette magyar tárgyalócsoporttal folytatott megbeszéléseket - fogadta Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács, és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A kínai képviselők

találkoztak Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével, Hetényi István pénzügyminiszterrel és Horn Gyula kűlügy- minisztériumi államtitkárral, valamint fővárosunk és Fejér megye vezetőivel. A vendégek látogatást tettek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézetében, a székesfehérvári Ikarus Karosz- széria- és Járműgyárban, továbbá a perkátai Magyar- Kínai Barátság Termelőszövetkezetben. Megtekintették a vendégek a Duna-kanyar és Budapest nevezetességeit, műemlékeit is.

Kesztyűk, legyezők, napernyők a múlt századból, mint az öltözködés kiegészítői, de nem lényegtelen darabjai .. . Báli kesztyű 1926-ból, mé9 a konfetti is benne van, egy bál forró hangulatát őrizve. Szerszámok, oklevelek, fényképek és más rekvizitumok - meg- idéződik egy szakma, a kesztyűsmesterség történelme, egyszersmind fölvillan egy kor ízlésvilága. Mindez abból az alkalomból, hogy 125 éve alapította meg Pécsett kesztyűs- műhelyét Hamerli János.

*

Aligha létezik a világon - legalábbis nincs tudomásunk róla - még egy ilyen kiállítás, mint aminek a siklósi vár lovagterme adott helyet: a kesztyűsmesterség és a kesztyűdivat története. Az immár állandó kiállítást a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat ipartörténeti emlékeiből hozták létre, Déri János, a vállalat kereskedelmi propagandavezetője lelkes, fáradtságot nem ismerő gyűjtőmunkája eredményeként. Az anyag, amit bemutatnak, csak egy része a páratlan gyűjteménynek, 1948-ig, az államosításig követi nyomon a szakma történetét. A kiállítás megnyitó ünnepségére — mely fölött Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke vállalt fővédnökséget — tegnap került sor a siklósi vár udvarán, az ünnepi beszédet dr. Qjvári Jenő, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója mondta.

— Mi, késői utódok most összegyűltünk, hogy ünnepélyesen megmérjünk egy nagy örökséget, s megmérjük általa magunkat is. Pedig hát jól tudjuk, szokatlan helyzetben vagyunk, hiszen nemigen volt gyakori feleleveníteni egy-egy sajátos szakma történelmi dokumentumait, azt gondolva, nem tartozik az emberi változások fő sodrába, ezért nem is lehet az „élet tanítómestere". Most kezdjük csak igazából felismerni, hogy ezek az alkotások is igazán jelentékeny értékek hordozói, mert emberek sorsát érintő kérdésekben adnak útbaigazítást. Tehát nemcsak ipari rekvizitumok, példatárak, nem pedagógiai-didaktikai eszközök, hanem egy-egy közösség életének mozgatói a jelenben is.

(Folytatás a 2. oldalon)

Régi pécsi utcák: a Radnics utco

Cseri László felvétele