Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-25 / 294. szám

Fogyasztok fóruma Vigyázat, hamisítvány! „Hazai" Puma, Nike, Adidas A világ minden táján üldö­zik a hamisítványokat. A bara­nyai üzleteket járva mégis úgy tűnik, ezen a vidéken még nem érkezett el a nagy számonkérés ideje. Ugyan mivel magyaráz­ható mással, némely pécsi, mo­hácsi, siklósi, vagy komlói bu­tik „márkás” kínálata. Mohács főutcáján épp oly gyakori látvány az ilyen áru, mint Pécs belvárosában. Az ismert márkajellel díszített ru­haféléket árusító kereskedők sem mind tapasztalatlan fia­talok. A mohácsi boltban ki­szolgáló, ősz hajú asszony pél­dául több évtizedet töltött a pult mögött és aligha hihető, hogy mit sem tud az áru út­járól, valódi értékéről. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség már évekkel ez­előtt kiadott egy körlevelet, amelyben pontosan leírták, melyek azok a címkék, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat félrevezessék. A nemzetközi védjegyek hamisí­tása azonban mégsem csök­kent. Sőt, a baranyai ellenőr­zések során hiába vontak fe­lelősségre évente 20—25 ke­reskedőt, egyre több a csalás, vagy ahogy a szakemberek fo­galmaznak: mind gyakoribb a védjegybitorlás. A hamis áru — farmernad­rág, szoknya, póló, ing, puló­ver — újabban nemcsak a fő­városban készül. Baranyában folyik eljárás olyan kisiparos ellen, aki saját készítményeit látja el nemzetközi védjeggyel. Az álmárkák persze nem min­dig teljesen azonosak az erede­tivel. Előfordul, hogy egy-egy betűt, vagy ábrát kissé megvál­toztatnak, ám a megtévesztő jelzésért is büntetés jár. Régebben a Jakson, a Laris Azzaro, vagy a Kim top line címke dívott. Az egyik egy bé­csi, a másik egy párizsi, míg a harmadik egy milánói cég véd­jegye. Mostanában inkább a Puma, a Nike és az Adidas márkajelek koppintása a divat. A megbízható minőséget jelző felirat újabban megjelent a melegítőkön, szabadidőruhá­kon, sőt a cipőkön, csizmákon, papucsokon és a táskákon is. Változó kereskedelem Az Elnöki Tanács nemrég kiadott törvényerejű rendelete vál­toztatott a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényes, sőt ezzel egy időben a magánkereskedelmet szabályozó törvényerejű rendeletén is. Nagyító alatt Baromfi­hús és -felvágott — Kérek egy zacskó csirke­májat és szivet.' — Sajnos, nem tudok adni, már régóta nem kaptunk. A fenti párbeszéd naponta hangzik el pécsi ABC-kben és élelmiszerboltokban. Megkérdeztünk néhány na­gyobb üzletet, honnan szerzik be a baromfikészítményeket. — Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalattól kapjuk a barpmfifelvágottat és a -virslit, a közkedvelt „Orsi"-t is — mondja Münszter Andrásné, a Konzum Áruház áruforgalmistá­ja. — A Pécsi Baromfifeldolgo­zó csak néhány hónapja jelent­kezett. Tőlük a pulykaifelvá- gottakat vásároljuk rendszere­sen. A Baranya Megyei Baromfi­feldolgozó és -forgalmazó Kö­zös Vállalat több mint hetven féle késztermékkel jelentkezik a piacokon. A fagyasztott és előhűtött csirke bármikor kap­ható. Gondokat inkább az ap­rólék és belsőség ellátása je­lent, mert a vásárlók elsősorban az olcsó húsféleségeket keresik. Kedvelt termék a pulyka alsó- comb-szelet, a hízott liba és mulard kacsa, tálcás combhús, valamint a negyedelt kacsa. Új termék a baromfi párizsi, a mortadella, a szárnyas fel­vágott, á libazsír. A Zöld Alma ABC-ben csak október harmadik hetétől vásá­rolhatók a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó termékei. A kertvárosi Piros ABC-ben a fa­gyasztott és a frissen vágott csirke is Pécsről érkezik. A ve­vők a frissen vágott csirkét, de többen inkább csak a combot és a mellet keresik. Egy ideig a boltban darabolták a csirkét, de a KÖJÁL megtiltotta. Az uránvárosi Supermarketbe hetente két alkalommal is ér­kezik áru a , pécsi Baromfifel­dolgozótól1. Egész csirke, osztá­lyon kívüli kacsa és liba is kapható. A csirkecomb és -mell van, azzal nincs is gond, de mint Lieb Péter boltvezetőtől megtudtuk, egész évben hiány­cikknek számít a máj, a szív, a zúza és qz aprólék. A frissen vágott csirkét a helyszínen da­rabolják, s így a mell és comb mellett aprólékot is árusítanak. A baromfifelvágottak közül a parizert és a virslit vásárolják rendszeresen. 10. HÉTVÉGE A két korábbi jogszabály át­alakítását, kiegészítését a gaz­dasági életben időközben be­következett változások tették szükségessé. Például a belke­reskedelmi törvény megjelenése óta létrejött a vállalatirányítás új rendszere, elterjedt az üz­letek szerződéses üzemelteté­se, a vendéglátásban és a ke­reskedelemben általánossá vált a jövedelemérdekeltségi rend­szer. De szükségessé tette a ko­rábbi rendelkezés felülvizsgá­latát, hogy jelentősen növeke­dett a magánkereskedők száma és tovább bővült az általuk gyakorolható tevékenységek köre. Ugyanakkor a gazdasági­piaci viszonyokban bekövetke­zett változások, vagy például az idegenforgalom növekvő népgazdasági szerepe, a ma­gánkereskedelem bizonyos je­lenségei is egyre sürgetőbbé tették a jogszabályok korszerű­sítését. A módosított törvény részle­tesen foglalkozik a belkereske­delem feladatával, amit egyéb­ként a keresletnek megfelelő árukínálat kialakításában, a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatások bővítésében jelöl meg. De az alapvető tennivalók között sze­repel az áru útjának gazda­ságos megszervezése, a vá­sárlási körülmények javítása, a korszerű fogyasztás felfétle1- ■nek kialakítása is. A törvényerejű rendelet fi­gyelemre méltó vonása, hogy nem tesz különbséget az állami, a szövetkezeti és a magán- szektor között és kimondja, Változatlanul nagy érdeklő­dés kíséri a Fogyasztók Bara­nya Megyei Tanácsa és a Du­nántúli Napló közös akcióját. Naponta érkeznek a szavaza­tok, amelyek között egyre több az alapos értékelő elemzés is. Sok vásárló — a mindennapi tapasztalatok alapján — igen körültekintően értékeli a bol­tok nyújtotta szolgáltatást. Ezek után nem meglepő, ha a beérkező, értékelőlapokon nem mindig szerepelnek a maximális pontszámok. Sőt, né­ha az általában legjobbnak ítélt üzletekről is kiderül, hogy hogy a belkereskedelmi tevé­kenységet az erre jogosult jogi és magánszemélyek, ezek tár­saságai, — összefoglaló néven a kereskedők — folytathatnak. A jogok és kötelezettségek te­hát mindenkire egyaránt vo­natkoznak. Van persze kivétel is: a magánkereskedő nem folytathat nagykereskedelmi tevékenységet. Az üzletek elnevezéséről szó­ló rendelkezés, vagy a nyitva- tartás meghatározása, a fo­gyasztói érdekvédelem, a mi­nőségi kifogások intézésének szabálya minden kereskedőre egyformán vonatkozik. Az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedők feladata, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelően járjanak el az áruforgalmi folyamat minden szakaszában. Vagyis, ha a ke­reskedő tudja, hogy az áru hi­bás, ne hunyjon szemet, ne ve­gye át, és ne próbálja rásózni a vevőre. Annál is inkább, mi­vel a módosításban ott szere­pel az a mondat is, hogy a „kereskedők és a termelők a fogyasztók érdekeinek védel­mében kötelesek együttműköd­ni”. A változó világban az ugyan­csak változó szabályozásnak persze csak akkor lehet majd érvényt szerezni, ha tovább szigorodik az ellenőrzés, ha nem csökken a számonkérés. ott is hibázhatnak. Volt olyan szavazó, aki először csupa jó „jegyet” adott kedvenc boltjá­nak, később viszont módosítot­ta korábbi véleményét. Az akció tehát folytatódik. Kérjük, továbbra is küldjék el szavazataikat. A beküldött ér­tékelőlapok alapján decem­berben megtudjuk, hogy melyik üzlet kapja a Fogyasztók Kivá­ló Boltja címet. A szavazó­lapok sorsoláson vesznek részt, karácsony előtt több tucat tárgyjutalmat, vásárlási utal­ványt sorsolunk ki a szerencsés nyertesek között. Az akció folytatódik Szavaz az olvasó Ajándékot nyerhet, aki beküldi az értékelőlapot A butikholmik többségén embléma, is az igazi márkás áru. felirat. A vevő nehezen igazodik el, hogy valójában melyik Megújuló vendéglátás Tányér bisztrótól a Gasztro-Coop Megkérdeztük: Hova lett a bébiital? Az elmúlt években egy­re több kismama kereste az üzletekben a bébiitalo­kat és -ételeket. Ezen a nyáron azonban hiába jár­ták végig a boltokat. Je­lenlég sem teljes a vá­laszték. Piros Alma ABC, Pécs: „A vásárlók keresik a bé­biitalokat, de a Füszérttől már régóta nem kapunk" — mondja Bari Gáborné. A legtöbb pécsi boltban ugyanez a 'helyzet, sőt Tolna megyében és az Al­föld déli részén is hiány­cikk ez a termék. Az okokról Szakái ;Be- nőnét, a Kecskeméti Kon­zervgyár kereskedelmi osz­tályvezetőjét kérdeztük: — 1980Jban kezdtük meg a ibébiital és -étel gyártá­sát. Évente 5000 vagonnyit készítettünk és szállítottunk a kereskedelemnek. Ez az első év, almikor bét hónap alatt 100 vagonnal töb­bet adtunk el, mint más­kor egész esztendőben, örülünk, bogy nőtt 'az ér­deklődés termékeink iránt, de ez most nagy gondot Is jelentett. Október "6-án kezdtük a bébiételek és -italok gyártását. Ez a mennyiség várhatóan már a hónap utolsó hetében az üzletekbe kerül. IMin- dennop más étel- vagy italféleséget gyártunk, hogy legalább 8—10-ifélé- vel ú'jból megjelenihessünk piacon. Baranya megyében az idei év első felében 3,4 százalékkal emelkedett a vendéglátóipar forgalma. A legjelentősebb fej­lődést az alkoholmentes italok és a kávé eladásával érték el. üdítőital 73 millió, kávé 21 mil­lió forint értékben fogyott. A növekedés mértéke a szesz­mentes italoknál 5,4, a kávé esetében 6,2 százalék. Ételekre a vendégek 401 milliót, szeszes italra 416 millió forintot költöt­tek. A hazai vendéglátásról évek óta tartó szakmai vitában egy­re gyakrabban hangzik el, hogy változtatni kell az eddigi gya­korlaton. A kialakult vélemé­nyek szerint a tradicionális ma­gyar konyha és vendéglátás jó hagyományainak megőrzése mellett mindinkább törekedni kell a napjaink életritmusának megfelelő, gyorsétkeztetés ki­alakítására. Az irányzat képviselőinek egy része az egytálételekben látja a hazai vendéglátás jövő­jét. A budapesti Junior Vendég­látó Vállalat például Tányér bisztró néven (hozott létre olyan újszerű vendéglátó egységeket, ahol naponta szolgálnak fel olcsó, meleg egytálételt. A fővárosi üzletek kínálatá­ban bográcsgulyás, babgulyás, Jókai-bableves, székelykáposz­ta és hasonló jellegű ételek egész sora szerepel, egysége­sen 25 forintos áron. Az ételt egy központi konyhán főzik, speciális ételszállító ládában viszik a helyszínre. A tányér, az evőeszköz műanyagból készül, használata után eldobható, mo­sogatni nem kell. A Dél-budai Vendéglátó Vál­lalat üzleteiben burgonyape- hely alapanyagú, a korszerű táplálkozás feltételeinek is megfelelő ételféleségeket kínál. A Krumplis Fáni — bár elter­jesztése évek óta napirenden van — nem hozott átütő sikert, a vendégek csak lassan barát­koznak a burgonyás ételekkel. A Duci Bucit, a kenyértésztá­ban sült füstölt csülköt a BNV-n mutatták be először az érdek­lődő nagyközönségnek. Elkép­zelések szerint a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat az új termék forgalmazására üzlet- hálózatot létesít. Az első Duci Buci pavilont Érden nyitják. A tetszetős kis alapterületű üzle~ tek a gyors étkezést szolgálják, a Duci Bucin kívül üdítőitalo­kat, kávét, tejet is forgalmaz­nak. Az újszerű kezdeményezések híre természetesen eljutott Ba­ranyába is. A pécsi Borostyán étteremben működő Diáktanya céljául is a gyors, olcsó étkez­tetés feltételeinek megteremté­sét tűzték ki. A Baranya Me­gyei Vendéglátóipari Vállalat egymillió forintos támogatást kapott az országos hálózat ré­szeként kialakítandó Diáktanya létesítéséhez. Időközben azonban a köz­ponti támogatás megszűnt, a forgalom visszaesett. A város legolcsóbb éttermét —, ahol egyébként igen ízletes egytál­ételeket is árusítanak — már jó ideje főként nem azok láto­gatják, akiknek kedvéért létre­hozták. Az étteremben 12 óra körül rendszerint telt ház van, délelőtt és este viszont alig akad vendég. A meqyék vendéglátásának megújulásához az elmúlt évek­ben a leqtöbb segítséqét a SZÖVOSZ adta. Az idén be- feieződött hároméves rekonst­rukciós proqram, lehetővé tette, hogy a szövetkezetek — pénz- üqyi lehetőségeik átcsoportosí­tásával — az éttermek korsze­rűsítésére is Lobban figvelienek. Jgen hasznos volta „kulturált szövetkezeti vendéqlátó egység” néven meghirdetett országos pályázat is, amely számos üz­let munkájában hozott pozitív változást. A feltételek között ugyanis csupa olyan tennivaló szerepelt, amelv mindenképpen megújulást kíván a résztvevők­től. A szövetkezeti mozgalom ke­retében jött létre az első or­szágos vendéqlátó 'hálózat, a Gasztro-Coop is. Az eay éve működő szövetkezeti étterem­lánc egvséaes kínálattal jelent­kezett. Az ételeket azonos re­ceptora alapián készítik, sőt a teríték is teljesen azonos. A vendéq színes, több nyelven íródott étlapról rendel, a minő- séa mindenütt eavforma, erre a hálózat irányítói nagyon ügvelnek. A pécsi központi szövetkezeti étterem hálózat eddigi működé­sének tapasztalatai kedvezőek. Bár vannak anró gondjaik, mégis úqy tűnik, hogy az egv­séaes piaci fellépés, a közös reklám, az azonos megielenés, eredményes lesz. F. D. Sz. K. Értékelőlap A bolt neve, címe: Sor­szám Értékelési szempontok: kiváló (5) jő (*) megfelelő (2) rossz (1) 1. A dolgozó magatartása (se* gitőkészség, udvariasság, pontos mérés, számolás, reklamációk N intézése stb.) 2. A vásárlási körülmények (árukihelyezés, rendszere­zettség, csőm. anyagok, ki­szerelt áru, üvegvisszavál­tás stb.) 3. Az áruválaszték 4. Az árfeltüntetés az árun, a gondolán, a kirakatban l 5. A pénztárosok munkája (árak ismerete, pontos blokkolás) 6. A bolt és környezetének tisztasága Pontszám összesen: A beküldő neve: életkora: címe •

Next

/
Oldalképek
Tartalom