Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-16 / 285. szám

1986. október 16., csütörtök ■Wmmm—arnmm—mmm—mm Dunántúli napló a szervezők, összesen mint­egy 1500-at, a gyárvárosin kívül a Bártfa utcai, a Felső- vómház utcai, az Ágoston téri és az Anikó utcai isko­lából. A korábbi tapaszta­latokból okulva minden osz­tály — maximum kettő egy­szerre — egy órán át. tekint­heti meg a kiállítást, fag­gathatja a ,,tárlatvezetőket'‘, vagyis a brigádok, gyárak, a szakmák képviselőit, illetve a gyakorlatban is belekóstol­hat a bemutatott munkafo­lyamatokba. Erre leginkább a Zsolnay Gyár öntő és ki­festő brigádjának asztalánál nyílik lehetőség, amit tegnap rögtön ki is használtak a gyárvárosi iskolások Máté Csaba öntő és Nyitrai Győ- zőné porcelán kifestő segít­ségével. Jó néhányon kipró­bálták a BÉV Tanműhelyének valamint a Sopiana Gépgyár csomagoló brigádjának Hauber István géplakatos által bemutatott makettjét. A Pécsi Bőrgyár 18 brigádja kész bőröket, a gyártási fo­lyamatot végigkövető video­filmei hozott a kiálításna, s a gyerekek kíváncsi kér­déseire Ritecz László, a gyár személyzeti és oktatási osz­A megyei Pályaválasztási Intézet és a pécsi Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ a hagyományoknak megfelelően ezen az őszön is megrendezte pályaválasz­tási kiállítását az általános iskolások számára. A DO- ZSO nagytermében tegnap délelőtt nyílt kiállítás érde­kessége, hogy nem üzemek, gyárak, hanem a munka és művelődés akció keretében egyes szocialista brigádok mutatják be szakmájuk szép­ségeit s ezen keresztül válla­latuk, szövetkezetük tevé­kenységét. A mostani kiállítás első órájában a Gyárvárosi Álta­lános Iskola 5/A osztálya is­merkedett a ' bemutatott szakmákkal, üzemekkel. Cso­portjuk tulajdonképpen "kivé­telnek számít, hiszen a be­mutatóra elsősorban 7—8. osztályos kisdiákokat várnak tályvezetője válaszolt. Az ötödik kiállító, a Baranya Megyei Népművészeti Sző- . vetkezet négy brigádja szál­lítási problémák miatt nem ért oda a bemutató kezde­tére, A felsorolásból is kitűnik, a' mostani pályaválasztási kiállítás érdekes, de a be­mutatott szakmák köre meg­lehetősen szűk. A szervezők okkal sajnálkoznak, panasz­kodnak: a felkért pécsi vál­lalatok zöme visszautasította ezt a lehetőséget. Úgy lát­szik, hosszú távon biztosított­nak érzik a szakmunkaerő utánpótlást és nem kívánják a maguk javára befolyásolni az általános iskolások pálya­választását. A DOZSO pólyaválasztási kiállítása még ma megte­kinthető 9-től 16 óráig. D. I. Javuljon a versenyképesség, a hatékonyság A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium tájértekez­leteket tart a napokban az or­szágban a kormány felhatalma­zásából: ennek keretében teg­nap Szekszárdon Villányi Mik­lós, a MÉM államtitkára tartott tájékoztatót. Bevezetőjében az államtitkár összefoglalta azokat a körülmé­nyeket, melyek ma az ágazat helyzetére jellemzők; kiemelve ezek közül azt, hogy a gazda­ság jövedelemtermelő képessé­ge még nem érte el azt a'szin­tet, ami szükséges az ötéves tervkitűzések eléréséhez, s azt, hogy a számunkra tovább rom­lottak a nemzetközi csereará­nyok. Az ágazati célok valóraváltá- sa érdekében az államtitkár a következőkre hívta fel a figyel­met: szükséges a piaci lehető­ségek tudatosabb kihasználá­sa; a mennyiségi-minőségi ja­vulás a versenyképesség egy­idejű javításával, a hatékony­ság növelésével. Az ágazat idei várható tervteljesítését akadá­lyozza a még mindig tartó aszály: gabonafélékből például 12,5 százalékkal kevesebb ter­mett a tervezettnél, de a csök­kenésben az is szerepet játszik, hogy kisebb területen termel­tek idén kukoricát a gazdasá­gok, mint azt kellett volna. No­ha a növénytermesztésben szin­te csak a napraforgótermés ért el új rekordot, a hazai piac el­látására elegendő terményünk van. Az állattenyésztésben már érezhetők a kormányzati intéz­kedések pozitív hatásai, s biz­tosított a takarmányellátás. A takarmónyhelyzetről szólva Vil­lányi Miklós elmondta, hogy a forint leértékelése nyomán meg­drágult importot fehérjetakar­mányban nem fogják megérezni az üzemek, ugyancsak javulnak a műtrágya-felhasználás felté­A fiatalasszony a jó eladás reményében érkezett gyermeke anorákjával, s amikor meg­hallja, hogy mennyit adnak érte, nem veti szét a derű. De, amikor nekiáll keresni a ruhák, játékok, gyerekcipők és a megszámlálni is lehetetlen mennyiségű és választékú gyermekholmik között, még mintha mosolyt is felfedeznék az-arcán. Amikor megtudja, hogy az általa kiválasztott cuccok milyen olcsók, kitör belőle: „Ide érdemes máskoi is eljönni .. ." A Sarohin tábornok útján lévő HOL—Ml? gyermekbolt- nak ez a varázsa: a jó gyer­mekholmikat olcsón veszi át, de olcsón ás kínálja. Márpe­dig a gyermek sok pénzbe ke­rül. A csöppségek előbb nö­vik ki a nem épp olcsó hol­mijaikat, mint azt tön'kreten- nék. így aztán, aki kénytelen így is takarékoskodni, az a kinőtt cuccokkal vagy beáll árusítani a vásárba, vagy be­tér a mind több szülő előtt telei, annál is inkább, mert sok helyütt nem kellő mértékben pótolták a talajerőt: jövőre is megmarad a karbamidkészít- ménynél a 30 százalékos ár­csökkenés, a többi műtrágya átlagban 8 százalékkal olcsób­bodik. A jövő évi célkitűzésekről szólva az államtitkár körvona­lazta azokat az ár- és pénz­ügyi szabályozóváltoztatásokat, melyek egy része már ismert, s melyek január elsejétől még életbe lépnek. Ezek közül fi­gyelmet érdemelnek azok, me­lyek a beruházási kedvet ser­kentik — különös tekintettel a gépesítésre és az állattartó te­lepek korszerűsítésére, férőhely- bővítésére. Az ágazati lehető­ségekről elmondta, hogy azok nem kellően ismertek a gazda­ságok előtt; példának említve az exportfejlesztő pályázati le­hetőségeket. A már eldöntött és bevezetés előtt álló szabályozómódosítá­sok felsorolása meghaladja e cikk kereteit, ezért csak tallózá­sul néhány ezek közül: a kuko­ricatermesztők jövedelemadó­kedvezménye 800 forintról 1000 forintra nő, jelentős állami tá­mogatásban részesülnek az al- mafatelepítők: a talaj-elsava- nyodást megakadályozó me- szezés után tonnánként 500 fo­rintos támogatásban részesül­nek a gazdaságok; a „hárma­son mentes” sertésállomány ki­alakítására kormányakció indul: egyforintos felárral, illetve új állomány kialakításánál kocán­ként 2500 forintos támogatás­sal. A tájékoztató végeztével az államtitkár hangsúlyozta: a már életbe lépett és az év ele­jétől életbe lépő szabályozó­módosítások célja a hatékony­ság növekedése. B. L. ismertté vált boltocskába, a HOL—Ml-ba, melyet hasonló elvektől indíttatva nyitott meg 1984 decemberében Tóth Kó- rolyné. — Másfél szobás panellakás­ban élünk két gyerekkel és mi sem tudtunk mit kezdeni a rengeteg már kinőtt, megunt gyerékcuccal. Ekkor gondol­tunk arra, hogy gyerekholmi boltot nyitunk — mondja a fe­leség, aki korábban eladó volt a Merukemél. Kis bolt, nagy választék. Ezt a jelmondatot maga az élet alakította ki, hisz a kör­nyékbeli, sőt az egész város­ból be-betérő anyukák (néha apukák) az első perctől felfe­Elhúzódtak a földmunkák Az úttest burkolata már járható a Dózsa György utcában, de mikor lesz ez sima? Földgáz hat utcában » , Feloszlott a Dózsa György út környéki társulás Szüret után — esküvő Rengeteg az esküvői előrejegyzés Pécsett a Családi Intézetnél. Az eU -j- múlt hónapban és most októberben is, különösen szombaton félóránként váltják a párok egymást a pécsi anyakönyvezetők előtt a Családi Intézet­ben. Külön kívánságra többféle szolgáltatást nyújtanak: legnépszerűbb a videofelvétel és a pezs­gés koccintás. dezték a gyermekholmi eldoró- dót, s nem pusztán csak azért térnek be rendszeresen, mert divatos cuccokat vásárolhat­nak csemetéiknek, hanem azért is, mert olcsón jutnak itt mindenhez. S ez manapság ugyancsak nem elhanyagolha­tó szempont — főként a több- gyermekes szülőknél. Még foglalkoznak felnőtt ruházati cikkekkel is, de azok­kal leállnak, mert annyira ke­lendőek a gyermekholmik és oly kicsi a helyiség. Általában készpénzért vásárolnak, de nagy értékű játékot, ruhát bi­zományba is átvesznek, s ha azért az árért akad vevő, imáris nyélbeüttetett az üzlet, ötletes a nevük: gyermek- HOLMI, de úgy is, hogy HOL—Ml?, jó érzékre vall a boltocska előtt kialakított kí­náló vitrinkirakat, s az is ve­vőcsalogató, hogy külön füzet­be vezetik a kívánságokat, melyeket ha teljesíteni tudnak, azonnal értesítik a megrende­lőt. M. L. Nem a jól végzett munka örömével, sokkal inkább a „túl vagyunk rajta” érzésével, de befejeződött Pécsett, a Dó­zsa György út és környéke gáz­vezetékének építése, s ezzel teljesítette küldetését a telek- tulajdonosokból szerveződött építőközösség. A feloszlásról szóló határozatot a héten tar­tott lakógyűlésen mondták k'. A parázs hangulatú összejö­vetel első felében dr. Gida Bé­la, az építőközösség 11 tagú intéző bizottságának elnöke tekintette át az építés történe­tét. Az igényeket felmérő ér­deklődés után két évvel ezelőtt alakult meg a földgázvezeté­ket építő társulás, a Dózsa György, a Gyöngyösi István, a Piroska, a Hétvezér, a Csöpp és a Derűs utca 161 telektu­lajdonosából. Az 1982-es árak­ra alapozott költségvetés sze­rint egymillió 702 ezer forint­ba került volna a rendszer, ám az itt lakók - kényszerpályára kerülve — felvállaltak egy több mint 400 000 forintos plusz költséget is, amely egy nagyobb átmérőjű vezeték megépítéséből adódott. Erre a vezetékre már Meszes ellátá­sa céljából volt szükség. Ha ezt nem teszik, várhattak vol­na a meszesi társulás megala­kulására, s emiatt az ő kör­nyékük földgázellátása is csú­szott volna. Az összeget egyéb­ként a városi tanács menet­közben visszafizette a társulás OTP-számlájára, de mint kide­rült, még ez, sem fedezte a végleges költséget, a 3 300 000 forintot, ezért a városi tanács kiegészítette az -induláskor tel­kenként befizetett 17 850 fo­rintot. Mivel a telkenkénti összeg befizetése után — bár emel­kedtek a költségek -, a ta­goknak mór nem kellett újabb összeget befizetniük, az igazi véleménynyilvánítás nem is e kérdés, sokkal inkább a kivite­lezés milyensége és hossza­dalmassága körül bontakozott ki. Az összesen 3,2 lem hosszú vezeték földmunkáját végző Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat brigádjának munkáját minden felszólaló alaposan leminősítette. Véle­ményük szerint az ő lelkiisme­retlen munkájuk következmé­nye, hogy a tavaly áprilisban elkezdődött munka csak a té­len lett kész, s ebből hét hó­nap kellett a földmunkákra. Többen arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy az árkok vissza- temetésekor elmulasztották ho­mokba ágyazni a vezetéket, helyette csak követ szórtak rá, s félő, hogy az utak terhelése következtében ezek a kövek felsértik a vezetéket. A gázve^- zeték fektetését, illetve a sze­relést és nyomáspróbát végző szanki termelőszövetkezet, va­lamint a DDGáz Fehér Zoltán vezette brigádjának munkáját nem kifogásolták. Felvetődött, hogy a környék­nek szüksége volna szennyvíz- csatornára is. Dr. Molnár Zol­tán tanácselnök-helyettes vála­sza: ha a lakosság vállalja a költségek 50 százalékát, a ta­nács kész az összeg másik fe­lének kifizetésére. De ugyan­így társadalmi alapokra he­lyezett szervezés keretében kell megoldani, mint a gázve­zeték-építést. T. É. Ismét folyik Oroszlón a víz Kedd dél óta ismét a törpe vízmű szolgáltatja a vizet — kaptuk az információt dr. Kó­bor Gyulától, a Sásdi Községi Tanács vb-titkárától szerdán délelőtt.1 Mint arról olvasóink is értesülhettek, a víz minősé­gével kapcsolatban kialakult hatósági véleménykülönbségek, illetve az, hogy amikor a Ba­ranya Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat csaknem egy évig tartó próbaüzem után kér­te az ideiglenes üzemelési en­gedélyt, a KÖJÁL nem javasol­ta azt és a törpe vízmű mű­ködését leállították október másodikán. A falubeliek amúgy is lehetetlen helyzetét csak súlyosbította, hogy még a hét­végi búcsú előtt az időközben teljesen eliszaposodott kutakat kellett kényszerűségből meg­nyitniuk. Az ügyben végül is az hozott kedvező fordulatot, hogy Kovács Lajosnak, a Me­gyei Tanács építési és vízügyi osztálya vezetőjének közremű­ködésével az érintett hatósá­gok megállapodtak abban, hogy a vízmű tovább folytatja a próbaüzemet és ezzel együtt a víz minőségének beállítását. Öroszlón tehát 12 nap után huzavona helyett ismét víz fo­lyik. Tisztújítás Huszonkét tagja van a Ma­gyar Zeneművészek Szövetsége Dél-dunántúli Csoportjának Tolna, Somogy és Baranya megyéből: tanárok, énekesek, muzsikusok, zeneszerzők, kar­mesterek. A napokban tartot­ták meg ötévenkint esedékes közgyűlésüket, ahol beszámol­jak az eddig végzétt munkáról. Tisztújításra is sor került, ami­kor is többfordulós szavazás után Antal Györgyöt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi ének-zenetanárképző ta­gozatának igazgatóját válasz­tották meg elnöknek, a titkár Szkladányi Péter, a Pécsi Szim­fonikus Zenekar ügyvezető igazgatója lett. Az új vezető­ség annak a közgyűlésen el­hangzott óhajnak a szellemé­ben fogalmazta meg tenniva­lóit, mely szerint a szövetség­nek jobban kell hallatnia sza­vát a helyi zenei életben és mintegy érdekvédelmi szerepet is be kell töltenie a zenemű­vészek körében. Pályaválasztási kiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom